Randevú Svédországgal
A magyar év megrendezése egyértelműen hazánk és a kétoldalú kapcsolatok elismerésének jele, hiszen Svédország külgazdasági stratégiájának fő célterülete – földrajzi helyzetéből és történelmi hagyományaiból fakadóan – a Balti-tenger térsége. Hasonló nemzeti évet korábban a lengyeleknek, majd a Baltikumnak, tavaly pedig Szentpétervár fennállásának 300. évfordulójára, Oroszországnak rendeztek. A magyar év jelentőségét növeli, hogy a hagyományos kapcsolatépítő programok mellett kiemelten kezeli az új befektetések magyarországi megvalósulását, az új technológiák meghonosítását és a minőségi szabványok javítását. Ezzel az eddigi, hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok minőségileg magasabb szintre emelkednek – a svéd befektetőket már nem elsősorban az olcsó magyar munkaerő vonzza, hanem mindinkább a megbízható, magasan képzett, a fejlett technológiát ismerő, illetve azt elsajátítani képes szakemberek megléte.
A magyar évet január végén a Magyar-Svéd Üzleti és Kutatási Fórum ülése vezette be, amelyre Göran Persson svéd miniszterelnök is hazánkba látogatott. A fórum célja az volt, hogy elősegítse a két ország közötti információcserét, s új együttműködési formák jöjjenek létre.
Mint az ülésen részt vevő Medgyessy Péter miniszterelnök hangsúlyozta: a működőtőke-befektetések struktúrája kedvezően változott az elmúlt években, több kutatás-fejlesztési, illetve magas hozzáadott értéket előállító bázis kezdte meg működését. Elismerte ugyanakkor, hogy a nálunk kutatásra-fejlesztésre fordított összeg elmarad az európai átlagtól. A kormány törekvése – mondta –, hogy az egyetemek köré vonzza a K+F bázisokat, ahol a cégek frissen végzett, jó szakembereket toborozhatnak.
A svéd miniszterelnök kiemelte: örömmel fogadják hazánkat az Európai Unióban, mert az érett gazdaságoknak szükségük van a vérfrissítésre. A magyar államháztartási hiánnyal összefüggésben pedig megemlítette: Svédországban a helyzet volt ennél rosszabb is – előfordult, hogy a GDP-arányos deficit 10 százalék fölé emelkedett. Magyarországnak is sikerülni fog leküzdenie a problémát, bár gyors és fájdalommentes megoldás nem létezik – mondta.
Jelenlét minden szektorban
Az elmúlt években több svéd cég – elsősorban a Wallenberg-csoporthoz tartozó Electrolux, Ericsson, ABB és Astra – is nálunk építette ki régiós kutatási, illetve oktatási bázisát. Az Ericsson konszern már évekkel ezelőtt létrehozta, s azóta 300 fősre fejlesztette kutató-fejlesztő központját, amely kiemelkedő szerepet játszik az anyacég csúcstechnológiát képviselő szoftverfejlesztő rendszerében. Carl Brooling, az Ericsson alelnöke a közelmúltban Stockholmban tartott magyar befektetői rendezvényen kifejtette: cége a világméretekben tapasztalt nyereségcsökkenés ellenére tovább bővíti magyarországi kutató-fejlesztő egységét.
Az Astra-Zeneca gyógyszeripari konszern által létrehozott magyarországi K+F bázis az anyacég számára végez klinikai kísérleteket. A Volvo száz főt foglalkoztató, 1200 jármű kiszolgálására alkalmas szervizüzemet létesített, a világ legnagyobb faipari konszernje, a Stora Enso magyarországi leányvállalata, a StoraPapírker Rt. növelte raktárkapacitásait, és új logisztikai rendszert épített ki.
A folyamat továbbfejlesztése érdekében hazánkból delegáció utazott svédországi körútra, ahol partnereket keresett a Zsámbéki-medencében (a Talentis-program keretében) tervezett tudományos-technológiai központ létrehozásához. A küldöttség sok tapasztalatra tett szert, miután számos ipari és tudásparkot meglátogatott Stockholm, Lund, Västeras, Linköping és Kista térségében.
A svéd befektetők első hulláma – a nagyvállalatok többsége – már a 90-es évek elején letelepedett Magyarországon. A korábbi kooperációs kapcsolatokra építve nagyrészt termelőberuházások jöttek létre. Az eddig befektetett svéd tőke 910 millió euróra tehető. A részben vagy teljesen svéd tulajdonban lévő vállalatok száma meghaladja a 400-at, s mintegy 13 ezer főt foglalkoztatnak. Gyakorlatilag minden lényeges szektorban jelen vannak. Így a telekommunikációban (Ericsson), az elektrotechnikai iparban (ABB), a gépjárműgyártásban (Volvo, Scania), az építőiparban (Skanska, NCC), a gépgyártásban (Atlas Copco, ITT Flyght) a háztartásigép-gyártásban (Electrolux), a csomagoló- és papíriparban (Tetra-Pack, Stora Enso) – tájékoztat Kukucska Ildikó, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) igazgatóhelyettese.
Az utóbbi egy-két évben azonban kevesebb projekt valósult meg, ami az általános nemzetközi konjunkturális helyzeten túl a svéd vállalati struktúra következménye. A mintegy 850 ezer svéd cég közül ugyanis körülbelül 800 ezer kevesebb mint 50 főt foglalkoztat, az egyéni vállalkozók száma pedig meghaladja a 600 ezret. A bejegyzett cégek egyharmada – átszámítva – 13 millió forintnál kisebb forgalmat bonyolít le évente, az összeg mindössze 22 ezer vállalkozás esetében haladja meg az egymilliárdot. Ebből adódóan szűk az a vállalati szféra, amely kellően tőkeerős, s potenciális befektetőként szóba jöhet. Tény viszont az is, hogy a nagyok után a második hullámban megjelentek a fő beszállítók is, amelyek a legtöbb esetben már magyar partnereket keresnek.
Régiós kapcsolatok
Az ITDH igyekszik minél több információval segíteni a kapcsolatok létrejöttét. Stockholmban – ez az egyetlen skandináv főváros, ahol magyar kereskedelmi szolgálati iroda működik – az elmúlt évben két kereskedelemfejlesztési és egy befektetésösztönzési rendezvényre is sor került. Az idén az ITDH két kiállításon való részvételt támogat (a kettes kategória szabályainak megfelelően): a COMEX számítástechnikai és információs kiállítást Göteborgban és a Skandináv Műszaki Vásárt Stockholmban.
A "Svédületes" esztendő rendezvénysorozatából szinte minden hónapra esik egy-egy esemény, esetenként több is. Ezek részben azt a törekvést tükrözik, hogy a megyék és a régiók is közvetlen kapcsolatba kerüljenek egymással. Heves megye és Värmland, Nógrád megye és Örebo között például a korábbi, elsősorban kulturális jellegű testvérvárosi, megyei kapcsolatokat egyre erősebb, a vállalatok számára is hasznos együttműködés kíséri. A szervezésben az ITDH és a Budapesten működő Svéd Kereskedelmi Iroda egyaránt közreműködik. Az önkormányzati delegációk találkozóira és az üzletipartner-keresésre ingyenesen, kölcsönösségi alapon kerül sor.
Néhány érdekesebb rendezvény a következő hetekben-hónapokban: Örebo megyéből gazdaságfejlesztési delegáció tanulmányozza Nógrádban az együttműködés lehetőségeit, Debrecenben svéd napokat, s ezen belül üzletember-találkozót és kulturális programot bonyolítanak le. Svéd járműipari beszállítói delegációt is várnak, amelynek tagjai további lehetőségeket keresnek az együttműködésre. A Värmland-Heves megyei kapcsolat jelentős eseménye lesz az Egerben tartandó program, egy örebói üzletember-delegáció pedig Salgótarjánban igyekszik újabb partnerekre találni. Májusban befektetési konferenciát rendeznek Göteborgban, s még ugyanebben a hónapban magyar cégek részvételével kiállítás és kulturális rendezvény lesz Kristianstatban. A második félév programja még formálódik, annyi már bizonyos: több svéd delegáció jelezte érkezését.
|
A magyar-svéd külkereskedelmi forgalom alakulása |
||||||
|
Kivitel (M euró) |
Behozatal (M euró) |
|||||
|
2001 |
2002 |
2003 |
2001 |
2002 |
2003 |
|
|
Élelmiszer, ital, dohány |
26 |
25 |
24,9 |
3,0 |
4,0 |
4,5 |
|
Nyersanyagok |
12 |
11 |
8,4 |
37 |
43 |
44,9 |
|
Energiahordozók |
0,0 |
0,0 |
0,0 |
1,0 |
1,0 |
0,7 |
|
Feldolgozott termékek |
69 |
85 |
89,3 |
179 |
199 |
222,1 |
|
Gépek, gépi berendezések |
229 |
1456 |
1103,5 |
167 |
223 |
222,8 |
|
Összesen |
336 |
1577 |
1226,1 |
387 |
470 |
495,0 |
Kétmilliárd felett
Svédország hagyományosan a legjelentősebb kereskedelmi partnerünk a skandináv régióban. Forgalmunk az elmúlt években emelkedett, s az utóbbi két esztendőben – a magyar export jelentős meglódulása következtében – egyenlegünk is kedvező. 2002-ben ugrásszerűen megnőtt a gépek és gépi berendezések exportja, a kivitel csaknem hétszeresére bővült, miközben az import mintegy 30 százalékkal növekedett.
Az eredmény mögött egyértelműen a H-85-ös árucsoportba tartozó cellás mobiltelefon-szállítások nagyarányú bővülése állt. A kivitel értéke elérte az 1,577 milliárd eurót, amellyel 470 millió euró import állt szemben. Egyenlegünk, amely korábban mindig negatív volt, 1,107 milliárd euró többletre váltott.
2,047 milliárd euró összforgalommal 2002-ben Svédország legfontosabb kereskedelmi partnereink sorában a korábbi 19.-ről a 10. helyre lépett előre – tájékoztat Dalmadi Lívia, a Külügyminisztérium tanácsosa. Mivel azonban egyszeri nagyobb megrendelésről volt szó, arra nem lehetett számítani, hogy ez a szint 2003-ban is tartható. Nagy előrelépésként könyvelhető el viszont, hogy kivitelünk tavaly ismét meghaladta az 1,2 milliárd eurót (bár csaknem 30 százalékkal elmaradt a 2002. évitől), importunk pedig 5 százalékos növekedéssel 500 millió euró közelébe emelkedett. Aktívumunk így is meghaladja a 700 millió eurót.
Az áruösszetételt tekintve kivitelünknek mintegy 98 százalékát a gépek, gépi berendezések, illetve feldolgozott termékek teszik ki, csekély az agrárium és a nyersanyagok részesedése. Importoldalon hasonló a helyzet, annyi különbséggel, hogy a mezőgazdaság súlya még kisebb, a nyersanyagok viszont nagyobb aránnyal vannak jelen. Exportunk legfőbb termékei a rádiótelefonok, a televíziók, a videók, a lámpaizzók, a hűtő- és fagyasztógépek, a számítástechnikai adatfeldolgozó berendezések, a hangszórók, az erősítők, a nyomtatott áramkörök, a bútoralkatrészek és a háztartási készülékek. Az importban domináns elemek a rádiótelefonok, a gyógyszerek, a vasérc, a személygépkocsik, a cellulóz, az akkumulátorok és a papír.
A múlt év jelentősebb tranzakciói közül kiemelkedik a BKV és a Volvo Bus Corporation által tavaly novemberben aláírt szerződés, amelynek értelmében a fővárosi közlekedési vállalat 3,1 milliárd forint értékben ötven Volvo autóbuszt szerez be – ezek a tervek szerint már júniustól forgalomba állnak. A világ egyik legnagyobb hírközlő berendezéseket gyártó cégeként nyilvántartott Sanmina Corp. a Miskolc-Alsózsolca Ipari Parkban építi fel európai központi üzemét, idetelepítve svédországi gyártókapacitását. A 13 országban mintegy 23 ezer alkalmazottat foglalkoztató Sanmina céget a New York-i tőzsdén is jegyzik.
Az Ericsson Magyarország Kft. szállítja a határrendészeti tevékenységet támogató rendszert, miután megnyerte a Belügyminisztérium által kiírt pályázatot. A megbízás magában foglalja a határőrség digitális és analóg átviteli rendszereinek integrálását, az erőforrás-gazdálkodási és döntés-előkészítő szoftver fejlesztését, s azok illesztését a határőrségnél alkalmazásban lévő szoftverekhez.
A legnagyobb svéd befektető és fejlesztő kétségtelenül az Electrolux, amely a 2002-ben végrehajtott, 105 millió eurós jászberényi tőkeemelést követően 2003-ban hozott döntést egy új, 65 millió euró befektetéssel megvalósuló hűtőkészülék- és fagyasztóláda-gyár építéséről Nyíregyházán. A maga nemében ez lesz Európa legnagyobb bázisa.
Az Electrolux hazai telephelyén kívül már csak Magyarországon gyárt porszívókat – miután a múlt évben Németországból Jászberénybe telepítette kapacitásait –, most pedig azt fontolgatja, hogy Västervikből, az anyagyárból is idehozzák a gyártást. Azt is tervezik, hogy újabb hulladékhasznosító üzemet hoznak létre Európában; helyéről később döntenek. A magyarországi leányvállalat mindenesetre reményeket fűz ahhoz, hogy ezt az üzemet is Jászberényben hozzák létre. Annál is inkább, mert a cég használatból kivont hűtőgépek megsemmisítését szolgáló üzeme évek óta sikeresen működik Törökszentmiklóson.
A kétoldalú kapcsolatok jelentős és folyamatos fellendülését nem kis részben a Gripen-programtól várják a szakemberek. A magyar fél 14 darab JAS 39 típusú harcászati repülőgépet bérel; a bérleti díj ellentételezésére a svéd fél 191 milliárd forint értékű kötelezettséget vállalt, amit 14 év alatt teljesít. Ebből 56 milliárd forintot be kell fektetnie Magyarországon. Ez a megállapodás a magyar exportot, illetve a beszállítási lehetőségeket bővíti.
Az eddig eltelt két esztendő alatt a svédek az ellentételezés mintegy 20 százalékát és a beruházási kötelezettségek körülbelül 45 százalékát teljesítették. A magyar együttműködés legfontosabb területei: repülőgép-javítási szolgáltatások, számítógépes szoftverek, a nagy hozzáadott értékű, tudásalapú termékek és szolgáltatások, valamint a gyógyturizmus fejlesztéséhez kapcsolódó szállodaépítkezések.
Magyar kisebbség?Svédországban napjainkban 30-35 ezer fős magyar közösség él. E tekintélyt kivívott, gyakran a bevándorlók sikeres svédországi beilleszkedésének példájaként bemutatott közösség többrétű, legaktívabb csoportja a 80-as években Erdélyből érkezettekből áll. Jelenleg 35 helyi, egyházi, illetve politikai vagy kulturális magyar szervezet működik. Szinte valamennyi tagja a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének, amely az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból május 27-29. között a Nord-Ost Sköre régióban megrendezik a magyarországi kis- és középvállalatok termékbemutatóját. Több óhazai régió kulturális műsorokkal és szakmai kiállítással szerepel. A szövetség hivatalosan kezdeményezte, hogy ismerjék el őket kisebbségnek, ami után mód nyílna a magyar önkormányzat kialakítására is. |
Kedvező makroadatok
A svéd gazdaság 2002-2003-ban a bizonytalan nemzetközi konjunktúra ellenére változatlanul jó teljesítményt nyújtott, főbb gazdasági mutatói általában jobbak az EU-tagállamok átlagánál. Az államháztartás és a fizetési mérleg szufficitje egyértelműen stabil gazdasági alapokra utal. Az államháztartás többlete a GDP 1,7, a folyó fizetési mérlegé pedig a GDP 3,2 százalékát tette ki. Az IT és a távközlési ipar súlya az ágazat nemzetközi válsága ellenére továbbra is jelentős: a svéd nemzeti össztermék 9,3 százalékát ezek a szektorok állították elő.
A GDP tavaly 2002-höz képest 2 százalékkal bővült, az egy főre jutó nemzeti össztermék meghaladja a 29 000 eurót. A növekedésben elsősorban a lakossági fogyasztás 2,4 és a központi kiadások 2,1 százalékos bővülése játszott szerepet, míg a beruházások 2 százalékkal elmaradtak az előző évi szinttől.
Az évek óta folyamatosan mérséklődő munkanélküliségi ráta 2002-ben alig haladta meg a 4 százalékot, tavaly novemberben azonban elérte az 5,4 százalékot (a statisztikák szerint 2000 elején volt ilyen magas az érték). Ehhez természetesen az is hozzátartozik, hogy Svédországban a foglalkoztatottság 78 százalék körüli, jóval magasabb az európai átlagnál. Nem teljesült viszont az a kormányzati cél, hogy az arányt 80 százalékra tornásszák fel.
Az infláció alakulása ugyancsak irigylésre méltó: az utóbbi öt esztendőben egyszer sem érte el a 3 százalékot, 2002-ben pedig 2,3 százalékos volt, és a Riksbank legutóbbi jelentése szerint az áremelkedést felhajtó és mérséklő tényezők 2003-ban is kiegyenlítődtek. Kormányzati és szakszervezeti vezetők azonban nem osztják ezt a véleményt, s emiatt erős nyomás nehezedik a jegybankra a kamatcsökkentés érdekében. A Riksbank tavaly június óta nem változtatott 2,75 százalékos irányadó kamatán.
Svédország egyébként annak a három EU-tagországnak egyike – Nagy-Britannia és Dánia mellett –, amely nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. A tavaly szeptemberben tartott referendumon a lakosság elvetette az euró 2006. évi bevezetésének tervét. Az elmúlt évben a korona árfolyama viszonylag stabil volt: bár az ország minden mutatója megfelel az eurózóna-tagság követelményeinek, Svédország egyelőre nem tervezi belépését az ERM-II-be sem.
A közelmúltban jelentős gondokkal küszködő svéd nagyvállalatok a jelek szerint úrrá lettek nehézségeiken. A stockholmi tőzsdén jegyzett 25 legnagyobb vállalat összesített profitja tavaly az egy évvel korábbinak körülbelül kétszeresére nőtt. Mentőövre szorult azonban több vállalat, így a személyszállítással foglalkozó állami vasúti szolgáltató, az SJ társaság. A kormány döntése értelmében hét másik állami nagyvállalat profitjából összesen 143 millió eurót utaltak át az SJ-nek, megelőzendő a pénzügyi összeomlást.
Óvatos visszatáncolás
Az idén az előrejelzések szerint a svéd gazdaság viszonylag lassú bővülése várható. A svéd konjunktúrakutató intézet arra számít, hogy továbbra is többlettel zár az államháztartás, a fizetési mérleg szufficitje pedig – GDP-arányosan – 5,3 százalék körülire nő. Az intézet álláspontja szerint a jegybanki kamatlábat 50 bázisponttal, 2,25 százalékra kellene csökkenteni.
A svéd cégek konjunktúravárakozásai növekvő optimizmusra utalnak. Mindez elsősorban a gépipari, a távközlési berendezéseket gyártó és a vegyipari cégekre vonatkozik. A kereskedelmi vállalatok forgalma – ha szerényebb mértékben is – bővül, az építőipar kilátásai viszont továbbra is kedvezőtlenek. A svéd külkereskedelem 2002-ben a 70,1 milliárd eurós import mellett 85,8 milliárdos exportot ért el; az előzetes adatok szerint 2003-ban a kivitel 4, a behozatal pedig 3 százalékkal múlta felül ezeket a mutatókat.
Svédország az elsők között jelentette be a csatlakozási tárgyalások során, hogy nem kíván élni a munkaerő-vándorlást korlátozó átmeneti időszak lehetőségével. Göran Persson miniszterelnök tavaly novemberben viszont már azt hangsúlyozta: világos szabályokat kell alkotni a "szociálturizmus" ellen, a bőkezű jóléti juttatásokkal való visszaélések megelőzésére. Ettől kezdve a svéd kormányzati politika egyfajta óvatos visszatáncolásba kezdett. A parlament viszont más álláspontra helyezkedett. A Riksdag leszögezte: kerülni kell a diszkriminációt a régi és az új tagállamok polgárai között.
Februárban Budapesten a svéd munkaügyi miniszter, Hans Karlson már árnyaltabban fogalmazott: Svédország nem kíván akadályokat gördíteni azon munkavállalók elé, akik legálisan, a svédekkel azonos feltételekkel és azonos bérért akarnak dolgozni. A kormány nem kívánja kvótával maximálni a külföldi munkavállalók létszámát. Afelől viszont nem hagyott kétséget, hogy nem látják szívesen azokat, akik csupán a svéd jóléti rendszert kívánják "megcsapolni". Várható, hogy még a bővítés előtt dönt a kormány, állásfoglalását azonban a parlamentnek is jóvá kell majd hagynia.
A svédek bíznak benne, hogy az új tagállamok csatlakozásával megnő az EU-ban a kis és közepes országok relatív súlya. Magyarországgal pedig mint leendő stratégiai partnerrel számolnak.
Magyar Kereskedelmi Szolgálat
Birger Jarlsgatan 22.
Stockholm S-11434 Svédország
Telefon: 00-46-8/611-5675
Fax: 00-46-8/611-7645
E-mail: itdstockholm@swipnet.se
A magyar nagykövetség külgazdasági attaséja
Dag Hammarskjöld Väg 10
115 27 Stockholm
Telefon: 00-46-8 661-6762, 662-5675
Fax: 00-46-8 660-2959
E-mail: secretariat@huembsto.se
Honlap: www. huembsto.se/
Budapesti Svéd Kereskedelmi Kirendeltség
(Swedish Trade Council – Exportadet)
Cím: H-1132 Budapest, Váci út 22-24.
Tel.: 270-0580
Fax: 270-0579
E-mail: ungern@swedishtrade.se