Az új feladatok új szakmát hívtak életre
Az információbrókerség mint szakma először az Amerikai Egyesült Államokban terjedt el. A szakirodalom szerint már a 30-as években megfigyelhető az információt térítésért kínáló szolgáltatás, ami a 60-as években kapta meg a mai kereteit. Akkoriban kezdték felismerni a könyvtárak és egyes magánszemélyek, hogy az új technikai eszközök (fénymásolók, számítógépek) tömeges elterjedése információs forradalom kezdete lehet.
A bróker és a menedzser
Minden vállalat számára rendkívül fontos, hogy hozzájusson a működéséhez és fejlődéséhez szükséges külső információkhoz, és a cégen belüli információáramlás is megfelelően működjék. Ennek megfelelően az információs szakemberek is két irányban szakosodnak: az információmenedzserek folyamatosan segítik az adatok belső áramlását, az információbrókerek pedig a külső híranyagot szerzik meg megrendelőiknek.
Az információmenedzser helye a vállalat szervezetében közvetlenül a stratégiai és a taktikai szint között van. Ilyen esetben közvetlenül segítheti a felső vezetést a stratégiai döntések meghozatalában azzal, hogy megszerzi és rendszerezi a szükséges belső és külső információkat. Ezen a poszton ugyanakkor a taktikai szinten levő középvezetők számára is képes megadni a kivitelezéshez szükséges információkat. Segíthet leküzdeni a két szint közötti kommunikációs hiányosságokat. Elemezni tudja a felmerült problémákat, akár adatmodellt is készíthet az információs folyamatokról, segítve ezzel a webmesterek és rendszergazdák munkáját is.
Az információbrókerek (infobró-kerek) feladata főleg a termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez szükséges külső információk esetenkénti megszerzése és rendelkezésre bocsátása. Ilyen lehet minden egyes árfolyamváltozással kapcsolatos hír, statisztikai adat, de a vállalat profiljába tartozó szakirodalom napi figyelése is. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a cég naprakész legyen az új szakmai vívmányok tekintetében, és ne maradjon le a piaci versenyben. Munkájuk különleges szakmai felkészültséget feltételez. Például:
– A döntés-előkészítéshez vagy fejlesztéshez szükséges szakmai információ megszerzése adatbázisokban vagy egyéb forrásokban való kereséssel a megbízó igényei szerint,
– Partnerinformáció megszerzése és közvetítése,
– Verseny- illetve versenytársfigyelés,
– Pályázati lehetőségek felkutatása, és a pályázatírásban való részvétel,
– Piacfigyelés,
– Trendfigyelés,
– IT-mentorként az információs technológiában, valamint az információszerzésben járatlan megrendelők eligazodásának segítése,
– Honlapszerkesztésben és menedzsmentismeretekben járatlan vállalkozások versenyképes honlapjainak kialakítása,
– Kiadványszerkesztés.
Az információmenedzserek főleg az intézmény keretein belül, alkalmazottként tevékenykednek, míg az infobrókerek általában vállalkozók, akik egyedi megrendeléseket teljesítenek, tehát általában független "szabadúszóként" tevékenykednek. Előfordulhat az is, hogy a cég belső embere végzi ezt a munkát, aki elsajátította a hatékony információszerzéssel kapcsolatos ismereteket, és megszerezte az ehhez szükséges készségeket.
Tisztesség és titoktartás
Az infobrókerek nemcsak a szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel rendelkeznek, hanem a szükséges jellembeli tulajdonságokkal is. A megbízóik adatait teljes diszkrécióval kezelik. Ebben a szakmában is elengedhetetlen a tisztesség, a pártatlanság és az üzleti etika betartása. A versenyszférában és az információbróker hivatásban egyaránt elengedhetetlen lételem a titoktartás. Csak legális információt kutathat fel – szem előtt tartva a szerzői jogot és az adatvédelmi törvény idevonatkozó előírásait. A munkája során birtokába jutott információkat nem használhatja fel más alkalommal, ha a megbízója erre nem ad engedélyt, vagy ha ez az eredeti megbízó érdekeit valamilyen formában sértheti.
Az Európai Unió jelenlegi tagországaiban már elismert szakma az információbrókerség, és a cégek előszeretettel alkalmaznak ilyen végzettséggel rendelkező munkatársakat. Felismerték, hogy a gyorsuló üzleti életben szükség van infokommunikációs háttér kialakítására, amit a cég szolgálatába állíthatnak. Minden vállalkozásnak lépéselőnyt ad, ha időben hozzájut az információhoz, és tudássá alakítja azt. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtár- és információtudományi tanszékének több évre kiterjedő felméréssorozata szerint a magyar cégek még nem igénylik az információszerzésben és -feldolgozásban jártas szakemberek szolgáltatásait. Hamarosan azonban a hazai vállalkozásoknak is be kell látniuk, hogy a megfelelő információk nélkül nem lehetnek versenyképesek az Unió piacán.
Információbróker-szolgáltatás igénybevételének oka lehet például a tanácstalanság, az idő, illetve a szakértő hiánya. Gépgyártással foglalkozó cég ritkán jártas az irattárazás előírásaiban vagy a folyóiratcikkek válogatásában. Példák tucatjai mutatják, hogy az infobrókerek által talált információk frissebbek, mint ha más úton szerezték volna azokat, és a keresési lehetőségek is jóval tágabbak.
Több cég szerint is jó választás volt infobrókert alkalmazni, mert tudatosan és hatékonyan keresett az információs forrásokban, ezért több szakmailag értékelhető ismeretet tárt fel, és nem elhanyagolható, hogy időt nyert számukra. A cégeknek az üzleti vagy stratégiai döntések meghozatalához gyakran van szükségük konkrét, speciális, rendszerezett adatokra. Az információáradatból tudást előállítani komoly feladat, és erre soha nincs elég idő. Megoldás: valamilyen külső vállalkozó (pl. infobróker) megbízása. Hiszen ő ismeri a hazai és külföldi adatbázisokat, illetve ő maga is készít belső adatbázist a potenciális kérések kielégítésére.
Az információbróker nemcsak az információ megszerzésére képes, hanem annak a megrendelő igényei szerinti válogatására és rendezésére is. Adatkeresésben és elemzésben – a belső munkatársaktól eltérően – elfogulatlan.
Az internet nem mindenható
A tanszék egyik volt hallgatója, Bíró Szabolcs szakdolgozatában – a főiskola felméréssorozatához csatlakozóan – arra a kérdésre kereste a választ, hogy a vizsgált cégek milyen információszerzési szokásokkal rendelkeznek, vettek-e már igénybe információs szakembereket, ha igen, akkor milyen tapasztalataik vannak velük kapcsolatban. Az eredmények azt mutatták, hogy a cégek nagy része még nem tudja (vagy nem akarja tudni), hogy az információáramlás és információszerzés területén mennyire le vannak maradva. A cégek többsége nincs tisztában a szakmai hírek bőségével, nem igényli az egyszerűen megszerezhetőnél több információt, ha mégis, akkor is belső munkatársakkal próbálták megoldani a problémát. Ezek a megoldások azonban csak rövid távon lehetnek költségkímélők, és semmiféleképpen sem lehetnek versenyképesek az Európai Unió piacán.
Jelenleg elterjedt az a tévhit, hogy az internet segítségével minden információs probléma megoldható. Bizonyítható, hogy a létező összes információnak csupán 10 százaléka lelhető fel az interneten, a többi a könyvtárakban, intézmények polcain vagy magántulajdonban található nyomtatott vagy egyéb dokumentum (kutatási jelentés, szabadalom, folyóiratcikk, kép stb.) formájában. Itt kell megemlíteni, hogy az interneten található információk megbízhatóságát szinte semmi nem garantálja, valamint azt, hogy az interneten általában csak az aktualitások találhatók meg, a régebbi információk már nem. Az internet mindezek ellenére megfelelő információszerzési forrás és eszköz azok számára, akik megfelelő képzésben részesültek. Ennek hiányában szembesülnünk kell a találatok nagy számával és a kibogozhatatlan információk tömegével, és így is csak sejthetjük, hogy a találati halmaz tartalmazza a számunkra fontos információt.
A Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE) 2001-ben alakult meg annak érdekében, hogy összefogja és országos hálózattá szervezze a magyarországi információbrókereket, fejlessze és elfogadtassa ezt az új szakmát Magyarországon. Az egyesület honlapja további információkat tartalmaz az infobrókerek tevékenységéről: http://www.mibe.info.
Önálló szakma
Hazánkban ma még kevés helyen képeznek információbrókereket. A Benedict Schoolban az információkereséssel és -használattal már kapcsolatban állókat képzik ki erre a feladatra. Ez az intézmény elsősorban olyan szakembereknek nyújt segítséget, akiknek már van valamilyen diplomájuk.
A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola könyvtár- és információtudományi tanszéke azonban alapképzést nyújt. Hallgatói, a majdani informatikus-könyvtárosok a képzés során megtanulják a hagyományos és legmodernebb hírforrások, eszközök és módszerek használatát, informatikai és menedzsmentbeli jártasságot szereznek. Ennek köszönhetően átfogóbb ismeretekkel rendelkeznek, mint valamely vállalat számítástechnikában járatos szakembere vagy ezt a feladatot ritkán végző munkatársa. Tanulmányaik félidejében négy szakirány közül választhatnak: közkönyvtáros, könyvtárostanár, információmenedzser és információbróker. A végzett hallgatók képesítése: informatikus-könyvtáros és a megfelelő szakirány.
Az infobróker szakirányt csak olyan hallgató választhatja, aki rendelkezik egy másik szakkal is. Ez azért fontos, mert az információs szakember így saját szakterülettel is rendelkezik. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a szakterületén belül jóval nagyobb mélységig képes megkeresni és feldolgozni a keresett információkat. A jelenlegi tapasztalatok alapján az információbróker szakirányt elsősorban számítástechnika, művelődésszervező és biológia szakos hallgatók választják, de van köztük magyar szakos is. A főiskolai évek során többszintű, összesen 400 órás gyakorlati képzésben is részesülnek a hallgatók. Ezalatt megszerzik az információs technikával, az információszerzéssel és -rendszerezéssel kapcsolatos készségeket, másrészt valódi információbróker-feladatokat oldanak meg.
Gyakorlati példák
A gyakorlatban rendkívül szerteágazó tevékenységek alkothatják az információbróker feladatát:
1. Egy cég kéri az utóbbi 5 évben a sebességváltó-gyártással kapcsolatosan megjelent cikkeket. Ez a feladat több problémát is felvet, hiszen a sebességváltó gyártása nem tartozik azon témák közé, amelyről tömegesen jelentek volna meg cikkek. Az ilyen jellegű feladat erőfeszítéseket igényel még egy olyan szakembertől is, aki jártas a témában: megkívánja a műszaki adatbázisokban és az interneten való keresést, de az ún. repertóriumok átvizsgálását is. A keresés során gyorsan rádöbbenünk, hogy a magyarországi szakirodalom csupán néhány komoly szakcikkből áll, ami a megbízó számára kevés. Tehát külföldi adatbázisokban kell további cikkeket keresni. A nem információbróker végzettségű ember számára komoly gondot okozhat, hogy a külföldi folyóiratban megjelent idegen nyelvű cikk hol lelhető fel Magyarországon. Ha az információbróker megtalálta ezeket az információkat, akkor még nem ért véget a feladata, ugyanis ezután a megrendelő igényei szerint rendszereznie kell a talált tételeket. Ha a megbízónak megfelelnek a cikkek, akkor akár újra megbízhatja az információbrókert például azzal, hogy a talált írások közül némelyiket szerezze be.
2. Egy cég új könyvelőprogramot szeretne használni a vállalkozásában, és ehhez szeretne részletes áttekintést kérni egy információbrókertől. Ez a feladat tipikusan olyan információbrókernek a legmegfelelőbb, akinek szakterülete a számítástechnika. Az ilyen végzettségű szakember nemcsak árajánlatot, hanem komplett tanulmányt is tud készíteni a megbízó számára. A feladatnak az első fázisa keresés, míg a másodiké a tesztelés, hiszen szakemberként el tudja dönteni, hogy mely ajánlat milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a megbízó számára.
3. Két szomszéd között kidőlt a kerítés, és azzal a kérdéssel fordultak az információbrókerhez, hogy melyiküknek kell felépítenie. Ehhez a szakembernek tudnia kell, hogy különböző jogi adatbázisokban kell keresnie, legyen az akár on-line, akár CD-ROM-os változat.
4. Gyógyszergyár a rákkutatással kapcsolatos új vizsgálatokról és eredményekről kívánt tájékozódni, szigorúan megszabott feltételrendszeren belül. Látható, hogy elég nagy területről, és valószínűleg nem elsősorban magyar nyelvű anyagról van szó. Az információbrókernek tehát az átlagosnál jobban kell tudnia angolul. A feladatot csak megfelelő biológiai szakismeretekkel lehet elvégezni.
5. Külön fejezetre volna szükség az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseknek pusztán csak felsorolására is. E helyen csak szemezgetésre van lehetőségünk: a különféle termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó előírások és jogszabályok felkutatása szintén infobrókeri feladat lehet.
A projektről
A tanszék a 2003/2004-es tanév első félévében – a projektmenedzsment tantárgy keretein belül – képzést indított az információbróker-szakma megismertetésére. A hallgatók tervezték és valósították meg a tantervet, miközben a különböző menedzsmenttechnikákat (pl. csoportmunka, ötletbörze) is gyakorolták. Speciális infobróker-feladat volt a célcsoportokra vonatkozó legális adatok (címek, kapcsolattartó személyek stb.) összegyűjtése. Három csoportban dolgoztak.
1. csoport: Ennek a csoportnak feladata volt, hogy megismertesse az információbrókerséget a tanszék leendő hallgatóival, valamint ismertetőt készítsen a tanszékről.
2. csoport: A második csoport feladata a leendő munkaadók tájékoztatásának előkészítése volt. Szóróanyagot készítettek, valamint összeállították azoknak a cégeknek a listáját, amelyeknek az ismertetőt később elküldik.
3. csoport: A harmadik csoport feladata a képzés és a szakma sajtón keresztüli megismertetése volt. E csoport írta többek között ezt a cikket is.