Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 70. számában (2004. február 1.)
Egyedülállóan színvonalas összeállítást készített nemrégiben a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara "A francia jelenlét a magyar gazdaságban" címmel. Ennek megállapításai s a benne közölt adatok még az üzleti-gazdasági életben jártas szakemberek számára is tartogattak meglepetéseket.

Gazdaságunkban érzékelhető a francia jelenlét

A közvetlen külföldi beruházások mintegy 10 százalékát francia érdekeltségű vállalatok hajtották végre, és a 3,8 milliárd eurós összeggel Németország, illetve az Egyesült Államokat követően ők a harmadik legjelentősebb befektetők Magyarországon. Az uniós statisztikai szabványok szerinti 58 gazdasági ágazat közül 41-ben képviseltetik magukat. Az elmúlt tíz év alatt a kétoldalú kereskedelmi forgalmunk hatszorosára nőtt, és elérte az évi 4 milliárd eurót. Az sem mellékes, hogy alapvetően kiegyenlített a kereskedelem, némi magyar aktívummal.

Hosszú távra terveznek

Franciaország hazánk egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. A francia jelenlét mégsem feltűnő, mivel a cégek döntően a magyar vezetők szakképzettségére támaszkodnak. – A nyilvántartásban szereplő 214 francia leányvállalat csaknem 50 ezer alkalmazottja között mindössze 290 a francia munkavállaló – tájékoztat Philippe Baudry, a francia nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Számos más országból érkezett befektetővel ellentétben a francia cégek általában hosszú távú kapcsolatokra rendezkednek be – talán ennek következménye, hogy kevesebbet beszélnek róluk.

Philippe Baudry szerint a tanulmánynak három lényeges célja volt. Be kívánta mutatni a magyar döntéshozóknak a két ország közötti kapcsolatok sokszínűségét. Emellett ösztönözni szeretné a francia vállalatokat arra, hogy súlyuk tudatában erőteljesebben hallassák hangjukat, illetve szeretné elősegíteni azt, hogy sikereik mások érdeklődését is felkeltsék Magyarország iránt.

A francia jelenlét gyenge pontjaként említi, hogy néhány ágazatban koncentrálódtak a beruházások, amelyeket főként nagyvállalatok hajtottak végre. Kevés kis- és középvállalat telepedett meg, annak ellenére, hogy Magyarország 2001-ben felszámolta az utolsó vámilletékeket és az ipari termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, és integrálódott az európai termelési folyamatokba.

Magyarország a teljes integráció küszöbén áll, hamarosan az egységes piac részévé válik. A csatlakozás azonban nem csupán az uniós vívmányok átvételét jelenti, hanem azt is, hogy megszűnnek a külföldi befektetőket vonzó korábbi preferenciális előnyök. A magyar agráripari termékek védelmét szolgáló, még fennálló vámok, illetve mennyiségi korlátozások eltörlése pedig tovább fogja erősíteni a francia jelenlétet ebben az ágazatban is – figyelmeztet a kereskedelmi tanácsos.

Boros István, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – aki maga is egy francia cég, a Cegos Tanácsadó és Training Kft. ügyvezető igazgatója – konkrét adatokkal teszi teljesebbé az előbbieket. Tájékoztatása szerint a Magyarországon működő francia érdekeltségű vállalatok kumulált törzstőkéje meghaladja a 470 milliárd forintot, összes üzleti forgalmuk pedig körülbelül évi 1500 milliárd forint. A befektetéseik elsősorban Budapestre és környékére koncentrálódnak, erre a térségre jut az összes törzstőke 73 százaléka.

Preferált ágazatok

Egyes ágazatokban különösen magas a francia vállalatok aránya. Az autógyártók például a magyar piaci forgalom 24 százalékát uralják. A vegyiparban és a gyógyszeriparban 27 francia érdekeltségű céget találunk több mint 11 000 alkalmazottal, és az ágazat teljes üzleti forgalmából 11 százalékkal részesednek. Különösen kiemelkedik a Servier, a Sanofi-Synthélabo és az Aventis leányvállalata. Az energiaipar nyolc francia cége csaknem 7000 embert foglalkoztat, éves üzleti forgalmuk több mint 188 milliárd forint. A vízhálózat és vízkezelés területén kilenc francia vállalatot találunk, övék az öszszes törzstőke több mint 27 százaléka. Irányításuk alatt áll például a fővárosi víz- és csatornaszolgáltatás, Kaposvár, Komló, Pécs és Szeged ivóvízellátása és víztisztítása.

A legtöbb francia befektető az élelmiszeriparba invesztált – a 31 vállalat mintegy 5400 dolgozót foglalkoztat, és éves üzleti forgalma meghaladja a 160 milliárd forintot. Különösen jelentős a tejipari vállalatok (Danone, Pannontej, Veszprémtej) teljesítménye. A kiskereskedelmi forgalom 4,4 százalékát 14 francia tulajdonú hipermarket bonyolítja le. Rendkívül dinamikusan terjeszkedik az Auchan és a Cora, s látványos a Csemege-Match, a L'Oréal és a Hexagonses hálózatfejlesztése. Több mint ötven cég a tanácsadás és a szakértői vizsgálat területén működik, a pénzügyi szolgáltatói ágazatban pedig 14 vállalkozás mintegy 2200 főt foglalkoztat.

Az üzlet "íze"

Az utóbbi két esztendőben több társaság részben vagy egészben kivonta tőkéjét a magyar piacról. Az EdF például eladta az ÉDÁSZ-ban lévő üzletrészét az E.ON-nak (német), a Béghin Say magyarországi cukorgyárait a Nordzucker (német) vásárolta fel. A tőkekivonások és üzletrészeladások az első pillantásra nyugtalanítónak tűnhetnek, de a helyzet árnyaltabb, és a tőkekivonás okai nem a magyar gazdaságban keresendők – fűzi hozzá a kamara elnöke. A kivonult francia befektetők helyére újabbak érkeztek, illetve átcsoportosították tőkéjüket, például az ÉDÁSZ-ból kivonult EdF megvásárolta a Budapesti Erőmű Rt.-t.

– Az üzlet "íze" hozott bennünket Magyarországra, és azt tapasztaljuk, hogy nem csökken a magyar piac vonzereje – hangoztatta Ernest-Antoine Seilliere, a Francia Gyáriparosok Szövetségének elnöke, akit a múlt év novemberi budapesti látogatása idején Medgyessy Péter miniszterelnök is fogadott. A francia nagyvállalatok további lehetőségeket látnak Magyarországban. Az Alstom például metrókocsikat ajánl, az EADS/Airbus pedig a Malév gépparkjának megújításában lát lehetőségeket. A francia kis- és középvállalatok azonban egyelőre kivárnak, nemigen merészkednek a Franciaországot körülvevő államokon túlra. Ám – állítja az elnök – az euró bevezetését követően ők is megjelennek majd a magyar piacon.

A francia delegáció magyarországi látogatása alkalmával együttműködési megállapodást írtak alá a magyar gyáriparosokkal és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-val (ITDH). Ennek megfelelően a közös erőfeszítések kiterjednek a kis és közepes vállalatok piaci megjelenésének elősegítésére is. Ezt egyébként a francia gazdasági, pénzügyi és ipari minisztérium 15 millió eurós keretösszeggel támogatja: a forráshoz magyar-francia vegyesvállalatok létrehozásával, illetve azok tevékenységének bővítésével lehet hozzájutni.

Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója ugyancsak arról tájékoztatott, hogy országunk EU-tagságának közeledtével megújult az érdeklődés a francia befektetők körében. Erről tanúskodik, hogy újabban 13 cég jelentkezett, mintegy 100 millió eurós befektetési szándékot jelezve. Elsősorban a vegy- és az alumíniumiparban, továbbá a logisztikai és az autóalkatrész-gyártó ágazatokban kívánnak beruházni.

A vezérigazgató hangsúlyozta: az Unió tagjainak többsége felismerte, hogy csatlakozásunkkal tovább erősödik Magyarország szerepe a délkelet-európai és a szovjet utódállamok piacain is. Ennek köszönhetően nőni fog az ország központi szerepe a régióban, ám nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a vidék tőkebefogadó képességéért (amely jelenleg mindössze 27 százalékkal részesedik a francia befektetésekből). A közepes cégek megjelenéséhez a francia üzletemberek véleménye szerint több információra, helyi segítségre, minőségi munkaerőre és kiszámíthatóbb gazdasági szabályozásra van szükség.

A magyar-francia külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

 

Kivitel

Behozatal

 

2001

2002

2001

2002

Élelmiszerek, ital, dohány

91,2

76,2

45,5

52,4

Nyersanyagok

11,0

10,9

26,3

26,2

Energiahordozók

0,9

0,0

75,2

78,0

Feldolgozott termékek

499,6

567,5

722,3

807,5

Gépek, gépi berendezések

1424,3

1414,2

890,4

957,8

Összesen

2027,0

2068,8

1759,7

1921,9

Ami jó, és ami rossz

– Igyekszünk a magyarországi befektetési lehetőségeket jobban megismertetni a francia üzletemberekkel. Evégett a kamara 2003-ban 25 francia városban rendezett kiállítást és üzletember-találkozót. A francia kamarák nagyon erős érdekérvényesítési képességgel, külföldön pedig jól kiépített nemzetközi hálózattal rendelkeznek. Franciaországban kiemelkedő szerepük van a régióknak, a régiós márkáknak, ezt a kapcsolatok építésénél a jövőben ki lehet használni – hangsúlyozza a magyar-francia kamara elnöke. A nálunk megtelepedett cégek különösen elégedettek a magyar menedzsment felkészültségével, ám ezt a vonzerőt az infrastruktúra és a szakképzés fejlesztésével minden régióban ki kell teljesíteni – hangsúlyozza.

A magyar gazdaság általános megítélése kifejezetten jó Franciaországban, hazánkat a gazdasági körök és a sajtó egyaránt az egyik legfelkészültebb csatlakozó országként említik. A cseh és a lengyel konkurencia miatt ugyanakkor Magyarország elvesztette térségünkben korábbi, szinte hegemonisztikus tőkevonzó képességét és vezető helyét a beruházások volumenében.

Minden évben közzéteszi jelentését a francia exportbiztosító társaság, a Coface (Compagnie financiére pour le commerce exterieur), amelynek ajánlásait figyelembe veszik a francia vállalatok üzleti stratégiájuk kialakításakor. A legutóbbi jelentésben Magyarország A2-es besorolásával Szlovéniával együtt megőrizte helyét a csatlakozó országok legjobbjai között, és olyan gazdasági világhatalmakkal került azonos kategóriába, mint az Egyesült Államok, Németország és Japán. Erősségeink között említi a jelentés a gazdasági reformok és a külföldi tőkebeáramlás kedvező hatását, a közeledő csatlakozás következtében megnövekedett stabilitást, pénzügyi rendszerünket pedig a közép-európai térség egyik legfejlettebbjének minősíti.

A jelentés gyenge pontjaink közé sorolja a gazdaság nyitottságából adódó sebezhetőséget, a választásokat követő költségvetési kisiklást, az ország jelentős külső eladósodását és a külkereskedelmi mérleg tartós deficitjét, ugyanakkor még optimistán ítélte meg az ország 2003-2004-es perspektíváit. Kérdés, hogyan változik megítélésünk a következő, hamarosan napvilágra kerülő újabb jelentésben.

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődése töretlen: tíz év alatt a szállítások értéke hatszorosára nőtt – olvasható ki a Külügyminisztérium statisztikáiból. Különösen dinamikus volt a 2001-es esztendő, amikor 20 százalékkal emelkedett a forgalom, és a szakemberek eredményesnek minősítik a 2002-es évet is, annak ellenére, hogy a növekmény csak 5,4 százalékos volt. Ezt azzal indokolják, hogy a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi gazdasági konjunktúra ellenére sikerült néhány százalékot "rátenni" a csúcseredményre.

2003-ban – az első kilenc hónap adatai alapján – elmondhatjuk: kivitelünk 2,2, behozatalunk pedig 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s mérlegünk továbbra is aktívumot mutat. Exportunk 1,571 milliárd, importunk 1,497 milliárd euró volt. Az áruforgalom struktúrája nem változott, a korábban kialakult kedvező arányokat követi. Exportunk több mint 95 százalékát a gépek és gépi berendezések (67 százalék), valamint a feldolgozott termékek (28,7 százalék) teszik ki, s kissé emelkedett az agrártermékek aránya (4,1 százalék).

A behozatalban ugyancsak a gépek és gépi berendezések (48,1 százalék) és a feldolgozott termékek (43,4 százalék) dominálnak. Az energiahordozók 4,1, az élelmiszerek 2,7, a nyersanyagok pedig 1,7 százalékkal szerepelnek.

Ismerd meg a magyarokat!

Ebben a relációban kölcsönös befektetésekről nem beszélhetünk. Francia részről – az MNB statisztikái szerint – az utóbbi 3-4 évben nem változott a befektetések dinamikája, ám meg sem közelíti a 90-es évek közepének lendületét. Ennek ellenére a külföldi beruházók körében a franciák tartják a harmadik helyüket, nem szólva azokról a ki nem mutatott invesztíciókról, amelyeket a nálunk megtelepedett cégek saját nyereségük visszaforgatása jelent.

A Magyarországon működő mintegy 250 francia cég nagyobb része szolgáltató vállalkozás, a legnagyobb tíz adja a 3,8 milliárd eurónyi összbefektetés mintegy kétharmadát. Az utóbbi években a leglátványosabban a hipermarketek terjeszkedtek: 2002-ben és 2003-ban hat újabb francia bevásárlóközpont nyílt (4 Auchan, egy Cora és egy Bricostore), több mint 250 millió euró befektetéssel. Bár a Peugeot legújabb beruházása színhelyéül nem Magyarországot, hanem Szlovákiát választotta, a gépkocsialkatrész-gyártók továbbra is a legjelentősebb befektetőnek számítanak (Valeo, Michelin, Le Belier).

Egyre nagyobb az idegenforgalom szerepe. A hazai szállodaiparban és vendéglátásban 14 francia cég van jelen 7,5 milliárd forint törzstőkével és csaknem 3000 alkalmazottal. Az elmúlt néhány esztendőben különböző rendezvényekkel, imázsépítő kampányokkal sikerült a franciák szélesebb körével megismertetni Magyarországot. A 2001. évi MAGY'Art kulturális eseménysorozatot követte 2002-ben a Magyar Turizmus Rt. országimázs-építő kampánya tévéreklámmal, óriásplakátokkal, szakkiállításokkal és szórólapokkal. A hathetes periódusokban megismételt, intenzív akciók több francia városban Magyarország turisztikai ajánlatait, lehetőségeit népszerűsítették.

Az eredmény nem maradt el: noha 2002-ben az összes hozzánk érkező külföldi száma mindössze 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a franciáké 25 százalékkal gyarapodott (233 ezer fő). 2003-ban folytatódott ez a tendencia: szeptemberig 12 százalékkal több francia volt kíváncsi országunkra, mint egy évvel korábban (az összes beutazó külföldiek száma még egy százalékkal sem gyarapodott). Könnyű tehát kiszámítani: két esztendő leforgása alatt majdnem másfélszer több francia látogatott Magyarországra, mint az előző években.

Lassuló lokomotív

Az elmúlt években Franciaország sem tudta függetleníteni magát a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatoktól. Négy éve folyamatosan lassul a nemzeti össztermék (GDP) növekedése: 2000-ben még 3,1 százalékon állt, majd 2, illetve 1,2 százalékra esett, és tavaly – az előzetes adatok szerint – az egy százalékot is alig érte el. Ez alátámasztja azt az elemzői véleményt, miszerint Franciaország az EU-n belül fokozatosan elveszti korábbi, "lokomotív" szerepét.

Évek óta sok bírálatot kap Franciaország magas államháztartási hiánya miatt, amely 2002-ben 0,1 százalékkal meghaladta a maastrichti 3 százalékos határértéket, tavaly pedig – nem végleges adatok alapján – elérte a 4 százalékot. Ennek egyik okaként az elemzők a Jacques Chirac választási kampányában tett ígéreteket és azok megvalósítását említik, amelyek túl nagy terhet róttak a költségvetésre. A franciák az eurózóna egy másik kritériumát sem tudták teljesíteni: az államadósság szintje meghaladja a GDP 60 százalékát.

Ezek a makroadatok rontják a francia gazdaság nemzetközi megítélését, ám belföldi probléma is akad elegendő. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök éppen a jelenlegi dekonjunktúra idején akarja keresztülvinni a kormányprogramban lefektetett reformokat. A nyugdíjkorhatár, illetve a járulékfizetés időtartamának módosítását már társadalmi vitára bocsátották, a terv erőteljes tiltakozást váltott ki. Az állami vállalatok dolgozói az EU által megkövetelt piacnyitás, azaz az állami vállalatok privatizációja miatt protestálnak. Az oktatásban tervezett reform ellen a tanárok tüntetnek, a széles körű elégedetlenséget kiváltó decentralizációs reformmal pedig kénytelen volt a kormány átmenetileg visszakozni.

A legnagyobb vitát az előző években 35 órára csökkent munkahét újbóli meghosszabbításának gondolata váltotta ki. Az alacsonyabb óraszám fennmaradását a baloldal a munkahelyteremtés történelmi esélyeként aposztrofálja, ami a jobboldal és a munkaadók szövetsége szerint viszont a gazdasági bajok forrása lenne.

A gazdaság egészségesebb pályára állításának egyik feltétele az ország tőkevonzó képességének javítása. Korábban évente 50-60 milliárd euró külföldi tőke áramlott az országba, ám 2002-ben és 2003-ban a tendencia megtorpant. Ennek ellenére Franciaország a világ ötödik leginkább tőkevonzó gazdasága, és őrzi nettó tőkeexportőri pozícióját is, bár a három évvel ezelőtti, több mint 180 milliárd euró befektetéssel szemben az utóbbi két esztendőben 70 milliárd euró alá csökkent a francia invesztíciók értéke.

Franciaországban a korábbi évtizedekben viszonylag magas volt az infláció, az eurózónába való belépés óta viszont figyelemre méltó a javulás. 1999-ben mindössze 0,4 százalékot romlott a pénz értéke, majd évről évre lassan nőtt az infláció. 2002-ben már elérte a 2, tavaly szeptemberig pedig a 2,2 százalékot is, 0,1 százalékkal meghaladva az eurózóna átlagát. A munkanélküliségi ráta három éven át (2000-2002 között) 9 százalék körül mozgott – körülbelül egy százalékkal magasabb volt, mint az uniós átlag –, 2003-ban viszont már néhány tizeddel e fölé került.

Óvatos tervek

A 2004-es francia költségvetés a kormány gazdaságpolitikájának következetes továbbvitelét tükrözi. Legfontosabb eleme az elvonások csökkentése, annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatottság, lendületet kapjon az innováció és a vállalkozói kedv. A koncepció középpontjában – a Raffarin kormányfő által meghirdetett szlogen jegyében – a munka értékének hangsúlyozása áll.

Folytatni kívánják a megkezdett reformokat (a soron következő terület az egészségügy), s a kormány kötelezettséget vállalt a költségvetési deficit 0,5 százalékos csökkentésére, ami 2005-re az eurózóna előírásainak megfelelően 3 százalék alá süllyed. A GDP idei növekedését illetően óvatos a kabinet: az eurózóna átlagával megegyezően 1,7 százalékra tervezi. Fő forrását pedig a lakossági fogyasztásban és a beruházások fellendülésében reméli. Kapcsolataink további bővülése részben e célok megvalósulásának függvénye.

Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja

Ambassade de la Republique de Hongrie

140 Avenue Victor Hugo

75116 Paris

Telefon: (33-1) 53-70-67-06

Fax: (33-1) 44-05-07-37

E-mail: j.orosz@ambhongrie.org

www.hongrie.org

Magyar Kereskedelmi Szolgálat

Section Commercial de la Ambassade de Hongrie

140 Avenue Victor Hugo

75116 Paris

Itdparis@hongrie-servicecommercial.org

Telefon: (33-1) 53-70-67-00

Fax: (33-1) 47-27-35-6

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. február 1.) vegye figyelembe!