Gazdaságunkban érzékelhető a francia jelenlét
A közvetlen külföldi beruházások mintegy 10 százalékát francia érdekeltségű vállalatok hajtották végre, és a 3,8 milliárd eurós összeggel Németország, illetve az Egyesült Államokat követően ők a harmadik legjelentősebb befektetők Magyarországon. Az uniós statisztikai szabványok szerinti 58 gazdasági ágazat közül 41-ben képviseltetik magukat. Az elmúlt tíz év alatt a kétoldalú kereskedelmi forgalmunk hatszorosára nőtt, és elérte az évi 4 milliárd eurót. Az sem mellékes, hogy alapvetően kiegyenlített a kereskedelem, némi magyar aktívummal.
Hosszú távra terveznek
Franciaország hazánk egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. A francia jelenlét mégsem feltűnő, mivel a cégek döntően a magyar vezetők szakképzettségére támaszkodnak. – A nyilvántartásban szereplő 214 francia leányvállalat csaknem 50 ezer alkalmazottja között mindössze 290 a francia munkavállaló – tájékoztat Philippe Baudry, a francia nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Számos más országból érkezett befektetővel ellentétben a francia cégek általában hosszú távú kapcsolatokra rendezkednek be – talán ennek következménye, hogy kevesebbet beszélnek róluk.
Philippe Baudry szerint a tanulmánynak három lényeges célja volt. Be kívánta mutatni a magyar döntéshozóknak a két ország közötti kapcsolatok sokszínűségét. Emellett ösztönözni szeretné a francia vállalatokat arra, hogy súlyuk tudatában erőteljesebben hallassák hangjukat, illetve szeretné elősegíteni azt, hogy sikereik mások érdeklődését is felkeltsék Magyarország iránt.
A francia jelenlét gyenge pontjaként említi, hogy néhány ágazatban koncentrálódtak a beruházások, amelyeket főként nagyvállalatok hajtottak végre. Kevés kis- és középvállalat telepedett meg, annak ellenére, hogy Magyarország 2001-ben felszámolta az utolsó vámilletékeket és az ipari termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat, és integrálódott az európai termelési folyamatokba.
Magyarország a teljes integráció küszöbén áll, hamarosan az egységes piac részévé válik. A csatlakozás azonban nem csupán az uniós vívmányok átvételét jelenti, hanem azt is, hogy megszűnnek a külföldi befektetőket vonzó korábbi preferenciális előnyök. A magyar agráripari termékek védelmét szolgáló, még fennálló vámok, illetve mennyiségi korlátozások eltörlése pedig tovább fogja erősíteni a francia jelenlétet ebben az ágazatban is – figyelmeztet a kereskedelmi tanácsos.
Boros István, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – aki maga is egy francia cég, a Cegos Tanácsadó és Training Kft. ügyvezető igazgatója – konkrét adatokkal teszi teljesebbé az előbbieket. Tájékoztatása szerint a Magyarországon működő francia érdekeltségű vállalatok kumulált törzstőkéje meghaladja a 470 milliárd forintot, összes üzleti forgalmuk pedig körülbelül évi 1500 milliárd forint. A befektetéseik elsősorban Budapestre és környékére koncentrálódnak, erre a térségre jut az összes törzstőke 73 százaléka.
Preferált ágazatok
Egyes ágazatokban különösen magas a francia vállalatok aránya. Az autógyártók például a magyar piaci forgalom 24 százalékát uralják. A vegyiparban és a gyógyszeriparban 27 francia érdekeltségű céget találunk több mint 11 000 alkalmazottal, és az ágazat teljes üzleti forgalmából 11 százalékkal részesednek. Különösen kiemelkedik a Servier, a Sanofi-Synthélabo és az Aventis leányvállalata. Az energiaipar nyolc francia cége csaknem 7000 embert foglalkoztat, éves üzleti forgalmuk több mint 188 milliárd forint. A vízhálózat és vízkezelés területén kilenc francia vállalatot találunk, övék az öszszes törzstőke több mint 27 százaléka. Irányításuk alatt áll például a fővárosi víz- és csatornaszolgáltatás, Kaposvár, Komló, Pécs és Szeged ivóvízellátása és víztisztítása.
A legtöbb francia befektető az élelmiszeriparba invesztált – a 31 vállalat mintegy 5400 dolgozót foglalkoztat, és éves üzleti forgalma meghaladja a 160 milliárd forintot. Különösen jelentős a tejipari vállalatok (Danone, Pannontej, Veszprémtej) teljesítménye. A kiskereskedelmi forgalom 4,4 százalékát 14 francia tulajdonú hipermarket bonyolítja le. Rendkívül dinamikusan terjeszkedik az Auchan és a Cora, s látványos a Csemege-Match, a L'Oréal és a Hexagonses hálózatfejlesztése. Több mint ötven cég a tanácsadás és a szakértői vizsgálat területén működik, a pénzügyi szolgáltatói ágazatban pedig 14 vállalkozás mintegy 2200 főt foglalkoztat.
Az üzlet "íze"
Az utóbbi két esztendőben több társaság részben vagy egészben kivonta tőkéjét a magyar piacról. Az EdF például eladta az ÉDÁSZ-ban lévő üzletrészét az E.ON-nak (német), a Béghin Say magyarországi cukorgyárait a Nordzucker (német) vásárolta fel. A tőkekivonások és üzletrészeladások az első pillantásra nyugtalanítónak tűnhetnek, de a helyzet árnyaltabb, és a tőkekivonás okai nem a magyar gazdaságban keresendők – fűzi hozzá a kamara elnöke. A kivonult francia befektetők helyére újabbak érkeztek, illetve átcsoportosították tőkéjüket, például az ÉDÁSZ-ból kivonult EdF megvásárolta a Budapesti Erőmű Rt.-t.
– Az üzlet "íze" hozott bennünket Magyarországra, és azt tapasztaljuk, hogy nem csökken a magyar piac vonzereje – hangoztatta Ernest-Antoine Seilliere, a Francia Gyáriparosok Szövetségének elnöke, akit a múlt év novemberi budapesti látogatása idején Medgyessy Péter miniszterelnök is fogadott. A francia nagyvállalatok további lehetőségeket látnak Magyarországban. Az Alstom például metrókocsikat ajánl, az EADS/Airbus pedig a Malév gépparkjának megújításában lát lehetőségeket. A francia kis- és középvállalatok azonban egyelőre kivárnak, nemigen merészkednek a Franciaországot körülvevő államokon túlra. Ám – állítja az elnök – az euró bevezetését követően ők is megjelennek majd a magyar piacon.
A francia delegáció magyarországi látogatása alkalmával együttműködési megállapodást írtak alá a magyar gyáriparosokkal és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-val (ITDH). Ennek megfelelően a közös erőfeszítések kiterjednek a kis és közepes vállalatok piaci megjelenésének elősegítésére is. Ezt egyébként a francia gazdasági, pénzügyi és ipari minisztérium 15 millió eurós keretösszeggel támogatja: a forráshoz magyar-francia vegyesvállalatok létrehozásával, illetve azok tevékenységének bővítésével lehet hozzájutni.
Lednitzky Péter, az ITDH vezérigazgatója ugyancsak arról tájékoztatott, hogy országunk EU-tagságának közeledtével megújult az érdeklődés a francia befektetők körében. Erről tanúskodik, hogy újabban 13 cég jelentkezett, mintegy 100 millió eurós befektetési szándékot jelezve. Elsősorban a vegy- és az alumíniumiparban, továbbá a logisztikai és az autóalkatrész-gyártó ágazatokban kívánnak beruházni.
A vezérigazgató hangsúlyozta: az Unió tagjainak többsége felismerte, hogy csatlakozásunkkal tovább erősödik Magyarország szerepe a délkelet-európai és a szovjet utódállamok piacain is. Ennek köszönhetően nőni fog az ország központi szerepe a régióban, ám nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a vidék tőkebefogadó képességéért (amely jelenleg mindössze 27 százalékkal részesedik a francia befektetésekből). A közepes cégek megjelenéséhez a francia üzletemberek véleménye szerint több információra, helyi segítségre, minőségi munkaerőre és kiszámíthatóbb gazdasági szabályozásra van szükség.
|
A magyar-francia külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) |
||||
|
Kivitel |
Behozatal |
|||
|
2001 |
2002 |
2001 |
2002 |
|
|
Élelmiszerek, ital, dohány |
91,2 |
76,2 |
45,5 |
52,4 |
|
Nyersanyagok |
11,0 |
10,9 |
26,3 |
26,2 |
|
Energiahordozók |
0,9 |
0,0 |
75,2 |
78,0 |
|
Feldolgozott termékek |
499,6 |
567,5 |
722,3 |
807,5 |
|
Gépek, gépi berendezések |
1424,3 |
1414,2 |
890,4 |
957,8 |
|
Összesen |
2027,0 |
2068,8 |
1759,7 |
1921,9 |
Ami jó, és ami rossz
– Igyekszünk a magyarországi befektetési lehetőségeket jobban megismertetni a francia üzletemberekkel. Evégett a kamara 2003-ban 25 francia városban rendezett kiállítást és üzletember-találkozót. A francia kamarák nagyon erős érdekérvényesítési képességgel, külföldön pedig jól kiépített nemzetközi hálózattal rendelkeznek. Franciaországban kiemelkedő szerepük van a régióknak, a régiós márkáknak, ezt a kapcsolatok építésénél a jövőben ki lehet használni – hangsúlyozza a magyar-francia kamara elnöke. A nálunk megtelepedett cégek különösen elégedettek a magyar menedzsment felkészültségével, ám ezt a vonzerőt az infrastruktúra és a szakképzés fejlesztésével minden régióban ki kell teljesíteni – hangsúlyozza.
A magyar gazdaság általános megítélése kifejezetten jó Franciaországban, hazánkat a gazdasági körök és a sajtó egyaránt az egyik legfelkészültebb csatlakozó országként említik. A cseh és a lengyel konkurencia miatt ugyanakkor Magyarország elvesztette térségünkben korábbi, szinte hegemonisztikus tőkevonzó képességét és vezető helyét a beruházások volumenében.
Minden évben közzéteszi jelentését a francia exportbiztosító társaság, a Coface (Compagnie financiére pour le commerce exterieur), amelynek ajánlásait figyelembe veszik a francia vállalatok üzleti stratégiájuk kialakításakor. A legutóbbi jelentésben Magyarország A2-es besorolásával Szlovéniával együtt megőrizte helyét a csatlakozó országok legjobbjai között, és olyan gazdasági világhatalmakkal került azonos kategóriába, mint az Egyesült Államok, Németország és Japán. Erősségeink között említi a jelentés a gazdasági reformok és a külföldi tőkebeáramlás kedvező hatását, a közeledő csatlakozás következtében megnövekedett stabilitást, pénzügyi rendszerünket pedig a közép-európai térség egyik legfejlettebbjének minősíti.
A jelentés gyenge pontjaink közé sorolja a gazdaság nyitottságából adódó sebezhetőséget, a választásokat követő költségvetési kisiklást, az ország jelentős külső eladósodását és a külkereskedelmi mérleg tartós deficitjét, ugyanakkor még optimistán ítélte meg az ország 2003-2004-es perspektíváit. Kérdés, hogyan változik megítélésünk a következő, hamarosan napvilágra kerülő újabb jelentésben.
A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlődése töretlen: tíz év alatt a szállítások értéke hatszorosára nőtt – olvasható ki a Külügyminisztérium statisztikáiból. Különösen dinamikus volt a 2001-es esztendő, amikor 20 százalékkal emelkedett a forgalom, és a szakemberek eredményesnek minősítik a 2002-es évet is, annak ellenére, hogy a növekmény csak 5,4 százalékos volt. Ezt azzal indokolják, hogy a kedvezőtlenebbé vált nemzetközi gazdasági konjunktúra ellenére sikerült néhány százalékot "rátenni" a csúcseredményre.
2003-ban – az első kilenc hónap adatai alapján – elmondhatjuk: kivitelünk 2,2, behozatalunk pedig 4,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, s mérlegünk továbbra is aktívumot mutat. Exportunk 1,571 milliárd, importunk 1,497 milliárd euró volt. Az áruforgalom struktúrája nem változott, a korábban kialakult kedvező arányokat követi. Exportunk több mint 95 százalékát a gépek és gépi berendezések (67 százalék), valamint a feldolgozott termékek (28,7 százalék) teszik ki, s kissé emelkedett az agrártermékek aránya (4,1 százalék).
A behozatalban ugyancsak a gépek és gépi berendezések (48,1 százalék) és a feldolgozott termékek (43,4 százalék) dominálnak. Az energiahordozók 4,1, az élelmiszerek 2,7, a nyersanyagok pedig 1,7 százalékkal szerepelnek.
Ismerd meg a magyarokat!
Ebben a relációban kölcsönös befektetésekről nem beszélhetünk. Francia részről – az MNB statisztikái szerint – az utóbbi 3-4 évben nem változott a befektetések dinamikája, ám meg sem közelíti a 90-es évek közepének lendületét. Ennek ellenére a külföldi beruházók körében a franciák tartják a harmadik helyüket, nem szólva azokról a ki nem mutatott invesztíciókról, amelyeket a nálunk megtelepedett cégek saját nyereségük visszaforgatása jelent.
A Magyarországon működő mintegy 250 francia cég nagyobb része szolgáltató vállalkozás, a legnagyobb tíz adja a 3,8 milliárd eurónyi összbefektetés mintegy kétharmadát. Az utóbbi években a leglátványosabban a hipermarketek terjeszkedtek: 2002-ben és 2003-ban hat újabb francia bevásárlóközpont nyílt (4 Auchan, egy Cora és egy Bricostore), több mint 250 millió euró befektetéssel. Bár a Peugeot legújabb beruházása színhelyéül nem Magyarországot, hanem Szlovákiát választotta, a gépkocsialkatrész-gyártók továbbra is a legjelentősebb befektetőnek számítanak (Valeo, Michelin, Le Belier).
Egyre nagyobb az idegenforgalom szerepe. A hazai szállodaiparban és vendéglátásban 14 francia cég van jelen 7,5 milliárd forint törzstőkével és csaknem 3000 alkalmazottal. Az elmúlt néhány esztendőben különböző rendezvényekkel, imázsépítő kampányokkal sikerült a franciák szélesebb körével megismertetni Magyarországot. A 2001. évi MAGY'Art kulturális eseménysorozatot követte 2002-ben a Magyar Turizmus Rt. országimázs-építő kampánya tévéreklámmal, óriásplakátokkal, szakkiállításokkal és szórólapokkal. A hathetes periódusokban megismételt, intenzív akciók több francia városban Magyarország turisztikai ajánlatait, lehetőségeit népszerűsítették.
Az eredmény nem maradt el: noha 2002-ben az összes hozzánk érkező külföldi száma mindössze 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a franciáké 25 százalékkal gyarapodott (233 ezer fő). 2003-ban folytatódott ez a tendencia: szeptemberig 12 százalékkal több francia volt kíváncsi országunkra, mint egy évvel korábban (az összes beutazó külföldiek száma még egy százalékkal sem gyarapodott). Könnyű tehát kiszámítani: két esztendő leforgása alatt majdnem másfélszer több francia látogatott Magyarországra, mint az előző években.
Lassuló lokomotív
Az elmúlt években Franciaország sem tudta függetleníteni magát a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatoktól. Négy éve folyamatosan lassul a nemzeti össztermék (GDP) növekedése: 2000-ben még 3,1 százalékon állt, majd 2, illetve 1,2 százalékra esett, és tavaly – az előzetes adatok szerint – az egy százalékot is alig érte el. Ez alátámasztja azt az elemzői véleményt, miszerint Franciaország az EU-n belül fokozatosan elveszti korábbi, "lokomotív" szerepét.
Évek óta sok bírálatot kap Franciaország magas államháztartási hiánya miatt, amely 2002-ben 0,1 százalékkal meghaladta a maastrichti 3 százalékos határértéket, tavaly pedig – nem végleges adatok alapján – elérte a 4 százalékot. Ennek egyik okaként az elemzők a Jacques Chirac választási kampányában tett ígéreteket és azok megvalósítását említik, amelyek túl nagy terhet róttak a költségvetésre. A franciák az eurózóna egy másik kritériumát sem tudták teljesíteni: az államadósság szintje meghaladja a GDP 60 százalékát.
Ezek a makroadatok rontják a francia gazdaság nemzetközi megítélését, ám belföldi probléma is akad elegendő. Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök éppen a jelenlegi dekonjunktúra idején akarja keresztülvinni a kormányprogramban lefektetett reformokat. A nyugdíjkorhatár, illetve a járulékfizetés időtartamának módosítását már társadalmi vitára bocsátották, a terv erőteljes tiltakozást váltott ki. Az állami vállalatok dolgozói az EU által megkövetelt piacnyitás, azaz az állami vállalatok privatizációja miatt protestálnak. Az oktatásban tervezett reform ellen a tanárok tüntetnek, a széles körű elégedetlenséget kiváltó decentralizációs reformmal pedig kénytelen volt a kormány átmenetileg visszakozni.
A legnagyobb vitát az előző években 35 órára csökkent munkahét újbóli meghosszabbításának gondolata váltotta ki. Az alacsonyabb óraszám fennmaradását a baloldal a munkahelyteremtés történelmi esélyeként aposztrofálja, ami a jobboldal és a munkaadók szövetsége szerint viszont a gazdasági bajok forrása lenne.
A gazdaság egészségesebb pályára állításának egyik feltétele az ország tőkevonzó képességének javítása. Korábban évente 50-60 milliárd euró külföldi tőke áramlott az országba, ám 2002-ben és 2003-ban a tendencia megtorpant. Ennek ellenére Franciaország a világ ötödik leginkább tőkevonzó gazdasága, és őrzi nettó tőkeexportőri pozícióját is, bár a három évvel ezelőtti, több mint 180 milliárd euró befektetéssel szemben az utóbbi két esztendőben 70 milliárd euró alá csökkent a francia invesztíciók értéke.
Franciaországban a korábbi évtizedekben viszonylag magas volt az infláció, az eurózónába való belépés óta viszont figyelemre méltó a javulás. 1999-ben mindössze 0,4 százalékot romlott a pénz értéke, majd évről évre lassan nőtt az infláció. 2002-ben már elérte a 2, tavaly szeptemberig pedig a 2,2 százalékot is, 0,1 százalékkal meghaladva az eurózóna átlagát. A munkanélküliségi ráta három éven át (2000-2002 között) 9 százalék körül mozgott – körülbelül egy százalékkal magasabb volt, mint az uniós átlag –, 2003-ban viszont már néhány tizeddel e fölé került.
Óvatos tervek
A 2004-es francia költségvetés a kormány gazdaságpolitikájának következetes továbbvitelét tükrözi. Legfontosabb eleme az elvonások csökkentése, annak érdekében, hogy bővüljön a foglalkoztatottság, lendületet kapjon az innováció és a vállalkozói kedv. A koncepció középpontjában – a Raffarin kormányfő által meghirdetett szlogen jegyében – a munka értékének hangsúlyozása áll.
Folytatni kívánják a megkezdett reformokat (a soron következő terület az egészségügy), s a kormány kötelezettséget vállalt a költségvetési deficit 0,5 százalékos csökkentésére, ami 2005-re az eurózóna előírásainak megfelelően 3 százalék alá süllyed. A GDP idei növekedését illetően óvatos a kabinet: az eurózóna átlagával megegyezően 1,7 százalékra tervezi. Fő forrását pedig a lakossági fogyasztásban és a beruházások fellendülésében reméli. Kapcsolataink további bővülése részben e célok megvalósulásának függvénye.
Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséjaAmbassade de la Republique de Hongrie 140 Avenue Victor Hugo 75116 Paris Telefon: (33-1) 53-70-67-06 Fax: (33-1) 44-05-07-37 E-mail: j.orosz@ambhongrie.org www.hongrie.org Magyar Kereskedelmi Szolgálat Section Commercial de la Ambassade de Hongrie 140 Avenue Victor Hugo 75116 Paris Itdparis@hongrie-servicecommercial.org Telefon: (33-1) 53-70-67-00 Fax: (33-1) 47-27-35-6 |