Cégjegyzék
Január elsejétől részben változtak a cégbejegyzési eljárás szabályai. A 38/2003. (XII. 18.) IM rendelet szerint például ezentúl ha a változás cégjegyzékben történő rögzítésére számítógépes rendszer útján, automatikusan kerül sor, a cégbíróság cégkivonat megküldésével értesíti a céget a változásról. Újdonság az is, ha a cégbíróság felszámolási eljárást kezdeményez, a felszámolási eljárás során meghozott végzéseket az adós részére nem kell megküldeni.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után lép majd hatályba az a rendelkezés, miszerint a változásbejegyzési kérelmet tartalmazó nyomtatványon a közös vállalat, egyesülés mellett az európai gazdasági egyesülés esetében is be kell majd jelenteni a csatlakozó tag csatlakozásának időpontját a cégbíróságnak. Ha az európai gazdasági egyesülés székhelyáthelyezés következtében kéri a cég bejegyzését, a cégjegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartást végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés korábbi nyilvántartási számát. Ha az európai gazdasági egyesülés törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés új székhelyét, a nyilvántartást végző hatóságot és az európai gazdasági egyesülés nyilvántartási számát is.
(Magyar Közlöny, 2003/148. szám)
Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2004. január 1. és március 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin:230 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin: 240 Ft/l
Keverék:230 Ft/l
Gázolaj:213 Ft/l
(Magyar Közlöny, 2003/148. szám)
Idei költségvetés
Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza az államháztartás hároméves keretét, a privatizációs bevételek felhasználásának fő céljait, a központi és a helyi önkormányzatok között megosztható források mértékét, megállapítja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak, a nyugdíj-biztosítási alap és az egészségbiztosítási alap költségvetését. Az Országgyűlés által december 15-én elfogadott költségvetési törvényben számtalan törvénymódosítás kapott helyet. Így a 2003. évi CXVI. törvény módosította például:
– az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt,
– az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt,
– az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényt,
– a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt,
– a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényt,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt,
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt,
– a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.
(Magyar Közlöny, 2003/152. szám)
Kamatmérték
A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke a költségvetési törvény szerint erre az évre 11 százalék. Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Az ilyen késedelmi kamat mértéke a 2004. évre ugyancsak 11 százalék. Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett – ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe esésétől ennek 4 százalékos kamattal növelt összegét, legalább azonban 11 százalékos kamattal köteles megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2003/152. szám)
Adóelőleg-nyilatkozat
A 149. számú Magyar Közlönyben megjelent APEH közlemény közzéteszi a magánszemélyek adóelőleg-nyilatkozatainak mintáit.
(Magyar Közlöny, 2003/149. szám)
Jövedéki adó
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény felsorolja a jövedéki termékek körét, az adómentes jövedéki termékeket, az adófizetésre kötelezetteket, kitér az Unión belüli jövedéki termékek szállításával kapcsolatos szabályokra éppúgy, mint az adóraktár működésére és az adózási és eljárási szabályokra. Jövedékiadó-köteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.
Jövedéki termékek: az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány. A jövedéki adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
Adómentes a gépjárművek üzemanyagtartályában harmadik országból vámmentesen behozott üzemanyag, valamint a nemzetközi forgalomban részt vevő vagy javításra érkező légi járműből tranzitterületen lefejtésre kerülő üzemanyag, a Magyarországot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.
A törvény meghatározza az adókötelezettség, adófelfüggesztés feltételeit, megállapítja a közösségen belüli termékforgalomban érvényes adózási szabályokat, az adóraktár működtetésének általános feltételeit, a jövedéki termék adómentes felhasználásának, valamint az adó-visszaigénylés szabályait. A törvény második részében az egyes jövedéki termékek adómértéke, vámtarifaszáma is megtalálható.
(Magyar Közlöny, 2003/157. szám)
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezményről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásról tartalmaz szabályokat a január 1-jén hatályba lépett 275/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet. A társasági adó alanya számára az adókedvezményt a Pénzügyminisztérium több feltétel együttes megléte esetén engedélyezi. Például, ha
– az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs köztartozása,
– a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,
– a beruházás forrásának legalább 25 százaléka saját forrás.
Nem engedélyezi a Pénzügyminisztérium az adókedvezményt, ha az adózó bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz.
Az adózónak az adókedvezmény iránti kérelmét a beruházás megkezdése előtt, a rendelet mellékletében előírt tartalommal és formában, magyar nyelven, két példányban, papíralapon kell benyújtania a Pénzügyminisztériumhoz.
Fejlesztési adókedvezmény díja
Változott a fejlesztési célú adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj nagysága. A 38/2003. (XII. 27.) PM rendelet szerint a korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló fejlesztési program, az önálló környezetvédelmi beruházást szolgáló program, a szélessávú internetszolgáltatást szolgáló fejlesztési program, a kizárólag film- és videogyártást szolgáló fejlesztési program és a munkahelyteremtést szolgáló fejlesztési program alapján kezdeményezett eljárás díja 50 000 forint. A díjat fejlesztési programonként kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2003/154., 156. szám)
Szokásos piaci ár
A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. előírása szerinti kisvállalkozásnak. A 41/2003. (XII. 29.) PM rendelet szól az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás rendjéről is.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Területfejlesztés
A 2004. évi költségvetés a területfejlesztési tanácsok részére normatívan elosztott céljellegű decentralizált támogatás előirányzatának a megyékre, illetve a fővárosra jutó összege 6300 millió forint. Az erről szóló BM-TNM-PM együttes közlemény melléklete részletezi az egyes megyékre, illetve a fővárosra jutó támogatási keret összegét. Ebben az évben a legtöbb – 617,128 millió forint – támogatást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács, a legkevesebbet – 134,319 millió forint – a Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács kapja.
(Magyar Közlöny, 2004/5. szám)
Környezetterhelési díj
Az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelőanyag-mennyiség meghatározásának módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól rendelkezik a 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet. A légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházás megvalósítása esetében a levegőterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházás megkezdése. A közüzemi csatornahálózatot érintő környezetterhelést csökkentő környezetvédelmi beruházás megvalósítása esetében – ideértve a szennyvízelvezető és szennyvíztisztító rendszereket, illetve a szennyvíziszap ártalmatlanítás és -hasznosítás létesítményeit is – a vízterhelési díj visszaigénylésének feltétele a beruházásra vonatkozó jogerős elvi vízjogi engedély. Hulladékhasznosítást végző kibocsátó esetében a díjvisszaigénylés mértéke az éves fizetendő díj összegének és a hasznosítási aránynak a szorzata, de legfeljebb a kibocsátót terhelő környezetterhelési díj mértéke.
A jogszabály megszabja a visszaigénylés határidejét is.
(Magyar Közlöny, 2003/154. szám)
Esélyegyenlőség
Az Országgyűlés elfogadta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. A jogszabály szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az egyenlő bánásmód követelményét többek között a magyar állam, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, ezek szervei, a hatósági jogkört gyakorló szervezetek, a felsőoktatási intézmények eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. A jogszabály részletezi, hogy mit tekint hátrányos megkülönböztetésnek, zaklatásnak, jogellenes elkülönítésnek és megtorlásnak.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények különösen személyiségi jogi per, munkaügyi per, fogyasztóvédelmi, munkaügyi vagy szabálysértési hatóságok eljárása során érvényesíthetőek. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését a kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv ellenőrzi. Ha a hatóság megállapította az egyenlő bánásmód követelményét biztosító rendelkezések megsértését, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, a jogsértést megállapító határozatát nyilvánosságra hozhatja, bírságot szabhat ki. A bírság összege ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet.
Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosultnak kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedő személyt vagy csoportot hátrány érte. Ennek bizonyítása esetén a másik felet terheli annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.
(Magyar Közlöny, 2003/157. szám)
Munka Törvénykönyve
Módosult a Munka Törvénykönyve. A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek – a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak – a megkötést követő 30 napon belül bejelenteni. A 2003. évi CXVIII. törvény szerint a feleknek be kell jelenteniük a kollektív szerződés módosítását, felmondását, hatályának változását is.
Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató – legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal – köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, okáról, annak a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről, továbbá – a megállapodás érdekében – köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.
A jogszabály szól az ügyelet munkaidőként való számításáról, a pihenőidő mértékéről, a részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjáról, a vasárnapi munkavégzés munkarendjéről is.
(Magyar Közlöny, 2003/152. szám)
MRP
A Munkavállalói Résztulajdonosi Program szabályait részben módosította a 2003. évi CXIX. törvény. A jogszabály egyebek között részletesen rendezi a munkavállaló jogosultságát a munkaviszonya megszűnése esetén, kibővíti a közgyűlés hatáskörét, valamint részben módosítja a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályait.
Az új szabályok értelmében a munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve ha a nyugdíjas munkavállaló a munkaviszonyának rendes felmondással, közös megegyezéssel vagy a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti.
Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak a jogelőd munkáltatónál fennálló MRP-beli részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha a jogutódlás időpontjában a jogelőd munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti a jogutód munkáltató döntéshozó szervében.
(Magyar Közlöny, 2003/152. szám)
Kollektív szerződések bejelentése
Január 18-ától a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium a kollektív szerződést nyilvántartásba veszi. A szerződést kötő feleknek a kollektív szerződést együttesen kell az arra szolgáló adatlapon bejelenteniük. A minisztérium a nyilvántartásra építve – az adatszolgáltatókra vonatkozó azonosító adatok nélkül – elemzést készít, és arról az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő munkavállalói érdek-képviseleti szervezeteket tájékoztatja.
(Magyar Közlöny, 2004/5. szám)
Keresőképtelenség
A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására és igazolásra jogosultak körét kibővíti a január 1-jén hatályba lépett 253/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet. A jogszabály részletesen felsorolja az ellenőrző főorvos jogait, és kitér a keresőképtelen biztosított kötelezettségeire.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Munkavédelem
A munkavállalók érdekében született meg a 77/2003. (XII. 23.) EszCsM, valamint a 78/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet. Mindkettő a munkáltató számára kötelezően előírja, hogy a különböző védőeszközök használatával kapcsolatosan biztosítson a munkavállalók, illetve azok képviselői számára tájékoztatást, oktatást és konzultációt.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Zajterhelés
A munkáltatónak a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében, ha az egészséget veszélyeztető zajterhelés feltételezhető, a munkahelyen zajvizsgálatot kell végeztetnie.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Foglalkozási megbetegedés
Részben módosultak a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentésének és kivizsgálásának szabályai. A 146-os Magyar Közlönyben megjelent egészségügyi, szociális és családügyi miniszter rendelete tartalmazza, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a megbetegedés foglalkozási eredetét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak a munkáltató székhelye szerint illetékes városi intézete bírálja el saját hatáskörben. A 69/2003. (XII. 16.) ESzCsM rendelet szól arról is, hogy a kivizsgálás vezetőjének a vizsgálati lapot hány példányban és mely szervezetekhez kell elküldenie.
(Magyar Közlöny, 2003/146. szám)
Szakmai alkalmassági vizsgálat
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szól a 80/2003. (XII. 23.) ESzCsM rendelet, amely többek között előírja, hogy mikor kell előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot végezni.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Polgári jogegységi döntés
A Legfelsőbb Bíróság jogegységi tanácsa 4/2003. számú jogegységi határozata a keresetlevél késedelmes benyújtásával foglalkozik. A keresetlevél késedelmes benyújtása esetén, ha a keresetlevél előterjesztésére megállapított határidő – jogszabály kifejezett rendelkezése folytán – jogvesztő, vagy a mulasztást a fél nem igazolja, illetőleg az alaptalan, a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül hivatalból elutasítja, vagy megszünteti a pert.
A jogegységi tanács határozata szerint abban az esetben, ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre, és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást, a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. Ez a határozat irányadó a bírósági nemperes eljárás megindítására előterjesztett kérelemre is.
(Magyar Közlöny, 2003/151. szám)
Közbeszerzés
A közbeszerzéssel, a közbeszerzési eljárással, az ajánlatkéréssel, a pályázat elbírálásával kapcsolatos szabályokat tartalmazza a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény. Az uniós csatlakozás után hatályba lépő jogszabály mellékletei felsorolják azokat a gazdasági tevékenységeket és szolgáltatásokat, amelyekre a közbeszerzés szabályai vonatkoznak. (A témával következő számunkban részletesen foglalkozunk.)
Május 1-jétől hatályos az 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet, amely a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről tartalmaz szabályokat. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Magyar Bányászati Hivatal és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén kérelemre megfelelő tájékoztatást ad. Az eljárás során a magyar nyelv kizárólagos használata kötelező. A tájékoztatás díjköteles.
A díj közösségi értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél:
– építési beruházásnál180 000 forint,
– szolgáltatásnál120 000 forint.
A díj nemzeti értékhatárt elérő értékű közbeszerzéseknél:
– építési beruházásnál104 000 forint,
– szolgáltatásnál78 000 forint.
A díj egyszerű közbeszerzési eljárásoknál:
– építési beruházásnál 26 000 forint,
– szolgáltatásnál13 000 forint.
(Magyar Közlöny, 2003/157, 2004/3. szám)
Szabadkézi vétel
Az intézmény szabadkézi vétel körébe tartozó – általános forgalmi adó nélkül értendő – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 402. §-a (4) bekezdésének a), b) vagy c) pontjában meghatározott értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzései során írásban köteles legalább három ajánlatot bekérni és legalább három ajánlat alapján választani. Így rendelkezik a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló kormányrendelet módosítása. Ha nem érkezett be legalább három ajánlat, az intézmény újabb ajánlatkérésre köteles. Amennyiben ismételten nem áll rendelkezésre legalább három ajánlat, a beérkezett ajánlat vagy ajánlatok alapján lehet választani. A rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2004. január 1. és 2004. április 30. között megkezdett beszerzésekre kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/160. szám)
Viszontgarancia
A központi költségvetés által vállalt viszontgarancia feltételei:
– a Hitelgarancia Részvénytársaság a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvényben meghatározott kis- és középvállalkozások belföldön bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet,
– az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány természetes személyek, gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, szövetkezetek, magánvállalkozások belföldön bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet,
– a Hitelgarancia Részvénytársaság által vállalt készfizető kezesség összege egy vállalkozás esetén sem haladja meg a 600 millió forintot; az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt készfizető kezesség összege nem haladhatja meg az államilag támogatott agrárhitelek esetében a 150 millió forintot (agrárintegrátoroknál a 400 millió forintot), egyéb esetekben a 200 millió forintot,
– a Hitelgarancia Részvénytársaság és az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által vállalt készfizető kezesség nem haladja meg hitelszerződés esetén az adóst, illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség 80 százalékát,
– a kezes legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségért vállal készfizető kezességet,
– a kezességvállalás és a kezességvállalással biztosított hitel- vagy bankgarancia-szerződés a jogszabályoknak megfelel.
(Magyar Közlöny, 2003/156. szám)
Kamarai jogok
A gazdasági kamarák számára ezentúl a 2003. évi CXXXI. törvény biztosítja, hogy közreműködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek. Az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátása érdekében pályázati módszertani útmutatót állíthatnak össze, tájékoztatást adhatnak az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről.
A január 1-jén hatályba lépett jogszabály szerint a gazdasági kamarák részt vesznek a feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, és évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére.
Az agrárkamarák közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás – ha a gazdálkodó szervezet igényli – kiterjedhet a pályázat elkészítésére is.
A gazdasági kamarák a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét.
A törvény értelmében a gazdasági kamarákat megszüntető okok között található a bíróság által történő feloszlatás is.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Társasházi törvény
Az Országgyűlés a múlt év decemberében fogadta el a társasházak jogi rendezéséről már régen várt jogszabályt. A 2003. évi CXXXIII. törvény meghatározása szerint társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül. Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás – különösen: a gondnoki, a házfelügyelői lakás – a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.
Bizonyos kivétellel az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról.
A törvény rendezi a társasház alapításának lehetőségét, körülményeit, az alapító okirat kötelező tartalmát, annak módosítási lehetőségét, a külön tulajdonnal és a közös tulajdonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a társasház szervezetének részletezését.
A közgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy jelzálogjoggal terhelje meg annak a tulajdonostársnak a külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadát, aki legalább hat hónapnak megfelelő közös költséget nem fizetett meg.
Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani, de kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Bányászat
Az építésre, a tereprendezésre, illetve a vízgazdálkodási célból végzett mederalakításra hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozás a tevékenysége során kitermelt ásványi nyersanyagot az engedélyében meghatározottak szerint felhasználhatja, vagy azon a külön jogszabály szerint tulajdonjogot szerezve üzletszerűen hasznosíthatja vagy értékesítheti – így rendelkezik a 282/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet. A bányászatról szóló törvény végrehajtását módosító jogszabály a bányászattal foglalkozók számára előírt bejelentési és fizetési kötelezettség időpontjait is módosítja.
A bányajáradékot külön jogszabályban foglaltak szerint önbevallásban kell meghatározni. Az önbevallást a befizetéssel egyidejűleg az MBH részére kell megküldeni. A bányafelügyelet a bányajáradék számítását, az önbevallás alapjául szolgáló adatokat, továbbá a bányajáradék befizetését ellenőrzi, a bányajáradék-fizetésre kötelezettekről és a bányajáradék-fizetésről nyilvántartást vezet.
A rendelet újraszabályozza a kutatás lehetőségét, részletezi, mely esetekben lehetséges a kutatási engedély iránti kérelmet elutasítani. Míg a korábbi szabályok a kutatás időtartamára adott 4 évet egy alkalommal engedték meghosszabbítani, a január 1-jétől hatályos új rendelet már kétszer engedélyezi ugyanezt.
Bányabaleset bejelentése
A 146-os közlönyben olvasható 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet előírja, hogy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a vizsgálatot a Biztonsági Szabályzat szerint folytatja le. A súlyos üzemzavart és balesetet azonnal be kell jelenteni a területileg illetékes bányakapitányságnak, a Magyar Bányászati Hivatalnak és a területileg illetékes városi, megyei rendőr-főkapitányságnak is, valamint, ha a súlyos üzemzavart vízbetörés okozta, vagy az üzemzavar környezetszennyezést, környezetkárosodást okozott, illetve a környezetkárosodás védett természeti területen vagy annak közelében történt, akkor a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak, a környezetvédelmi felügyelőségnek, illetve a nemzeti park igazgatóságának is.
(Magyar Közlöny, 2003/146., 158. szám)
Elektronikus hírközlés
A Nemzeti Hírközlési Hatóság, az elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint az előfizetők közötti elektronikus hírközléssel kapcsolatos szerződések tartalmáról, azok teljesítéséről, a referenciaszerződésekről tartalmaz szabályokat a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet. A jogszabály egyebek mellett meghatározza az összekapcsolási forgalmi szolgáltatások, a végződéses forgalmi szolgáltatások, a bérelt vonali összekapcsolási szolgáltatás fogalmát és tartalmát.
A referenciaajánlat készítésére és közzétételére kötelezett szolgáltatót a referenciaajánlatban foglalt hálózati szerződés megkötésére irányuló kezdeményezés esetén szerződéskötési kötelezettség terheli. A szerződéskötési kezdeményezés kizárólag akkor utasítható vissza, ha szolgáltatás objektív ismérvek alapján műszakilag nem kivitelezhető, illetve a hálózat egysége ezáltal nem tartható fenn. A referenciaajánlatban a referenciaajánlat készítésére kötelezett a szolgáltatásokat és az alkalmazott feltételeket úgy köteles kialakítani, hogy az elősegítse a hatékony verseny kialakulását.
Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekről és azok megkötéséről tartalmaz részletes szabályokat a 16/2003. (XII. 27.) IHM rendelet. Az előfizetői szerződés alapján az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató – a felek eltérő megállapodása hiányában legfeljebb az igénybejelentéstől számított harminc napon belül – a hálózatához kapcsolódó előfizetői hozzáférési pontot létesít, amelyen az előfizető a hálózaton nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatásokat a szerződés időtartama alatt a szerződés feltételei szerint igénybe veheti. A szolgáltató jogosult az előfizetői hozzáférési pont létesítésekor, illetve mobilrádiótelefon-szolgáltatás esetén a rádiótávközlő hálózat hálózati végpontjához történő csatlakoztatásért egyszeri díjat felszámítani.
A jogszabály részletezi az előfizetői szerződés módosításának, az előfizetői szolgáltatás igénybevétele korlátozásának, az előfizetői névjegyzék készítésének szabályait.
(Magyar Közlöny, 2003/154., 156. szám)
Számhordozhatóság
A 17/2003. (XII. 27.) IHM rendelet teremtette meg távközlési eszközök számhordozási feltételeit.
(Magyar Közlöny, 2003/156. szám)
Hírközlési hatóság igazgatási díja
A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának eljárásáért díjat kell fizetni. A tanácsnak az összekapcsolásra, illetőleg a helyi hurok átengedésére, valamint az ehhez kapcsolódó közös eszközhasználatra vonatkozó referenciaajánlat jóváhagyása, illetőleg módosítása érdekében indult eljárásáért – az eljárás megindításakor – fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege 750 000 Ft. Egyéb eljárásért a tanácsnak 175 000 forintot kell fizetni.
A díjat a Nemzeti Hírközlési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01749007-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell megfizetni.
(Magyar Közlöny, 2003/156. szám)
Adatszolgáltatási díj
Változott az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásának igazgatási szolgáltatási díja. Az egyedi adatszolgáltatás – egy eljárásban kért, egy személy adatait tartalmazó adatszolgáltatás – díja: 1000 Ft. Az előzetes tájékoztatás díja: 3000 Ft. A konkrét szolgáltatás díja a tételszám és a díjtétel szorzata, de legalább 7000 Ft.
Az év elejétől többet kell fizetnie annak, aki a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából szeretne adatokhoz jutni. Az igazgatási szolgáltatási díj attól is függ, hogy az adatot szóban, írásban, mágneses adathordozón vagy on-line módon kérik. Az 56/2003. (XII. 27.) BM rendelet mellékletében olvashatók a pontos díjtételek.
Változott az úti okmányok központi nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díja is. Arról például, hogy valaki rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, tételenként 1300 Ft-ért szolgáltat adatot a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala. Az úti okmány birtokosa családi és utónevének tudakolása 1300 forintba, az útlevél elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének tényéről kért adat 1300 forintba, az érintett személy arcképmásáról vagy saját kezű aláírásáról szolgáltatott adat 1750 forintba kerül január 1-jétől.
(Magyar Közlöny, 2003/156. szám)
Villamos energia
A közüzemi nagykereskedő az érintett értékesítővel egyeztetett mennyiségű, a hálózati szűk keresztmetszetek miatt szükséges, a rendszerirányító utasítására termelt villamos energia átvételét nem tagadhatja meg. Az uniós csatlakozást követően pedig a közüzemi nagykereskedő az átviteli hálózatra csatlakozó erőműben, a működési terület szerinti közüzemi szolgáltató az elosztóhálózatra csatlakozó erőműben termelt villamos energia átvételét nem tagadhatja meg a 105/2003. (XII. 29.) GKM rendelet alapján.
Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályairól és árainak megállapításáról szóló rendelet 1. számú melléklete felsorolja az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia áfa nélküli árát.
Rendszerhasználati díj
A villamosenergia-ellátásban alkalmazott általános rendszerhasználati díjakat tartalmazza a 106/2003. (XII. 29.) GKM rendelet. A január 1. óta hatályos jogszabály az általános rendszerhasználati díjak megfizetését és a díjalkalmazási feltételeket módosítja. A rendelet mellékletei részletezik az elosztó részére, valamint a rendszerirányító részére fizetendő díjakat.
Áramdíjak
A villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosítását tartalmazza a 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet. Így változott a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló rendelet, a villamosenergia-termelők által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia, valamint a közüzemi villamos energia nagykereskedő által értékesített villamos energia hatósági árainak megállapításáról szóló rendelet és a villamos energia tranzitszabályairól szóló rendelet.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Földgáz díja
A 158-as Magyar Közlönyben megjelent a földgáz-rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendelet, mely szerint a számlán a gázmérőn leolvasott, valamint a díjfizetés alapjául szolgáló fogyasztás m3-ben kifejezett mennyiségét vagy a kiszámítás módját szerepeltetni kell. A 108/2003. (XII. 29.) GKM rendelet mellékletében olvasható a földgáz-rendszerhasználat áfa nélküli hatósági díja.
A gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben állapította meg a közüzemi nagykereskedőkre, a közüzemi szolgáltatókra és a közüzemi fogyasztókra vonatkozó földgáz legmagasabb díját. A jogszabály 2. számú melléklete részletezi a szolgáltató éves és havi teljesítménylekötésének, valamint a nem háztartási fogyasztó éves teljesítmény-igénybevételének és havi teljesítménylekötésének szabályait is. A 96/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel a földgáz legmagasabb díjait (áfa és energiaadó nélkül).
(Magyar Közlöny, 2003/148., 158. szám)
Gázforgalmazás
A gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben szabályozta a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét. A 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet meghatározza, hogy a pébégáz forgalmazására mely jogi személyiségű gazdasági társaság jogosult, és foglalkozik a forgalmazás hatósági felügyeletével is. A jogszabály szerint, ha a gázforgalmazó a szerződésekben vállalt folyamatos és biztonságos gázellátási kötelezettségét teljesíteni nem tudja, vagy ennek közvetlen veszélye áll fenn, a kialakult helyzetről köteles a szakmai érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni, és annak megoldásához közreműködését kérni.
(Magyar Közlöny, 2003/148. szám)
Kedvezményes gázellátás igénybevétele
2004. január 1-jén lép hatályba a gazdasági és közlekedési miniszter 97/2003. (XII. 18.) GKM rendelete, amely módosítja a kedvezményes gázellátás igénybevételének korábbi szabályait. A január 1-jétől hatályos rendeletet a szolgáltató által – közvetlenül vagy közvetve – a háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott földgáz, illetve propán- és butángáz, valamint ezek elegye (a továbbiakban: propán-bután gáz) után járó támogatás elszámolása során kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/148. szám)
Víz- és csatornadíj
2004. január 1-jétől emelkedik az ivóvíz- és csatornahasználat díja. A 21/2003. (XII. 19.) KvVM rendelet szerint a legmagasabb ivóvíz-használati díjat a Tiszamenti Vízművek Rt. (389 Ft/köbméter) számítja fel, míg a csatornadíjért 306 forintot kér köbméterenként. A legmagasabb csatornahasználati díjat a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (417 Ft/köbméter) kéri, miközben az ivóvízdíj itt 283 forint. A Duna Menti Regionális Vízmű Rt.-nél az ivóvízdíj 181 forintba kerül köbméterenként, a csatornadíj 167 forint. Az Észak-dunántúli Vízmű Rt. az ivóvízért köbméterenként 237 forintot számláz, a csatornadíj itt a legolcsóbb, 161 forint. Az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt.-nél az ivóvíz 257 forintba, míg a csatornadíj 326 forintba kerül köbméterenként.
(Magyar Közlöny, 2003/149. szám)
Biohulladék
A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről adott ki rendeletet a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet már hatályos, de a hulladékkezelő létesítmények üzemeltetési feltételeire vonatkozó szabályokat csak 2004. június 30-tól kell alkalmazni. A jogszabályt a kezeletlen és kezelt biohulladékra, a stabilizált biohulladékra, valamint azokra a tevékenységekre kell alkalmazni,
– amelyek során biohulladékot kezelnek mező-, erdőgazdasági és kertészeti felhasználás érdekében,
– amelyek biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatosak.
A jogszabály nem vonatkozik a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező, felszínen visszamaradó növényi maradványokra, a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra, valamint a házi komposztálásra.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Vám
A 44/2003. (XII. 29.) PM rendelet 2004. február 15-ig ad határidőt az érvényes vámszabad területi engedéllyel rendelkezőnek, valamint az új engedélykérelmet benyújtani szándékozó üzemeltetőnek ahhoz, hogy – a vámszabad területek kijelölése és az Európai Bizottság részére történő bejelentése érdekében – az országos parancsnokságnak nyilatkozzon: a csatlakozást követően vámszabad területet kíván üzemeltetni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a létesítendő vámszabad terület címét, helyrajzi számát, alapterületét, valamint – figyelemmel a vámszabad terület működtetésére vonatkozó csatlakozás utáni feltételekre is – a tevékenység megjelölését.
Vámtarifaszámok
Változott néhány, az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvényben megjelölt vámtarifaszám. A 45/2003. (XII. 29.) PM rendelet tartalmazza a módosítást.
Vámérték
A nem kereskedelmi forgalomban behozott vámáru értéke a Pénzügyminisztérium közleménye alapján 2004. január 1-jétől 313 000 forint.
Kedvezőbb vámtételek
A korábbinál kedvezőbb vámtétellel behozható étkezési és takarmánybúzáról, valamint takarmánykukoricáról rendelkezik a 25/2003. (XII. 21.) KüM-PM együttes rendelet. A 26/2003. (XII. 21.) KüM-PM együttes rendelet a 2004. évi GATT kedvezményes vámkontingensekről szól. A 27/2003. (XII. 21.) KüM-PM együttes rendelet pedig felsorolja azokat az Európai Unió tagországaiból származó feldolgozott mezőgazdasági termékeket, amelyeket a rendelet mellékleteiben megjelölt vámtétellel lehet kezelni. Ugyancsak kedvezőbb vámtétellel vámkezelhetők azok az állatok, édesipari termékek előállításához szükséges alapanyagok, alkoholmentes italok és más termékek, amelyeket a 29/2003. (XII. 21.) KüM-PM együttes rendelet tartalmaz. A 28/2003. (XII. 21.) KüM-PM együttes rendelet pedig a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló 64/1995. (XI. 24.) IKM-PM együttes rendelet több mellékletét módosítja.
Uniós vámjog
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás után az Európai Közösség vámjoga szerint kell majd a vámmal kapcsolatos teendőket ellátni. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény egyebek mellett a vámellenőrzés, a vámtitok, a vámjogi vámkedvezmények és vámmentességek, valamint a vámtartozás fedezetére vonatkozóan ad útmutatást.
(Magyar Közlöny, 2003/151., 157., 158. szám)
Árfolyamok
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamairól jelent meg közlemény a 158-as Magyar Közlönyben. Így január 1-jétől például 1 euró 52,7266 afghanit, 3,2740 karibi dollárt, 9,5656 bolivianót és 15,6465 észt koronát ér.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Telepengedély
A telepengedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díja az elsőfokú eljárásban 5000 forint. A fellebbezési eljárás díja 6000 forint.
(Magyar Közlöny, 2003/159. szám)
Közúti közlekedés
Február 1-jétől az M1 és N1 alkategóriába tartozó jármű akkor helyezhető forgalomba és vehető nyilvántartásba, ha az adóhatóság által kiállított, a regisztrációs adó megfizetéséről szóló igazolást az ügyfél bemutatta. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 57/2003. (XII. 27.) BM rendelet változtatott a rendszámtáblán is. Az uniós csatlakozást követően ugyanis a jelenleg forgalomban lévő rendszámtáblák mellett megjelennek az uniós felségjelűek is. Vagyis futnak majd az utakon olyan gépkocsik, amelyek rendszámtáblája a magyar szabvány szerint a nemzeti színeket és a H jelzést, és olyanok, amelyek az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és a H jelzést tartalmazza.
A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, valamint környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos díjak megváltoztak. Például a külföldi vezetői engedély honosítása 4000 forintba, az ideiglenes vezetői engedély kiadása 1500 forintba, a nemzetközi vezetői engedély kiadása 1500 forintba kerül.
Január 1-jétől az általános rendszámtáblákért és a lassú járműhöz kiadott különleges rendszámtábláért fizetendő díj 5500 forintba, az egyénileg kiválasztott rendszámtábla kiadása iránti kérelem 72 000 forintba, egyedileg előállított rendszámtábla kiadása iránti kérelem 280 000 forintba kerül.
(Magyar Közlöny, 2003/156., 159. szám)
Gépjárművek kötelező biztosítása
A magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója által megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaságon kívül kiterjed azokra a Zöldkártya Egyezményben részes országokra is, melyekkel a Nemzeti Iroda kétoldalú megállapodást kötött. Ezeket az országokat az 5-ös számú Magyar Közlönyben megjelent PSZÁF-tájékoztató sorolja fel.
A nemzetközi gépjárműforgalomban a másoknak okozott károk megtérítése céljából megkívánt kötelező gépjármű-biztosítási fedezet meglétének igazolása a zöldkártyarendszer keretében történik. E rendszerhez tartoznak Európa országai, valamint Irán, Izrael, Tunézia, de nem tagjai – Észtország, Lettország, Litvánia, Moldávia, Ukrajna és Belarusz kivételével – a volt Szovjetunió utódállamai. A Belső Szabályzathoz (korábban Zöldkártya Egyezmény) tartozó országok gépjárműveinek üzemben tartói az adott országra érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk meglétét a zöldkártyával igazolják. A többoldalú egyezményhez tartozó tagállamok az egyes tagországokban megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául – a zöldkártya helyettesítéseként – kölcsönösen elfogadják az adott gépjárműre kiállított forgalmi rendszámot és a gépjárművön ovális mezőben külön elhelyezett országjelzést.
A fentiektől függetlenül külföldre utazáskor minden esetben ajánlott a zöldkártya kiváltása. Különösen javasolt a zöldkártya kiváltása Bosznia-Hercegovinába, Görögországba, Lengyelországba, Macedóniába, Olaszországba, Romániába, valamint Szerbia és Montenegróba történő utazáskor. A tájékoztató felsorolja azokat az országokat, amelyek esetében kötelező kiváltani a zöldkártyát.
(Magyar Közlöny, 2004/5. szám)
Nemzetközi fuvarozás
A gazdasági és közlekedési miniszter meghatározta a nemzetközi közúti áru- és személyszállítás végzésének egyes feltételeit. A 101/2003. (XII. 23.) GKM rendelet hatálya a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsira, vontatóra, nyerges vontatóra vagy autóbuszra, a jármű üzemben tartójára és vezetőjére terjed ki.
Nemzetközi közúti áru- és személyszállítás olyan járművel végezhető, amelyhez a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt adott ki. A területi felügyelet a Nemzetközi Időszakos Vizsgálati Bizonyítványt az üzembentartó kérelmére elvégzett minősítő vizsgálat alapján alkalmasnak minősített járműhöz adja ki, vagy a korábban kiadott bizonyítványt érvényesíti. A január 1. óta hatályban lévő jogszabály melléklete részletezi, hogy a gépjárművön milyen vizsgálatokat kell elvégezni.
Kedvezmények a nemzetközi árufuvarozásban
Az a külföldi árufuvarozó, aki a nemzetközi viszonylatban fuvarozott árut a Magyar Köztársaság területén a határátlépés helye vagy az áru belföldi feladási helye és az útirány szerinti legközelebbi vasúti vagy belvízi kikötői kombiterminál között közúton fuvarozza, mentesül az árufuvarozáshoz használt gépjárművet terhelő gépjárműadó megfizetése, valamint a nemzetközi közúti áruszállítási engedély felhasználása alól. A nemzetközi kombinált árufuvarozást elősegítő kedvezmények a 266/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben olvashatók.
(Magyar Közlöny, 2003/153., 154. szám)
Vasúti díjszabás
Január 1-jétől emelkedett a vasúti személyszállítás díja. A legolcsóbb másodosztályú teljes árú menetdíj (10 kilométeren belül) 88 forintba, míg a legdrágább másodosztályú 3576 forintba kerül. Az arra jogosultak továbbra is igénybe vehetnek 50 százalékos, 67,5 százalékos és 90 százalékos mérséklésű menetdíjat. A helyjegy díja a menetdíjon felül 130 Ft. Az intercity vonat pótjegydíja 350 forintba kerül, amely a helybiztosítás díját nem tartalmazza. A kötelező helybiztosítással közlekedő intercity vonatokra a pótjegyváltással együtt helyjegy váltása is kötelező. Az intercity rapid vonat pótjegydíja 470 Ft, amely szintén nem tartalmazza a helybiztosítás díját. A kötelező helybiztosítással közlekedő intercity rapid vonatokra a pótjegyváltással együtt a helyjegyet is meg kell venni.
(Magyar Közlöny, 2003/148. szám)
Utazási kedvezmény
A 281/2003. (XII. 29.) Korm. rendelet már ez év január 1-jétől díjmentes utazást biztosít a 65. életévét betöltött magyar állampolgár mellett az Európai Unió más tagállama polgárának is. A rendelet más, különböző mértékű utazási kedvezményeket is újraszabályoz, például a menekültkénti elismerését kérő személy a 2. kocsiosztályon a kérelmező külföldi számára rendszeresített tartózkodási engedély bemutatásával szintén korlátlan számban jogosult díjmentes utazásra az ország területén.
(Magyar Közlöny, 2003/158. szám)
Drágább buszközlekedés
Az év elejétől emelkedett a belföldi távolsági menetrend szerinti autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz-különjáratok díja. A 93/2003. (XII. 17.) GKM rendelet melléklete szerint például a legkevesebbet, 93 forintot (teljes árú menetjegy) az öt kilométeren belüli utazásért kell fizetni. 150 kilométer távolságba 1740 forintért utazhatunk, míg a legtávolabbi, 400 kilométer távolságot megtevő autóbuszra 4630 forintért válthatunk jegyet.
Változott a munkába járást szolgáló bérletek ára is. Ha valaki például a munkahelyétől 70 kilométerre lakik, ahonnan busszal közlekedik, a havi buszbérlet ára 35 400 forintba kerül. Ebből a munkáltató 28 320 forintot vállal át.
(Magyar Közlöny, 2003/147. szám)
Környezetvédelem
Több, környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályt módosított az Országgyűlés a 2003. évi CXX. törvénnyel. Így változott a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény is, amely a víz védelmére vonatkozó rendelkezéseket kiterjeszti a kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló területekre, és azokra nyilvántartási kötelezettséget ír elő. A jogsértő tevékenységet folytató köteles a tevékenységet megelőző vagy a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti állapotot helyreállítani.
Változott a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény is.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Légszennyezés
Módosultak a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékei.
(Magyar Közlöny, 2003/156. szám)
Szennyvízhatárérték
Változtak a használt és a szennyvizek kibocsátási határértékei. A 25/2003. (XII. 30.) KvVM rendelet melléklete sorolja fel az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékeket.
(Magyar Közlöny, 2003/159. szám)
Dohánytermékek
Az adójegyet a dohánygyártmány egyedi fogyasztói csomagolására úgy kell felhelyezni, hogy az adójegyen feltüntetett szöveg, kiskereskedelmi eladási ár, a sorszám, továbbá a cigaretta-adójegy esetén a darabszám, illetve a finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy esetén a grammban feltüntetett mennyiség olvasható legyen. Az adójegy-felhasználó 2003. december 31-i készletében kimutatott olyan finomra vágott fogyasztásidohány-adójegy, amelyen nem szerepel a gramm-mennyiség feltüntetése, a készlet kifogyásáig még felhasználható.
Az adójegy igénylésére, visszavételére, alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2003. (XII. 29.) PM rendelet az adóraktáriadójegy-felhasználó fizetési kötelezettségének teljesítésére vonatkozóan is tartalmaz változást.
A dohánytermékek csomagolásán feltüntetendő egészségvédő figyelmeztetés szövegét az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közleményként közzéteszik. Az adatok megváltozása esetén a korábbi adatokkal csomagolóeszköz legkésőbb a közzétételt követő hat hónapig gyártható, és a gyártástól számított legfeljebb hat hónapig használható fel.
(Magyar Közlöny, 2003/158., 2004/3. szám)
Pénzmosás megelőzése
A 2003. évi CXXII. törvény április 1-jéig adott haladékot az ügyfeleknek arra, hogy adataikat egyeztessék a pénzintézetekkel. A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály szerint az egyeztetés elmaradása esetén a szolgáltató 2004. április 1-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Kilakoltatás
A bírósági végrehajtó a lakóingatlanból a kilakoltatást a téli hónapokban felfüggeszti. A bírósági végrehajtásról szóló 2003. évi CXXIII. törvény december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakra halasztja a magánszemély kilakoltatását. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Nyugdíjszabályok
A kormány módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény végrehajtásáról rendelkező jogszabályokat. A 248/2003. (XII. 23.) Korm. rendelet többek között módosította a járulékfizetés kiszámítási módját. Így, ha a 2003. december 31-ét követő és 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 128 000 forintnál több, akkor
– a 128 001-146 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
– a 146 001-165 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát,
– a 165 001-183 000 forint közötti átlagkereset hetven százalékát,
– a 183 001-202 000 forint közötti átlagkereset hatvan százalékát,
– a 202 001-220 000 forint közötti átlagkereset ötven százalékát,
– a 220 001-257 000 forint közötti átlagkereset negyven százalékát,
– a 257 000 forint feletti átlagkereset harminc százalékát
veszik figyelembe a saját jogú nyugellátás megállapításánál.
Az év elejétől ugyancsak emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint a baleseti járadék.
A 2003. december 31-ét követő, de 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 23 200 forint, míg a 2003. december 31-ét követő, de 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 23 200 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 24 290 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 25 160 forint.
A 2003. december 31-ét követő, de 2005. január 1-jét megelőző időponttól megállapítandó baleseti rokkantsági nyugdíj legkisebb összege a III. rokkantsági csoportban havi 23 290 forint, a II. rokkantsági csoportban havi 24 460 forint, az I. rokkantsági csoportban havi 25 310 forint.
A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2004. január 1-jétől havi 49 650 forint összeghatárig folyósítható együtt.
(Magyar Közlöny, 2003/153. szám)
Semmis a kórháztörvény
Az Alkotmánybíróság eljárási hiba miatt megsemmisítette a köznapi szóhasználatban kórháztörvénynek nevezett jogszabályt. Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvényt a testület 2003. december 15-vel semmisítette meg. A 145. Magyar Közlönyben közzétett határozat ugyanakkor nem érinti a döntés közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, valamint a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
A kórháztörvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Országgyűlés – amikor a köztársasági elnök a még alá nem írt jogszabályt megfontolásra visszaküldte a képviselőknek – a törvény újratárgyalásakor nem tartotta be az érdemi tárgyalást szolgáló eljárási szabályokat, s ezzel sérelmet szenvedett az alkotmány több rendelkezése is. A hibás törvényhozási eljárás pedig a törvény közjogi érvénytelenségével jár. Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség címén először semmisített meg jogszabályt.
(Magyar Közlöny, 2003/145. szám)
Módosuló társadalombiztosítási szabályok
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző, vagy kiküldetésben lévő munkavállalója biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató képviseletére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató képviseletét ellátó személynek a munkavállalót kell tekinteni.
A 258/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet részben módosítja a magánnyugdíjra jogosultakkal kapcsolatos szabályokat is. Egyúttal úgy rendelkezik, hogy az elektronikus bevallás akkor tekinthető határidőben teljesítettnek, ha az elektronikus aláírás és az időbélyegzés érvényes, és az időbélyegzés időpontja nem későbbi a bevallás teljesítésére előírt határnap 24. órájánál.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében az egészségbiztosítási igazgatási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. A számla megnyitását a kormányrendelet kötelezőnek írja elő abban az esetben, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul.
(Magyar Közlöny, 2003/154. szám)
Közjegyzői díjak
A 149. számú Magyar Közlönyben jelent meg az igazságügy-miniszter rendelete a közjegyzői díjszabásról. A 39/2003. (XII. 19.) IM rendelet külön díjszabást állapít meg a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos, közjegyzők által készített közokiratokért. Ezek szerint például a közjegyzői okirat elkészítésének díja és költségátalánya a 3 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 10 000 forint, az 5 millió forint feletti, de 10 millió forintot meg nem haladó ügyérték esetén 22 000 forint, míg a legtöbbet, 35 000 forintot a 10 és 15 millió forint közötti ügyérték esetén kell fizetnie az ügyfélnek. A közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetében a közjegyző ezenfe