Minimálbér
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott és a közszolgálati viszonyban álló munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 53 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 12 200 forint, napibér alkalmazása esetén 2440 forint, órabér alkalmazása esetén 305 forint.
Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgó bér együttes) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén 53 000 forint.
A minimálbér új mértékét megállapító 210/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet 2004. január 1-jén lépett hatályba; rendelkezéseit első ízben a 2004. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Díjtámogatás vállalkozói hitelhez
A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak forrásaiból a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók, valamint ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi, a magyar állampolgárságú természetes személyek is részesedhetnek. A 2003. november 26-tól hatályos módosítás szerint ezentúl díjtámogatás nyújtható a vállalkozói hitelhez kapcsolódó kamattámogatáshoz és garanciadíjhoz, valamint vagyoni biztosíték adásához biztosítóintézettel, garanciaszövetkezettel vagy hitelintézettel kötött garanciaszerződés alapján a garancia díjához.
A 75/2003. (XI. 18.) GKM rendelet alapján a kamattámogatás mértéke:
– 2003. évben az 500 ezer és 1 millió forintos kártyák esetében 5 százalékpont;
– a 2, 3, 4 és 5 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére 2003. évben 3,5 százalékpont;
– 2004. évben valamennyi kártyához tartozó hitelek esetében 3 százalékpont.
A garanciadíj-támogatás mértéke valamennyi kártya esetében a garanciadíj 50 százaléka.
(Magyar Közlöny, 2003/132. szám)
Társaságiadó-kedvezmény
A társaságiadó-kedvezményt bejelentő adózónak a Pénzügyminisztériumnak is be kell jelentenie adatait. A 2004. január 1-jén hatályba lépett 32/2003. (XII. 4.) PM rendelet mellékletében található táblázatot kell megfelelően kitölteni és azt a Pénzügyminisztériumnak elküldeni. Az adózó az adatokat adókötelezettsége keletkezésének napjától (de legkorábban 1997. január 1-jétől) 2005. december 31-ig terjedő időszakra jelenti be.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Képernyő előtti munkavégzés
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet a munkáltatót arra kötelezi, hogy a munkafolyamatokat úgy szervezze meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. A rendelet módosítása ez alól a szabály alól felmentést ad abban az esetben, ha a képernyő előtti munkavégzés megszakítása más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyeztetné, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges.
Ebben az esetben is úgy kell megszervezni a munkát, hogy a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.
(Magyar Közlöny, 2003/142. szám)
Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank 5/2003. (MK 138.) MNB közleménye szerint 2003. november 28. napjától a jegybanki alapkamat mértéke 12,50 százalék.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Egységes Munkaügyi Nyilvántartás
Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásáról döntött az Országgyűlés. A munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítésére és a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelésére létrehozandó nyilvántartás a munkaviszonyokat, illetőleg a munkavállalók és munkaadók adatait tartalmazza.
A munkaadónak a nyilvántartás adatbázisának létrehozása és működtetése érdekében bejelentési kötelezettsége van. A munkaadó a nyilvántartást működtető szervnek a szerződés megkötését követően, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig köteles bejelenteni a munkaviszony létrejöttének időpontját, legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon pedig a megszűnés időpontját.
A munkaadók és a munkavállalók a saját adataikhoz a megfelelő azonosítók alkalmazásával hozzáférhetnek, azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhetnek. A 2003. évi XCIV. törvény egyes rendelkezései 2004. március 1-jén, mások 2004. május 1-jén, illetve az uniós csatlakozást kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
(Magyar Közlöny, 2003/132. szám)
Személygépkocsi regisztrációs adója
2004. február 1-jétől regisztrációs adót kell fizetni a belföldön forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó után. Az adót a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban szereplő természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetnek kell megfizetnie. Közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában kötelesek a regisztrációs adót megfizetni. Adófizetési kötelezettség a személygépkocsi belföldi forgalomba helyezése esetén a tulajdonjog megszerzésének napján, a személygépkocsi átalakítása esetén az átalakítás napján keletkezik.
Az adókötelezettség megfizetéséről az adóhatóság adóigazolást állít ki. A törvény szűk körben adómentességet engedélyez, valamint rendelkezik az adó visszafizetéséről. Például akkor, ha az adóelőleg fizetésére kötelezett a gépkocsit belföldről kiszállítja. A kiszállítás tényét az Európai Közösség területén kívülre történő kiszállítás esetén a kiléptetést igazoló okmánnyal, egyéb esetben nemzetközi fuvarlevéllel, vagy – saját fuvareszközzel történő kiszállításnál – belső elszámolással kell igazolni. De a befizetett adó visszajár akkor is, ha az adó alanya igazolja, hogy a személygépkocsi forgalomba helyezése annak ellopása, elrablása vagy megsemmisülése miatt lehetetlenné vált.
Az adó összegét az egyes járműkategóriákra a 2003. évi CX. törvény melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/144. szám)
Elektronikus adóbevallás
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az adókötelezettség elektronikus úton történő teljesítése érdekében az interneten keresztül hozzáférhető szolgáltatást nyújt és számítógépes programrendszert működtet. Az adóhatóság a programrendszerét oly módon alakítja ki, hogy ha az aláíróknak együttes aláírási jogosultságuk van, a programrendszer az adókötelezettség teljesítéséhez valamennyi, arra együttesen jogosult aláíró elektronikus aláírását megköveteli. Az aláírást követően a programrendszer az elektronikus okiratot az aláíró számítógépében automatikusan rögzíti, és azt titkosítva, elektronikus úton továbbítja az adóhatósághoz.
A 34/2003. (XII. 11.) PM-IHM együttes rendelet írja elő, hogy az adóhatóság a naptári évet megelőző év október 15-éig írásban értesíti
– a megelőző évben az e rendelet hatálya alá nem tartozó adózót arról, hogy adókötelezettségét a következő év január 1-jétől e rendelet alapján teljesíti,
– a megelőző évben az e rendelet hatálya alá tartozó adózót arról, hogy adókötelezettségét a következő év január 1-jétől az általános szabályok szerint teljesíti.
Az adózó a szolgáltatást az adatszolgáltatás aláírására jogosult, illetve a bevallás ellenjegyzésére jogosult természetes személy részére igényli. Az adókötelezettség folyamatos teljesítése érdekében az adózó köteles biztosítani, hogy megszakítás nélkül bejelentett, érvényes tanúsítvánnyal rendelkező aláíróval rendelkezzen. A jogszabály kitér arra is, hogy rendkívüli esemény esetén miként kell eljárni, valamint, hogy a biztonság érdekében az APEH-nek mi a teendője.
(Magyar Közlöny, 2003/142. szám)
Elektronikus hírközlés
Az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, valamint az elektronikus hírközlést végzők és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény létrehozza a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. Az Országgyűlés által 2003. november 24-én elfogadott törvény célja egyebek mellett az információs társadalommal összefüggő technológiák elterjesztése, a versenyt segítő szabályozás megteremtése.
A törvény hatálya kiterjed:
– a Magyar Köztársaság területén végzett vagy területére irányuló elektronikus hírközlési tevékenységre, valamint minden olyan tevékenységre, amelynek gyakorlása során rádiófrekvenciás jel keletkezik,
– az előbb felsorolt tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire,
– a felhasználókra, a fogyasztókra és az előfizetőkre,
– a felsorolt tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy azt igénybe vevő belföldi vagy külföldi természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.
Az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató az elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette, választása szerint a bírósághoz, a hatósághoz, vagy a felek közötti választott bírósági szerződés hatálya alatt a Hírközlési Állandó Választottbírósághoz fordulhat.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját az elektronikus hírközlési szolgáltatónak nyilvántartásba vétel céljából be kell jelentenie a hatóságnál. Az elektronikus hírközlési szolgáltató a hatósághoz történő bejelentéssel egyidejűleg a bejelentés tartalmáról tájékoztatni köteles a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, azt követően pedig meg kell állapodnia a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközei és módszerei alkalmazásának feltételeiről. A bejelentést követően az elektronikus hírközlési szolgáltató megkezdheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását.
Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást, rádióhálózatot és rádiótávközlő rendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, rádióberendezést, rádióállomást és rádiótávközlő hálózatot üzemben tartani rádióengedély alapján lehet.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal
A területfejlesztési és területrendezési feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a kormány létrehozta a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalt, amely 2004. január 1-jétől kezdte meg működését. A hivatal feladata egyebek mellett, hogy a területfejlesztési célú támogatások felhasználása érdekében pályázatokat írjon ki.
(Magyar Közlöny, 2003/137. szám)
Nemzeti Fejlesztési Hivatal
2004. január 1-jével létrejött a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, amely segíti az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítését, egyben koordinálja más kormányzati szervek ilyen tevékenységét. A 196/2003. (XI. 28.) Korm. rendelet szerint a hivatal előterjesztéseket készít az Országgyűlés és a kormány részére. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő Nemzeti Fejlesztési Terv és EU-támogatások Hivatalának általános jogutóda.
(Magyar Közlöny, 2003/137. szám)
Postatörvény
A postai szolgáltatás átfogó szabályozására vállalkozik a 2003. évi CI. törvény. A 2004. január 1-jén hatályba lépett jogszabály egyebek mellett a postai szolgáltató felelősségéről, a kártérítés különös eseteiről és a postai szolgáltatáshoz köthető adat- és titokvédelemről rendelkezik.
Postai szolgáltatást – fenntartott postai szolgáltatások kivételével – bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nyújthat, engedély vagy bejelentés alapján. A postai szolgáltatás megkezdésére irányuló szándékot a megkezdés előtt legalább harminc nappal a hírközlési hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.
A postai szolgáltató felelős azért a kárért, amely a küldemény felvételétől annak kézbesítéséig vagy a feladó részére történt visszakézbesítéséig terjedő időben a postai küldemény megsemmisüléséből, teljes vagy részleges elvesztéséből vagy megsérüléséből keletkezett, kivéve ha a kárt a postai szolgáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, a küldemény belső tulajdonsága, vagy a csomagolás kívülről észre nem vehető hiányossága, illetve a károsulton kívüli harmadik személy küldeménye okozta.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Lakáshitel
A kormány még decemberben módosította a lakáscélú állami támogatásokról szóló korábbi jogszabályt. Így ezentúl lakás építése, új lakás vásárlása esetén a felvehető támogatott hitel nem haladhatja meg a 15 millió forintot, használt lakás vásárlásánál, lakásbővítésnél és korszerűsítésnél az 5 millió forintot. A lakásbővítéshez adható kölcsön összege a korábbi 15 millió forint helyett 5 millió forintra csökkent. A 221/2003. (XII. 12.) Korm. rendelet növelte a hitelek után járó kamatokat.
(Magyar Közlöny, 2003/143. szám)
Autópálya-matrica
2003. december 1-jétől ismét vásárolható négynapos autópálya-matrica. A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 2004. április 30-ig, majd 2004. október 1. és december 31. között 970 forintban, 2004. május 1. és szeptember 30. között 1270 forintban állapítja meg a négynapos matrica árát. 2004. január 1-jétől a 10 napos matricát a D1 díjosztályban 2000 forintért, a D2-es díjosztályban 5500, a D3-as díjosztályban pedig 8500 forintért lehet megvásárolni.
A jogszabály szerint a matricát az M1-es az M3-as, az M30-as és az M7-es autópályák használatáért kell megfizetni. Díjmentesen lehet közlekedni az M1-es autópálya Győrt elkerülő szakaszán a 19. és 85. számú főutak csomópontja (106,0-129,4 km) között, valamint az M7-es autópálya Székesfehérvárt elkerülő szakaszán a 7. és 63. számú főutak csomópontja (56,4-63,8 km) között.
A pótdíjak mértéke is változik, például a D1 kategóriában 10 000 forintba kerül majd, amennyiben a feledékeny autós 3 napon belül befizeti azt. Ha 30 napon belül fizeti be a pótdíjat, annak mértéke 40 000 forintra emelkedik.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Vámmentes eszközök gépjárműbe
Vámmentesen hozható az országba minden olyan eszköz, berendezés és készülék, amelyeket a külföldi autópályadíjak, úthasználati díjak megfizetése érdekében kell a gépjárműbe be-, illetve felszerelni. A 2003. évi XCVI. törvény értelmében vámmentes továbbá az ellenszolgáltatás nélkül érkező könyv, folyóirat, zenemű, levél, okmány és ügyirat, ideértve a posta, szállítmányozó, fuvarozó és utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi díjszabás és menetrendkönyv is.
(Magyar Közlöny, 2003/134. szám)
Országkockázati besorolás
A pénzügyminiszter módosította az országkockázat tőkekövetelményéről, valamint a befektetési vállalkozások országkockázatának tőkekövetelményéről szóló korábbi jogszabályokat. A 2003. december 21-től hatályos 26/2003. (XI. 21.) PM rendelet melléklete négy listát állít fel az egyes országok és más önálló pénzügyi igazgatású területek besorolására.
(Magyar Közlöny, 2003/133. szám)
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás
A 2003. évi XCVII. törvény több ponton is módosítja az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt. A Magyar Közlöny 134. számában megjelent törvény rendelkezik arról, hogy milyen esetekben korlátozható például az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások szabad áramlása Magyarország és az Európai Unió egyéb tagállamai között, továbbá az azokat nyújtó szolgáltatók tevékenységének megkezdése és folytatása külön jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az Európai Unió tagállamából Magyarországra történő szabad áramlását korlátozni szándékozó hatóság az intézkedés megtételét megelőzően tájékoztatni köteles az Európai Bizottságot.
A 2004. január 1-jén hatályba lépett jogszabály szabályozza az elektronikus úton közzétett reklámot, foglalkozik az adatvédelemmel, és rendezi a szolgáltató és a közvetítő szolgáltató felelősségét. Ezek szerint a szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információval okozott jogsérelemért, illetve kárért. A közvetítő szolgáltató nem felel a más által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatással továbbított, tárolt vagy hozzáférhetővé tett, jogszabályba ütköző tartalmú információval harmadik személynek okozott jogsérelemért, illetve kárért, ha eleget tesz a jogszabály előírásainak, és úgy jár el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(Magyar Közlöny, 2003/134. szám)
Járművezetők pályaalkalmassági díja
Változtak a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatának díjai.
Az I. fokú eljárás díjai:
– az I-II. kategóriában 7 950 forint,
– a III-IV. kategóriában 7 950 forint.
A II. fokú eljárás díjai:
– az I-II. kategóriában 12 080 forint,
– a III-IV. kategóriában 12 080 forint.
Ha a fenti eljárásoknál PÁV jármű igénybevétele szükséges, a gépjárműhasználat díja 2490 forint.
A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló, 2004. január 1-jén hatályba lépett 74/2003. (XI. 18.) GKM rendelet módosítja az egyes járművezetői kategóriákra érvényes pályaalkalmassági minősítést is.
(Magyar Közlöny, 2003/132. szám)
Utazási szerződések
Az utazási és az utazást közvetítő szerződésről szóló módosított kormányrendelet szerint az utazási vállalkozónak az általa meghirdetett utazások feltételei között egyértelműen és pontosan szerepeltetnie kell az általa szervezett utazások általános szerződési feltételeit, valamint az utazási vállalkozó folyamatosan elérhető ügyeleti telefonszámát. A 191/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet az utazási vállalkozó kötelezettségévé teszi, hogy segítséget nyújtson az utasnak abban az esetben is, ha az utazási szerződés hibás teljesítéséről nem a vállalkozó tehet, még akkor is, ha a hibát az utazási vállalkozó kellő gondossággal sem láthatta előre, illetve azt nem volt képes elhárítani.
A 2004. január 1-jétől hatályos jogszabály egyebek mellett újraszabályozza a szerződéstől való elállás különböző eseteit is. Például, ha az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozattal eláll a szerződéstől, az utas az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt. Abban az esetben, ha a neki felkínált helyettesítő szolgáltatást nem fogadja el, az utas követelheti a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését és a díj után évi 20 százalék mértékű kamat megfizetését. Ha a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazási vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni. Ha az utazási vállalkozó nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el az utazási szerződéstől, köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát (ideértve a nem vagyoni kárt is) – néhány esettől eltekintve – megtéríteni.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Adóteljesítmény számítása
A pénzügyminiszter 27/2003. (XI. 28.) PM rendeletében tette közzé az adóteljesítmény számítási módját és az annak alkalmazásával megállapított értékhatárokat. A rendelet egyúttal kijelölte azt az adózói kört, amellyel kapcsolatos adóztatási feladatokat 2004. január 1-jétől az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. Az a Pest megyei és fővárosi székhelyű, jogi személyiségű adózó tartozik ide, amely adóteljesítményének értéke az 1600 millió forintot elérte, illetve azt meghaladta. Ha az adózó adóteljesítményének értéke a 364 700 ezer forintot elérte, illetve meghaladta, akkor az adózónak adóbevallását és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie.
(Magyar Közlöny, 2003/137. szám)
Felnőttképzés
A 2003. évi CVI. törvénnyel a felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter helyett a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el. A 2004. január 1-jétől hatályos jogszabály szerint a felnőttképzéssel összefüggő szabályozás a Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre is kiterjed. A törvény az Országos Felnőttképzési Tanács létszámát a korábbi 13-ról 21-re emeli.
Ez évtől a munkaügyi központ ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban, és hogy tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. A munkaügyi központ a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben bírságot szab ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet. Abban az esetben, ha az intézmény továbbra is folytatja felnőttképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása mellett a munkaügyi központ az intézményt a képzési tevékenységtől eltiltja.
A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez kell benyújtania.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Földgázellátás
A feljogosított fogyasztókról szóló 112/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet a háztartási fogyasztó kivételével valamennyi földgázfogyasztóra kiterjed.
A feljogosított fogyasztónak a nem közüzemi szerződés megkötését megelőzően kezdeményeznie kell a nyilvántartásba vételét. A feljogosított fogyasztók nyilvántartásba vétel iránti kérelmének teljesítésére azok az elosztói vagy szállítói engedélyesek kötelezettek, akiknek az elosztó vagy szállító rendszeréhez az érintett fogyasztó közvetlenül csatlakozik. Az elosztói vagy szállítói engedélyes a fogyasztói kérelmet külön eljárás nélkül, a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül elbírálja, majd a fogyasztót nyilvántartásba veszi.
A feljogosított fogyasztó 2004. március 31-ig kezdeményezheti a nyilvántartásba vételét és közüzemi szerződésének felmondását. Ebben az esetben a feljogosított fogyasztó közüzemi szerződése a felmondástól számított második hónap 1. napján megszűnik. A feljogosított fogyasztó a felmondási, illetőleg nyilvántartásba vételi jogát feltételesen is gyakorolhatja. Ebben az esetben a közüzemi szerződés megszűnésének feltétele a fogyasztó kilépési szándékának megerősítése 2003. április 15-ig. E határidő eredménytelen elmúltával a közüzemi szerződés érvényben marad, és a fogyasztót törölni kell a nyilvántartásból.
(Magyar Közlöny, 2003/142. szám)
Elsőbbségi hozzáférés földgázhoz
81/2003. (XII. 10.) GKM rendelet a földgáztárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsőbbséget élvező fogyasztók jogosultságáról rendelkezik. A jogszabály mások mellett a háztartási fogyasztókra, a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységeket végző kommunális fogyasztókra, a szállítói engedélyesre, az elosztói engedélyesre, a tárolói engedélyesre, a közüzemi nagykereskedőre, a közüzemi szolgáltatóra, földgázkereskedőre terjed ki. A 2004. január 1-jén hatályba lépett jogszabály rendelkezése szerint a gőz-, melegvíz-ellátás tevékenységet ellátó szervezetek csak a háztartási és a kommunális fogyasztók ellátásának mértékéig jogosultak elsőbbségi hozzáférésre. A Magyar Energia Hivatal jogosult ellenőrizni a hozzáférési elsőbbségekkel kapcsolatban a fogyasztók által benyújtott adatokat.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Gépek biztonsági követelménye
Az uniós csatlakozást követően módosul a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Az új szabályok szerint a megfelelőséget tanúsító szervezet a gazdasági és közlekedési miniszter által kijelölt, az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok gépekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 98/37/EK irányelve 9. cikke szerint bejelentett szervezet lehet. Amennyiben a CE megfelelőségi jelöléssel ellátott gép vagy az EK megfelelőségi tanúsítvánnyal ellátott biztonsági berendezés a rendeltetésszerű használat során veszélyezteti a személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, a külön jogszabályban meghatározott piacfelügyeleti hatóság a gépet vagy biztonsági berendezést a piacról kivonja, annak forgalomba hozatalát, üzembe helyezését, használatát megtiltja. Erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(Magyar Közlöny, 2003/142. szám)
Hulladékégetés
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter néhány pontján módosította a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló korábbi jogszabályt. A 19/2003. (XII. 10.) KvVM rendelet a meglévő égető-, együttégető művekkel kapcsolatban állapít meg levegőtisztaság-védelmi előírásokat.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Szerzői és iparjogvédelem
Az Európai Unióhoz történő májusi csatlakozással összefüggésben az Országgyűlés módosított néhány iparjogvédelmi és szerzői jogi szabályt. Így részben változott a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény lajstromozással, nemzetközi bejelentéssel, eredetmegjelöléssel kapcsolatos szabálya, valamint a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvény is.
Az új szabályok értelmében a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozására irányuló eljárást a bejelentő kérelmére gyorsítottan folytatja le, ha a bejelentő a Madridi Megállapodás alapján nemzetközi védjegybejelentést tett, és azzal kapcsolatban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál tett bejelentése alapján uniós elsőbbséget kíván igényelni. A kérelem a bejelentés napjától számított egy hónapon belül terjeszthető elő. A gyorsított eljárás iránti kérelemért meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül. A törvény legtöbb szabálya az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Közlekedési nyilvántartás
Változott a közúti közlekedési nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatás díja. A 46/2003. (XII. 2.) BM rendelet mellékletében felsorolt díjtételek a korábbi szabályozással ellentétben nem tartalmazzák az áfát. Ezentúl az adatot igénylő – bizonyos kivételekkel – rendszerhasználati költséget köteles fizetni. Emelkedik az adatszolgáltatási ügyben kiadott első fokú határozat elleni fellebbezés díja, amely az első fokú eljárásban fizetett díj 50 százaléka, de legfeljebb 4000 forint.
Egyedi azonosító alapján egy eljárásban igényelt adatszolgáltatás díja: 350 forint/tétel, de legalább 1050 forint, kapcsolatfelvétel céljából történő megkeresés, értesítés díja személyenként: 440 forint, de legalább 1150 forint. Más szolgáltatásokért fizetendő díjak mértéke a rendelet mellékletében olvasható.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Nyugdíjas gyesen
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személynek a gyermekgondozási segély után nyugdíjjárulékot nem kell fizetnie – áll a 2003. évi CIV. törvényben. A jogszabály rendelkezéseit 2003. február 15 -től visszamenőlegesen kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Statisztikai adatgyűjtés
A 215/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet szól a 2004. éves Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról. A jogszabály hatálya kiterjed a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyekre azok gazdasági tevékenységére vonatkozóan. A 2004. évre – mint tárgyidőszakra – vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget egységes szerkezetben a Statisztikai Közlöny tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Baleseti kártérítés
Emelkedett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok összege. A magyar államot terhelő, forintban megállapított baleseti kártérítési járadékok 2004. január 1-jétől a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 6 százalékkal emelkednek.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Szavatossági károk utáni járadék
A gépjármű-szavatossági károk 1971. január 1. előtti rendszere alapján fizetett baleseti kártérítési járadékok összege is megváltozott. A 28/2003. (XII. 2.) PM rendelt szerint a járadékok 2004. január 1-jétől a 2003. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti összeghez képest 6 százalékkal emelkednek.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Kereskedelmi vámtarifa
Módosult a Kereskedelmi Vámtarifa kihirdetéséről szóló rendelet. A jogszabály mellékletében a "Horvát" jelzésű hasábban változtak a vámtételek.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Szerencsejáték-engedélyek
Módosultak a szerencsejátékok szervezésével, engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályok. A 30/2003. (XII. 2.) PM rendelet egyebek mellett a játékterem üzemeltetésével, szüneteltetésével és a játékkaszinóba belépő kötelező regisztrálásával kapcsolatban állapít meg új szabályokat.
A Szerencsejáték Felügyelet által kiállított engedélyeket a kérelmező köteles a kiállított játékterem-engedélyek esetében a kiállítástól számított 30 napon belül, a pénznyerő automaták esetében 6 hónapon belül átvenni. A határidők elteltével az át nem vett engedélyek érvényüket vesztik.
Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmények 200 m-es körzetében az I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Találmányok, védjegyek kiállítási kedvezménye
A 135-ös Magyar Közlönyben olvasható a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének 7/2003. (MK 135.) MSZH közleménye. Ez felsorolja azokat a 2004-ben rendezendő kiállításokat, amelyeken a bemutatandó találmányokat, védjegyeket, formatervezési és használati mintákat meghatározott kiállítási kedvezmény illet.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Játszóterek biztonsága
A gazdasági és közlekedési miniszter 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelete a játszótéri eszközök biztonságával kapcsolatosan állapít meg szabályokat. Játszótéri eszköz csak a megfelelő biztonsági követelmények betartásával hozható forgalomba, és akkor, ha az erről szóló tanúsítványt a kijelölt tanúsító szervezet igazolja. A 2004 februárjától hatályos jogszabály a játszótéri eszközök kötelező minőségtanúsítása mellett előírja azok meghatározott időnkénti ellenőrzését is, amelyet az arra kijelölt szervezettel kell elvégeztetni.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Pirotechnikai tevékenységek díja
A polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezéséért 2003. december 1-jétől igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 44/2003. (XI. 27.) BM rendelet a többek között a pirotechnikai termékek gyártását, forgalmazását, tárolását engedélyhez köti, s megállapítja az ezzel kapcsolatos eljárások díját.
A díjak mértéke:
– gyártás engedélyezése 48 400 forint,
– kiállítás engedélyezése 18 000 forint,
– forgalmazás engedélyezése 28 200 forint,
– felhasználás engedélyezése 18 000 forint,
– tárolás engedélyezése 28 200 forint.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
Veszélyes hulladék kezelése
A hulladék termelője vagy annak birtokosa köteles a hulladékot annak veszélyességére tekintettel besorolni – fogalmaz a 192/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet. A 2003. december 4-től hatályos rendelet bírsággal fenyegeti a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegését. A nem besorolható hulladék minősítését a termelő, vagy ha az nem állapítható meg, akkor a birtokos a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől köteles kérni. A minősítési eljárás költségeit a kérelmezőnek kell fizetnie.
A hulladék termelője a veszélyes hulladékot közvetlenül a keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen, a környezet szennyezését kizáró edényzetben, a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben legfeljebb 1 évig gyűjtheti.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Támogatás a hátrányos helyzetű önkormányzatoknak
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levő helyi önkormányzatok számára decemberben utalták át a 2003. évi költségvetésben megállapított támogatást. A PM közleményét tartalmazó 141-es Magyar Közlöny melléklete a támogatott települések mellett felsorolja azokat az önkormányzatokat is, amelyek támogatást nem kaptak.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Területfejlesztés
Csökkent a 2003. évi térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzatból a regionális fejlesztési tanácsok részére biztosított támogatási keret összege. A korábbi 9600,0 millió forint helyett 9400,0 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. A 213/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet szerint a regionális fejlesztési tanácsok éven túli kötelezettségvállalása a működtetés költségét nem növelik, és a működtetési költségére az előzetes kötelezettségvállalás nem terjed ki.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Vámszervek felsorolása
Változott a hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek felsorolása. A 190/ 2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 2004. január 1-jétől hatályos.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Textíliák
A fogyasztói forgalomba nem kerülő textíliák nyersanyag-összetételére vonatkozó adatai ezentúl bármely európai közösségi nyelven feltüntethetőek. Azokat a termékeket pedig, amelyek fogyasztói forgalomba kerülnek, mindenképpen el kell látni a nyersanyag-összetételtől függő használati kezelési útmutatóval. Ezt, valamint a méretjelzést maradandóan kell a termékhez rögzíteni.
(Magyar Közlöny, 2003/144. szám)
Szeszfelhasználás
A jövedéki termék felhasználójának felhasználói engedélyt kell kérnie a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivataltól. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának végrehajtásáról szóló módosított jogszabály szól a nyilvántartásba vett felhasználóról, a kötelező érvényű vámtarifa-besorolásról és arról, hogy a denaturáltszesz-felhasználónak milyen bejelentési kötelezettsége van. A felhasználói engedély iránti kérelmet a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatalhoz kell benyújtani. A felhasználói engedély iránti kérelem vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványa térítés ellenében, a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivataloknál szerezhető be.
A denaturált szesz kiszerelését végző felhasználói engedélyesnek telephelyenként a jövedékiadó-ügyben eljáró vámhivatal által elfogadott és a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által hitelesített nyilvántartást kell folyamatosan vezetnie. Ezeket a nyilvántartásokat naptári hónaponként kell lezárni, és abban a készletváltozásokat jogcímenként összegezni. A nyilvántartás zárlata alapján jelentést kell készíteni, amelyet a tárgyhót követő hó 15. napjáig a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell benyújtani. A nyilvántartásba vett felhasználónak az éves szinten felhasználni tervezett denaturált szesz mennyiségét telephelyenként és összesítve a felhasználás helye szerint a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz kell írásban bejelentenie, a tárgyévet megelőző év december 31-éig.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Ár- és belvízveszélynek kitett települések
A 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet a településeket ár- és belvíz-veszélyeztetettségi kategória szerint csoportosítja úgy, hogy az adott település besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg.
Erősen veszélyeztetett "A" kategóriába tartozik az a település, amely a hullámtéren lakóingatlannal rendelkezik, illetőleg amelyet a védmű nélküli folyók és egyéb vízfolyások mederből kilépő árvize szabadon elönthet.
Közepesen veszélyeztetett "B" kategóriába tartozik a település, ha nyílt vagy mentesített ártéren fekszik, és amelyet nem az előírt biztonságban kiépített védmű véd.
Enyhén veszélyeztetett "C" kategóriába tartozik a település, ha nyílt vagy mentesített ártéren helyezkedik el, és előírt biztonságban kiépített védművel rendelkezik.
A települések besorolás szerinti jegyzékét a rendelet melléklete tartalmazza.
(Magyar Közlöny, 2003/140. szám)
Szennyvíziszap kezelése
A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. A 208/2003. (XII. 10.) Korm. rendelet szerint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén háromszáz méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, valamint a lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a közegészségügyi hatóság ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol e rendelet szerint tilos szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, a háromszáz méter védőtávolságot szintén be kell tartani. A nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, illetve szennyvíziszappal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal és a szerves trágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több, mint 170 kg/ha.
(Magyar Közlöny, 2003/141. szám)
Húsexport
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 121/2003. (XII. 4.) FVM, 122/2003. (XII. 2.) FVM és 123/2003. (XII. 2.) FVM rendelete 2004. április 30-ig engedélyezi a csak belföldi forgalmazónak, hogy – külön engedély alapján – friss húst, húskészítményeket, friss baromfihúst és egyes egyéb állati eredetű termékeket exportálhasson nem európai uniós követelményeket érvényesítő országba.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Mezőgazdasági szervezetek regisztrációja
A zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezeteknek (TÉSZ) elismerési kérelemmel kell fordulniuk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A 120/2003. (XII. 2.) FVM rendelet részletesen tartalmazza a kérelemmel egyidejűleg benyújtandó okiratok listáját. A TÉSZ-ek elismerési tervük, illetve első működési programjuk jóváhagyását követő év eltelte után egymással társulhatnak, és kérhetik társuláskénti elismerésüket.
(Magyar Közlöny, 2003/138. szám)
Szövetkezetek
A szövetkezeteket vagy azok tagságát érintő javaslatoknak a kormány vagy az Országgyűlés elé terjesztése előtt ki kell kérni az érintett szövetkezeti szövetség és a szövetkezeti szövetségek által alapított országos szövetség véleményét. Ha a szövetség nem ért egyet a javaslattal, a véleményeltérést a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek be kell mutatni – fogalmaz a 2003. évi CV. törvény. Az Országgyűlés és a kormány hatáskörébe tartozó, valamennyi szövetkezeti ágazatot érintő kérdésben az országos szövetség jogosult jogszabály meghozatalát kezdeményezni.
(Magyar Közlöny, 2003/139. szám)
Tejtermelők támogatása
A 118/203. (XI. 26.) FVM rendelet szerint nem csak a 100 000 liternél kevesebb tejkvótával rendelkező vagy tejgyűjtőbe szállító tehéntejtermelő, hanem az egyes termékek beszerzését, értékesítését, szolgáltatását nyújtó szövetkezés és egyéb gazdálkodó szervezet is a feldolgozón keresztül igényelheti a támogatást.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Tehéntej
A kvótajogosultság átruházására, illetve átengedésére vonatkozó tilalom a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetértésével közzétett pályázatos rendszerű kvótaértékesítésre nem terjed ki.
(Magyar Közlöny, 2003/140. szám)
Élelmiszer-minőség
Az állatgyógyászati készítmények élelmiszerekben előforduló maradványának megengedhető mértékével kapcsolatban született meg az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 67/2003. (XII. 11.) ESZCSM rendelete. A már hatályos rendelet felsorolja azokat a hatóanyagokat és hatóanyagcsoportokat, amelyek emberi fogyasztásra kerülő állatok kezelésére nem alkalmazhatók.
(Magyar Közlöny, 2003/142. szám)
Sertésnyilvántartás
A sertések egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerének bevezetéséről döntött a földművelésügyi tárca. Az országos adatbázis a tenyészetek, a jelölésre felhasznált füljelzők és az állatmozgások nyilvántartására, valamint az adatok kezelésére, feldolgozására és az arra jogosultak részére adat szolgáltatására szolgál.
(Magyar Közlöny, 2003/132. szám)
Cukorrépa, kristálycukor minimumára
A cukorrépa minimumáráról, valamint a kristálycukor 2003/2004. évi intervenciós áráról tartalmaz szabályokat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 117/2003. (XI. 26.) FVM rendelete. A jogszabály azokra a termelőkre vonatkozik, akik ipari feldolgozás céljára cukorrépát termesztenek, valamint azokra a cukoripari gazdálkodó szervezetekre, amelyek kristálycukrot állítanak elő, és tagjai a Cukor Terméktanácsnak. A 2004. április 30-ig hatályban lévő jogszabály szerint a normál kristálycukor piaci árát minden naptári hónap 20-áig közzéteszik. Amennyiben a normál kristálycukor piaci ára az intervenciós árat eléri, vagy az alá csökken, és azt legalább – a piaci ár közzétételétől számított – 60 napig nem haladja meg, a minisztérium felvásárolja azt.
(Magyar Közlöny, 2003/135. szám)
Szőlészet, borászat
Változott az egyes szőlészeti és borászati szakigazgatási kérdéseket rendező földművelésügyi miniszteri rendelet. A 2004. január 1-jén hatályba lépett 119/2003. (XI. 27.) FVM rendelet a szőlőtőke telepítésével, hiánypótlásával, a palackozás és töltés engedélyezésével és a borászati üzemek élelmiszer-higiéniai követelményeiről tartalmaz új szabályokat.
A jogszabály szerint a szőlőtőkék 25 százalékot meghaladó hiányának pótlásakor vagy átoltásakor a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Törzs- és kísérleti szőlő telepítése és kivágása esetén az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet előzetes engedélye is szükséges. A telepítési engedély iránti kérelmet az ültetés megkezdése előtt legalább 4 hónappal, a kivágásiengedély-kérelmet pedig a kivágás megkezdése előtt legalább 2 hónappal kell benyújtani. A szőlőültetvényekről katasztert kell vezetni, a telepítésekről vagy kivágásokról készült kimutatásokat a hegybírónak kell átadni.
Borászati termék előállítását, kiszerelését 2004. január 1-jétől csak a hegyközség által nyilvántartásba vett és az Országos Borminősítő Intézet által kiadott működési engedéllyel rendelkező üzem végezheti. A palackozóüzemben biztosítani kell a munkavédelmi építészeti, műszaki, technológiai, környezetvédelmi, közegészségügyi és higiéniai feltételeket.
(Magyar Közlöny, 2003/136. szám)
A jegybanki alapkamat változásai |
||
Időszak |
Mértéke, % |
Hivatkozás |
1996. VII. 16.-1996. VIII. 31. |
25,50 |
3/1996. (MK 59.) MNB közlemény |
1996. IX. 1.-1996. IX. 30. |
24,50 |
4/1996. (MK 75.) MNB közlemény |
1996. X. 1.-1997. I. 15. |
23,00 |
5/1996. (MK 75.) MNB közlemény |
1997. I. 16.-1997. II. 28. |
22,50 |
1/1997. (MK 4.) MNB közlemény |
1997. III. 1.-1997. VI. 30. |
21,50 |
2/1997. (MK 19.) MNB közlemény |
1997. VII. 1.-1997. IX. 14. |
21,00 |
3/1997. (MK 57.) MNB közlemény |
1997. IX. 15.-1998. I. 31. |
20,50 |
4/1997. (MK 80.) MNB közlemény |
1998. II. 1.-1998. IV. 7. |
20,00 |
1/1998. (MK 5.) MNB közlemény |
1998. IV. 8.-1998. V. 31. |
19,50 |
2/1998. (MK 30.) MNB közlemény |
1998. VI. 1.-1998. VII. 31. |
19,00 |
3/1998. (MK 45.) MNB közlemény |
1998. VIII. 1.-1998. XII. 14. |
18,00 |
4/1998. (MK 69.) MNB közlemény |
1998. XII. 15.-1999. I. 31. |
17,00 |
5/1998. (MK 112.) MNB közlemény |
1999. II. 1.-1999. V. 31. |
16,00 |
1/1999. (MK 4.) MNB közlemény |
1999. VI. 1.-1999. XI. 14. |
15,50 |
2/1999. (MK 45.) MNB közlemény |
1999. XI. 15.-1999. XII. 21. |
15,00 |
3/1999. (MK 99.) MNB közlemény |
1999. XII. 22.-2000. I. 19. |
14,50 |
4/1999. (MK 119.) MNB közlemény |
2000. I. 20.-2000. II. 29. |
13,00 |
1/2000. (MK 6.) MNB közlemény |
2000. III. 1.-2000. IV. 2. |
12,00 |
2/2000. (MK 15.) MNB közlemény |
2000. IV. 3.-2001. VII. 12. |
11,00 |
3/2000. (MK 29.) MNB közlemény |
2001. VII. 13.-2001. IX. 9. |
11,25 |
1/2001. (MK 82.) MNB közlemény |
2001. IX. 10.-2001. X. 24. |
11,00 |
2/2001. (MK 100.) MNB közlemény |
2001. X. 25.-2001. XI. 12. |
10,75 |
3/2001. (MK 119.) MNB közlemény |
2001. XI. 13.-2001. XII.10. |
10,25 |
4/2001. (MK 125) MNB közlemény |
2001. XII. 11.-2002. I. 7. |
9,75 |
5/2001. (MK 141.) MNB közlemény |
2002. I. 8.-2002. I. 21. |
9,50 |
1/2002. (MK 2.) MNB közlemény |
2002. I. 22.-2002. II. 18. |
9,00 |
2/2002. (MK 9.) MNB közlemény |
2002. II. 19.-2002. V. 21. |
8,50 |
3/2002. (MK 24.) MNB közlemény |
2002. V. 22.-2002. VII. 8. |
9,00 |
5/2002. (MK 72.) MNB közlemény |
2002. VII. 9.-2002. XI. 18. |
9,50 |
6/2002. (MK 57.) MNB közlemény |
2002. XI. 19.-2002. XII. 16. |
9,00 |
7/2002. (MK 144.) MNBközlemény |
2002. XII. 17.-2003. I. 15. |
8,50 |
8/2002. (MK 159.) MNB közlemény |
2003. I. 16. |
7,50 |
1/2003. (MK 6.) MNB közlemény |
2003. I. 17.-2003. VI. 10. |
6,50 |
2/2003. (MK 66.) MNB közlemény |
2003. V. 11.-2003. VI. 18. |
7,50 |
3/2003. (MK 6.) MNB közlemény |
2003. VI. 19.-2003. XI. 27. |
9,50 |
4/2003. (MK 70.) MNB közlemény |
2003. XI. 28-tól |
12,50 |
5/2003. (MK 138.) MNB közlemény |