Felfelé a lejtőn?

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 69. számában (2004. január 1.)
Nem kímélte a globális gazdasági visszaesés az elmúlt évtized egyik sztáriparágát, a vezetési tanácsadást sem, amely jó esetben 2004 második felében számíthat némi fellendülésre. Vége az aranyéveknek – hangoztatják az Atlanti-óceán mindkét partján a szakma irányzatainak figyelésével, eredményeinek mérésével foglalkozó kutatóintézetek.

Átalakulóban a vezetési tanácsadás

A kilencvenes években a világ szolgáltatóiparában a távközlés után a vezetési tanácsadás volt a második legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ma a tanácsadók szorulnak saját és külső szakértők tanácsára az iparág jövőjét, kitörési pontjait, új szolgáltatási palettáját illetően. A vezetési tanácsadási ipar – amely a nemzetközi sztenderdek szerint magában foglalja az informatikai, a működési, a vállalati stratégiai, a humánerőforrás- és a kiszervezési tanácsadást – bevétele több mint harminc esztendő óta 2002-ben csökkent először. Az amerikai Kennedy Institute adatai szerint tavaly a világ vezetési tanácsadással foglalkozó cégei 119 milliárd dollár bevételre tettek szert, ami 6 százalékkal maradt el az előző évitől.

A szakma számára ijesztő volt a visszaesés az európai piacon is, amely az iparág globális bevételeinek csaknem 40 százalékát képviseli. Míg az elmúlt évtizedben az európai vezetési tanácsadási piac évi átlagos növekedése megközelítette a 15 százalékot, 2002-ben mintegy 2 százalékos árbevétel-csökkenést regisztráltak, s az előzetes adatok szerint az idén is visszaesés, esetleg stagnálás várható. Jól jellemzi az ágazatot sújtó "földindulást", hogy a Tanácsadó Szövetségek Európai Szervezete, az 1960-ban alakult FEACO adatai szerint 2001-ben még 11,5 százalékos volt a növekedés.

Hasonló irányzat jellemzi a hazai vezetési tanácsadási ágazatot is. A Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetsége – VTMSZ – adatai szerint 2002-ben az előző évi 7 százalékos növekedés után stagnált a piac.

A hanyatlás okai

Számos elemzés készült és készül a drámai visszaesés okairól, amelyek szinte egybehangzóan megállapítják: a hullámvölgyet nemcsak konjunkturális okok idézték elő, hanem egyéb tényezők is. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy a közös projektek során a vezetési tanácsadók sok ismeretet, metodikát és "mesterfogást" adtak át ügyfeleiknek, akik így egyes tanácsadói feladatokat már maguk is képesek elvégezni.

Sokan azt emlegetik, hogy a szakma az elmúlt másfél-két évtizedben megásta a saját sírját azzal, hogy az ügyfeleket túlzottan bevonta a projektekbe, miközben a vezetési tanácsadók tekintélyes része helyezkedik el a többnyire biztosabb megélhetést adó ügyfeleknél. Nem véletlen, hogy mind több globális vállalat működtet saját vezetési tanácsadó részleget, amelyek egy része "kifelé" is nyújt szolgáltatásokat.

Gondot okoz az új, úgynevezett húzótermékek hiánya, jó ideje ugyanis már nincsenek "nagy ötletek", amelyek lendületet adnának a szakmának. Nem kedveznek az ágazatnak a közelmúlt könyvvizsgálói botrányai sem, amelyek gyengítették a bizalmat a professzionális szolgáltatók iránt. Az elemzők arra is rámutatnak, hogy a tanácsadók ügyfelei a korábbi megaberuházási tevékenység nyomán számottevő informatikai túlkapacitással rendelkeznek, tehát kevesebbet költenek hardverre és szoftverre, s inkább az elmúlt évtizedekben felhalmozott "IT-arzenált" igyekeznek munkával kitölteni.

Mindent összevetve: a kedvezőtlen világpiaci helyzet és más – elsősorban szerkezeti – tényezők nyomán a vezetési tanácsadási szakmát a világban általában a felesleges kapacitások, a korábbinál jóval nehezebb üzletszerzés és a tanácsadói díjak csökkenése jellemzi.

A vállalatok, az intézmények és a közületi szektor szereplői akkor vesznek igénybe vezetési tanácsadókat, ha azok mérhető értéket szállítanak, ha testreszabott megoldásokat kínálnak, ha olyan ismeretekkel bírnak, amelyek a megrendelőknél hiányoznak. S persze az is feltétele újabban a megbízásnak, hogy a tanácsadó vállaljon részt a projektek kockázatában és az általa javasoltak megvalósításában.

Amerika az éllovas

A világ első számú vezetési tanácsadási piaca az Egyesült Államok, ahol az ágazat bevétele megközelíti a GDP 1 százalékát. A tanácsadási bevételek és kiadások aránya a GDP-hez ugyanis az a jelzőszám, amely egy-egy ország, országcsoport, kontinens, iparág "tanácsadási érettségét" mutatja. Minél magasabb ez az érték, annál fejlettebb a tanácsadási és -fogadói kultúra.

A FEACO adatai szerint a tanácsadási bevételek Európában tavaly elérték az összesített GDP 0,42 százalékát. (Az elmúlt évek dinamikus növekedését jól jelzi, hogy 1994-ben ez az érték mindössze 0,12 százalék volt.) Az átlagnál Nagy-Britanniában és Németországban volt magasabb az arány, 1 és 0,48 százalék, a harmadik helyen pedig Magyarország állt 0,38 százalékkal. A sereghajtó Lengyelország és Görögország 0,14 és 0,12 százalékos értékkel.

Az európai vezetési tanácsadási piac – s ezen belül a magyar is – jól mutatja a globális irányzatokat, kínálatot, keresletet, a szerkezet változásait. 2002-ben – s ezen a területen nem volt változás az idén sem – Európában mintegy 95 ezer vezetési tanácsadási cég működött 300 ezer tanácsadóval. (Magyarországon e vállalatok száma meghaladja a háromszázat, a tanácsadóké pedig a háromezret.)

A leginkább "tanácsadósodott" országok Európában Nagy-Britannia és Németország, amelyek a 46,5 milliárd eurós összbevételből 29,2, illetve 28 százalékot tudhatnak a magukénak. A harmadik helyen Franciaország áll, 13,4 százalékos részesedéssel. Kelet-Európára jut a bevételek 3 százaléka (mintegy 1,4 milliárd euró), ezen belül a magyar vezetési tanácsadási ipar bevétele 220 millió euró volt. Összehasonlításul: Ausztria és Portugália az európai piac 1,2, illetve 0,8 százalékát képviseli.

Tanácsadási bevételek növekedése Európában

 

%

Mrd euró

1996

14

16,6

1997

15

19

1998

15

24,7

1999

15,9

36

2000

15,5

42,5

2001

11,5

47,5

2002

–2

46,5

Forrás: FEACO Survey

Folyamatos átrendeződés

Ebben az ágazatban is – hasonlóan a termelő- és a szolgáltatási szektorok többségéhez – évről évre nagyobb a koncentráció. Az európai piac 53 százalékát jelenleg a 20 legnagyobb tanácsadási vállalat uralja, miközben a közepes és a kis cégek részesedése évről évre csökken. Az előrejelzések egyébként azt mutatják, hogy a következő években a nagyobb tanácsadási cégek lesznek sikeresebbek, valamint azon kisebb vállalatok, amelyek speciális tanácsadási szolgáltatásokat kínálnak – ők az úgynevezett résjátékosok.

Számottevő az átalakulás a keresleti oldalon is, erről árulkodik a bevételek szerkezetének alakulása. Európában ugyan továbbra is az informatikai tanácsadásból származik az iparág legtöbb bevétele, az IT-ágazat részesedése azonban a tanácsadási "tortából" rohamosan csökken. Az ezredfordulón még a bevételek mintegy 40 százaléka származott rendszerfejlesztési és -integrációs tanácsadásból, tavaly ez az arány alig haladta meg a 28 százalékot.

Ugyanebben az időszakban szintén mérséklődött a vállalati stratégiai tanácsadás részesedése és fontossága. Ebbe a "műfajba" tartozik többek között a szervezetfejlesztés, a cégfelvásárlásokkal és -összeolvadásokkal kapcsolatos, a pénzügyi tanácsadás, valamint az értékesítési, a marketing- és a vállalati kommunikáció, s nem utolsósorban a stratégiai tervezés. Két esztendő alatt a stratégiai tanácsadás részesedése 26-ról 20 százalék alá csökkent a bevételekből.

Az általános konjunktúra romlásakor a vállalatoknál előtérbe kerül a működési tanácsadás, amely többek között a hatékonyság javítását, a költségek csökkentését, az üzleti folyamatok átalakítását, a változások megfelelő kezelését hivatott szolgálni. Ez a tanácsadási ág foglalkozik a mindinkább előtérbe kerülő ügyfélkezelési és logisztikai kérdésekkel, amelyek számottevően befolyásolják a versenyképességet, a piaci pozíciók megtartását és javítását. Nem véletlen, hogy a világgazdaság gyengélkedése idején a működési tanácsadás részesedése az iparágon belül 20-ról 28 százalékra növekedett, s ezzel az informatika után a második legjelentősebb bevételi forrása lett a vezetési tanácsadással foglalkozó vállalatoknak.

A tanácsadási bevételek megoszlása Európában ( 2002, %)

Nagy-Britannia

29,2

Németország

28

Franciaország

13,4

Skandináv országok

5,3

Spanyolország

5,3

Hollandia

4,4

Kelet-Európa

3

Svájc

1,5

Belgium

1,4

Ausztria

1,2

Portugália

0,8

Görögország

0,4

Egyéb

1,6

Forrás: FEACO Survey

Az új sztár: az outsourcing

A tanácsadási iparág változási irányának kifejezője az úgynevezett kiszervezési (outsourcing) tanácsadás igen dinamikus fejlődése. Az egyes tevékenységek és erőforrások kihelyezése növeli a hatékonyságot és fokozza a versenyképességet. A kiszervezési szolgáltatások sikertörténetét jól jelzi, hogy részaránya két esztendő alatt 8-ról 13 százalékra bővült az európai piacon.

Hasonló sikert könyvelhet el az emberi erőforrással kapcsolatos tanácsadás. Ennek oka az, hogy az intézmények és a vállalatok a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az új munkatársak kiválasztására, a teljesítmény mérésére és értékelésére, a juttatási és jutalmazási rendszer "finomra hangolására", a szakmai és egyéb kompetenciákkal kapcsolatos oktatásra, továbbképzésre, a HR-stratégiára, a karriertervezésre, az elbocsátások és a nyugdíjazások emberi tényezőinek "kezelésére". 2000-ben az emberierőforrás-tanácsadás részesedése a bevételekből 5,4 százalék volt, két évvel később pedig ennek a kétszerese.

A változó gazdasági és piaci környezet és helyzet új "műfaji" kihívások elé állítja a vezetési tanácsadási ágazatot – ezek hozhatják a megújulást, középtávon a hullámvölgyből való kijutást. Természetesen az eddigi szolgáltatásokra is lesz kereslet az előrejelzések szerint, de a növekedés csak kismértékű lesz, egyesek esetében pedig stagnálás, sőt további visszaesés várható. Ez utóbbi kategóriába tartozik többek között az üzleti folyamatok átalakítása, a költségcsökkentési tanácsadás, valamint a szervezetfejlesztés.

Az új szolgáltatások közül világszerte igen dinamikusan bővülő kereslet mutatkozik a kiszervezésre. (Magyarországon ez a szolgáltatás egyelőre csak a tanácsadási bevételek 1-2 százalékát képviseli.) Az outsourcing külső erőforrás bérlését, igénybevételét jelenti, ahová az intézmény vagy a vállalat kihelyezi többek között a könyvelést, a bérszámfejtést, a munkaügyi nyilvántartást, az ingatlanok üzemeltetését, a karbantartási és takarítási feladatokat stb.

Az alaptevékenységtől idegen feladatok kihelyezésével több erőforrás és energia jut a szakértelemnek megfelelő folyamatokra, s ezen keresztül is növelhető a hatékonyság, és mérsékelhetők a költségek. A kiszervezés egyre inkább a korszerű intézményi és cégvezetői stratégia része.

Különösen terjed az informatikai kiszervezés, amikor a vállalat informatikai infrastruktúrájának, alkalmazásainak, alkalmazottainak és üzleti folyamatainak kisebb vagy nagyobb részét kihelyezi, és azokhoz a továbbiakban virtuális magánhálózaton vagy a biztonságos internetkapcsolat más formáján keresztül fér hozzá.

Az International Data Corporation piackutató adatai szerint az informatikai outsourcingszolgáltatások világpiaca 2002-ben 68 milliárd dollárt tett ki, 2007-re pedig várhatóan meghaladja a 99 milliárd dollárt. A statisztikák szerint 2002-ben az IT-erőforrás-kihelyezés legfejlettebb piaca az Egyesült Államok volt, ahol a nagyvállalati és a kormányzati szektor ilyen célra összesen 30 milliárd dollárt költött. A korábbi időszakhoz hasonlóan Nyugat-Európa 2002-ben is megtartotta második helyét, míg az ázsiai és a csendes-óceáni térség országai költötték a legkevesebbet kiszervezésre. A piackutató cég előrejelzése szerint 2007-ig ez utóbbi régióban várható az outsourcingszolgáltatások legdinamikusabb növekedése.

Magyarországon a döntéshozók túlnyomó többsége még nem szokta meg ezt a versenyképességet növelő konstrukciót. Ráadásul sok kis és közepes vállalat úgy véli, hogy a nem alaptevékenységek kiszervezése csak a nagy cégek számára kínál valós alternatívát.

A döntéshozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy kiszervezés előtt az adott területet alaposan rendbe kell tenni, s mindenképpen meg kell tartani egy olyan szakembert, aki a halaszthatatlan feladatokat képes elvégezni az előre nem látható esetekben. Ugyancsak fontos, hogy az outsourcingmegállapodásnál a folyamatokat pontosan szabályozni kell, s minden szakaszban meg kell adni a "menekülés", a kilépés lehetőségét.

Néhány nagyobb hazai cég már kiszervezte könyvelését, az üzemeltetést stb., egyes esetekben a korábbi "belsős" létszám is átkerült a kiszervezői feladatokat ellátó vállalat állományába. Több multinacionális cég hozta Magyarországra európai számlázási, ügyfélkapcsolati, informatikai tevékenységét, s hírek szerint újabbak várhatóak.

Az Egyesült Államokban komoly gazdasági viták folynak a kiszervezésről, s a szakemberek szerint nemzetgazdasági szinten legalább annyi érv szól a "művelet" mellett, mint ellene. Az ellenzők szerint 2005-ben már csaknem 600 ezer munkahely szűnik meg az országban a kiszervezés miatt, s ezek "átvándorolnak" Indiába, Kínába, Mexikóba, a Fülöp-szigetekre stb., ahol olcsó munkaerő végzi majd el az amerikai cégek számára az informatikai, az értékesítési, a marketing- és még számos más tevékenység egy részét. A Forrester Research piackutató előrejelzése szerint 2015-ben már eléri a 3,3 milliót a külföldre kiszervezett amerikai munkahelyek száma.

A kiszervezés támogatói viszont többek között azzal érvelnek, hogy az Egyesült Államokban több szürkeállomány-kapacitás marad a kutatásra, a fejlesztésre és az innovációra, amennyiben a kiszervezett, magasabb tudást igénylő tevékenységeket eddig ellátókat átképzik, illetve eleve más felsőszintű képzést kapnak.

Tanácsadási bevételek megoszlása szolgáltatási ágak szerint (%)

 

Európa

Magyarország

 

2000

2002

2002

Informatika

40,3

28,5

9

Vállalati stratégia

25,8

19,9

39

Működési tanácsadás

20,2

28,2

28

Kiszervezés

8,3

12,7

0

Emberi erőforrás

5,4

10,7

24

Forrás: FEACO Survey

Még a hadseregben is

Miközben a közgazdászok és a munkaügyi szakemberek vitáznak, az amerikai cégek egyre gyakrabban és intenzívebben élnek a kiszervezés belföldi és külföldi lehetőségével. Némi túlzással állítható, hogy a katonai, háborús tevékenységek mind nagyobb részét még a Pentagon is kiszervezi.

Az egész világon ismert az 1919-ben Texasban alapított Kellogg Brown and Root (KBR) óriáscég, amely az amerikai hadsereg legnagyobb civil vállalkozója. A KBR ma már része a Halliburton olajipari szolgáltató vállalatbirodalomnak, amelynek öt éven át Dick Cheney, jelenlegi amerikai alelnök volt az első számú vezetője. Az Egyesült Államokban a KBR-en kívül még öt igen jelentős katonai magáncég működik, ezek együttes forgalma azonban csak a töredékét teszi ki a listavezetőének.

Becslések szerint Irakban a katonai kisegítő, támogató szolgáltatások 50-80 százalékát a hadsereg ellátására, kiszolgálására "szakosodott" magáncégek szállítják. Feladatuk többek között a szállásépítés, a hadsereg ellátásának megszervezése, a konyhák üzemeltetése, a biztonsági feladatok ellátása, egyes esetekben a katonák kiképzése a high-tech fegyverzetekre, a postaszolgálat működtetése, s a tevékenységek sorát még igen hosszasan lehetne folytatni. (Ismeretes, hogy a KBR Taszáron is a "szokásos" feladatokat látta el az amerikai hadsereg számára, jelentős számú hazai munkaerő alkalmazásával.)

A Business Week adatai szerint a KBR iraki és afganisztáni kiszervezési szolgáltatásokra 8,2 milliárd dollárért szerződött a Pentagonnal, s ebből az összegből eddig egymilliárdot számlázott. Az elmúlt 12 hónapban a KBR 6,1 milliárd dollár bevételre tett szert az amerikai hadsereg civil "kísérőjeként" a világ több tucat országában, légibázisán, katonai táborában. Egy időben több tízezer amerikai és külföldi munkaerőnek nyújt megélhetést.

A nagy üzletet jelentő katonai támogató tevékenységekben az amerikai KBR, Dyncorp, Vinnell, Aecom óriáscégek mellett számos igen nagy brit, dél-afrikai, orosz, francia és izraeli vállalat is nyújt szolgáltatásokat szerte a világon. Közreműködnek többek között a lerobbant olajkutak helyreállításában, az élelmiszerek beszerzésében és szállításában, a katonák tisztálkodási lehetőségének magas színvonalú kialakításában. S az előrejelzések szerint a világ nagyobb haderői a jövőben szinte kizárólag az "alaptevékenységre" fognak összpontosítani, tehát a nekik szolgáltató outsourcingcégek – s ezek beszállítói – kedvező üzletmenetre számíthatnak.

Tanácsvevők megoszlása ágazatok szerint (2002, %)

 

Európa

Magyarország

Bankok

13,6

9

Nonprofit és kormányzati szervezetek

10,2

14

Távközlés, média, szórakoztatóipar

9,3

12

Energia, közművek

9,2

12

Nagy- és kiskereskedelem

8,6

8

Vegyipar

8,3

1

Biztosítás

8,2

n. a.

Autóipar

5,4

5

Szállítás

4,2

3

Hadiipar

4,2

n. a.

Fogyasztási cikkek

4,1

14

Egészségügy és gyógyszeripar

2,8

n. a.

Személyi és üzleti szolgáltatások

2,5

6

Európai Unióra vonatkozó tanácsok

1

1

Egyéb

8,4

7

Forrás: FEACO Survey, VTMSZ

Körüludvarolt ügyfelek

Ugyancsak viszonylag új és egyre inkább keresett vezetési tanácsadási "műfaj" az ügyfélmenedzsment vagy ügyfélkezelés, amely számos szakcégnek hoz – most és a jövőben is – kiemelkedő bevételt. Az ügyfélkapcsolati tanácsadást (elterjedt angol rövidítése CRM) döntően az igen éles piaci verseny hívta életre az elmúlt évtized végén. Arról van szó, hogy a termelő- és a szolgáltatócégek hasonló árucikkeket, szolgáltatásokat kínálnak szinte azonos minőségben és nagyon hasonló áron. A vásárló, az ügyfél annak a cégnek a "portékáját" veszi meg, amelyiktől nagyobb törődést, jobb kiszolgálást, több kedvezményt kap, egyszóval, amelyik leginkább a tenyerén hordozza.

Egy-egy országban például a bankok szinte azonos feltételekkel kínálják termékeiket meglévő és potenciális ügyfeleiknek. Nem mindegy azonban, milyen gyors az ügyintézés, mennyit kell várni a telefonos felvilágosításra, milyen bónuszok illetik meg a régi és az új ügyfeleket, mennyire törődnek velük stb.

A bankok tehát a meglévő partnereik megtartását és az újak megszerzését tekintik a nagy "marketingfegyverzettel" rendelkező ügyfélkezelés egyik központi elemének. Ennek kellemesebbé, gyorsabbá, hatékonyabbá tételét számos technikai eszköz – például szofisztikált hívásközpont (call center) – teszi hatékonnyá. Külön szoftver "válogatja le" a meglévő ügyfeleket olyan céllal, hogy milyen további termékeket lehet számukra – valószínűleg sikerrel – értékesíteni.

A CRM-tanácsadás nem titkolt célja végső soron a meglévő vásárlók, ügyfelek további "kifacsarása" és újabbak megszerzése kifinomult marketing-, vásárló-lélektani, informatikai stb. módszerek segítségével. A világon sok vállalat foglalkozik ügyfélkezelési tanácsadással, néhány cég pedig olyan szoftvereket fejlesztett ki erre a célra, amelyek az egész világon elterjedtek.

Az átalakulóban lévő vezetési tanácsadási szakma felfelé ívelő termékeinek, szolgáltatásainak sorába tartozik még a változáskezelés, az ellátási láncra és logisztikára vonatkozó tanácsadás, valamint a teljesítménymérési és -érté-kelési rendszerek kidolgozása.

Ágazati megoszlás

Érdekes képet mutat a tanácsvevői piac. A FEACO 2002-es statisztikái (a 2003. évre vonatkozókat 2004 közepén teszik majd közzé) szerint az európai vezetési tanácsadási bevételek 13,6 százaléka a bankszektorból származott, ezt követte a nonprofit és a kormányzati ágazat 10,2 százalékkal. A forgalom 9,3 százaléka jutott a távközlésre, a médiára és a szórakoztatóiparra, az energiaágazat részesedése 9,2, a nagy- és kiskereskedelemé pedig 8,6 százalék volt.

A sorból érdemes még kiemelni az autóipar és az egészségügy számára végzett tanácsadást, amely az összbevételből 5,4, illetve 2,8 százalékot képviselt. Meglepő, hogy az Európai Unióval kapcsolatos vezetési tanácsadás a bevételeknek mindössze 1 százalékát vitte el.

Európában tehát továbbra is a pénzintézeti szektor a legnagyobb tanácsvevő, hiszen a bankok már említett részesedése mellett a biztosítók a bevételekhez 8,2 százalékkal járultak hozzá. Magyarországon a legtöbb vezetési tanácsadási szolgáltatást 2002-ben a fogyasztási cikkeket gyártó cégek, a nonprofit és a kormányzati ágazat, valamint a bankok és a biztosítók vették igénybe. Az EU-tanácsadás idehaza is csak a bevételek 1 százalékát kötötte le.

Búcsú az "aranyévtizedtől"

A Kennedy Institute szerint 2006-ig igen szerény, jó esetben évi 3 százalék körüli növekedésre számíthat a világ vezetési tanácsadási ipara. A nagy cégek (amelyeket a szakma szupermarketeknek hív a szolgáltatások széles palettája miatt) már néhány éve veszítenek korábbi pozícióikból, sőt, a könyvvizsgáló világcégek összeférhetetlenségi okok miatt sorra értékesítik vezetési tanácsadási üzletágukat. (A PricewaterhouseCoopersét például az egész világon az IBM vásárolta meg, az Ernst and Youngé pedig sok országban a Cap Gemini tulajdonába került.) Minden jel arra mutat, hogy az iparági recessziót a közepes méretű vállalatok könnyebben vészelik át.

Átalakulóban vannak az állami és a vállalati megbízások is. A már felsorolt új "műfajok" igénybevétele mellett a megbízások egyre inkább új profitforrások feltárására és iparágspecifikus megoldásokra irányulnak. Az ügyfelek a következő esztendőkben – a kisebb kockázatvállalási hajlandóság és az elhúzódó gazdasági gyengélkedés miatt – szívesebben vállalkoznak majd kisebb léptékű, részekből felépülő projektekre. A vezetési tanácsadási vállalatok pedig egyre több stratégiai szövetséget kötnek a szélesebb körű és egyúttal mélyebb ismeretek kínálata érdekében.

A hazai vezetési tanácsadási piac szereplői is a verseny további éleződésére számítanak, s egyes vélemények szerint a kedvezőtlen piaci helyzeten rövid távon az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó megbízások lendíthetnek valamelyest. Annyi bizonyos, hogy az "aranyévtized" után mind külföldön, mind idehaza a vezetési tanácsadási ipart a nem túl rózsás konjunkturális helyzet, a kínálati piac jellemzi még egy ideig. Ezért is fogott hozzá az ágazat saját átszervezéséhez, megújításához, hiszen nem árt, ha a tanácsadók időnként maguknak is adnak tanácsot...

Tanácsadási bevételek a GDP százalékában (2002)

Nagy-Britannia

1

Németország

0,48

Európai átlag

0,42

Magyarország

0,38

Finnország

0,36

Franciaország

0,34

Spanyolország

0,33

Bulgária

0,31

Szlovénia

0,31

Norvégia

0,3

Svédország

0,28

Portugália

0,27

Románia

0,23

Dánia

0,23

Belgium

0,21

Ausztria

0,2

Svájc

0,2

Olaszország

0,18

Lengyelország

0,14

Görögország

0,12

Forrás: nemzeti tanácsadási szövetségek

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2004. január 1.) vegye figyelembe!