Magánvagyonok befektetői

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
A bankok vagyonosabb magánügyfeleiket kiemelten kezelő üzletága az utóbbi időben dinamikusan fejlődött. A pénzintézetek és leányvállalataik egyre jobban alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, de nem elhanyagolható az sem, hogy érzékelhetően megindult a magyarok vagyonosodása is.

Feljövőben a private banking üzletág

A private banking keretében világszerte kezelt pénz nagysága eléri a 24 ezer milliárd eurót. A Merrill Lynch és a Cap Gemini Ernst & Young által készített jelentés szerint a kiemelt vagyonos magánügyfelek száma Európában tavaly 3,9 százalékkal növekedve elérte a 2,6 milliót.

A süppedős szőnyegű, diszkrét magánirodákban elhangzó halk bankári tanácsok ideje ugyan nem járt le, de a vagyonos magánügyfeleket kiszolgáló üzletág (private banking) kezd alaposan átalakulni. Erre a legkomolyabb bizonyíték talán az, hogy a legutóbbi hírek szerint az üzletág hagyományos hazájából, Svájcból és Luxemburgból is kifelé áramlik a tőke. Az óriási magántőkével rendelkezők egyre szívesebben kötnek portfóliókezelési szerződéseket Ázsiában, ahol sokkal előnyösebbek az adószabályok.

Az UBS az idén Szingapúrban nyitotta meg vagyonkezelési központját, míg a Credit Suisse nemrégiben hozta létre globális private center irodáját, ahová 18 különböző országból válogatták össze a kétszáz tanácsadót. Az IBM Business Consulting Services által készített idei elemzés szerint Szingapúr már most a második helyre jött fel az off-shore banki központok listáján Svájc mögé, leszorítva Luxemburgot.

Lázadó ügyfelek

Szakértők szerint azonban a "vándormadarak" nem a tipikus private banking ügyfélkörbe tartoznak. Utóbbiak ugyanis jellemzően nem vagyonuk gyarapítására törekszenek ezen a módon, elvárásuk csupán az, hogy pénzük megőrizze értékét, anélkül hogy nekik ezzel foglalkozniuk kellene. Nemzetközi elemzések alapján viszont a pénz "hazáiban" alkalmazott meghökkentően magas díjak és a tőke- és pénzpiaci bizonytalanságok rést vághattak még a legvastagabb zsebeken is. Ez az oka annak, hogy a private banking ügyfelek egy része lázadozni kezdett.

Magyarországon persze (már csak az itteni befektetéseken még realizálható magasabb hozamok miatt is) egyelőre egészen más a helyzet. Itt csak mostanában indult komolyabb fejlődésnek ez a terület. Részben azért, mert a hazai pénzintézetek egyre erőteljesebben igyekeznek alkalmazkodni (például a befektethető összeg nagyságától függően rugalmasan kezelt többlépcsős konstrukciókkal), de nem elhanyagolható az sem, hogy érzékelhetően megindult honfitársaink vagyonosodása is. A tehetős magánügyfelek bankok által kezelt vagyona nem egészen egy év alatt 20 százalékkal nőtt, a bankok tájékoztatása alapján végzett számításaink szerint a magyarországi pénzintézetek jelenleg mintegy 20 ezer család 400 milliárd forinthoz közelítő betétjét kezelik kiemelten. Ez az összeg azonban kétségkívül több részből tevődik össze.

Ahhoz azonban, hogy a különbségeket feltérképezzük, érdemes definiálni, mi is az a private banking (PB). A náluk nagyobb összegeket tartó magánügyfeleket a bankok mindig jobban kényeztették szegényebb társaiknál. Az exkluzív kiszolgálás, egyedi portfóliókezelés kereteit azonban sokan igazán csak a közelmúltban alakították ki. A kiemelt figyelem, néhány egyedi megoldás persze az alacsonyabb (prémium vagy personal bankingnak nevezhető) kategóriánál is érvényesül, a teljes paletta azonban többnyire csak a több tízmillió forintot a banknál fialtató ügyfeleknek jár.

Vagyoni különbségek

A Raiffeisen Bank főosztályvezetője, Bálint Attila szerint a svájci mintájú private bankingot (amelynél néhány ügyfél akár egy egész bankot is képes "eltartani") Magyarországon a jelenlegi körülmények között semmiképpen sem lehet eredményesen működtetni. Svájcban ugyanis – hangsúlyozza – letisztult, több nemzedék óta rendelkezésre álló, hatalmas vagyonokat kezeltetnek, míg nálunk a rendszerváltás óta felgyűlt, különféle vállalkozási formákból felszabaduló, vagy egyszeri komolyabb bevételt eredményező ügyletek adják az ügyfelek anyagi hátterét.

A külföldön alkalmazott limitek ennek megfelelően sokkal magasabbak, például Ausztriában legalább százmillió forintnyi összeg az alsó határ. A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) privát szolgáltatásokkal foglalkozó üzletágának vezetője, Aczél Gábor érdeklődésünkre elmondta: a pénzintézet anyabankja rendelkezik svájci, kifejezetten private bankingot kínáló leánnyal, és ott az egyéni portfóliókezelési szerződések egymillió svájci franknál kezdődnek. Általánosan alkalmazott egyébként a világ fejlettebb pénzügyi kultúrájú tájain az egymillió dolláros limit.

Nálunk az értékhatárok alacsonyabbak, de a szolgáltatások köre és színvonala már aligha hagy kívánnivalót maga után. Az értékeléséhez nem árt figyelembe venni – mint arra több bankszakember is felhívta a figyelmet -, hogy az effajta szolgáltatással olyan embereknek áll rendelkezésére, akik igényeiknek megfelelő ingatlanokkal és ingóságokkal már rendelkeznek, van készpénztartalékuk, és a banknál csak az ezenfelüli likvid pénzüket helyezik el. A private banking célja – rögzítette a Bálint Attila – az átlagon felüli megtakarítási képességgel vagy jelentősebb vagyonnal rendelkező ügyfélkör magas színvonalú, teljes körű kiszolgálása.

Az Inter-Európa Bank (IEB) private banking csoportjának véleménye szerint (is) nálunk elsősorban a "piramiselvű" szolgáltatás valósítható meg, mivel Magyarországon jelenleg igen szűk réteg tekinthető tipikus PB-ügyfélnek. A szolgáltatás létjogosultsága ugyanakkor – hangsúlyozzák – jól érzékelhető, és a növekvő igény is egyértelműen látszik.

Összemosódó kategóriák

Az egész üzletág Takács András, az OTP Bank ügyvezető igazgatója szerint jelentős változáson megy keresztül. Nemcsak azért – tette hozzá -, mert az OTP Private Banking részlege is megújult, hanem azért, mert az egész hazai pénzügyi piac változik: minden jelentős hazai szereplő az elmúlt 3-5 évben indította el saját privát banki szolgáltatását, és mára meg is találta helyét a piacon. Szinte mindenki képes kínálni azokat a termékeket, amelyeket a hazai piac jelenleg felvehet. Egy-egy új terméket is mindenki hamar le tud másolni. Takács véleménye szerint tehát a következő időkben a versenyt igazán a minőség és a mérethatékonyság döntheti el. Utóbbi téren persze a legnagyobb magyarországi bank igazán jó pozíciókkal indulhat. Ezt bizonyítja az is, hogy az OTP, bár csak az idén szánta rá magát, hogy elindítsa valódi PB-szolgáltatását, máris kiváló eredményeket mutathat fel.

A szolgáltatás bevezetését követő egy-két hónapban az ügyfélszám kiegyensúlyozottan emelkedett, miközben az ügyfélportfólió összetétele jócskán átalakult. Az új ügyfelek a 10-15 millió forint feletti megtakarítással rendelkező magánszemélyek közül kerültek ki. Az átlagos vagyon ennek következtében 20 százalékkal nőtt.

A legnagyobb magyarországi banknál tavaly már 3 millió forinttal beléphetett valaki a kiemelt ügyfelek közé. Ezt az értékhatárt az idén felemelték. Más megközelítésben azonban – nyomatékosította Takács András – akár ennek eltörléséről is lehet beszélni. A likvid vagyonméretet ugyanis a bank nem kezeli kizárólagos kritériumként. A belépésnél számításba veszik a magas rendszeres havi jövedelmet, de például – odafigyelve a jövő potenciális, ám pillanatnyilag még az egzisztenciateremtés életszakaszában járó fiatalabb private banking generációra – a nagy összegű hitelfelvételt is. Tény egyébként, hogy a különböző kategóriák a mai banki gyakorlatban mindjobban összemosódnak. Több pénzintézetnél is hangsúlyozták, hogy az összeghatárokat "nem vésik kőbe", az egyedi elbírálás tehát ezen a téren is érvényesül.

Alapvetően persze a personal/affluent bankingként kategorizálható szolgáltatást például az OTP-nél az 5-10 millió forintos befektethető összeggel rendelkezőknek ajánlják. Számukra kínál az OTP Bank – többek között – soron kívüli, kényelmes kiszolgálást, különböző kedvezményeket, más körben el nem érhető termékeket és befektetési tanácsadást. A személyi ügyintézők szofisztikáltabb portfólió kialakításában és az szja optimalizálásában is segítenek.

Az OTP Bank kiemelt privát banki kategóriájába az 50 millió forintnál nagyobb összegekkel rendelkezők kerülhetnek be. A különbség az előző csoporthoz képest elsősorban a még exkluzívabb és diszkrétebb ügyfélkiszolgálás, a személyre szabott árazás és a befektetési lehetőségek terén van. A kiemelt ügyfeleknek lehetőségük van például a magánszemélyek számára általában nem elérhető termékek közül is választani (például nagyobb tételű strukturált papírok), és segítséget kaphatnak műkincsek vásárlásához is.

Terjedőben az a gyakorlat is, hogy a kiemelt ügyfélkört külön fiókban szolgálják ki. A K&H Banknál, amely az elsők között honosította meg ezt a gyakorlatot, azt állítják, az elegáns, angol klub hangulatát sugárzó belső terek a bizalom érzetét erősítik. Az OTP (szokásának megfelelően) ezen a téren is egyszerre ugrott egy hatalmasat. Tavaly még egyetlen, Pest belvárosában lévő, speciális PB-fiókja volt, most azonban már közel 30 egységes arculatú, a szolgáltatás speciális jellegének megfelelő private banking fiókrésszel áll az ügyfelek rendelkezésére, amelyekhez külön váróhelyiség és tárgyaló is tartozik.

Privát bankok díjszabása

 

Értékhatár millió Ft*

Díjak, jutalékok**

Prémium/personal

Private

Általános díjak

Vagyonkezelés

Sikerdíj

BNP Paribas

-

40

0,5-0,75%

 

nincs

HVB Bank

-

50

n. a.

 

n. a.

Citibank

-

30

csak néhány tranzakcióért kell fizetni

nincs

nincs

Inter-Európa Bank

-

n. a.

külön díj nincs

fix díjas

választható

K&H Bank

-

30-50

negyedévente fizetendő tagsági díj

 

nincs

Magyar Külkereskedelmi Bank

3

50

12,5 E Ft/hó

0,8-1,9%***

nincs

OTP Bank

5

50

egyedi díjmegállapítás

 

n. a.

Raiffeisen Bank

15

30

4 díjcsomag 10, 12, 15, 20 E Ft/n.év

n. a.

létezik

CIB Bank

-

15

tranzakciós költség

0,3-1,2%

Jellemzően a benchmarkhoz viszonyított többlethozam 25%-a

* A bankok többsége ezt csak irányadóként kezeli.

** Tájékoztató adatok, a bankok ezeket igyekeznek személyre szabni, ráadásul megkülönböztetik a tanácsadást, a diszkrecionális vagyonkezelést (befektetési alapokba fektetés) és a portfóliókezelést, ami itt nem minden esetben látható.

*** Tanácsadásért 0,3 százalékos díjat számítanak fel.

A kényeztetések eredménye

Az OTP Bank mérete a kiemelt ügyfelek dédelgetésekor más versenyelőnyt is hordoz. Nem elhanyagolható, hogy az ide szerződőnek azonnal egy egész csoport állhat a rendelkezésére. A bank az ügyfelek egyéb vagyonelemeire vonatkozó tanácsadási szolgáltatást (idetartozik például az ingatlan-értékbecslés, az ingatlan-adásvétel, a műkincspiaci elemzések, de a biztosítási tanácsadás vagy az autófinanszírozási közreműködés is) leányvállalatai segítségével nyújtja. Ezen a téren egyébként igyekszik jeleskedni más bank is.

A CIB Banknál az ügyfelek alapvetően személyi bankáraikat kérhetik fel szakértői feladatok ellátására, akik a pénzintézet más szervezeti egységeivel (alapkezelő, treasury, befektetési banki üzletág, elemzők, jogászok, adószakértők) együttműködve igyekeznek az ügyfél számára átfogó, az igényeihez szabott, egyedi ajánlatot tenni. Ez esetben az ügyfél a bankkal áll szerződéses kapcsolatban, és a banknak fizet a szakértői tevékenységért.

Egyes, különösen specializált területeken (műtárgy, ingatlan, komplex adótanácsadás, biztosítás) a bankkal szerződésben álló, jó üzleti hírnévvel rendelkező külső szakértők munkájának igénybevételét ajánlják. Ebben az esetben a külső tanácsadó cég dolgozza ki az ajánlatot, és az ügyfél a külső szakértővel áll közvetlen kapcsolatban.

Bálint Attila elmondta, hogy a Raiffeisen Bankhoz a kiemelt ügyfelek természetesen a kezdetektől fogva fordulhatnak adó-műkincs-ingatlan-jogi természetű tanácsadásért, de a pénzintézet esetenként nyugdíjpénztári, egészségügyi kérdésekben is igyekszik rendelkezésükre állni. Erre az igény – állította Bálint – egyre nagyobb, a PB-kiszolgálás természetéhez egyre inkább hozzátartoznak ezek az – elmélyült kapcsolatot feltételező  – támogató, információs szolgáltatások.

Lépcsők nélkül

Nem minden pénzintézet alkalmaz azonban többlépcsős megoldást. A K&H Bank privát banki szolgáltatása például nem piramisszerű, és nem is tervezik azzá tenni. A szolgáltatás igénybevételéhez minimum 30-50 millió forint kezdő likvid vagyon szükséges. A BNP Paribas szakemberei szerint a két-három lépcsős magánügyfél-kiszolgálással szemben a klaszszikus értelemben vett ("svájci") private banking előnye, hogy nem termékekre fokuszál, hanem ügyfelekre, és igen rugalmas. Érzékelhetően hasonló elveket vallanak a Citibanknál is. Az ilyen hitvallás nyilvánvalóan nem független a hálózat méretétől sem, bár a Citibank magánbankárai – mondta el Ottó Gábor igazgató – öt fővárosi fiók mellett öt vidéki nagyvárosban is elérhetők.

A CitiGold vagyonkezelési üzletág vezetője úgy látja, hogy Magyarországon valóban szűk azoknak az ügyfeleknek a köre, akik olyan vagyonnal és elvárásokkal rendelkeznek, amelyek a klasszikus private banking szolgáltatásokat igényelnék. Az is tény viszont – tette hozzá -, hogy a piac változásával az ügyfelek is egyre szofisztikáltabbá válnak.

A Citibank egyébként a CitiGold keretében nem vállal klasszikus értelemben vett vagyonkezelést, nem foglalkozik műkincs-, illetve ingatlanpiaci tanácsadással sem. Az itteni ügyfelek viszont a pénzügyi szolgáltatásokon túl a bank partnereinél (például autókereskedéssel, lakberendezéssel foglalkozók, borszaküzlet) CitiGold kártyájuk felmutatásával különböző kedvezményekben részesülhetnek. A módszer hatékonyságát bizonyíthatja, hogy az üzletág keretében kezelt privát banki vagyon és az ügyfelek száma az elmúlt négy évben átlagosan 70 százalékkal nőtt.

Módosítások, stratégiaváltások

Az OTP mellett más bank is változtatott korábbi szokásain. A legjelentősebbnek talán azt tekinthetjük, hogy az MKB visszatért a PB-területre. Ez a pénzintézet korábban már kínált ilyen szolgáltatásokat, de az idei évig a gazdaságos működéshez elengedhetetlen összeghatár nagysága (és a tőkepiacok gyengélkedése) miatt felhagyott ezzel a tevékenységgel. Nyár vége felé viszont az MKB is visszatért erre a piacra. A belépési határt 50 millió forintban szabták meg, amit azonban ez a pénzintézet is igen rugalmasan kezel.

Amint – tette hozzá Aczél – a listaárak (tehát, ahol egyáltalán van ilyen, a közzétett díjak) is sokszor csak tájékoztató adatok. Az elvárt összeg jórészt attól függ, hogy valaki milyen típusú befektetést igényel. Befektetési alapokból összeállított portfólió esetén például az MKB beéri 9 millió forinttal is. A pénzintézet egyébként 10 Magyarországra bevezetett külföldi alap jegyeit is kínálja (ma azért fontos még a hazai bevezetés, mert ekkor nincs adóteher).

Szintén 10 befektetési jegyét vezette be a magyar piacra a BNP Paribas is. Az idei év második fele itt is változást hozott. Augusztus 1-jével a pénzintézet eladta két budapesti (az Istenhegyi és a Törökvészi úton levő) fiókját a Volksbanknak, és ezzel gyakorlatilag felszámolta lakossági üzletágát. Megtartotta azonban a PB-ügyfélkörbe tartozókat. Az üzletág keretében a "letisztítás" után (az itt nyilvántartott, de tulajdonképpen cégekhez kapcsolható pénzt a továbbiakban a vállalati területnél tartják nyilván) ma 18-19 milliárd forintnyi vagyont kezelünk – mondta el a bank illetékes vezetője, Nagy Boldizsár.

Ennek következtében csak a BNP-nél és az ügyfélportfólióknál szintén átcsoportosítást végző Citibanknál nem nőtt a nyilvántartott privát vagyon összege. – Időnként meg kell vizsgálnunk az ügyfélportfóliót, és azokat az ügyfeleket, akik nem felelnek meg az előírt limitnek, másik üzletágunkon keresztül szolgáljuk ki – fejtette ki Ottó Gábor igazgató, aki hozzátette: – természetesen kiváló színvonalú termékekkel és szolgáltatásokkal állunk az ő rendelkezésükre is, azonban a CitiGold-privilégiumokat nem tudjuk nyújtani nekik. A bank éppen a közelmúltban folytatott le egy ilyen vizsgálatot. Az eredmény: az ügyfélszám 200 fővel csökkent, a kezelt vagyon viszont az előző évi értékhez képest nem változott.

Egyetlen olyan piaci szereplőről tudunk, ahol a PB-üzletág egészen biztosan nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket. Az ING mintegy öt évvel ezelőtt (még Rejtő E. Tibor ottani vezérigazgatói tevékenysége idején) büszkén jelentette be, hogy útnak indította Magyarországon egyedülálló private banking szolgáltatását. A csoport ugyanis korábban megvásárolta a Barings Bankot, és annak befektetési hátterével létrehozta az Asset Managementet. Az ING Asset Management svájci központtal, nemzetközi szinten egységes standarddal kínálja szolgáltatását a világ 25 pontján. Ez teszi lehetővé – hangsúlyozták akkoriban a banknál -, hogy a piacon elsőként ajánlhatnak hazánkban is globális befektetési koncepciót. Az ING Baring Private Bank (ING BPB) Magyarországon az ING Bank és az ING Baring brókercég integrált szolgáltatásaként kívánta a befektetési tanácsadási és a portfóliókezelési lehetőséget nyújtani. A társaság azonban mára gyakorlatilag eltűnt a PB-piacról. Információink szerint jelenlegi ügyfélportfóliójuk meglehetősen szűkös.

A 2003-as évre ígért korábban a HVB Bank is egy, az OTP-nél végre is hajtotthoz hasonló változtatást. A HVB háromlépcsős konstrukció létrehozását célozta meg. Az idénre tervezett új kiszolgálási struktúrát viszont – részben más belső feladatok (többek között a CAIB Értékpapír Rt.-vel való egyesülés) miatt – a jövő évre halasztották. Emiatt – tudtuk meg Baranyai Dávid főosztályvezetőtől – még nem nyílt meg az új, Budapestre tervezett private banking fiók sem.

A HVB Bank kiemelt ügyfélköri, privát banki területe viszont az idei (különösen a május utáni, értékpapírok számára kedvezőtlen) nehéz piaci körülmények között is sikeresen fejlődött termékskálában, ügyfélszámban és befektetett állományban egyaránt. Az ügyfélszám az egy évvel korábbi állapothoz képest negyedével, a befektetési állomány 27 százalékkal növekedett, a bővülő és szofisztikáltabb termékmixnek köszönhetően pedig a bank bevételei egyenesen megduplázódtak.

Mindenképpen célszerűnek érezték egy különálló, dedikált ügyfélszegmens és a hozzá tartozó kiszolgálási rendszer létrehozását az 50 millió forint feletti likvid állománnyal bíró magánszemélyek körében. Ezt indokolta a meglevő és a potenciális ügyfeleik gyakran hangoztatott igénye, a háromszintű kiszolgálást tartalmazó (retail banki) stratégia, valamint pénzügyi modelljeik eredményszámai.

Díjak és árak

Az új private banking szegmens részére a HVB Bank a korábbitól eltérő árazási rendszert tervezett meg. Baranyai szerint a díjak és jutalékok rendszere is sugallja majd, hogy itt egy exkluzív kiszolgálási szintről van szó. Sikerdíjas struktúrákat azonban eleinte nem akarnak bevezetni. Az IEB, amely a Private Club elnevezésű konstrukciója keretében kínál személyre szabott tanácsadást, illetve teljes körű banki és befektetési szolgáltatást, nem alkalmaz külön díjat. A vagyonkezelés itt választhatóan fix vagy sikerdíjas.

A CIB-csoport a portfóliókezelés három formáját kínálja. Az elsőben saját alapkezelőjük végez úgynevezett diszkrecionális portfóliókezelést. További változat a befektetési tanácsadás alapján történő, illetve az ügyfél instrukciói alapján végzett vagyonkezelés. Az ügyfélnek az utóbbi két esetben csak a tranzakciós költségeket kell megfizetnie.

A diszkrecionális vagyonkezelésnél az alapdíjat a kezelésbe adott vagyon nagyságától, a portfóliókezelés időtartamától, illetve a választott befektetési politikától függően minden esetben egyedi elbírálás alapján határozzák meg. Ennek mértéke azonban jellemzően 1,2-0,3 százalék közé esik az éves átlagos portfóliókezelésbe adott vagyonra vetítve. A díjazásnak létezik eredményességtől függő része is, vagyis sikerdíj, amit a banknál portfóliókezelési prémiumnak neveznek. Ennek alapja a portfólió átlagos összetételét leképező tőkepiaci index vagy indexek hozamához (benchmark) viszonyított többletteljesítmény. Az alapkezelőt abban az esetben illeti meg a prémium – melynek mértéke jellemzően a többlethozam 25 százaléka -, amennyiben az általa elért hozam meghaladja a viszonyítási alapul választott benchmark azonos időszakban elért hozamát.

A Raiffeisen Banknál a PB-ügyfelek négyféle díjcsomagból választhatnak, teljes vagyonkezelés esetén azonban ez a pénzintézet is alkalmaz sikerdíjat. A konzervatív jellegét erősen hangsúlyozó MKB viszont még a sikerdíj fogalmát is elutasítja. Hasonlóan borzadva említik a tőke- vagy hozamgarancia esetleges vállalását is. Tőkegarancia nyújtására a CIB-nél – meghatározott feltételekkel – a befektetésialap-kezelővel kötött portfóliókezelési szerződés esetén van lehetőség. Ilyen esetekben persze nagyon szigorú korlátozásokat köt ki a szerződés.

A Citibanknál (miután vagyonkezelést eleve nem vállalnak) értelemszerűen szintén nem jöhet szóba sikerdíj. A CitiGold egyébként mindenféle havi díjaktól, számlavezetési költségektől mentes szolgáltatás, amely a telefonos és internetes elérés lehetőségét és a Citigold betéti kártyát is tartalmazza. Csupán néhány tranzakcióért – például devizaátutalásért, valamint 5 millió forint feletti, bankfiókban történő készpénzfelvételért, továbbá a külföldi kötvények vásárlásáért és a befektetési alapok papírjainak vételekor – számítanak fel egyszeri, könnyen áttekinthető, átlátható struktúra szerint meghatározott díjat.

A K&H Banknál sincs sikerdíj, a pénzintézet tagsági díjat alkalmaz, amelyet a PB-ügyfelek negyedévente fizetnek.

A brókerbotrány és a vagyonkezelés

A K&H Equitiesnél az idén kirobbant botrány egyébként sokakat elgondolkodtatott az egész vagyonkezelési üzletágról. A K&H-nál ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolták, hogy a brókercégek befektetési tanácsadói minőségükben valóban a PB-üzletághoz hasonló módon kezelik az ügyfelek megbízásait. A befektetési tanácsadás azonban – hangsúlyozták a pénzintézetnél -, noha a K&H privát banki szolgáltatás legfontosabb eleme, csak egyike azoknak a sokrétű banki termékeknek és szolgáltatásoknak, amiket a private besorolást nyert ügyfelek igénybe vehetnek. A banknál egyébként úgy tapasztalták, hogy a visszaélések nem ártottak a privát banki területnek, ügyfeleik bizalma töretlen maradt. Ezt viszont a számok segítségével nem tudjuk megítélni, mivel a tavaly még a private ügyfélszámot és a kezelt vagyont is közlő K&H ezeket az adatokat most bizalmasnak minősítette.

Arra a felvetésünkre egyébként, hogy a K&H Equitieshez hasonló problémák nem bukkanhatnak-e fel esetleg a PB-vagyonkezelési területein, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője, Bálint Attila határozott nemmel válaszolt. Mint elmondta: a Raiffeisen erőteljesen szabályozott körülmények között kínálja ezt a szolgáltatást, az ügyfelek szerződésben rögzített előírásait (amelyek vonatkoznak például a futamidőre, a kockázatvállalási szintre, a likviditási szükségletre stb.) maximálisan betartva. Az ügyfelek negyedévente portfóliókimutatást kapnak, a vagyonelemek mozgatásához pedig többszintű ellenőrzést rendeltek. Az egész vagyonkezelésben nem csupán több ember, de több osztály vesz egyszerre részt, biztosítva az ellenőrzött működést, az átláthatóságot és a széles spektrumú szakértelmet egyaránt.

Az OTP Bank private banking üzletága által nyújtott egyéni portfóliókezelés is szigorú, az intézményi ügyfeleknél is alkalmazott előírások alapján történik – tudtuk meg. A rendszer a portfólió kezelőjének minden lépését figyeli, naplózza. Az ügyfélértesítők előállítását és a számlamozgások könyvelését is egy független egység végzi. A rendszerbe olyan automatizmusokat építettek be, amelyek csak olyan befektetéseket tesznek lehetővé a portfólió kezelője számára, amelyek megfelelnek az ügyféllel aláírt, portfóliókezelési szerződésben meghatározott és jóváhagyott stratégiai eszközallokációnak.

A PB-t egyébként szinte minden banknál teljesen elkülönítetten kezelik. A CIB-nél külön erre a célra létrehozott osztályon állnak a személyi bankárok az ügyfelek rendelkezésére.

Privát bankok

 

Ügyfélszám (fő)

Kezelt vagyon (Mrd Ft)

BNP Paribas

2000*

19

Citibank

2100

65

HVB Bank

1500*

32*

Inter-Európa Bank

n. a.

n. a.

K&H Bank

n. a.

n. a.

Magyar Külkereskedelmi Bank

3000

35

OTP Bank

7600*

130

Raiffeisen Bank

2500

57,2

CIB Bank

2000*

20*

* becslés

Forrás: banki adatközlés 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!