Energiamérleg

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
Augusztus közepén Amerikában három perc alatt 21 erőmű állt le, és ötvenmillió ember maradt áram nélkül. Olaszországban szeptember végén szintén ötvenmillióan maradtak sötétben egy napra. Szakértők régóta állítják, hogy az energetikai piac szabadjára engedése megbosszulja magát. A versenyhelyzet ugyanis arra késztetett egyes ottani szolgáltatókat, hogy a nagyobb haszon reményében visszafogják a karbantartási és korszerűsítési költségeket. Ez jelentősen növelte a meghibásodás kockázatát. Hazánkban még nem fordult elő hasonló méretű üzemzavar. A hazai energiapiac ez év elejétől részlegesen szabad...

A liberalizált árampiac és a fogyasztók

Magyarországon még soha nem fordult elő az amerikaihoz hasonló eset, de januárban a szokatlanul kemény hideg miatt elrendelt néhány órás áramkorlátozás is megdöbbenést keltett. Hazánkban egyébként figyelőeszközök segítik az esetleges zavarok gyors észlelését. Súlyosabb kiesés esetén a rendszer emberi beavatkozás nélkül, másodpercek alatt leválik a szomszédos országok hálózatáról, és az azonnal működésbe lépő biztonsági rendszer meghatározott rend szerint lekapcsolja a fogyasztók egy részét, amíg nem áll helyre az egyensúlyi állapot. Ha áram hiányában mégis leállnának az erőművek, akkor üzembe lép két különleges erőmű – az egyik Százhalombattán, a másik Lőrinciben -, amely saját dízelgenerátorával termel áramot. Elsőként a paksi atomerőmű kapna innen villanyt, majd Paks révén beindulna a többi erőmű is.

Hazánk 2002-ben mintegy 40 ezer gigawattóra (GWh) villamos energiát fogyasztott el, ez nagyjából megegyezik az 1988-as rekordév mennyiségével. A rendszerváltozás után egyébként jelentősen csökkent az ország energiafelhasználása, a mélypont, 35 ezer GWh-val 1992-ben volt. Azóta lassan, de folyamatosan emelkedik a felhasználás. 2002-ben 35 400 GWh áramot termelt az ország, 4600-at pedig importált. A hazai termelés 39 százalékát tavaly Pakson állították elő, 26 százalékát szénből, 32 százalékát olajból és gázból, három százalékát egyéb forrásból – ez utóbbi kis hányad a megújuló energia.

Az import olcsóbb

Az idén az első félévben az ország teljes energiafelhasználása 6 százalékkal bővült, amit egyértelműen a fűtési időszak alatti hideg időjárás okozott: az átlagos napi középhőmérséklet az idén januárban 1,71, februárban pedig 7,43 fokkal volt alacsonyabb a múlt évinél. (A tavalyi első félévben a fűtési idényben a napi átlagos középhőmérséklet 5,88, az idén 2,88 fok volt.) A felhasznált energián belül az atomenergia-termelés mennyisége – elsősorban a paksi kettes blokk áprilisi kiesése miatt – 9 százalékkal maradt el a tavalyitól.

Magyarország napi villamosenergia-igénye 5000-5500 megawatt. Az ország erőműparkja megtermelne ennyit, ám jelenleg 30 százalék tartalék van a magyar energiarendszerben, mert mintegy 1100 megawattnyi energia külföldről érkezik. Az import korábbinál nagyobb részesedését a paksi üzemzavar mellett az is magyarázza, hogy a behozott áram olcsóbb a hazainál, kilowattóránként hat-hét forintba kerül, szemben a 12 forint körüli itthoni átlagárral. A hazai villamosenergia-rendszer gyenge pontja, hogy a szénerőművek nemcsak drágán termelnek (főként, mert egy részük elöregedett), hanem az egyre szigorúbb környezetvédelmi feltételeknek sem felel meg mind, vagy ha igen, az tetemes költségekkel jár. Az árarányok mindenesetre tanulságosak: a szénerőművek fajlagos költségei körülbelül 2,8-3-szorosát, a lignit-, olaj- és gázerőműveké pedig másfélszeresét teszik ki az atomerőművének, amely – ha mind a négy blokkja működik – összesen 40 százalékkal járul hozzá az ellátáshoz. Ha nem lenne Paks, az átlagos villamosenergia-költségek akár 25 százalékkal is megnőhetnének.

Az áprilisi paksi üzemzavar két okból is fejtörést okozhat az illetékeseknek. Kiesett – egyelőre nem tudni meddig – az ország villamosenergia-termelésének tíz százaléka, amit döntően külföldről kell pótolni, illetve megrendült a bizalom az atomerőmű biztonsága iránt. Ennek következtében gyengült a paksi erőmű élettartam-meghosszabbításának esélye. Felmérések szerint a lakosság nagy többsége, mintegy hetven százaléka a baleset előtt egyetértett a hosszabbítással, és kormányzati körökben is támogatták a koncepciót. Akárhogy is alakul majd az ügy, annyi bizonyos: Paks meghosszabbításával – a blokkokat élettartam-növelés nélkül 2013-2017 között kellene leállítani – átmenetileg megszabadulhatnánk egy új alaperőmű építésének sürgető gondjától. Persze, csak ha az élettartam-hosszabbításhoz szükséges technikai felújításokat időben elvégzik.

Atom, lignit vagy víz?

Az energiaellátás biztonsága végett az elkövetkezendő évtizedben elkerülhetetlen egy új alaperőmű építésének előkészítése, megkezdése. Két variáns közül választhatunk: nukleáris energia vagy a bükkábrányi lelőhelyre alapozott lignit. Egyéb lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. Politikai okokból vízerőmű nem épülhet még egy ideig az országban, pedig jelenleg a világ 23 országában a villamos energia 90-100 százalékát, 61 országban pedig 50-90 százalékát adják víziművek. A szélerőmű viszonylag kis energiasűrűsége miatt inkább csak rásegítő forrás lehet. A széljárás, a szélerősség alapkérdés, ami nálunk még nem tisztázott, mert előreláthatólag csak a jövő év végére készül el az ország széltérképe. Az év 8760 szeles órájából 1900-2000-et lehet hasznosíthatóként számításba venni. A napfény energetikai hasznosítása Magyarországon a teljes energiamérlegben gyakorlatilag nem mutatható ki.

A magyar energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások jelenleg csupán három százalékot képviselnek. Ha a kandallókban elégetett tűzifát nem számítjuk, alig fél százalék a végeredmény. A magyar energiapolitikusok egyébként hagyományosan nem hisznek a megújuló energiában. Néhány éve ugyanezt mondták Németországban is, ahol jelenleg közel 14 ezer megawatt kapacitású szélkerék üzemel (ez a paksi atomerőmű teljesítményének több mint hétszerese). A szomszédos Ausztriában tavaly 70 szélturbina pörgött, az idén legalább ötvennel több lesz. Mi öt szélerőművet működtetünk.

Az Európai Unióban jelenleg 7 százalék a megújuló energiaforrások részesedése. 2010-re 12 százalékos átlagot terveznek. Az Unióban a megújuló forrásokból nyert áramot mindenütt kötelező emelt áron átvenni a termelőktől, az ilyen beruházásokat pedig több brüsszeli forrás is segíti.

A hazai energetikai rendszer alapeleme, a Magyar Villamos Művek Rt. gazdasági helyzete az idén lényegesen javult. A korábbi árszabályozás miatt a cég súlyos veszteségeket halmozott fel. Az áram árát ugyanis az erőműveknél és a szolgáltatóknál a költségeknek megfelelő szintre emelték, de az MVM-nek kellett finanszíroznia a lakossági árak alacsony szinten tartását. 2001 óta az idei év végéig összesen 125 milliárd forint veszteséggel kellett a cégnek számolnia – ebből a tavalyi évre 38 milliárd jutott. A korábbi veszteségek egy részét az előző kormány a költségvetésből kiegyenlítette.

Az MVM javított

2002. február elsejétől 8,7 százalékkal emelkedett az áram ára, aminek hatására az MVM a korábbi heti egymilliárd forint veszteség helyett már "csak" félmilliárddal finanszírozta a közüzemi áram nagykereskedelmét. A februári, átlagosan 8,7 százalékos villanyáremelés után július elején először az áramárat terhelő áfa jövő januártól esedékes növelését jelentették be. Azaz a mostani 12 százalékos kedvezményes áfakulcsot 25 százalékos körbe sorolták át. Ezzel jövőre mintegy 20 milliárd forintot kasszíroz a központi költségvetés, amit a háztartások és a közintézmények fizetnek be. Az ipari fogyasztókat ugyanis nem érinti a megnövelt áfa, mivel ezek visszaigényelhetik azt.

Augusztus elsejétől további, átlagosan 9 százalékkal emelték az árat (a nappali áram tarifája 8,4, az éjszakaié 12 százalékkal nőtt). Így a februári és az augusztusi, összesen 20 százalékos drágítással egy év alatt csaknem harminc százalékkal drágult az áram. (Jövőre már kis nyereséget is elérhet az MVM. A társaság nagykereskedelmi árrése tavaly átlagosan mínusz 35 fillér volt kilowattóránként, amit a februárban hatályba lépett árrendszer, illetve az áremelések pozitívba fordítottak.) Elképzelhető, hogy 2004 januárjában szükség lesz további áremelésre, az azonban Hatvani György, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint nem haladja meg az infláció mértékét.

Az MVM-et az idén még az ág is húzta: a paksi termelésből kiesett 480 megawatt áramtermelő kapacitás pótlása a cég számításai szerint összesen mintegy 6 milliárd forint többletköltséggel jár. Körülbelül 200 megawattot tudnak a hazai átlagos termelői árnál olcsóbb importból beszerezni, a fennmaradó árammennyiséget itthon vásárolja az MVM, csakhogy ez sokba kerül. Míg ugyanis Paks kilowattóránként 7 forint körül állítja elő a villamos energiát, addig az ársorrendben utána következők kilowattóránként 12-14 forintért adják az áramot, a lerobbant szenes erőművek tarifája pedig 20 forint felett van. Ugyanakkor az importtal sincs sok szerencséje az MVM-nek: az elmúlt két-három évben olcsónak számító importáramot a kánikulai hetekben rekordáron adták a külföldi kereskedők: az előző évi, kilowattóránként 2-3 eurócentes tarifával szemben 5, de nemritkán 8-9 eurócentet is elkértek. Az aszályos nyár miatt ugyanis az európai tőzsdéken is felszökött a villamos energia ára, mivel a vízi erőművek termelésének csökkenése egybeesett a szokásos nyári karbantartások miatti leállásokkal. A nagy melegben nem volt elég víz az erőművek hűtéséhez, csökkentek a kapacitások, és a vízi erőművek tárolói is kiapadtak. Szakértők szerint csak az egyre elterjedtebb légkondicionálók működése 300-350 megawattal több áramot igényelt az idén, mint egy évvel korábban, ami egy nagyobb erőművi blokk teljesítményét emészti föl.

Az energetikában egyébként a 2003. esztendő alapvető változást hozott. A januárban életbe lépett új villamosenergia-törvény a nagyfogyasztók számára szabaddá tette a piacot, a kisebb fogyasztók azonban továbbra is az úgynevezett közüzemi kategóriába tartoznak, és hatósági áron kapják az áramot. A magyar villamosenergia-piac megnyitása óta eltelt 8 hónapban 51 feljogosított fogyasztó vált le a közüzemi ellátásról – jelentette be szeptember elején Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. Fogyasztásuk éves szinten 5,7 terawattóra (TWh) villamos energia, ami az ország összes fogyasztásának 18 százaléka. A fogyasztóknak a szabad piac 6-12 százalékos költségmegtakarítást hozott, ez éves szinten elérheti a hatmilliárd forintot. A 100 gigawattóra feletti fogyasztók majd mindegyike gyakorlatilag piacra lépett. Az új uniós direktíva szerint jövőre minden nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a piac. Előzetes becslések szerint a MÁV, a BKV, a posta és a nagy áruházláncok együtt újabb legalább 1,5 TWh szabadpiaci éves keresletet hoznak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!