A liberalizált árampiac és a fogyasztók
Magyarországon még soha nem fordult elő az amerikaihoz hasonló eset, de januárban a szokatlanul kemény hideg miatt elrendelt néhány órás áramkorlátozás is megdöbbenést keltett. Hazánkban egyébként figyelőeszközök segítik az esetleges zavarok gyors észlelését. Súlyosabb kiesés esetén a rendszer emberi beavatkozás nélkül, másodpercek alatt leválik a szomszédos országok hálózatáról, és az azonnal működésbe lépő biztonsági rendszer meghatározott rend szerint lekapcsolja a fogyasztók egy részét, amíg nem áll helyre az egyensúlyi állapot. Ha áram hiányában mégis leállnának az erőművek, akkor üzembe lép két különleges erőmű – az egyik Százhalombattán, a másik Lőrinciben –, amely saját dízelgenerátorával termel áramot. Elsőként a paksi atomerőmű kapna innen villanyt, majd Paks révén beindulna a többi erőmű is.
Hazánk 2002-ben mintegy 40 ezer gigawattóra (GWh) villamos energiát fogyasztott el, ez nagyjából megegyezik az 1988-as rekordév mennyiségével. A rendszerváltozás után egyébként jelentősen csökkent az ország energiafelhasználása, a mélypont, 35 ezer GWh-val 1992-ben volt. Azóta lassan, de folyamatosan emelkedik a felhasználás. 2002-ben 35 400 GWh áramot termelt az ország, 4600-at pedig importált. A hazai termelés 39 százalékát tavaly Pakson állították elő, 26 százalékát szénből, 32 százalékát olajból és gázból, három százalékát egyéb forrásból – ez utóbbi kis hányad a megújuló energia.
Az import olcsóbb
Az idén az első félévben az ország teljes energiafelhasználása 6 százalékkal bővült, amit egyértelműen a fűtési időszak alatti hideg időjárás okozott: az átlagos napi középhőmérséklet az idén januárban 1,71, februárban pedig 7,43 fokkal volt alacsonyabb a múlt évinél. (A tavalyi első félévben a fűtési idényben a napi átlagos középhőmérséklet 5,88, az idén 2,88 fok volt.) A felhasznált energián belül az atomenergia-termelés mennyisége – elsősorban a paksi kettes blokk áprilisi kiesése miatt – 9 százalékkal maradt el a tavalyitól.
Magyarország napi villamosenergia-igénye 5000-5500 megawatt. Az ország erőműparkja megtermelne ennyit, ám jelenleg 30 százalék tartalék van a magyar energiarendszerben, mert mintegy 1100 megawattnyi energia külföldről érkezik. Az import korábbinál nagyobb részesedését a paksi üzemzavar mellett az is magyarázza, hogy a behozott áram olcsóbb a hazainál, kilowattóránként hat-hét forintba kerül, szemben a 12 forint körüli itthoni átlagárral. A hazai villamosenergia-rendszer gyenge pontja, hogy a szénerőművek nemcsak drágán termelnek (főként, mert egy részük elöregedett), hanem az egyre szigorúbb környezetvédelmi feltételeknek sem felel meg mind, vagy ha igen, az tetemes költségekkel jár. Az árarányok mindenesetre tanulságosak: a szénerőművek fajlagos költségei körülbelül 2,8-3-szorosát, a lignit-, olaj- és gázerőműveké pedig másfélszeresét teszik ki az atomerőművének, amely – ha mind a négy blokkja működik – összesen 40 százalékkal járul hozzá az ellátáshoz. Ha nem lenne Paks, az átlagos villamosenergia-költségek akár 25 százalékkal is megnőhetnének.
Az áprilisi paksi üzemzavar két okból is fejtörést okozhat az illetékeseknek. Kiesett – egyelőre nem tudni meddig – az ország villamosenergia-termelésének tíz százaléka, amit döntően külföldről kell pótolni, illetve megrendült a bizalom az atomerőmű biztonsága iránt. Ennek következtében gyengült a paksi erőmű élettartam-meghosszabbításának esélye. Felmérések szerint a lakosság nagy többsége, mintegy hetven százaléka a baleset előtt egyetértett a hosszabbítással, és kormányzati körökben is támogatták a koncepciót. Akárhogy is alakul majd az ügy, annyi bizonyos: Paks meghosszabbításával – a blokkokat élettartam-növelés nélkül 2013-2017 között kellene leállítani – átmenetileg megszabadulhatnánk egy új alaperőmű építésének sürgető gondjától. Persze, csak ha az élettartam-hosszabbításhoz szükséges technikai felújításokat időben elvégzik.
Atom, lignit vagy víz?
Az energiaellátás biztonsága végett az elkövetkezendő évtizedben elkerülhetetlen egy új alaperőmű építésének előkészítése, megkezdése. Két variáns közül választhatunk: nukleáris energia vagy a bükkábrányi lelőhelyre alapozott lignit. Egyéb lehetőségeink meglehetősen korlátozottak. Politikai okokból vízerőmű nem épülhet még egy ideig az országban, pedig jelenleg a világ 23 országában a villamos energia 90-100 százalékát, 61 országban pedig 50-90 százalékát adják víziművek. A szélerőmű viszonylag kis energiasűrűsége miatt inkább csak rásegítő forrás lehet. A széljárás, a szélerősség alapkérdés, ami nálunk még nem tisztázott, mert előreláthatólag csak a jövő év végére készül el az ország széltérképe. Az év 8760 szeles órájából 1900-2000-et lehet hasznosíthatóként számításba venni. A napfény energetikai hasznosítása Magyarországon a teljes energiamérlegben gyakorlatilag nem mutatható ki.
A magyar energiafelhasználásban a megújuló energiaforrások jelenleg csupán három százalékot képviselnek. Ha a kandallókban elégetett tűzifát nem számítjuk, alig fél százalék a végeredmény. A magyar energiapolitikusok egyébként hagyományosan nem hisznek a megújuló energiában. Néhány éve ugyanezt mondták Németországban is, ahol jelenleg közel 14 ezer megawatt kapacitású szélkerék üzemel (ez a paksi atomerőmű teljesítményének több mint hétszerese). A szomszédos Ausztriában tavaly 70 szélturbina pörgött, az idén legalább ötvennel több lesz. Mi öt szélerőművet működtetünk.
Az Európai Unióban jelenleg 7 százalék a megújuló energiaforrások részesedése. 2010-re 12 százalékos átlagot terveznek. Az Unióban a megújuló forrásokból nyert áramot mindenütt kötelező emelt áron átvenni a termelőktől, az ilyen beruházásokat pedig több brüsszeli forrás is segíti.
A hazai energetikai rendszer alapeleme, a Magyar Villamos Művek Rt. gazdasági helyzete az idén lényegesen javult. A korábbi árszabályozás miatt a cég súlyos veszteségeket halmozott fel. Az áram árát ugyanis az erőműveknél és a szolgáltatóknál a költségeknek megfelelő szintre emelték, de az MVM-nek kellett finanszíroznia a lakossági árak alacsony szinten tartását. 2001 óta az idei év végéig összesen 125 milliárd forint veszteséggel kellett a cégnek számolnia – ebből a tavalyi évre 38 milliárd jutott. A korábbi veszteségek egy részét az előző kormány a költségvetésből kiegyenlítette.
Az MVM javított
2002. február elsejétől 8,7 százalékkal emelkedett az áram ára, aminek hatására az MVM a korábbi heti egymilliárd forint veszteség helyett már "csak" félmilliárddal finanszírozta a közüzemi áram nagykereskedelmét. A februári, átlagosan 8,7 százalékos villanyáremelés után július elején először az áramárat terhelő áfa jövő januártól esedékes növelését jelentették be. Azaz a mostani 12 százalékos kedvezményes áfakulcsot 25 százalékos körbe sorolták át. Ezzel jövőre mintegy 20 milliárd forintot kasszíroz a központi költségvetés, amit a háztartások és a közintézmények fizetnek be. Az ipari fogyasztókat ugyanis nem érinti a megnövelt áfa, mivel ezek visszaigényelhetik azt.
Augusztus elsejétől további, átlagosan 9 százalékkal emelték az árat (a nappali áram tarifája 8,4, az éjszakaié 12 százalékkal nőtt). Így a februári és az augusztusi, összesen 20 százalékos drágítással egy év alatt csaknem harminc százalékkal drágult az áram. (Jövőre már kis nyereséget is elérhet az MVM. A társaság nagykereskedelmi árrése tavaly átlagosan mínusz 35 fillér volt kilowattóránként, amit a februárban hatályba lépett árrendszer, illetve az áremelések pozitívba fordítottak.) Elképzelhető, hogy 2004 januárjában szükség lesz további áremelésre, az azonban Hatvani György, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint nem haladja meg az infláció mértékét.
Az MVM-et az idén még az ág is húzta: a paksi termelésből kiesett 480 megawatt áramtermelő kapacitás pótlása a cég számításai szerint összesen mintegy 6 milliárd forint többletköltséggel jár. Körülbelül 200 megawattot tudnak a hazai átlagos termelői árnál olcsóbb importból beszerezni, a fennmaradó árammennyiséget itthon vásárolja az MVM, csakhogy ez sokba kerül. Míg ugyanis Paks kilowattóránként 7 forint körül állítja elő a villamos energiát, addig az ársorrendben utána következők kilowattóránként 12-14 forintért adják az áramot, a lerobbant szenes erőművek tarifája pedig 20 forint felett van. Ugyanakkor az importtal sincs sok szerencséje az MVM-nek: az elmúlt két-három évben olcsónak számító importáramot a kánikulai hetekben rekordáron adták a külföldi kereskedők: az előző évi, kilowattóránként 2-3 eurócentes tarifával szemben 5, de nemritkán 8-9 eurócentet is elkértek. Az aszályos nyár miatt ugyanis az európai tőzsdéken is felszökött a villamos energia ára, mivel a vízi erőművek termelésének csökkenése egybeesett a szokásos nyári karbantartások miatti leállásokkal. A nagy melegben nem volt elég víz az erőművek hűtéséhez, csökkentek a kapacitások, és a vízi erőművek tárolói is kiapadtak. Szakértők szerint csak az egyre elterjedtebb légkondicionálók működése 300-350 megawattal több áramot igényelt az idén, mint egy évvel korábban, ami egy nagyobb erőművi blokk teljesítményét emészti föl.
Az energetikában egyébként a 2003. esztendő alapvető változást hozott. A januárban életbe lépett új villamosenergia-törvény a nagyfogyasztók számára szabaddá tette a piacot, a kisebb fogyasztók azonban továbbra is az úgynevezett közüzemi kategóriába tartoznak, és hatósági áron kapják az áramot. A magyar villamosenergia-piac megnyitása óta eltelt 8 hónapban 51 feljogosított fogyasztó vált le a közüzemi ellátásról – jelentette be szeptember elején Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnöke. Fogyasztásuk éves szinten 5,7 terawattóra (TWh) villamos energia, ami az ország összes fogyasztásának 18 százaléka. A fogyasztóknak a szabad piac 6-12 százalékos költségmegtakarítást hozott, ez éves szinten elérheti a hatmilliárd forintot. A 100 gigawattóra feletti fogyasztók majd mindegyike gyakorlatilag piacra lépett. Az új uniós direktíva szerint jövőre minden nem lakossági fogyasztó számára megnyílik a piac. Előzetes becslések szerint a MÁV, a BKV, a posta és a nagy áruházláncok együtt újabb legalább 1,5 TWh szabadpiaci éves keresletet hoznak.