A hardverberendezések biztonságát elsősorban a beszerzéskor kell megtervezni. Éppen ezért egyre több olyan pályázat jelenik meg, amelyben ez hangsúlyosan szerepel. A legnagyobb tendereknél rendszeresen olyan szakmai múlttal rendelkező cégeket bíznak meg a beszállítói feladatokkal, amelyek képesek nagy mennyiségben is (akár egyszerre több száz) minőségi hardvert szállítani (pl. IBM, HP, Compaq stb.) és kiterjesztett garanciális, karbantartási szolgáltatásokat adni. Általában nem ezek a legolcsóbb ajánlatok, hiszen ekkor az értékelés szempontjai között nem az ár szerepel az első helyen. Így szinte nyerési esélyük sincs az olyan társaságoknak, amelyek saját maguk, részegységekből állítják össze a számítógépeket, és nem elég tőkeerősek ahhoz, hogy a kívánt garanciákat vállalni tudják, noha e cégek között vannak kimondottan a megbízhatóságot előtérbe állító gyártók (pl. Abit, Asus, hogy a két legismertebbet említsük).
Körültekintő tervezés
A hardveres biztonság tervezésekor a mentés eszközeit is számításba kell venni. Ekkor az alkalmazásoktól függően CD-, DVD-, vagy nagyobb adatmennyiség esetén szalagos mentést lehet alkalmazni. Elég széles skálán mozognak a gyártók által kínált termékek tulajdonságai és a bekerülési költségek, érdemes tehát a feladathoz megválasztani a szükséges berendezést. A legolcsóbb megoldást az optikai tárolók kínálják (ma már egy DVD-író ára is csupán 30-60 ezer forint között mozog), de ha szalagos mentési eszközt vásárolnak, akkor már mélyen a zsebbe kell nyúlni (150-300 ezer forint). Idetartoznak még a biztonságot fokozó szünetmentes tápellátást biztosító berendezések, ahol ma már a legnevesebb gyártóktól is megtalálhatjuk az olcsó, egy munkaállomásra elegendő terméket (20-100 ezer forint), illetve a nagyobb számítóközpontot is ellátó, redundáns tápellátást biztosító rendszereket, melyek beruházási költsége milliós nagyságrendű. (Ilyen gyártó pl. a piac nagy részét ellátó APC.)
Jogosultsági szintek
A szoftverek szempontjából a biztonságot a különböző mentést elvégző programok, a felhasználói jogosultság kezelését megvalósító adminisztrációs rendszerek, illetve az egyes titkosítási módszerek adják. A mentésre már minden operációs rendszer kínál egy (általában elég egyszerű) segédprogramot, de léteznek itt is klasszikusnak számító termékek (pl. Arcserv, Backup Exec stb.). Nagyon fontos, hogy egy többfelhasználós rendszerben a jogosultságok megfelelően legyenek kiosztva és szabályozva. Ugyanis mindig történik olyan adatvesztés, ami a felhasználói tévedésekből ered (pl. véletlen törlések). Ezért a szoftveres biztonság elsősorban a jó informatikus szakember munkájával és megfelelő szervezeti működési szabályzat kialakításával fokozható.
A számítógépes hálózatok témaköre külön tudományágnak tekinthető, s ma már sokkal többet jelent, mint a számítógépek dróttal történő összekapcsolása. A hálózatok elosztott rendszerek kialakítását teszik lehetővé (erre jó példa az interneten létrehozott elosztott számítási rendszer – mint az űrből érkező jeleket elemeztető Seti@home).
Kivédhető támadások
A biztonság kulcsfontosságú, gondoljunk csak arra, hogy a nyár végén milyen gyorsan söpört végig a világhálón a sokat emlegetett Blaster vírus, ami rengeteg kárt okozott. Nem elsősorban a megfertőzött gépben, hanem egyrészt az értelmetlen hálózati adatforgalommal, másrészt azzal a költséggel, amibe a szakemberek vírusirtó munkája került. Ma az internet ugyan rengeteg információt tartalmaz, és a felhasználók száma szinte napról napra ezrekkel emelkedik, de tulajdonképpen olyan színtérnek lehet felfogni, amely központi szabályozás nélküli "senki földje", ahol szinte bármit meg lehet tenni a jelenlévőknek. A hálózatok biztonsága ezért sokrétű, meg kell teremteni az illetéktelen behatolások (tűzfalak), valamint a lehallgatás elleni védelmet (kódolások). Ma már a hálózati forgalomirányító berendezések (routerek) sok esetben képesek olyan biztonságot nyújtani, amellyel a támadások jó része kivédhető. Erre a legközismertebb példák az ADSL, vagy a kábelmodemes csatlakozásoknál használt routerek, melyek egyrészt megosztják az internetkapcsolatot a számítógépek között, illetve biztonságot is nyújtanak azzal, hogy alaphelyzetben nem engednek semmilyen "gyanús" adatot a helyi számítógépekbe. Ezek már 15 ezer forintért megtalálhatóak az üzletek polcain (elsősorban otthoni vagy kis irodai felhasználásra, pl. SMC, 3Com, DLink stb.), de természetesen léteznek 150-200 ezer forintos, nagyobb helyi hálózatokat kiszolgáló változatok is (pl. Cisco), amelyekben a többfelhasználós rendszerek által megkövetelt paraméterek is állíthatóak (pl. Quality of Service, azaz a sávszélesség biztosítása, akár munkaállomásonként).