Beszállítás, alvállalkozás

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 67. számában (2003. november 1.)
A magyar vállalkozások számára lassan egyetlen kitörési pontnak minősül, ha beszállítói, alvállalkozói lehetnek az országban működő valamelyik a nagy nemzetközi vállalatnak. A multikkal fennálló üzleti kapcsolat azonban – mint a nagyok és a kicsik viszonya általában – számtalan veszélyt rejt magában, hiszen a felek nincsenek egy súlycsoportban. Összeállításunkban sorra vesszük az esetleges buktatókat, s gyakorlati tanácsokkal szolgálunk ahhoz, hogy ez az együttműködés lehetőleg ne a kiszolgáltatottságot, hanem a biztos és korrekt piacot jelentse a hazai kis- és középvállalkozásoknak.

Nyilvánvaló, hogy egy multinacionális vállalat beszállítójává válni, részére szolgáltatásokat nyújtani – ha ez hosszú távra megalapozható – olyan stabil piacot biztosíthat a magyar vállalkozások számára, amely garanciája lehet a kiegyensúlyozott, jövedelmező működésnek. Az is feltételezhető, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása növelni fogja a magyar vállalkozások által megragadható lehetőségeket.

Másfelől viszont az sem tagadható, hogy a beszállítóvá, vállalkozóvá, alvállalkozóvá váláshoz rendkívül sok előfeltételnek kell megfelelni, a versenyképes termékektől és szolgáltatásoktól kezdődően, a versenyképes árakon, üzleti feltételeken, hatékony szervezeti működésen, a megrendelő termelési, logisztikai, értékesítési, kommunikációs és számítástechnikai rendszerébe való integráció magas fokán át, a különféle minőségbiztosítási minősítésekkel való rendelkezésig. A megszerzett beszállítói, vállalkozói pozíció megtartása szintén komoly fegyelmet és alkalmazkodási képességet igényel. Nem véletlen tehát, hogy relatíve alacsony azon magyar vállalkozások száma, amelyek azzal büszkélkedhetnek, hogy valamely nemzetközi szinten is tevékenykedő vállalat, vállalatcsoport beszállítói, szolgáltatói.

Ennek ellenére, remélvén, hogy ezen a területen bizonyos konjunktúrára számíthatnak a vállalkozások, érdemes áttekinteni azokat a jogi problémákat, amelyekkel a fenti konstellációban számolni kell. Annál is inkább hasznos lehet ez, hiszen többé-kevésbé azonos, vagy nagymértékben hasonló jogi kockázatokkal nemcsak a klasszikus értelemben vett nemzetközi vállalati körrel kapcsolatban álló beszállítói, vállalkozói-alvállalkozói kör találkozhat, hanem minden olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely áruit, szolgáltatásait értékesíti bármilyen piacon.

Összeállításunk érzékeltetni szeretné a szerződéskötési problémák bonyolultságát és azt, hogy megfelelő műszaki-technikai, üzletkötői háttér mellett nélkülözhetetlen a gazdasági, pénzügyi, jogi szakértői háttér kiépítése is, amely azonban kellő empátiával és hajlandósággal rendelkezik arra, hogy a szerződés műszaki hátterét, annak lényegét megértse, és ennek alapján a szerződő felek testére és a szerződés tárgyát képező áru, szolgáltatás lényegére szabott feltételekre tud javaslatokat tenni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. november 1.) vegye figyelembe!