A beszállítói, vállalkozói kör szerződéseinek még számtalan eleme van, amelyek mindegyikének megvan a maga rendeltetése. Ezek közül csak néhány olyat emelnénk ki, amelyek esetlegesen nagyobb jelentőséggel bírnak.
A megrendelő közbenső kötelezettségei
A beszállítók, vállalkozók szerződéses kötelezettségeiket csak úgy tudják a legtöbb esetben teljesíteni, ha ehhez a megrendelő bizonyos környezeti (pl. építésre alkalmas terület, megfelelő hőmérséklet), műszaki (pl. meghatározott műszaki feltételeknek megfelelően előkészített alapozás, tartókonzolok a gépeknek), tárgyi (pl. gépek, anyagok), személyi (pl. megfelelő segédszemélyzet, oktatáshoz kellő előképzettséggel és nyelvtudással rendelkező munkatársak) feltételeket, illetve adatokat, információkat, dokumentumokat (pl. tervek, műszaki leírások) a rendelkezésükre bocsát. Miután ezek komoly kihatással lehetnek a beszállító, vállalkozó általi teljesítés határidejének, minőségének betarthatóságára, a beszállítóknak, vállalkozóknak különösen ügyelniük kell arra, hogy a megrendelő e közbenső kötelezettségeinek körét, részletes feltételeit és időbeni ütemezését a szerződésben, illetve annak mellékletében rögzítsék. Csak ilyen esetben tudják ugyanis megbízhatóan a megrendelő késedelmére, szerződésszegésére hivatkozva saját szerződésszegésüket kizárni, a felmerülő többletfeladatok vagy többletköltségek miatt elérni a határidők vagy a fizetendő ár módosítását.
A beszállító, vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége
A megrendelő egyfelől, mint ahogyan az előzőekben láttuk, bizonyos feltételeket biztosít a beszállító, vállalkozó teljesítéséhez, másfelől folyamatosan instrukciókkal láthatja el a teljesítés során. Miután az adott teljesítés tekintetében általában a beszállító, vállalkozó rendelkezik a nagyobb szakértelemmel, előfordulhat, hogy a megrendelő által biztosított feltételek, adott utasítások nem felelnek meg annak a célnak, amire szánták azokat, vagy azért, mert ellentétesek a szerződéssel, hibásak, hiányosak, alkalmatlanok, vagy azért, mert jogellenesek, illetve szakszerűtlenek.
A beszállítótól, vállalkozótól, mint az adott áru, szolgáltatás szakértőjétől elvárható, és a jogi szabályozás és a szerződések általában el is várják, de az érintetteknek elemi érdeke is, hogy a megrendelőt azonnal írásban (levél, naplóbejegyzés, jegyzőkönyv stb.) értesítsék, ha az általa biztosított különféle feltételek vagy adott utasítások jogellenesek, a szerződésbe ütköznek, hibásak, hiányosak, alkalmatlanok vagy szakszerűtlenek. Csak a figyelmeztetési kötelezettség teljesítésével tudja elkerülni a beszállító, vállalkozó, hogy később az ő felelőssége merüljön fel a megrendelő magatartásáért és annak hibája miatt, azért mert nem vette észre, vagy mert nem figyelmeztette a megrendelőt, vele szemben kerüljenek alkalmazásra a szerződés hátrányos következményei.
Arra viszont mindenképpen ügyelni kell, hogy a figyelmeztetési kötelezettség terjedelme a szerződésben pontosan szerepeljen. Ugyanez a helyzet annak kimondásával, hogy ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az általa biztosított feltételek alkalmazásához, az adott utasítások betartásához, a beszállító, vállalkozó mentesül a felelősség alól, illetve hogy mely esetekben utasíthatja ezeket a beszállító, vállalkozó vissza, anélkül hogy a szerződést megszegné.
A kárveszély és a tulajdonjog átszállása
A kárveszély és a tulajdonjog átszállásával kapcsolatosan a vállalkozásoknak az lehet az érzésük, hogy ezek csak jogi furfangok, nem szükséges azokkal túl sokat foglalkozni. Valójában pedig "bankszámlába vágó" lehet a kárveszély, illetve a tulajdonjog átszállásának vagy átszállása elmaradásának következménye.
Kárveszély
A kárveszély azt jelenti, hogy kit terhel az áru vagy szolgáltatás elpusztulásának, elveszésének, megsemmisülésének, sérülésének, meghibásodásának minden kockázata, amelyekért harmadik személy (károkozó) nem tehető felelőssé. Amíg a kárveszély a beszállítóról, vállalkozóról a megrendelőre nem szállt át, addig ezeket a kockázatokat a beszállító, vállalkozó viseli, és ezen események bekövetkeztekor nem követelheti a megrendelőtől a szerződéses ár kifizetését sem, ráadásul, hacsak vis maior helyzetet nem tud bizonyítani, nem szabadul a szerződésből sem, hanem adott esetben kötelezhető az ismételt szállításra, teljesítésre.
Ha például a beszállító már legyártotta a megrendelőnek szállítandó alkatrészeket, azokat raktárában tárolja, de a kárveszély csak a megrendelőnek való mennyiség szerinti átadással száll át ez utóbbira, kénytelen lesz az alkatrészeket ismételten legyártani anélkül, hogy a szerződéses ár kétszeresét kérhetné, ha valamelyik munkavállalója gondatlansága miatt az egész legyártott készlet egy raktártűzben megsemmisül. Ugyanúgy, ha egy vállalkozó vagy alvállalkozó egy építményt hoz létre, amelyen a kárveszély a végső átadás-átvétellel száll át, a vállalkozó, alvállalkozó köteles a megsérült munkákat kijavítani, illetve az ellopott építőanyagot pótolni, ha az építkezésen használt daru rádől az építményre, vagy ismeretlen tettesek az odaszállított anyagokat ellopták, anélkül hogy ezekért a szerződésben kikötött vállalkozói díjon felül extra díjazásra tarthatna igényt.
A kárveszély átszállásáig tehát a beszállítónak, vállalkozónak kell gondoskodnia az áru, szolgáltatás épségének megóvásáról, őrzéséről, biztosításáról, amelyek igen komoly költségeket is jelentenek. Ezért kell a szerződésben igen pontosan rögzíteni azt az időpontot (mennyiségi átadás, vagy minőségmegvizsgálás, átadás-átvételi eljárás végleges befejezése az egész szolgáltatásra, vagy azok egyes részeinek átadása) és helyet (beszállító, vállalkozó telephelye, vagy egy köztes hely, pl. vámudvar, vagy a megrendelő által megjelölt hely), amikor és ahol a kárveszély a megrendelőre átszáll.
A tulajdonjog mint biztosíték
Az áru, a szolgáltatás tárgyát képező dolog (épület, létesítmény, berendezés, gép stb.) tulajdonjoga egyfajta biztosíték a beszállító, vállalkozó számára arra az esetre, ha a megrendelő valamilyen oknál fogva fizetésképtelenné válna. Mindaddig, amíg az áru, a szolgáltatás tárgyát képező dolog ugyanis bizonyíthatóan a beszállító, vállalkozó tulajdonában van, arra a megrendelő hitelezői nem vezethetnek végrehajtást, vagy a megindított végrehajtásból azokat úgynevezett végrehajtási igényperrel kivonhatják. Ugyanez a helyzet a megrendelő felszámolása esetén: a még a beszállító, vállalkozó tulajdonában levő áru, szolgáltatás tárgyát képező dolog nem képezi részét a megrendelő felszámolás alá vonható vagyonának, azokat a felszámoló a tulajdonosoknak köteles kiszolgáltatni. A beszállító, vállalkozó számára tehát a tulajdonjog átszállása időpontjának, esetleg a tulajdonjog teljes ellenérték kifizetéséig történő fenntartásának meghatározása rendkívül fontos érdek.
Értesítések
A teljesítések során a káosz, a bizonyíthatatlanság, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és állítások elkerülése érdekében a szerződésekben mindenképpen célszerű rögzíteni a megrendelő, illetve a beszállító, vállalkozó közötti napi kapcsolattartás intézményeit, pl.
– a felek részéről kapcsolattartó személyek, helyszíni képviselők (építés-, szerelésvezető, műszaki vezető) megnevezését,
– az egyeztetések intézményesített fórumának (jegyzőkönyvezett koordinációs megbeszélések, projektmeetingek), továbbá a szerződések módosítására jogosult személyek megnevezését, amennyiben a kapcsolattartó személyeket vagy a megbeszélések szereplőit ezzel a joggal nem kívánják felruházni.
Nyilatkozatok
Ugyancsak célszerű minden értesítésre és nyilatkozatra előírni az írásbeliséget (e-mail, telefax, levél, távirat formájában), valamint azt rögzíteni, hogy egyfelől, ha a beszállítónak, vállalkozónak a teljesítése lebonyolításához a megrendelő bármilyen nyilatkozatára (pl. jóváhagyás, visszaigazolás, engedély stb.) van szükség, úgy az érintett ezt egy bizonyos határidőn belül köteles legyen kiadni. Ha e határidő lejártáig "hallgatna", úgy a nyilatkozata minősüljön megadottnak. Az is rögzíteni kell, hogy a nyilatkozatok, értesítések mikor minősülnek a másik félhez megérkezettnek, illetve mi bizonyítja a megérkezést (e-mail, fax, telex adási jelentése; ajánlott küldemény feladását követő meghatározott nap; tértivevény, személyes átvételi igazolás, átvétel megtagadása esetén elküldéstől számított bizonyos számú nap eltelte, vagy jegyzőkönyvezés).
Szerződésmódosítások
Lényeges az is, hogy a szerződések módosítása csak írásban történhessen. Célszerű a viták elkerülése végett azt is rögzíteni, hogy az írásbeliséget megkövetelő megállapodástól is csak írásban lehessen eltérni (ha ugyanis a megrendelő pl. megváltoztatja egy telefonutasítással az áruk rendeltetési helyét, majd a beszállító az új rendeltetési helyre le is szállítja azokat, a teljesítés miatt utóbb egyikük sem hivatkozhat arra, hogy a szerződést írásban nem módosították, viszont a beszállítónak esetleg nehézségei támadnak annak a bizonyításában, hogy a megrendelő tényleg módosítására adott-e nyilatkozatot a telefonban vagy sem).
Irányadó jog
Ha a szerződés nemzetközi jelleget ölt, automatikusan felmerül a szerződésre irányadó jog problémája is. Ez azonban nem csak azt jelenti, hogy a szerződő felek valamelyike államának jogát, vagy egy "semleges" jogot a felek odabiggyesztenek a szerződés erre szentelt klauzulájába. Az alkalmazandó jog ugyanis kockázati, és így költségkalkulációs tényező a felek számára. Ezért az adott jogrendszer szerződés szempontjából lényeges előírásainak értékelése szakértői feladat. Soha nem szabad tehát úgy jogot választani, de legalábbis a szerződést úgy aláírni, hogy a beszállító, megrendelő hozzáértőknél nem tájékozódik az adott jogrendszerből eredő kockázatokról.
A viták rendezése
A viták rendezésére háromszintű mechanizmus javasolható. Az első természetesen az, hogy a felek megkísérelnek egymással tárgyalni, és békésen rendezik a kialakult vitát.
Ha vita műszaki problémákat is involvál, célszerű lehet az ilyenek eldöntésére a felek mindegyike által elfogadott szakértő véleményét bekérni, amely a puszta iránymutatástól kezdődően, a teljesítés idejére kötelező erővel, de utána már vitatható jellegen át, a végleges kötelező erőig többféle karakterű lehet, attól függően, hogy a felek miben állapodnak meg. Ez a szakértői vitarendezés lehet a második szint. Ilyen esetben a kiválasztás és költségviselés mechanizmusát, illetve a szakértői vélemény kötelező erejének fokozatát kell rögzíteni.
A harmadik vitarendező fórum a bíróság. A beszállítói, vállalkozói kör szerződéseiben gyakorta szerepel választottbíróság kikötése. Jobb esetben ez egy magyarországi székhelyű, állandó választottbíróság (pl. a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság), rosszabb esetben azonban külföldi (pl. a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamara melletti Választottbíróság). Ugyan a választottbíróságnak sok-sok előnyét (gyorsaság, megfellebbezhetetlenség, kereskedelmi szemlélet, diszkréció) szokták emlegetni, adott esetben, különösen a teljesítendő áru, szolgáltatás értékét figyelembe véve, a választottbíróság igen komoly anyagi és szervezési terheket róhat a beszállítóra, vállalkozóra. A helyzet gyakorta még rosszabb, ha a szerződés külföldi állami bíróságot jelöl meg, ilyenkor az alternatíva, a kisebb rossz a választottbíróság lehet. A bírósági kikötésénél tehát el kell gondolkodni azon, hogy egyfelől hogyan lehet végrehajtani egy idegen bíróság döntését, másfelől hogy milyen terheket jelent a külföldi vagy választottbírósági pereskedés. E tekintetben tehát, legalábbis a tájékoztatás szintjén, fontos hozzáértő személyek véleményének kikérése.