A legnagyobb és legmegbízhatóbb rendszereken, a mainframeken többféle operációs rendszer létezik, melyeket már a hatvanas években, illetve a hetvenes évek elején elkezdtek fejleszteni. Legelsőként a nagygépes DOS (az eddigi VSE elődje), majd valamivel később a napjainkban már OS/390-re elkeresztelt operációs rendszer őse jött létre. Az IBM a 70-es évek közepén kezdte el a VM operációs rendszer fejlesztését, amely a hardverberendezéseit virtuális számítógépekre képezi le. Ha egy felhasználói hozzáférést hoznak létre a VM alatt, akkor a munkatárs bejelentkezéskor a rendszeradminisztrátor által definiált virtuális gépet kapja meg, ahol egy tetszőleges másik operációs rendszer is futtatható. (Manapság már a PC-ken is megjelent ez a lehetőség, például a VMware nevű program jóvoltából, bár a mainframes VM-hez képest még nagyon kezdetleges.) Jelenleg az OS/390 a világ egyik legbonyolultabb rendszere, mely a legmagasabb biztonsági követelményeket is képes teljesíteni. Ennek persze ára van, a licencdíjakat csak a legnagyobb vállalatok képesek megfizetni.
Közepes cégeknek ajánlható
Magyarországon a kis- és középvállalatok számára az egyik legmegbízhatóbb az AS/400-as számítógép a rajta futó OS/400 operációs rendszerrel, illetve alkalmazásaival. Ezek már néhány millió forintért is beszerezhetők (ebben a kategóriában a használt gépek piaca is jókora forgalmat mutat). Itt is talán a legnagyobb problémát a szakemberek viszonylagos hiánya okozza. (Tipikusan ilyen számítógépek találhatók a banki szférában.)
A nagyobb gépek között a különböző Unix-szerverek (Sun, IBM AIX gépek, Bull stb.), már sokkal több helyen megtalálhatók, és a hozzáértő szakemberek is többen vannak. Ezeket a gépeket nagy felhasználói tábor igényeinek kielégítésére is fel lehet használni, akár fájlszerver- vagy adatbázis-kiszolgálóként, illetve manapság a legnagyobb internetes szerverek alapjait is sokszor ilyen gépek alkotják.
PC és környezete
Az otthoni számítástechnikában elsősorban a PC-k és az azokon futó rendszerek terjedtek el (a Windows és a Linux, mint a két legnagyobb rivális). Emellett megemlíthetünk más elérhető platformokat is, mint például a Macintosh, illetve az ismét életre keltett Amiga (ma már nem Commodore-ként!), továbbá olyan operációs rendszereket is, mint például a FreeBSD, BeOS stb. Magyarországon az esetek 95 százalékában a Windows vagy a Linux található a felhasználók számítógépén, ezért a továbbiakban ezek működését elemezzük.
A Linux egyik nagy előnye, hogy nyílt forráskódja miatt az alaprendszer ingyenes. Rengeteg különböző változata egy termékként fogja össze a benne szereplő alaprendszert és alkalmazásokat. Ezek ára csak a telepítőcsomag és -dokumentáció gyártási költségeit, illetve a terméktámogatást tartalmazza. Sok esetben az internetről közvetlenül is letölthető a teljes telepítőkészlet. Már létezik magyar változata is, az UHU Linux. A telepítés után egy komplett, irodai alkalmazásokra megfelelő rendszert kapunk (amely még kezdetleges ügyviteli alkalmazást is tartalmaz). Ezt a rendszert már olyan felhasználók is képesek alkalmazni, akiknek nincsenek mélyebb számítógépes ismereteik.
A Linux erőssége, hogy kiforrott internetszolgáltatásokat tartalmaz. Megbízhatósága és költségkímélő tulajdonsága miatt előszeretettel alkalmazzák szerverek operációs rendszereként. Majdhogynem fillérekért lehet olyan kiszolgálókat üzembe állítani, amelyek akár egy egész vállalat internetes megjelenését képesek biztonságosan ellátni (levelezés, webszerverek, levelezőlisták, fájlkiszolgálók stb.) Természetesen az ilyen alkalmazások esetén mindenképp szükség van megfelelő szakemberre, aki képes a Linux megfelelően magas szintű telepítésére és paraméterezésére.
A Windows mellett elsősorban az az érv szól, hogy nálunk szinte mindenhol ez terjedt el, a nem informatikus munkaerőket (pl. titkárnők) szinte kivétel nélkül csak erre a rendszerre készítik fel, ráadásul a különböző magyar (!) ügyviteli alkalmazások is többnyire csak valamely Windows operációs rendszer alatt működnek. A Windows Server-változatok a Linuxhoz hasonlóan képesek megbízható szerverszolgáltatásokat nyújtani és nagyszámú felhasználót kiszolgálni.
Licencelés
A Windows-családban megtalálható például az SBS (Small Business Server) változat, amely tartalmaz minden szükséges alkalmazást, mint például a levelezés, a webmegjelenés, az adatbázis-kiszolgáló, a tűzfal stb. – viszonylag olcsón. Igaz, hogy minden Windows-termék után – sok esetben elég magas – licencdíjat kell fizetni, de erre a Microsoft többféle megoldást kínál, melyek között a felhasználók számának megfelelően lehet választani.
Ma már a Microsoft-termékek értékesítésével foglalkozó viszonteladóknak számos licenceléssel összefüggő kérdésre kell ismerniük a válaszokat. A Microsoft az elmúlt évek, évtizedek alatt sokféle licenctípust vezetett be, melyekből a legfontosabbakat tekintjük át. A tapasztalatok szerint a legtöbb esetben nemcsak a döntéshozók, de még a beszállítók sem ismerik a triviális licenctípusokon kívül a további lehetőségeket.
A legegyszerűbb (de egyben legdrágább) licenc a dobozos termék, amit dokumentációkkal, adathordozókkal és szoftverkulcsokkal együtt vásárolhatunk meg. Bármely számítógépre telepíthető, illetve tetszőleges számban átvihető új gépre is (amennyiben az előzőekről törölték). Hátránya viszont, hogy nincs frissítés, tehát az új verziók megjelenésekor nem frissíthetünk automatikusan, csak ha megvesszük az UPG-csomagot (ára alig fele az eredeti dobozos termékének).
A leggyakoribb, amikor egy informatikai beruházáskor több számítógép beszerzésével azonnal megvásárolják az OEM szoftvereket. Ezek kimondottan a géphez kötöttek, át nem vihetők, és a manapság megjelent új verziók esetén (XP-k) már termékaktiválást is tartalmaznak, így az újratelepítés is elég körülményes. Nincs nyelvi átjárhatóság, a termék frissítése csak dobozos termékkel lehetséges. A Microsoft az OEM szoftverek esetében megköveteli, hogy a gép oldalán fel legyen ragasztva az eredetiséget tanúsító matrica. Az OEM szoftvereket csak akkor jogosult valaki megvásárolni, ha egy megfelelő hardverberendezéssel együtt szerzi be (például háttértár, memória stb.), így akár a gépek bővítése esetén is alkalmazható OEM szoftver. További előny, hogy a Windows XP Professional operációs rendszer már a gépekkel együtt is lízingelhető, továbbá rendelkezik az úgynevezett downgrade joggal, azaz nem kötelező a Windows XP-t telepíteni, hanem Windows 98SE/NT/2000 Professionnal is helyettesíthető. Ezt a módot jellemzően kisvállalkozásoknak célszerű választaniuk, ahol 3-4 évenként történik csak frissítés.
Az Open licenc (OLP) egyszerű beszerzést tesz lehetővé. Két nagyobb típusa van: a Business és a Volume. Az első esetben (OLP NL) egy árszint létezik, az első rendeléskor minimum 5 licenc igénylésére van szükség (például 1 termék és 4 felhasználói licenc). Ekkor rendelésszámot kap a vevő, amivel később tetszőleges számban és mennyiségben vásárolhat. Ez a legegyszerűbb, a kis és közepes cégeknek ideális beszerzési forrás. A Volume (OLP B vagy C) esetében termékenként pontokat kap a vásárló – az első alkalommal minimális pontszámot. Ebben az esetben viszont mennyiségtől függő árszintek érhetők el, emiatt a nagyobb felhasználói számmal rendelkező vállalatok számára lehet jó megoldás.
Bonyolultabb megoldások
Az OLP-ben rendelt termékekre nincs termékaktiválás, mennyiségi, úgynevezett vállalati kulcsot (corporate key) adnak ki, amivel a hálózati telepítések leegyszerűsíthetőek. OLP esetében még frissítésre is köthető szerződés (SA), illetve nagy előny, hogy tetszőleges nyelvi változat beszerezhető.
További lehetőség az OSL (Open Subscription licenc), ami átalánydíjas bérleti konstrukció. A megrendelő közvetlenül a Microsofttal köt szerződést. Ekkor minden, a szerződés szempontjából személyi számítógépnek minősülő berendezésen legálisan telepíthető az a Microsoft-termék, ami a szerződésben szerepel. Ez elsősorban a Windows, Office termékcsaládokat, a felhasználói CAL-okat, illetve más kiegészítő termékeket jelent. A szerződésbe bevont összes érvényes gépen például a Windows, illetve az Office bármely verziója, bármilyen nyelvi változatban telepíthető és használható. Ekkor termékaktiválás sincs (Windows XP), egy mennyiségi kulcs (úgynevezett Volume license bypass key) megadásával telepíthető bármely termék.
A bérleti díj évente fizetendő, és a szerződés megkötésekor nyilatkozni kell, hány számítógép kerül az OSL alá. Egy év múlva, az évforduló előtti hónapban ismét nyilatkozni kell, hány számítógép van (úgynevezett munkaasztal a szerződés terminológiájában), majd a bejelentett számítógépekre kell az átalánydíjat megfizetni. A bérleti díj azonnali költségként elszámolható, és egy évre egy termékre vonatkoztatva nagyjából a harmadrésze annak az árnak, mint amennyibe kerülne ha önálló, dobozos licenccel megvásárolná a vállalkozás. Nagy előnye a konstrukciónak, hogy az év közben megvásárolt számítógépekre is legálisan telepíthető a bérelt szoftver, habár csak később lesz "lejelentve". (Tehát még a szerződést követő napokban megvásárolt számítógépekre is telepíthető, így az év fennmaradó időszakában az új gépeken majdnem ingyenes a legális szoftvertermék.) A szerződés megkötése után a Microsoft megküldi két megjelölt nyelvi változatban a vállalati telepítőkészleteket, illetve a kulcsokat.
Ahhoz, hogy a megrendelő közvetlen OSL-szerződést köthessen a Microsofttal, egy arra jogosult viszonteladó vizsgázott, a Microsoft licencpolitikájában járatos munkatársának közvetítése szükséges.