Külpiaci rejtelmek

A britek felfedezik a fehér foltokat

A magyar üzleti életben talán kevésbé ismertek a brit gazdaság eredményei és jellemzői, mint a német vagy a francia adatok, pedig néhány éve szinte rohamléptekkel fejlődnek gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink. Napjainkban Nagy-Britannia a hatodik legjelentősebb üzleti partnerünk, exportunk ötödik legnagyobb felvevőpiaca. Öt év leforgása alatt a kétoldalú áruforgalom megkétszereződött, s 2002-ben meghaladta a 2,845 milliárd eurót, azaz felülmúlta az Egyesült Államokkal lebonyolított kereskedelmünk szintjét is. A legtempósabban a kivitel bővült, öt év alatt csaknem megháromszorozódott – ennek köszönhető, hogy négy év óta folyamatosan egyre jelentősebb a magyar aktívum. Exportunk 2002-ben 17 százalékkal nőtt, elérte az 1,711 milliárd eurót, s a kétoldalú kereskedelemben több mint 576 millió euró többletet könyvelhettünk el.

A multik fellendítették a kivitelt

Ez a dinamizmus elsősorban az országban megtelepedett multinacionális cégek, közülük is a legjelentősebbek – Nokia, Philips, GE, Opel, Suzuki, Flextronics – tevékenységének a következménye. E globális stratégiával rendelkező társaságok exportja képezi a Nagy-Britanniába irányuló kivitelünk gerincét – tájékoztat Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A kivitel szerkezete a magasabb feldolgozottsági fokú termékek irányába tolódott el – ezek teszik ki exportunk több mint 95 százalékát. Csak a gépek és gépi berendezések 73 százalékot, értékben 1,253 milliárd eurót képviselnek – ezekből tavaly 20 százalékkal bővült a kivitel.

Széles és megfelelően diverzifikált az export áruszerkezete, s így kellően védett egy-egy termékkör esetleges konjunkturális ingadozása ellen. A legjelentősebb árucsoportok a számítástechnikai berendezések és a rádiótelefonok, ám számottevően megnőtt a gyógyszerek, a gépjárműalkatrészek, a ruházati cikkek, valamint a tévé- és videokészülékek kivitele is.

Nem elhanyagolható az agrárexport részesedésének növekedése sem, bár a tavalyi, mintegy 60 millió eurós kivitel még mindig csak 3,4 százalékot tesz ki. A tárca megítélése szerint a tavalyi 15 százalékos bővülés után az idén további erősödésre van kilátás, ami remélhetőleg mérsékli a forgalom 2003-ra prognosztizált kisebb visszaesését. (A gépek és gépi berendezések exportja ugyanis az első félévben mintegy 5 százalékkal csökkent.)

Az agrárkivitel szintén meglehetősen széles skálájú – a csemegekukoricától a borig több termékcsoportot felölel –, s nagy előny a brit piacon, hogy Magyarországon nem honosodott meg a genetikailag manipulált termékek előállítása, viszont kiterjedt és megbízható szintű az élelmiszergyártás biztonsága.

A Nagy-Britanniából származó importunk 97 százaléka feldolgozott termék, gép és gépi berendezés, a legfontosabb tételeket a számítástechnikai berendezések, a gyógyszerek és a személygépkocsik alkotják. A szakemberek az idén az import néhány százalékos visszaesésével számolnak.

Kevesebb a befektetés

A kelet-európai országok az elmúlt években Nagy-Britannia gyorsan fejlődő exportpiacaivá váltak. A kormány az Unió három, élenjárónak tartott leendő tagját – Lengyelországot, Csehországot és hazánkat – gazdasági-kereskedelmi tekintetben kiemelt módon kezeli, ami az 1999-ben kezdett, "Lehetőségek Közép-Európában" elnevezéssel indított kampányban is kifejezésre jut. Ennek ellenére a térség országaival lebonyolított kereskedelem még mindig szerény mértékű, az összforgalomból való részesedés országonként mindössze 2 százalékos.

A kereskedelemfejlesztés és befektetésösztönzés rendszerében ugyancsak kedvező változás történt: a kapcsolatok előmozdítása végett 120 milliárd eurós kerettel létrehozták a TradePartners UK szervezetet és annak széles körű hálózatát. A nemzetközi befektetések piacán ugyanis 2000-ig a brit vállalatok álltak az élen, invesztícióik értéke elérte a 270 milliárd eurót – zömük az Egyesült Államokba és az Európai Unió országaiba került. Kimagaslónak számított az is, hogy az összes külföldi tőkebefektetés harmada érkezett Nagy-Britanniába, s a tőkebeáramlás még 2000-ben is meghaladta a 130 milliárd eurót.

2002-ben azonban a britek már csak 42 milliárd eurót fektettek be külföldön; a tőkekihelyezés visszafogása régiónk egészében, s különösen hazánkban igencsak érzékelhető volt. A szigetországból eddig összesen mintegy 2 milliárd euró, az összes külföldi invesztíció 6,6 százaléka került Magyarországra. Kiemelkedőnek számít a Unilever, a Vodafone, a British American Tobacco, az energiaszektorban a Shell és a BP, a szállodaiparban a CP Holdings, a gyógyszeriparban a Glaxo-Wellcome (a vállalkozás 2000 decembere óta a GlaxoSmithKline nevet viseli), a textiliparban a Coats Viyella megjelenése, valamint az Elit Ruhagyár megvásárlása.

Egyedül a Tesco 250 millió eurót fektetett be hazánkban, amit tavaly további 150 millióval tetézett meg. A társaság jelenleg 26 hipermarketet működtet, s az idén további 6-7 áruház megnyitását tervezi. Az elmúlt két évben megvalósult befektetések közül említést érdemel a Dixon's elektronikai áruházlánc üzleteinek (Electroworld), valamint a Diageo likőripari cég elosztóközpontjának megnyitása.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a brit vállalatok tavaly mindössze 33 millió eurót, az összes befektetés 3 százalékát hozták Magyarországra, ám remélhető, hogy az EU-csatlakozás után újra feltámad invesztíciós kedvük. Lendítő ereje lehet annak, hogy akkortól hazánk is az Unió belső piacának részévé válik, ami egyszerűsíti a tranzakciókat. Ez történt Spanyolország esetében is: a csatlakozás után felerősödött a tőkeáramlás az Unióból, ezen belül Nagy-Britanniából – foglalja össze a magyar várakozásokat Major István.

Stabil gazdaság

Nyilván a tradíciók hiánya és a távolság, a kontinensenkívüliség az oka annak, hogy kevesebbet tudunk a brit gazdaságról, mint az Unió többi tagállamáéról. Ezért is kértük Grexa Juliát – aki a közelmúltig londoni nagykövetségünk külgazdasági attaséjaként dolgozott –, hogy foglalja össze a szigetország gazdaságának főbb jellemzőit.

Elsősorban a stabilitást említi, aminek köszönhetően az országnak kevesebb gondja van, mint Európának. Bár a gazdasági növekedés kissé lelassult, a gyarapodás üteme még így is duplája az Unió átlagának. A korábbi évekkel ellentétben már nem az export, a szolgáltatások és a beruházások bővülése tartja lendületben a gazdaságot, hanem a belső fogyasztás. Kérdés azonban, hogy meddig tartható fenn ily módon az egyensúly. A gazdaság irányítóinak gondot jelent az is, hogy lelassult az üzleti beruházások üteme, s a kiesést a kormány beruházásai nem képesek ellensúlyozni.

Az alacsony infláció is stabilnak látszik – a Bank of England 2,5 százalékon tartja az irányadó kamatot –, s egyelőre kiegyensúlyozott az államháztartás is. Érezhetően növekszik azonban az inflációs nyomás, a megnövekedett közkiadások miatt pedig romolhat a büdzsé egyensúlya. Igaz, pozíciója igen jó: egyenlege az utóbbi években aktívumot mutatott, és 2002-ben is mindössze 0,5 százalék volt a hiány.

A brit gazdaságot az abszolút nyitottság jellemzi. Kereskedelmi forgalmának csak 55-58 százalékát bonyolítja le az EU tagállamaival – messze a legnagyobb arányban kereskedik a szervezeten kívüli országokkal –, s évi mintegy 900 milliárd eurós teljesítményével a világon a második-harmadik helyen áll. Mivel még nem tagja az európai valutauniónak, olyan szuverén monetáris eszközök állnak a központi bank és a kormány rendelkezésére, amelyek nagyobb mozgásteret nyújtanak a gazdaság- és pénzpolitika alakításában.

Egyelőre nem eldöntött, mikor lép be az ország az eurózónába: júniusban a kormány a belépés önmaga számára előírt öt feltételét megvizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy egyelőre nem teljesül azok mindegyike, emellett sem a közvélemény, sem az üzleti világ nincs kellőképpen felkészülve a valutauniós csatlakozásra. Az a döntés született, hogy egy éven belül újra értékelik a helyzetet. London mindenesetre erőteljes felvilágosító kampányba kezdett, amitől azt reméli, hogy egy év múlva kedvezőbb lesz az euró megítélése.

Az Európai Unió keleti bővítését Nagy-Britannia következetesen támogatja, és azt alapvető gazdasági érdekének tekinti. A britek Magyarországot viszonylag kicsi, de a régió egyik legfejlettebb, alkalmazkodóképes piacaként tartják számon. A nálunk megtelepedett brit vállalatok értékelése szerint a jól képzett, motivált munkaerő, a viszonylag fejlett számítástechnikai kultúra és a javuló infrastruktúra kulcsfontosságú a tekintetben, hogy Magyarországon egyre magasabb hozzáadott értéket lehessen előállítani .

Marketing és helyi partner

No, és milyen a brit piac, mire számíthat az oda bejutni kívánó magyar üzletember? A hídverés nehéz feladat, hiszen rendkívül nagy a verseny. Nagy-Britannia az egész világgal kereskedik, a világ negyedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, a kereskedelemben pedig ennél is nagyobb a szerepe. Grexa Julia szerint a sikerhez kimagasló marketingmunkára és korszerű, minőségi termékekre van szükség, amelyek megjelenése és ára is versenyképes. A "pluszkiadásokra" a magyar vállalatoknak sajnos általában nincs elegendő forrásuk, ezért érdemes olyan helyi partnert keresni, aki nemcsak ismeri a piacot, de ért a hatásos marketinghez is.

Jó példa erre a magyar bor esete, amely a marketing gyengülése miatt az utóbbi időben veszített piacából, míg az erőteljesebb kampányuk eredményeként tért hódítottak az ausztrál, az új-zélandi és a dél-afrikai borok. A brit fogyasztó fogékony az újra, de megfelelő előkészítés nélkül – legyen a termék bármilyen kiváló minőségű – semmit sem lehet vele elfogadtatni. Különösen szívesen fogadja a kuriózumnak számító, nemzeti termékeket, amiket előszeretettel forgalmaznak a szupermarketek is. Mindenekelőtt azonban alaposan tanulmányozni kell a piacot, akkor is, ha valaki a legegyszerűbb termékek valamelyikét – mondjuk papírszalvétát – szeretne forgalmazni.

A magyar exportban – a nemzetközi társaságok nagy tételein kívül – a hungaricumoknak van sikerük. Már ismert a herendi porcelán, a magyar méz és a bor, és az élelmiszerpiac további lehetőségeket tartogat a zöldségfélék, húsáruk, fagyasztott termékek kivitele terén.

Az utóbbi évtizedekben ugyanis alaposan megváltoztak a korábban egyhangúnak tartott főzési szokások. A szigetország lakói választékosabban készítik el az asztalravalót, így a magyar termékek megismertetésével érdemes próbálkozni. Egyre elismertebb a magyar bútor is, ám a legnagyobb sikert egy ettől egészen távol álló területen a NABI érte el a szigetországban: felvásárolta az Optare céget, és betört a brit autóbuszpiacra. Kiemelkedő szerephez jutott a magyar befektetésű Graphisoft UK Ltd. is, amely felvásárolta a bristoli Cymap céget, a KFKI UK Ltd. pedig megkezdte szoftverfejlesztő, -értékesítő tevékenységét.

Magyarország, brit tükörben

A Magyarországon megtelepedett mintegy 500 brit vállalkozás eddig csaknem 2 milliárd euró működő tőkét fektetett be. A Nagy-Britannia gazdasági súlyához és óriási tőkekiviteléhez képest meglehetősen csekély összeg a már itt lévők szerint azzal magyarázható, hogy régiónk még ma sem eléggé ismert a szigetország üzleti köreiben. Nem véletlen, hogy a brit kormány kampányt indított a helyzet javítására, ám sok múlik azon is, milyennek ismernek meg bennünket, mit vagyunk képesek felmutatni.

Feltétlenül okulnunk kell abból, ahogy minket látnak az itt tevékenykedő brit üzletemberek. A Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara tagjai azon a beszélgetésen, amit Virágh Ferenc, hazánk új londoni külgazdasági attaséjának bemutatkozása alkalmából tartottak, a kedvező tapasztalatok mellett számos kritikát is megfogalmaztak.

Abelovszky Valéria, a kamara ügyvezető igazgatójának összegzése szerint a befektetők nagy problémának tartják, hogy már nemcsak relatíve, de más térségbeli országokkal összehasonlítva is jóval kevesebb tőke érkezik hozzánk. Az okokat illetően első helyen említik a cégek képviselői, hogy nincs folyamatos párbeszéd a kormány és a befektetők között, és hiányolják azt is, hogy nem készült egy legalább középtávú gazdasági koncepció. Bizonytalanságot vált ki bennük az adó- és egyéb jogszabályok gyakori változása, és úgy látják: túlpolitizált a közélet, a gazdaságba is beleivódott a politika, aminek a gazdaságélénkítés gyakran áldozatává válik.

Gyenge és egyenlőtlen az infrastruktúra – az Unilever például hiába tervezte, hogy nálunk hozza létre regionális központját, ha nincs megfelelő úthálózat a határokig. A brit tulajdonban lévő Danubius Hotels az idegenforgalom hiányosságaira panaszkodik. Tudomásul kell venni, hogy régiónk elvesztette egykori különlegességét – a turista minden tekintetben színvonalas körülményeket igényel, amitől messze vagyunk. Ha valaki nem szervezett úttal érkezik hozzánk, egyszerűen elvész az országban.

A cégek konkrét tapasztalatait illetően általános vélemény, hogy túlteng a bürokrácia, az ügyintézők gyakran egymással ellentétes információkat adnak. (Nem csoda, hiszen olykor a szabályozók is ellentmondásosak.) Sokan panaszkodnak a törvénykezés hiányosságaira, a hosszan elhúzódó bírósági eljárásokra, a bürokrácia útvesztőire – eltűnnek például az adósok, képtelenség a kintlevőségek behajtása –, illetve a korrupcióra. Mindezek ellenére kivonulást kevesen, fejlesztést annál többen terveznek. A kamara ügyvezetőjének tájékoztatása szerint októbertől várhatóan újabb számottevő brit befektetésekre kerül sor.

A megkérdezettek jó tanácsokkal is szolgáltak. Szerintük a legfontosabb az, hogy megtaláljuk azokat a területeket és sajátosságokat, amelyek megkülönböztetnek bennünket a térség többi országától, olyan termékek gyártását kell szorgalmazni, amelyekben érvényesülhet a magyar munkaerő speciális ismerete, szaktudása. Csak ily módon lehet előnyre szert tenni, s elérni azt, hogy hazánkat mind szélesebb körben régiónk egyik központjaként tartsák számon.

Négy kihívás

A brit kamara közreműködésével szervezték meg szeptember második felében (lapzártánk után) a The Economist kerekasztal-konferenciáját, amelyre a kormány több tagját és a magyar gazdasági élet számos kiemelkedő személyiségét hívták meg. A kétnapos program fő témája "Magyarország gazdaságpolitikai stratégiája az EU-csatlakozás küszöbén". Mint a szervezők előrebocsátották, a magyar üzleti életnek négy fő gazdasági kihívással kell szembesülnie. Ezek: az emelkedő bérköltségek; a külfölditőke-beáramlás várható lassulása; a belföldi kereslet mérséklődése a költségvetés-megszorítás következtében; a nyereségráták várható csökkenése az erősödő piaci versenyben.

A gazdasági irányelveket illetően a kormányzat és az üzleti élet vezetőinek kérdése: Meddig tud Magyarország ellenállni a kereslet EU-szerte érzékelhető visszaesésének? Milyen hatása lesz az emelkedő béreknek a keresletre és az exportra? Milyen tervei vannak a kormánynak a gazdasági növekedés serkentésével, az infláció korlátozásával kapcsolatban? Milyen változások várhatók a gazdaság szabályozási rendszerében? Hogyan alakul a forint értéke?

A britek kezdeményezte magas szintű konferencia bizonyára választ ad megannyi kardinális kérdésre, és eligazítást kapnak majd azok a befektetők is, akik eddig egy-egy területen – kellő információ hiányában – távol maradtak a magyar piactól.