KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (Tv.) szerint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, azaz termékdíjköteles termékek

– az üzemanyag és egyéb kőolajtermék,

– a gumiabroncs,

– a hűtőberendezés, hűtőközeg,

– a csomagolás,

– az akkumulátor,

– a hígítók és oldószerek, valamint

– az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír.

A fentiek közül úgynevezett közvetlenül szennyező terméknek minősül az üzemanyag és a kőolajtermék, valamint a hígító és az oldószer, míg a hulladékká váló termékek körébe tartozik a gumiabroncs, a hűtőberendezés (hűtőközeg), a csomagolás, az akkumulátor és az információhordozó papírok közül a reklámhordozó papír.

Termékdíj-fizetési kötelezettség

Kötelezettek

Az előzőekben felsorolt termékek után környezetvédelmi termékdíjat kell fizetnie

– a belföldi előállítású, termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozójának vagy saját célú felhasználójának, valamint

– a termékdíjköteles vámáru behozatala esetén a vámtörvény szerint vámfizetésre kötelezettnek, illetve a vámszabad terület üzemeltetőjének.

Lényeges, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha az adott (termékdíjköteles) terméket más termékkel együtt vagy más termék(ek) részeként, avagy összetevőjeként hozzák forgalomba.

A fizetési kötelezettség keletkezése

A termékdíj-fizetési kötelezettség – fő szabályként – a belföldi előállítású, termékdíjköteles termék első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségkénti elszámolásának napján keletkezik.

Értékesítés másodlagos kötelezett részére

Amennyiben azonban a termékdíjköteles terméket úgynevezett másodlagos kötelezettnek értékesítik, a termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék másodlagos kötelezett általi első belföldi értékesítésekor, a másodlagos kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján keletkezik.

Üzemanyag termékdíjfizetése

Eltér az általános szabálytól a fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az üzemanyag-termékdíj esetén is. Az üzemanyag-termékdíjat ugyanis a jövedéki adó fizetésére kötelezettnek a jövedéki adó részeként, a jövedéki adóban kell megfizetnie. Az üzemanyag-termékdíj mértéke az üzemanyagok után befizetett jövedéki adó három százaléka, amely a Környezetvédelmi Alap Célfeladat (KAC) fejezeti kezelésű előirányzatot illeti meg.

A termékdíj alapja

A környezetvédelmi termékdíj alapja a belföldön forgalomba hozott, avagy saját célra felhasznált, termékdíjköteles termék mennyisége.

A termékdíj megfizetése, bevallása

A termékdíj alapja után megállapított termékdíjat – amely a termékdíj alapjának és a termékdíjtételnek a szorzata – a kötelezett az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által vezetett, a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában megjelölt számla javára fizeti be, és az adóhatóságnál bevallást tesz a termékdíj-fizetési kötelezettségről, a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény (Fat.) és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) fogyasztási adóra vonatkozó rendelkezései szerint.

Fizetési kedvezmények

Az adóhatóság – az Art.-nak megfelelően – fizetési halasztást és részletfizetést engedélyezhet, és erről a határozat egy példányának megküldésével értesíti a KAC kezelőjét.

Ellenőrzés

A belföldön forgalomba hozott, vagy saját célra felhasznált termékdíjköteles termék utáni termékdíj megállapításának és befizetésének teljesítését az adóhatóság – az Art.-ban foglaltak szerint – ellenőrzi.

Termékdíj-visszaigénylés

A visszaigénylés esetei

A környezetvédelmi termékdíj bizonyos – a Tv. által meghatározott esetekben – visszaigényelhető. Így visszaigényelhető a termékdíj az után a termékdíjköteles termék után,

– amellyel kapcsolatos tevékenységre vonatkozóan a Magyar Köztársaság által kötött hatályos nemzetközi szerződés közterhektől mentes beszerzést ír elő (a visszaigényléshez külön jogszabályban meghatározott igazolások benyújtása szükséges), továbbá

– amelyet igazoltan az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja megvalósítása keretében importálnak, illetve használnak fel.

Termékdíjköteles alapanyag felhasználása

A KAC kezelését végző szervtől visszaigényelheti a terméket terhelő termékdíjat az a kötelezett, illetve az a másodlagos kötelezett, aki a termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles terméket (alapanyagot) használt fel.

Visszaigénylés export esetén

A megfizetett termékdíjat külön jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelheti a KAC-tól

– az exportáló, ha kötelezettől vásárolta a termékdíjköteles terméket, és a terméket exportálta;

– a kötelezett, ha a terméket változatlan formában, avagy változatlan formában és állapotban építi be más termékbe, és exportálta.

Kérelem

A termékdíj-visszaigénylés iránti kérelmet negyedévente, a tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig kell benyújtani a felügyelőséghez. A visszaigénylési kérelem benyújtására a jogosultság keletkezésétől számított egy év alatt van lehetőség.

Elbírálási szabályok

A kérelmek alapján a felügyelőség minden esetben ellenőrzi a visszaigénylés jogosságát. A tartalmi szempontból nem megfelelő kérelmeket a felügyelőségnek a beérkezéstől számított 15 napon belül hiánypótlásra vissza kell adnia. A visszaigénylési jogosultságot a felügyelőség határozatban állapítja meg. A határozatot annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküldik a KAC kezelését végző szervnek.

Visszautalás

A KAC kezelését végző szerv a határozat kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül átutalja a jogszerűen visszaigényelt összeget. Amennyiben e kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy a visszaigényelt termékdíjat a mindenkori jegybanki alapkamattal megnövelt összegben kell átutalnia.

Szankció

Abban az esetben, ha a visszaigénylő nem vezeti a visszaigénylést megalapozó, jogszabályban meghatározott, az adatok ellenőrizhetősége érdekében szükséges nyilvántartásokat, akkor az általa – megfelelő nyilvántartásokkal nem alátámasztott – visszaigényelt és kifizetett termékdíjat a mindenkori termékdíj kétszeresével növelt mértékben köteles megfizetni.

Termékdíjkedvezmény

A fizetésre kötelezettnek a termékdíj 75 százalékát kell megfizetnie az olyan termékdíjköteles termék esetében, amely környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatára jogosult (termékdíjkedvezmény).

Környezetbarát termék

A forgalmazott vagy használatba vett termékek, technológiák és szolgáltatások környezetbarát vagy környezetkímélő minőségét (környezetbarát megkülönböztető jelzésként) a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által megbízott szervezet (Szervezet) javára a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lajstromozott védjegy tanúsítja.

Védjegyhasználati jog

A védjegy használatára az a gyártó, szolgáltató vagy forgalmazó jogosult, akinek terméke a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendeletben szabályozottak – és a következőkben ismertetendők – szerint környezetbarát minősítést kapott, és aki a szervezettel védjegyhasználati szerződést kötött.

A védjegyhasználati szerződés megkötésére – a későbbiekben részletezendő – minősítő eljárás nélkül is van lehetőség a külföldi minősítő szervezetnél környezetbarát minősítést szerzett termékekkel kapcsolatosan, mégpedig akkor, ha a szervezet és a külföldi minősítő szervezet között viszonosság áll fenn.

A védjegyhasználati jogot pályázat útján lehet elnyerni. A pályázat nyilvános, önkéntes és határidő nélküli (azaz folyamatos). A pályázatot a szervezethez kell benyújtani, az ott beszerezhető és a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter által évente – legkésőbb a tárgyév március 31-éig – kiadott pályázati tájékoztatóban foglaltak szerint, amely tartalmazza az általános pályázati feltételeket, a környezetbarát minőség megállapítására vonatkozó követelményeket és minősítési feltételeket, valamint a minősítő-tanúsító rendszer fenntartására és a minősítő eljárás költségeire fordítandó nevezési, valamint védjegyhasználati díjakat.

Jogosulatlan védjegyhasználat

A védjegy jogosulatlan használata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 86. §-ának (2) bekezdése szerinti környezetvédelmi bírságot von maga után.

Környezetbarát minősítés

Környezetbarát minősítést az a termék kaphat, amely az adott igényt kielégítő egyéb termékkel összehasonlítva, az azonos vagy jobb termékminőség mellett, a környezeti hatást igazoló életútelemzés alapján, számszerűsített adatokkal bizonyított módon megfelel az előzőekben említett tájékoztató szerinti minősítési feltételeknek. A védjegy használatához szükséges, az adott termékre vonatkozó minősítési feltételeket a minősítőbizottság határozza meg. A bizottság a minősítési feltételeket legalább 3 évenként felülvizsgálja.

A védjegyhasználati időtartam lejárta után az eljárás a mindenkor érvényes minősítési feltételek szerint ismételhető.

Importtermék termékdíja A behozott (importált) termékdíjköteles termék esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség a termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelése céljából benyújtott árunyilatkozat elfogadásának napján, minden egyéb behozatali jellegű vámeljárás esetén – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabad területre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítási vámeljárást – a termékdíjköteles termék felhasználásának napján keletkezik. A csomagolás akkor kerül felhasználásra, amikor abból hulladék keletkezik. * A termékdíj-fizetési kötelezettséget – ha azt nem vállalták át – a behozott termékdíjköteles termék belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeltetéssel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések során a vámhatóság határozattal állapítja meg, a vámtörvény és a Tv. előírásainak megfelelően. * Minden egyéb termékdíjköteles termékkel végezhető behozatali jellegű vámeljárás – ideértve a termékdíjköteles terméknek vámszabad területre külföldről történő betárolását is, kivéve az árutovábbítás vámeljárást – során a Tv. általános szabályai szerinti önbevallási és fizetési eljárás szabályait kell alkalmazni. * A termékdíj-fizetési kötelezettségnek negyedévente, önbevallás útján kell eleget tenni. A negyedéves elszámoláskor a termékdíjfizetésre kötelezett levonhatja az elszámolási időszak alatt igazoltan befizetett termékdíj összegét, illetve visszaigényelheti a tárgynegyedévet megelőzően igazoltan befizetett termékdíjat az után a termék után, amelyet az elszámolási időszakban igazoltan külföldre szállított.

Termékdíjmentesség

A mentesség feltételei

A termékdíj alóli mentességre vonatkozó követelményeket a környezetvédelmitermékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről szóló 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza.

Mentességet szerezhet a termékdíj-fizetési kötelezettség alól a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet (Cskr.) 6. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó kötelezett is, vagyis a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó. (A Cskr. hivatkozott rendelkezése értelmében a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói [elsődleges] csomagolása az éves szinten nem haladja meg műanyag vagy fém esetén összesen a 200 kg-ot, papír esetén az 500 kg-ot, illetve üveg esetén a 800 kg-ot.)

Lényeges azonban, hogy az előzőekben ismertetett mentesség ellenére a bejelentkezési, nyilvántartási és beszámolási kötelezettséget teljesítenie kell.

Mentességi esetek

Az üzemanyag és egyéb kőolajtermék, valamint a hígítók és oldószerek környezetvédelmi termékdíja kivételével legfeljebb egy évre, évente megújítandó, hasznosítást koordináló szervezet esetén két évre szóló mentesség megszerzésére van lehetőség az olyan termékek után fizetendő termékdíj alól, amelynél a kötelezett a hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosítja. Ebben a vonatkozásban a kötelezett általi hasznosítással egyenértékű, ha azt nem a kötelezett maga végzi, de igazolja, hogy a hulladékká vált terméket hasznosításra átadta az azt végző szervezetnek. (A visszagyűjtést és a hasznosítást a kötelezett hasznosítást koordináló szervezettel is végeztetheti.)

Hulladékká vált termék hasznosítása

Mentesség szerezhető a termékdíj alól, ha a kötelező hasznosítási aránynak megfelelő vagy nagyobb mennyiségű hulladékká vált termékdíjköteles terméket hasznosított a kötelezett.

Mentesség export esetén

A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket a kötelezett vagy a másodlagos kötelezett exportálja.

Nem kereskedelmi jellegű termék behozatala

Nem kereskedelmi jellegű termékdíjköteles termék behozatala mentes a termékdíjfizetés alól. A mentesség azonban nem vonatkozik a nem kereskedelmi jellegű vámáruként behozott hűtőberendezésre, hűtőközegre, továbbá akkumulátorokra.

Beépítés, kiszállítás változatlan formában

Nem kell megfizetni a termékdíjat a behozott termékdíjköteles termékre, amennyiben a termék változatlan formában és állapotban épül be az aktív, illetve a vámszabad területi feldolgozás esetén végleges rendeltetéssel külföldre szállított késztermékbe, továbbá ha a terméket változatlan formában és állapotban szállítják ki.

Vámszabad területi betárolás

A csomagolás termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a raktározási vámszabad területre külföldről történő betároláskor. A csomagolás termékdíját sem kell megfizetni abban az esetben, ha a terméket nem csomagolják át.

Vámmentes vámkezelés

Nem kell a környezetvédelmi termékdíjat megfizetni a vámtörvényben meghatározott bizonyos esetekben vámmentesen vámkezelt vámáruk, továbbá a hajók üzemanyagtartályában lévő üzemanyag után. E rendelkezés alapján tehát az így mentesülő termékek esetében termékdíj-visszaigénylésre nincs lehetőség. Vámmentes(ek) például

– a vámtörvény szerint a külföldi szerződő fél vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül a részére gyártott, az exportáruba beépítendő anyag, alkatrész, továbbá az exportáru csomagolására, adjusztálására beküldött anyag, amennyiben a belföldi forgalom számára vámkezelendő vámáru arányban áll a kivitt árumennyiséggel;

– a gépjárművek e célra gyárilag rendszeresített tartályában behozott, továbbá a nemzetközi forgalomban részt vevő és/vagy javításra érkező légi járműből lefejtett üzemanyag;

– a nemzetközi forgalomban közlekedő hajók és légi járművek, a menetrendszerűen közlekedő nemzetközi autóbuszjáratok, illetőleg a vasúti étkező- és hálókocsik utasainak, továbbá e járművek személyzetének ellátására szolgáló, valamint a járművek működtetéséhez és fenntartásához szükséges azon készletek, amelyeket kizárólag a járművek fedélzetén használnak fel;

– a külföldi céggel kötött megállapodás alapján a sportszervezet (ideértve a sportegyesületet és annak szövetségét is) részére ellenszolgáltatás nélkül érkező, kereskedelemben nem forgalmazott sporteszköz, sportfelszerelés és sportruházati cikk, ha a sportszervezet vezetője a nyilvántartásba vételt igazolja, és a sporteszközt, -felszerelést három éven belül nem idegenítik el;

– a vonatkozó nemzetközi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően behozott oktatási és tudományos műszerek és készülékek, valamint az oktatási, kulturális jellegű vizuális és auditív anyagok, könyvek, dokumentumok, újságok, folyóiratok, műalkotások, műtárgyak, valamint a vakok számára készült dombornyomású kiadványok, és azok a vakok részére készült tárgyak, amelyek a vakok intézményei vagy az őket segélyező szervezetek részére érkeznek stb.

Fogalomtár Termékdíj * Termékdíj a környezetet vagy annak valamely elemét a termék előállítása, forgalmazása, felhasználása során vagy azt követően közvetlenül, illetve közvetve veszélyeztető vagy terhelő termék belföldön előállított és/vagy behozott mennyisége (illetve a termékértékesítés ellenértéke) alapján megállapított díj, amelyet a termék és a hulladékká vált termék által okozott környezeti veszélyeztetések vagy károk megelőzésére, csökkentésére, rendezésére, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzésére, a környezetszennyezés megelőzésére vagy csökkentésére irányuló tevékenység támogatására a Magyar Államkincstár részére kell befizetni. * Újrahasználat * Újrahasználat a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. * Hasznosítás * Hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban – a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával – történő felhasználása. * Hasznosítást koordináló szervezet * A hasznosítást koordináló szervezet olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amely a hulladékká vált termékdíjköteles termék visszagyűjtését és hasznosítását végzi vagy végezteti, és amely a termékdíjköteles termék gyártóinak, forgalmazóinak részvételével jött létre. * Forgalomba hozatal * Forgalomba hozatalnak minősül a termékdíjköteles termék első belföldi értékesítése, beleértve más termékek részeként vagy összetevőjeként, vagy azzal együtt történő forgalmazását is. * Belföld * Belföld a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és tranzitterületeket is. * Import * Importnak minősül a termékdíjköteles termék vámtörvény szerinti behozatala, a Tv.-ben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. * Importáló * Importáló az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, aki, illetve amely a vámtörvény rendelkezései szerint vámfizetésre kötelezett, továbbá vámszabad terület esetén a vámszabad terület üzemeltetője. * Export * Export a termékdíjköteles terméknek a vámtörvény szerinti – végleges rendeltetésű – kivitele, a Tv.-ben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. * Csomagolóeszköz * Csomagolóeszköznek minősül a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására, megóvására, kezelésére, szállítására, csoportosítására és kínálására használt és kialakított ideiglenes védőburkolat, amely a Tv. 2. számú mellékletében felsorolt anyagból készült. * Csomagolás * Csomagolás a külön jogszabályban meghatározott olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak. * Információhordozó papír * Információhordozó papír az időszaki lap egyes lapszámai, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet, értékpapírt, könyvet és tankönyvet, valamint azokat az időszaki lapokat, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyilvántartásában szerepelnek és az Országos Széchényi Könyvtár által kiadott ISSN-számmal rendelkeznek –, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, valamint a térkép. * Burkolt reklám * Burkolt reklám a semleges információ látszatát keltő tájékoztatás formájában közzétett reklám. * Gazdasági reklám * Gazdasági reklámnak minősül az a tájékoztatás, amely termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség – azaz áru – értékesítését vagy más módon történő igénybevételét és a vállalkozás nevének, megjelölésének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését mozdítja elő. * Reklámhordozó papír * Reklámhordozó papír az olyan információhordozó papír, amely gazdasági reklámot tartalmaz.

A mentesség megállapítása

A mentességet a kötelezett kérelmére állapítják meg.

Kérelem

A mentességre vonatkozó kérelmet a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig lehet benyújtani a kötelezett székhelye (telephelye) szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez. A kérelmet – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványt a felügyelőség, illetve a főfelügyelőség a kötelezett rendelkezésére bocsátja. (A hasznosítást koordináló szervezet kérelmét az R., illetve csomagolás esetén a Cskr. szerinti nyilvántartási kérelemmel együtt a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez nyújtja be.)

Döntési határidő

A kérelmet legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig bírálja el az arra illetékes szervezet. A hasznosítást koordináló szervezetek kérelméről a főfelügyelőség a kérelem benyújtását követő 30 napon belül dönt.

Hiánypótlás

A felügyelőség, illetve a főfelügyelőség a nem megfelelően kitöltött formanyomtatványt 15 napon belül hiánypótlásra küldi vissza a kötelezettnek. Ilyen esetekben a hiánypótlás teljesítésének napját kell a benyújtás napjának tekinteni.

Határozat

A mentességre jogosultságot – fő szabály szerint – a főfelügyelőség határozatban állapítja meg, melyben a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arányt is meghatározza. A mentesség megadására a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától van lehetőség.

A mentesség visszavonása

A mentességre vonatkozó jogszabályok vagy az engedélyben foglaltak lényeges megsértése esetén a mentességet vissza kell vonni. Kivételt képez ez alól, ha a jogsértés a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok következménye.

Visszavonás utáni teendők

Az engedély visszavonásától számított 45 napon belül az elsődleges kötelezett

– bemutatja a felügyelőségnek a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy a más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy

– befizeti a hasznosított mennyiség és az előírt hasznosítási arány alapján kiszámított mennyiség közötti különbözetre a mentesség visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben mindazt a termékdíjat, amelyet korábban nem fizetett meg.

A hasznosítást koordináló szervezet mint másodlagos kötelezett mentességének visszavonása esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség – az átvállalás esetének kivételével – az elsődleges kötelezettet terheli.

Értesítés

A koordináló szervezet a mentességének visszavonását kimondó jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles értesíteni a mentesség megszűnéséről az átvállalási szerződéseivel érintett elsődleges kötelezetteket.

Kizárt a mentesség igénybevétele

Kizárt a mentesség igénybevétele,

– ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak, továbbá

– az után a hulladékmennyiség után, amelyet a gyűjtési vagy hasznosítói rendszeres támogatásba beszámítottak.

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása A Tv.-ben szabályozott, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés megkötésére – a hígítók és oldószerek kivételével – akkor van lehetőség, ha * az első vevő a termékdíjköteles terméket exportálja, vagy * kenőolajok, reklámhordozó papírok és csomagolás esetén úgynevezett bérgyártást végeznek, vagy * a kötelezett a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíjmentességet szerez. * Érvényességi idő * A szerződés az adott év december 31-éig, hasznosítást koordináló szervezetek esetén a következő év december 31-éig érvényes. * A szerződés tartalma * A szerződésnek tartalmaznia kell u az elsődleges és a másodlagos kötelezett külön jogszabály szerinti adatait; * a termék vámtarifaszámát, KT-kódját (csomagolás esetén csak a KT-kódot), és az exportértékesítéssel, a bérgyártással, illetve hasznosítással érintett mennyiségét; * az átvállalás időszakának pontos meghatározását, továbbá * abban az esetben, ha a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül szerez termékdíjmentességet, a tervezett hasznosítás módját és technológiáját is. * Jóváhagyás * A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés érvényességéhez a fentiekben ismertetett tartalmi elemek meglétén túlmenően a KAC kezelését végző szerv jóváhagyása is szükséges. A szerződést a tárgyévet megelőző november 30-áig lehet benyújtani jóváhagyásra a KAC kezelését végző szervhez, amely a tárgyévet megelőző december 31-éig dönt a jóváhagyásról. * A szerződést a Kac kezelését végző szerv annak tárgyévi benyújtását követő 30 napon belül hagyja jóvá, * ha a kötelezett az adott év január 1-je után alakult, és a kérelem benyújtásakor kevesebb mint egy éve működik; * ha a kötelezett az R. hatálybalépése miatt vált kötelezetté; * a kötelezett és a hasznosítást koordináló szervezet közötti, a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó első szerződés esetén, valamint * a hasznosítást koordináló szervezet termékdíj-mentességi engedélyének visszavonásából következően érvényét vesztett átvállalási szerződés esetén, az elsődleges kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel kötött első átvállalási szerződésekor. * Az átvállalás feltételei * A Tv. szerinti termékdíj-fizetési kötelezettség számlán történő átvállalására az R. rendelkezése alapján abban az esetben van lehetőség, ha u a kötelezettnek termékértékesítést végző csomagolószert gyártó vagy forgalmazó (azaz az átvállaló) a kötelezett számára értékesített csomagolási összetevők anyagfajtáira az R. 14. §-ának (1) bekezdés c) pontja szerint mentesül a termékdíjfizetés alól [A Tv. 2. § (2) bekezdése szerinti, termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződés a hígítók és oldószerek kivételével akkor köthető, ha a kötelezett hasznosítást koordináló szervezeten keresztül termékdíjmentességet szerez.], továbbá u a számlán tételesen feltüntetik a termékdíjköteles termék mennyiségét, továbbá a következő szöveget: "a termékdíjfizetés alól mentes, mivel a hasznosítási díjat a (cég neve:................................) hasznosítást koordináló szervezetnek megfizették". * Szankciók * Az előzőekben ismertetett feltételek megszegése esetén a kötelezettnek, illetve az átvállalónak a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben kell megfizetnie a termékdíjat. * A fizetési kötelezettség keletkezése * Az átvállaló az értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján elsődleges kötelezetté válik. A reklámhordozó papír termékdíj-fizetési kötelezettségének átvállalása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a másodlagos kötelezett számára az elsődleges kötelezett által kiállított számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik