Erősödő verseny

2004. május 1-jétől új törvény szabályozza a közbeszerzést

Csaknem nyolc éve működik hazánkban a közbeszerzés rendszere. 1995-ben, a fejlett európai államok gyakorlatát figyelembe véve született meg az első és kisebb módosításokkal mindmáig hatályban lévő törvény. Azóta a közpénzekkel gazdálkodók elvileg csak a törvény előírásai szerint költhetnek pénzt beruházásokra, szolgáltatásokra, illetve áruvásárlásra. A közbeszerzési rendszer szabályozása természetesen a piacgazdaságú országokban hosszú évtizedek alatt fejlődött ki. Nálunk ezek az évtizedek kimaradtak, ezért a hazai szabályozást a nemzetközi gyakorlatnak, a világkereskedelemben elfogadott közbeszerzési kódexnek megfelelően alakították ki.

A nyolc évvel ezelőtti törvény megalkotásakor még nem voltunk uniós tagok, tehát az elmúlt, átmeneti időszakban lehetőségünk volt arra, hogy a nemzeti sajátosságokhoz igazodó jogszabályt alkossunk – mondta el Berényi Lajos, a Magyar Köztársaság Közbeszerzések Tanácsának elnöke. – A jövő év májusától viszont már az Európai Unió tagállamaként ránk nézve is kötelező lesz a közösségi közbeszerzési irányelvek elfogadása, a törvény kiigazítása. Minthogy Magyarország a többi tagjelölt országhoz hasonlóan nem kért átmeneti mentességet, ezért a belépés időpontjától azonnal érvénybe lépnek nálunk is az uniós szabályok. Nem toldozzuk-foldozzuk a régi, sokszor módosított törvényt, hanem teljesen újat alkotunk. Ami persze nem jelenti azt, hogy alapvetően megváltozna a közbeszerzések eddigi rendszere. Az új szabályok megalkotásakor az 1995 óta eltelt időszak tapasztalatait is hasznosítottuk. Szeretnénk, ha a közbeszerzési eljárások a verseny tisztaságát garantálva még átláthatóbbak lennének.

Fontos változás lesz, hogy a jövőben valamennyi érintettnek minden év elején éves beszerzési tervet kell majd készítenie, és ezt kötelesek lesznek nyilvánosságra is hozni: vagy az internetes honlapjukon, vagy a sajtóban. A tervtől eltérni csak rendkívül váratlan esetben lesz módja a közbeszerzési pályázatot kiírónak. Az eljárások minden lépését közbeszerzési naplóban kell rögzíteni az átláthatóság és a későbbi viták elkerülése végett. Az új törvény a kor követelményeihez igazodóan hozzájárul a jelenleginél gyorsabb és egyszerűbb elektronikus közbeszerzési eljárások térhódításához is.

Háromféle közbeszerzés

Az EU irányelvei megkülönböztetnek kormányzati, regionális és közszolgáltatói közbeszerzéseket. (Nálunk jelenleg egységes szabályok vonatkoznak mindhárom szférára.) Tehát az új magyar törvény is ennek megfelelően differenciál majd a különböző területek között.

Eddig talán a legtöbbet vitatott kérdés az volt – amit az Európai Unió éves országjelentéseiben is mindig kifogásolt -, hogy a jelenleg hatályos közbeszerzési törvény a Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknak bizonyos könnyítéseket, előnyöket biztosít. Például ma még, meghatározott feltételek mellett, ki lehet írni közbeszerzési pályázatot kizárólag Magyarországon bejegyzett cégek részére; vagy azonos feltételek esetén is 10 százaléknyi árelőnyt élvezhetnek a hazai vállalkozások, amennyiben helyi – foglalkoztatási, környezetvédelmi – érdekek ezt indokolják. Az új törvényben ilyen előnyök, megkülönböztetések már nem szerepelhetnek. Egyforma elbírálás alá esik majd valamennyi uniós tagországból pályázó cég. Ami persze kölcsönös, hiszen a nálunk bejegyzett vállalkozások is azonos eséllyel indulhatnak más országok közbeszerzési piacán.

Változó értékhatárok

A jelenlegi törvény szerint a szolgáltatásoknál 10 millió, az árubeszerzésnél 20 millió, a beruházásoknál pedig 40 millió forint feletti érték esetén kötelező a pályázat kiírása. Az Európai Unió ezeknél magasabb közösségi értékhatárt állapít meg, ám változatlanul indokoltnak tartják a nagyságrenddel kisebb, nemzeti értékhatárok fenntartását is. A hazai értékhatárok némileg növekedni fognak, de jelentős változásra nem kell számítani. A szolgáltatásoknál várhatóan 20-25 millió forintra, az árubeszerzéseknél 25 millióra, míg a beruházásoknál 60-70 millió körüli összegre emelkedik a közbeszerzéshez kötött értékhatár.

A nemzeti értékhatárokat el nem érő beszerzések, a jelenleg kormányrendeletbe foglalt, úgynevezett szabadkézi vétel előírásai az új törvényben, külön fejezetben kapnak helyet. Várhatóan az egy-két millió forintot meghaladó beszerzéseknél követelmény lesz legalább három ajánlat bekérése.

Az új szabályozással a törvényalkotók igyekeznek kiszűrni az irreálisan alacsony árral, lehetetlen kötelezettségvállalással sikerre törekvő pályázókat. Az ajánlatkérőknek többek között meg kell győződniük arról, hogy a kirívóan kedvező feltételek valóban teljesíthetőek-e. Amennyiben a kétely beigazolódik, akkor az adott pályázat érvénytelenné nyilvánítható.

Az új törvényben külön szabályok vonatkoznak majd az európai uniós értékhatárt meghaladó és a nemzeti értékhatárhoz kötött ügyletekre. Azokat a közbeszerzési pályázatokat, amelyek az európai uniós értékhatárokat elérik, a jövőben kötelező lesz megjelentetni az unió hivatalos lapjában. – Mi persze arra törekszünk, hogy ezeket a pályázatokat megjelentessük a mi Közbeszerzési Értesítőnkben is – mondta Berényi Lajos.

Eddig a kormányzati beszerzésekre, a regionális önkormányzati szférára és az úgynevezett közszolgáltatói beszerzésekre egységes szabályozás vonatkozott nálunk. Mivel az Unió irányelvei különbözőek a három területen, ezért az új jogszabály külön fejezetekben határozza meg a közszolgáltatókra vonatkozó előírásokat. (Ebbe a körbe tartoznak többek között a Magyar Posta, a MÁV Rt., a víz- és csatornaművek, az energiaszolgáltatók.) Ugyancsak külön előírások vonatkoznak majd a kormányzati és önkormányzati közbeszerzések lebonyolítására.

Minősített ajánlattevők jegyzéke

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy sokszor gondot okozott a pályázatok megfogalmazása. Számos ajánlattevő formai hibák miatt esett el egy-egy üzleti lehetőségtől. Lényeges változás lesz, hogy a törvény jövő év májusától közbeszerzési szakértő alkalmazását írja elő a beruházások megpályáztatóinak. Éppen annak érdekében, hogy az ajánlattevők dolga könnyebb legyen.

Az új jogszabály a közbeszerzési szakértők alkalmazásának és minősítésének a kritériumait is rögzíti. A jövőben még nagyobb jelentőséget kap a minősített ajánlattevők jegyzéke, amit eddig is a Közbeszerzések Tanácsa állított össze. Az erre a jegyzékre felkerült cégek egyszerűbben tudnak a pályázatokon részt venni, mivel számukra a különféle hatósági igazolások elismerése egyszerűsödik. Maga a pályáztatás módja eddig is EU-konform volt, hiszen a nyílt pályáztatás mellett a meghívásos és a tárgyalásos eljárásokra is lehetőség volt. Ezek a megoldások alapvetően fennmaradnak, csupán a részletkérdések szabályozása változik. A cégeknek tehát nem kell majd különösebben eltérni a nyolc év alatt megszokott gyakorlattól. Bár fő szabályként továbbra is a nyílt eljárás alkalmazandó, viszont az esetek 20 százalékában a meghívásos, illetve tárgyalásos közbeszerzési eljárások létjogosultsága is fennmarad.

Addig is Berényi Lajos azt ajánlja a vállalkozásoknak, hogy még jobban gondolják át a benyújtandó pályázatok szövegét. A jövőben nagyobb lesz a rizikója annak, ha valaki szabálytalanságot követ el. Hiszen az uniós értékhatárú beszerzéseknél – amennyiben a jogvita Magyarországon nem zárható le – akár az Európai Bíróságig is eljuthat egy-egy ügy. Tehát az egész közbeszerzési rendszer alfája és ómegája az, hogy mind a pályázat kiírója, mind a jelentkező kifogástalan pályázatot készítsen.

Természetesen nemcsak a közbeszerzések terén, hanem minden uniós támogatás odaítélésénél is hasonlóan magas követelményeknek kell megfelelniük a magyar pályázóknak. Ehhez pedig egyre több jó szakemberre lesz szükségük. Már eddig is többféle oktatási forma létezett, ám a jövőben ezek is bővülnek. Jelenleg a közbeszerzéssel kapcsolatos tudnivalókat, a gazdasági főiskola másoddiplomás képzésétől a Budapesti Műszaki Egyetemen át sok más felsőfokú intézményben oktatják. A tanintézmények mellett például a Cégvezetők Klubjában is lehetőség van arra, hogy a legfontosabb ismereteket a részvevők elsajátítsák. Minél több közbeszerzési szakértő képzésére lenne most szükség, hogy az uniós csatlakozás idejére segítségére lehessenek a kis-, közép- és nagyvállalatoknak egyaránt.

Azt persze mindenki maga dönti el, hogy a saját cégén belül mekkora apparátust foglalkoztat, illetve hogy milyen mértékben vesz igénybe külső szakértőket. Nyilván a nagyobb vállalatok saját közbeszerzési szakértőket foglalkoztatnak. Míg a kisebb cégek, a ritkábban pályázók erre nem rendezkedhetnek be, ők inkább eseti megbízással veszik igénybe a közbeszerzési szakértőket, illetve az erre szakosodott ügyvédek segítségét. A lényeg, hogy a pályázatokat kellő szakértelemmel állítsák össze, akkor van nagyobb esélye az ajánlattevőnek a nyerésre. El kell ismerni, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos szabályok már most is rendkívül bonyolultak, s az uniós csatlakozással csak még szövevényesebbé válik az új törvény, ezért a jogi szakértelem még inkább felértékelődik.

Cél: a korrupció visszaszorítása

A gazdaságnak a mai napig vannak olyan területei, ahol a korrupciós veszély az átlagosnál nagyobb. Az orvosi szakmától a rendőrökig sok munkakörrel kapcsolatban felmerülhet a pénzért vásárolt jogtalan előnyszerzés lehetősége. El kell ismerni, hogy a közpénzek elköltése is ezen a veszélyes mezsgyén mozog. Adatok, statisztikák természetesen nincsenek arra, hogy milyen mértéket ölt a korrupció, hiszen a többnyire csak szájhagyomány útján terjedő esetekről tudunk, bizonyítékok ritkán kerülnek elő. Maguk a cégek is kettős lelkületűek. Minthogy Magyarországon 1995 előtt nem kellett közbeszerzési pályázati rendszert működtetni, sokak emlékében úgy maradtak meg ezek az idők, mint egy sokkal egyszerűbb világ. Megvolt mindenkinek a maga szállítója, és azzal szabadon alkudozhatott. Ezért, amikor bevezették a közbeszerzési törvényt, akkor mindenki azt keresgélte, hogy miként lehetne kibújni a hatálya alól. Elvben persze mindenki elismerte, hogy változtatásra szükség volt. Azóta a tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan próbálták mellőzni a törvény betartását, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően jártak el. Mindennek a kockázatát is vállalták, pedig a jogorvoslati eljárások során többnyire kiderültek a turpisságok. Az ellenőrzési rendszerek kijátszása sem könnyű. Általános ellenőrzési jogosítvánnyal az Állami Számvevőszék rendelkezik, míg a kormányzati szerveknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kontrollálja a közbeszerzések menetét, és minden minisztérium felügyeli a maga intézményeit. A cégeknél általában a belső ellenőrzés tárja fel a szabálytalanságokat. A Közbeszerzések Tanácsa a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős.

Trükkök

Régi trükk az értékmegosztás, amikor részletekben kötnek egy-egy nagyobb értékű munkára vagy beszerzésre szerződést. A jövő évtől ezek a legális kiskapuk sorban becsukódnak. A cégek egyébként is figyelik egymást, éberen őrködnek az üzleti élet tisztasága felett, hiszen a közbeszerzésből kiszorulók nem nyelik le a törvénytelenül ügyeskedők helyzeti előnyét. Berényi Lajos fontosnak tartja, hogy a cégvezetők a közbeszerzési területen csak olyan munkatársakat alkalmazzanak, akik erkölcsi szempontból feddhetetlenek, "megközelíthetetlenek". Olyan belső szabályokat tanácsos kialakítani, hogy a közbeszerzési feladatokat ellátók esetén a vezetők száz százalékig biztosak legyenek abban, hogy kollégáik a törvényes utat járják.

Az utóbbi évben csaknem 5000 közbeszerzési pályázat jelent meg, amelyek nyomán összesen mintegy 800 milliárd forint értékű munka, beszerzés valósult meg. A legnagyobb közbeszerzők a települési önkormányzatok és a központi költségvetési szervek, míg a harmadik helyen a közszolgáltató vállalatok állnak. Ha a közbeszerzés tárgyát nézzük, akkor a legnagyobb értéket a beruházások képviselik (autópálya-építések, csatornázások, egyéb közműberuházás). Második helyen az áruvásárlások állnak, s ezen belül is a központosított közbeszerzés, ami a kormányzathoz tartozó intézményeknél például a gépkocsik, az informatikai eszközök és a bútorok beszerzésére terjed ki. Ennek az az előnye, hogy nagyobb mennyiségben kedvezőbb feltételekkel lehet vásárolni. A szogáltatások terén a közbeszerzés különösen érzékeny terület. Gondoljunk csak a nemzeti ünnepek rendezvényeire, amelyeknél időnként a kelleténél testreszabottabban jelennek meg pályázatok, illetve a nyílt pályázatokkal szemben többnyire előnyben részesítik a tárgyalásos közbeszerzési eljárást.

Jelenleg a teljes közbeszerzési érték 5-10 százalékát teljesítik külföldön bejegyzett cégek. Tehát a döntő többségét a pályázatoknak Magyarországon bejegyzett vállalkozások nyerik el. De – hangsúlyozza Berényi Lajos – ez utóbbiak nem mind magyar tulajdonúak. Érdekes módon a közbeszerzési piacon igen nagy szerephez jutottak a kis- és középvállalkozások. A statisztikai adatok szerint az összes közbeszerzési pályázat 60 százalékának ők a nyertesei. A piacon évről évre nagyobb a verseny. Egy pályázati felhívásra átlagosan nyolc jelentkező is akad. Azzal, hogy jövő év május 1-jétől megszűnnek a kereskedelmi országhatárok, és az EU-tagországok száma nem 15 lesz, hanem 25, a verseny fokozottan erősödni fog. Egyre több vállalat jelenik meg más országok közbeszerzési piacán. Minderre úgy lehet felkészíteni a magyar vállalatokat, hogy a versenyképességüket kell erősíteni. Ez pedig már túlmutat a közbeszerzések piacán...

Kevesebb a jogsértés

A közbeszerzési döntőbizottság az idei első félévben 331 eljárást folytatott le, ami 51-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A döntőbizottság nyolcvannégymillió forint bírságot szabott ki. A testület 70 esetben állapított meg jogsértést, és 123 alkalommal elutasította a panaszos beadványt. A döntőbizottság első félévben kiadott határozatai ellen 34 esetben fordultak keresettel a bírósághoz, ami 24-gyel kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Vagy a pályázó cégek, vagy hivatalból valamely ellenőrző hatóság támadja meg a gyanús ügyleteket: például a pályáztatás módját vagy magát a pályázat eredményét kifogásolva. Hamarosan bevezetik a békéltetés intézményrendszerét is, ami azt a célt szolgálja, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos viták végére minél előbb pont kerülhessen. A vitás eseteket jelenleg a közbeszerzési tanács döntőbizottsága bírálja el. Mivel a döntőbizottság elé nagyon sok – évente mintegy nyolcszáz – jogorvoslati ügy kerül, ezért a békéltetési eljárás jelentős terheket vehet le a testület válláról. Egy-egy ügyben a kirendelt békéltető megpróbálja a vitatkozókat megállapodásra késztetni, ha ez sikerrel jár, akkor további jogorvoslati eljárás nem indul.

A törvénytervezet széles körű szakmai vitája még a tavasszal megkezdődött. Valószínűleg a parlamenti vitában is számos jobbító észrevétel hangzik majd el, ezért várható, hogy az új, teljes mértékben EU-konform jogszabály a mindennapi életben is megállja majd a helyét.