Állami és magántőke a fürdőfejlesztésben
A mai Magyarország területén, az egykori Pannonia Provincián a rómaiak építették az első fürdőket – külön a civil lakosság, a legionáriusok és a római állampolgársággal nem rendelkező segédcsapatok számára. A tartomány fővárosában, Aquincumban lévő fürdőket a budai hegyek lábánál fakadó források táplálták. A Római Birodalom bukását követő népvándorlás viharos századaiban megsemmisültek az aquincumi létesítmények, ám az államalapítás után ismét felvirágzott a fürdőkultúra. A XII. században a johannita lovagok már fürdőkórházat is építettek, amelyben a keresztes hadjáratokról hazatért sebesülteket gyógykezelték. Később a mai Rudas fürdő helyén épült kórház, ahol elsősorban a leprás betegeket próbálták termálvízzel orvosolni.
A bővizű múlt
A XV. század első felében (I. Zsigmond uralkodása alatt, amikor átmenetileg Buda volt a Német-római Császárság fővárosa) fürdőink európai hírnevet szereztek. Mátyás király idejében tovább gazdagodott a gyógyfürdőkultúra. Az 1500-as évek elején megalapították a Szentlélek kórházat, amely a mai Császár fürdő helyén állt, és a legkülönfélébb betegségekben szenvedőkön segített. A XVI-XVII. században a török megszállás pusztításait nyögte az ország, ám a fürdőket nem érte kár, sőt újabbak épültek. (1669-ben egy angol utazó nyolc török fürdőt számolt a városban.) Közülük néhány máig szinte változatlan formában szolgálja a vendégeket (Rudas, Király, Rác fürdő).
A XVIII-XIX. században fejlődésnek indultak a termálvízben gazdag régiók, ekkor jöttek létre a nagy, nemzetközileg is elismert fürdőhelyek (Balf, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Harkány stb.). Az első világháború visszavetette a lendületet, de az 1930-as években ismét előtérbe került a forrásvizek gyógyító hatása: tudományos kutatások folytak, kórházi részlegek, intézetek szakosodtak a balneoterápiára. Budapest – mint a világ legtöbb gyógyító termálkútjával rendelkező főváros – 1934-ben elnyerte a Fürdőváros címet. 1937-ben hazai kezdeményezésre – budapesti székhellyel – nemzetközi gyógyfürdőszövetség alakult, amelynek elnöke és főtitkára is magyar volt.
A második világháború – és ideiglenes helyreállítások – után a fürdők csak tisztasági funkciókat láttak el, és kizárólag magyar vendégeket fogadtak. Az újabb fejlődés az 1960-as években kezdődött, az ország különböző pontjain számos új gyógyfürdőt, uszodát, strandot építettek, a meglévőket pedig korszerűsítették. Hazánk kivételes adottságait az ENSZ is elismerte: mintegy harminc évvel ezelőtt a magyarországi fürdőfejlesztés elősegítése, a tervezési programok kidolgozása és az itt szerzett tapasztalatok nemzetközi hasznosítása érdekében Thermal Projekt intézetet alapított fővárosunkban.
Budapest a világ egyetlen olyan nagyvárosa, ahol több mint száz, különleges ásványianyag-tartalmú termálforrás, illetve -kút, és csaknem ötven fürdő várja a gyógyulásra, felüdülésre vágyókat.
A kutak számát és a vízminőséget illetően tehát büszkék lehetünk, a létesítmények színvonalát tekintve viszont korántsem. A mai orvoslás már nem tekinti egyedül üdvözítőnek a balneoterápiát. A csupán fürdőzésre alapozott kezelések helyébe a természetes gyógymódok teljes eszköztárát (gyógytorna, masszázs, iszappakolás, iontoforézis stb.) bevető komplex terápia lépett. A XXI. században elvárható színvonalú szolgáltatásokat azonban ma még csak kevés helyen vehetünk igénybe.
A csúszás élménye
A 2001-2002-es állami pályázatokon (a Széchenyi-terv keretében) csaknem 30 milliárd forintot nyertek a jelentkezők fürdő-, illetve az azokhoz kapcsolódó szállodaberuházásokra. Az idén a felújításokra a korábbiaknál kevesebb, 5,1 milliárd forint jut. Támogatásban az elmúlt években 61 fürdő részesült.
Az ország második, 1,4 milliárd forintból létesített aquaparkjában, Zalaegerszegen tavaly 200 ezer látogató fordult meg, közülük 107 ezren vették igénybe a 18 csúszdából álló aquacityt, a többiek a hagyományos termálfürdői szolgáltatásokat választották. A beruházás, amelyből 608 millió forintot tett ki a Széchenyi-tervből elnyert támogatás, várhatóan hat-nyolc év alatt térül meg. Az üzemeltető Thermalplus Kft. az idén a tavalyi 30-40 százalékkal szemben 50-60 százalékosra szeretné növelni a 4500 fő befogadására alkalmas aquacity kihasználtságát. A kft. további egymilliárd forintos fejlesztést tervez: két éven belül fedett résszel bővül a park, a vizet 2100 méter mély, saját termálkút szolgáltatja majd.
A csaknem 2 milliárd forintért, 999 milliós állami támogatással épített debreceni mediterrán élményfürdő, az Aquaticum szintén lassú megtérülésre számít. Annál is inkább, mert a borsos belépőjegy – 3500-3700 forint – sokakat távol tart.
A 2,5 milliárd forintos beruházással megvalósuló győri termál- és élményfürdő október elején nyílik; az üzemeltetést pályázat útján elnyert társaság 25 évre bérli a létesítményt. A beruházáshoz a város csaknem 1 milliárd forintot nyert a Széchenyi-terv pályázatán, ehhez tett hozzá másfél milliárdot az önkormányzat. A Rába-Quelle Kft. 502,5 millió forint plusz áfa díjat fizet két és fél évtized alatt az önkormányzatnak évenkénti ütemezésben: jövőre 300 ezer, a 25. évben pedig 34 millió forintot. Az önkormányzat a bevételt a létesítmény korszerűsítésére fordítja. A termál- és élményfürdőben négy termál-, négy gyógy- és egy gyerekmedence, valamint szauna várja a vendégeket. A kft. 80 millió forintos befektetéssel korszerűsíti a fürdő szomszédságában lévő gyógyászati részleget, ahol mozgásszervi betegségeket kezelnek évtizedek óta. A két létesítményt folyosó köti majd össze. A bérlő társaság már négy-öt év múlva számít némi nyereségre.
A visszafogottabb állami részvétel ellenére a befektetők továbbra is jó üzletet látnak a fürdőfejlesztésben. Magánerőből épül például a 4500 fős befogadóképességű mogyoródi vízi vidámpark. A Hungaroring szomszédságában lévő, 11,5 hektáros területen tavas barlang, 300 méteres "vadvízi" sodrófolyó, 25 csúszda várja majd az igényes vendégeket. A 2 milliárd forintos beruházáshoz a Raiffeisen Bank nyújtott hitelt az építtető Aquapolis és Resonator Kft. számára.
A tervek szerint elsősorban magántőkéből, kisebb részben bankhitelből gazdálkodik majd az egerszalóki sódomb hasznosítója, a Szalók Holding Rt. A 15 milliárdos beruházás ötödéből 2 ezer férőhelyes gyógy-, termál-, élményfürdőt, welness- és gyógyászati centrumot magában foglaló fürdőközpont épülne, amelyhez 1 milliárd forintos állami támogatást remélnek. A fürdő mellé egy 200 szobás szállodát és egy 300 házból álló üdülőfalut is terveznek. A nyitást követő harmadik évtől 400-450 ezer vendéggel és mintegy tízéves megtérüléssel számolnak.
Strandok vízforgatóval
A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 1996-os kormányrendelet előírta, hogy 2002. december 31-éig az ország összes strandját el kell látni megfelelő vízminőséget eredményező vízforgató berendezéssel. A követelménynek ugyan nem tudott minden fürdő határidőre megfelelni, de a változtatás kényszere megmozgatta a tulajdonosok-üzemeltetők fantáziáját: ha már úgyis "szét kell verni" a medencéket, egyúttal igyekeznek azokat – illetve a strandok egészét – nyugati színvonalúvá varázsolni. Ennek az építkezési hullámnak köszönhetően megújult Budapest több fürdője is. A patinás Római bejáratának átépítése 40 millió forintba került. Az összeg felét a Széchenyi-terv pályázatán nyerték. Az új épület méltó emléket állít a strand területén, környékén korábban kialakult római építészetnek, kultúrának. A tervezésnél szempontként szerepelt a beléptetőrendszerek áteresztőképességének növelése. A Római strandfürdő teljes átalakítása csaknem 560 milliót emésztett fel, a költségek nagy részét (534,9 millió forintot) a Fővárosi Önkormányzat állta. A strand legnagyobb attrakciója a két, egymás fölött párhuzamosan futó, kétemeletnyi magasból induló csúszda. A siklás élményét még izgalmasabbá teszi, hogy hosszú másodpercekig sötétben kanyarognak a vendégek, majd a csillagos égbolt képét láthatják a belső falra vetítve. A látogatók kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe vehetnek: ingyenesen használhatják a strand kondicionálótermét, barangolhatnak a világhálón, illetve levelezhetnek az internetkávézóban, továbbá különböző beachprogramokkal (sport- és akadályversenyek, játékos vetélkedők) múlathatják az időt.
Megújult a Pünkösdfürdői strand is. Az 1935-ben, Hajós Alfréd tervei alapján épült fürdőt tavaly, illetve az idén korszerűsítették. A rózsalugasok, terebélyes fák, pázsittal borított zöldterületek között lévő, vízforgató berendezésű medencék (köztük élmény- és csúszdás gyermekmedence) valamennyi korosztályt várják. A szolgáltatási paletta 25 személyes finn szaunával is kibővült.
A Margitsziget természetvédelmi területén található Palatinus fürdő 1919-ben nyitotta meg kapuit. A nagymedence megépítésével 1921-ben alakult át stranddá. Nagy népszerűsége miatt bővíteni kellett, ezért 1937-ben építészeti pályázatot írtak ki, amelyen Janáky István terveit fogadták el. Ezek alapján készült el a mai létesítmény, amelynek medencéit termálforrások táplálják. Az 1980-as évek második felében ötpályás csúszdát építettek. A medencéket 2002-ben modernizálták, vízszűrő és -forgató berendezéssel látták el. Az élményfürdő hullámparádéval, nyakzuhannyal, pezsgőztetővel, sodrófolyosóval kényezteti a látogatókat. A vízi örömök mellett sportpályák és játszóterek is szolgálják a vendégek felüdülését. A felújítási munkálatok mintegy félmilliárd forintba kerültek. A Palatinus Budapest egyik leglátogatottabb strandja. Nemcsak a hazaiak, hanem a külföldiek körében is népszerű, így a korszerűsítésre fordított pénz várhatóan gyorsan megtérül.
Komplex gyógykezelés
A természetes gyógymódok világszerte egyre nagyobb teret nyernek. Ez érthető is, hiszen többnyire éppoly hatásosak, mint a patikaszerek, de azokkal ellentétben – általában – nincs mellékhatásuk. A balneoterápia az egyik legősibb kezelési mód. A hatályos jogszabályok alapján a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. létesítményeiben tízféle fürdőkezelést vehetünk igénybe orvosi javaslatra, rehabilitációs céllal: termálgyógymedencét, termálkádfürdőt, iszappakolást, súlyfürdőt, szénsavas kádfürdőt, orvosi gyógymasszázst, víz alatti sugármasszázst, víz alatti gyógytornát, komplex gyógyfürdőellátást és csoportos gyógyúszást. Ez utóbbi elrendelésére (18 éves kor alatti pácienseknél) a megbetegedés természetétől függően a szakmailag illetékes orvos jogosult, a többi gyógyfürdőkezelést reumatológus, ortopéd, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos írhatja elő. A szolgáltatások – a közgyógyellátás keretén kívül – a fürdőorvosi tanácsadó rendelésen felírt utalvánnyal is igénybe vehetők. A tanácsadás díja belföldi betegek részére első alkalommal 1400, ismételt vizsgálat esetén 1000 forint. A magyar nyugdíjasoknak első és ismételt orvosi vizsgálat esetében 450 forintot kell fizetniük, a külföldi betegeknek első alkalommal 4500, ismételt vizsgálat során 4000 forintot. A Gellért gyógyfürdő orvosi osztályán sókamra, gyógyszeres inhaláció és fogínyzuhany is a betegek rendelkezésére áll.
Komplex gyógyfürdőellátás (nappali kórházak) négy fürdőben, a Gellértben, a Széchenyiben, a Lukácsban és a Rudasban vehető igénybe a társadalombiztosítás terhére, térítésmentetesen, vagy komplex gyógyfürdőellátás-utalvánnyal 200 forint/alkalom díj ellenében, amelyet a kúra megkezdésekor egy összegben kell befizetni. A beutalóval, illetve helybiztosítással nem rendelkezők komplex ellátása a Gellért fürdőben napi 5000, a Széchenyiben, a Rudasban és a Lukácsban napi 4000 forintba kerül. A kezelések megkezdése előtt minimum hat héttel be kell jelentkezni.
Hiányzó százmilliók
A Gellért Szálló és fürdő szecessziós épülete Budapest egyik legszebb, emblematikus háza. A fürdő előcsarnokába lépve békebeli idők hangulatát érezhetjük. Sajnos a gőzfürdőt, a szaunakamrákat és a zuhanyozókat látva csappan a komfortérzetünk. A berendezések elavultak, a helyiségek elhanyagoltak. A gőzfürdő nagy forgalmú masszázsrészlegében csupán lepedők választják el egymástól az ágyakat, a páciensek diszkrét kezelés helyett társas "élményben" részesülnek.
A korszerűsítéshez sok pénz kellene. Az épület műemlék, így a legcsekélyebb mértékű átalakításokhoz is a Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges. A szigorú előírások értelmében kizárólag az eredeti (illetve amennyiben az nem lehetséges, az ahhoz leginkább hasonló) állapotot, jelleget megtartó, korhű helyreállítás lehetséges. Ez azonban rendkívül költséges. Rák Tibor, a BGYH Rt. műszaki igazgatója egy, a pezsgőfürdőben három évvel ezelőtt végrehajtott apróbb felújítást említ példaként: Az 1918-ban épült csarnok mára tönkrement Zsolnay-kerámiadíszítései közül 14 elemet kicseréltek. A külön-külön legyártatott másolatok darabja 500-600 ezer forintba került. Az épület egészében foghíjasak a falakat, illetve a padlót borító Zsolnay-mozaikok. Utángyártásukra több száz millió forintot kellene áldozni. (A női termálrészleg újraburkolása önmagában 300-500 millió forintot emésztene fel.) A fürdő teljes rekonstrukciójához – amely egy gyógyapartman felépítését is magában foglalja – szűken számolva is mintegy 8-9 milliárd forint szükséges. A tervek elkészültek, a társaság folyamatosan pályázik állami és uniós pénzekre, azonban egyelőre nincs olyan forrás, amelyből fedezhetnék a költségeket. Rák Tibor kevés reményt fűz az EU-támogatáshoz, ugyanis a budapesti gyógyfürdők fejlesztése komoly konkurenciát jelentene a Nyugatnak. Az Unió elsősorban az úthálózat, az infrastruktúra kiépítésére, a nyugat-európai vállalkozók itteni megtelepedését segítő beruházásokra áldoz.
Ez év június 1-jétől a főváros legrangosabb (és ennek megfelelően drága) fürdőjében, a Szt. Gellértben új, Nyugat-Európában szokásos beléptetőrendszer működik, így a vendégek a szolgáltatás igénybevételének idejével arányos díjat fizetnek. További újdonság, hogy a fürdőzők szabadon járhatnak-kelhetnek a termál- és az uszodaosztályok között. A rendszer ellenőrzése számítógépes irányítással, elektronikus be- és kiléptetéssel történik. Az árakat forgalomelemzés alapján alakították ki. A tapasztalatok szerint a vendégek többsége átlagosan 2 órát tölt a fürdőben.
A Gellért fürdő speciális programja a zenés szórakozással egybekötött, hétvégi éjszakai fürdőzés. A fedett pezsgőmedencében, továbbá a kerti hullám- és termálmedencében muzsikaszó teszi élvezetesebbé a lubickolást, a teraszon hangulatos étterem és söröző várja a vendégeket.
Elpusztult gyógyszállók
A főváros pénzforrásai is apadnak. Az elmúlt néhány évben 5 milliárd forintot költött a kötelezően előírt vízforgató és -szűrő berendezésekre. (36 medencét szereltek fel ilyen szerkezettel. Felmentést csak azok a fürdők kaphattak, amelyek termálvize a forgatás következtében elveszítené a gyógyhatását.) Ezenkívül csak egy-egy tűzoltó munkára futotta a büdzséből. Ilyen volt például a Széchenyi fürdő homlokzatának rekonstruálása, amely 500 millió forintba került. Ez jóformán csak az állagmegóvást szolgálta. A teljes újjáépítés több mint 10 milliárd forintba kerülne.
Arra is akad példa, hogy magánbefektetők veszik a kezükbe egy-egy fürdő sorsát. Az Ybl Miklós tervezte Rác fürdő felújítására alakult a Rác Nosztalgia Kft., amelyben 25 százalékos tulajdoni résszel bír a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. (Az épület helyén már Zsigmond király idejében is fürdő állt.) A tervek értelmében felépül a második világháborúban lebombázott gyógyszálló is, a munkálatok várhatóan 2004 második felében fejeződnek be. A rekonstrukció 4,5 milliárd forintba kerül.
Bizonytalanabb a jövője két egyedi műemlék fürdőnek, az állami tulajdonból ki nem adható Rudasnak és Királynak. A két épület nem csupán hazánkban, hanem az európai civilizációban is páratlan érték, tőlünk nyugatra ugyanis az összes török hódoltság korabeli fürdő elpusztult. A Rudas török "magjának" rekonstrukciója mintegy 390 millió forintos befektetés, amelyre elvben megvan a fedezet, s a tervek is elkészültek. A fürdő teljes felújítására, a hajdani gyógyszálló, illetve kórház újrateremtésére azonban több milliárd kellene. Ennyit egyelőre nem tudnak előteremteni. Szintén pénzhiány miatt enyészik a Király fürdő. Ott még az állagmegóvást sem sikerül megoldani.
Budapest az 1930-as években adományozott Fürdőváros címet azzal érdemelte ki, hogy a kiváló gyógyvízforrásokra alapozott fürdők mellett kórházak, szanatóriumok, gyógyapartmanok szolgálták a vendégek regenerálódását. A gyógyszállók elpusztultak a háborúban, s azóta sem épültek újjá. A teljes értékű kúrákból hiányzik egy fontos láncszem: a gyógyulni vágyók nem bérelhetnek szobát, ahol nyugodtan pihenhetnek, nincs kizárólag az ő rendelkezésükre álló társalgó, kert, étterem, egyéb szolgáltatóegység. Ez a hiányosság erősen rontja fővárosunk versenyképességét a gyógyturizmus világpiacán.
Európában egyedülálló
Az ország legújabb, nyugat-európai színvonalú gyógyfürdője és -szállója ez év júliusában nyílt meg Tapolcán. A négycsillagos Hunguest Hotel Peliont mintegy 4,1 milliárd forintból 368 nap alatt építette fel a brit tulajdonú SCD Group. A zöldmezős beruházást a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési pályázata 1,156 milliárd forinttal támogatta.
A Balaton-felvidéki Tapolca egyik nevezetessége, hogy a város alatt több mint 20 kilométeres barlangrendszer húzódik, amelynek különleges mikroklímája gyógyító hatású. A közvetlenül a barlangok fölé épített komplexum Európában egyedülálló kúralehetőségeket kínál. A viszonylag állandó, 14-16 Celsius-fokos hőmérséklet, a csaknem 100 százalékos relatív páratartalom és a tiszta, por- és pollenmentes levegő gyógyítja az asztmás, allergiás és egyéb légzőszervi betegségben szenvedőket.
A tradicionális fürdőkúra alapvető eleme a magnéziumot, hidrogén-karbonátot, szulfátot tartalmazó termálvíz, amely a szálloda saját termálkútjából tör fel. A hagyományos terápiát galván-, oxigén-, ultrahangkezeléssel, iszappakolással, masszázzsal, gyógytornával, elektroterápiával egészíthetik ki a vendégek. A welness- és fitneszkínálat is gazdag: élményfürdő, jacuzzi, gyermek- és úszómedence, finn, infra- és bioszauna, gőzkamra, aromaterápia, oxarium, orvosi, valamint thai-masszázs, reggeli gimnasztika, vízi torna, fitneszterem, két fedett és két nyitott teniszpálya, két squash-, illetve tollaslabdapálya, minigolf. Természetesen fodrászat, kozmetika és szolárium is van a szállóban.
A Pelion 228 szobája közül 8 apartman (4-ben pezsgőfürdő is van), 4-et pedig mozgássérült vendégek számára alakítottak ki. Minden szoba (továbbá az összes vendégtér) légkondicionált, televízióval, telefonnal, internetcsatlakozási lehetőséggel, minibárral, széffel ellátott. Az épületben jól felszerelt, 200 fős konferenciaterem, továbbá 40-50 férőhelyes szekciótermek is találhatók.
Az egyágyas szobák napi 19 ezer, a kétágyasok 26 ezer forintba kerülnek. Az egyhetes komplex barlang-, illetve fürdőkúrák ára 99 400 forint. A Hunguest Hotels az idén 45 százalékos kihasználtságra számít a Pelionban.
Az SCD Group összesen 20 milliárd forint értékben invesztált Magyarországon: Hajdúszoboszlón már elkészült a termálfürdőhöz kapcsolt, 143 szobás gyógyszálló (2,1 milliárd forintért), Bükfürdőn pedig 3,5 milliárdból most épül egy 200 szobás szálloda, amely várhatóan 2004 májusában nyit.
Újkori fővárosi fürdőtörténelemA főváros területén fakadó 118, 21-76 °C-os természetes forrásból és fúrt kútból naponta 30 ezer köbméter termálvíz tör a felszínre. Többségük karsztvíz. A város ezen természeti kincseit és fürdőit gondozó Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Rt. első jogelődjét 1866-ban alapították, amikor is Buda városa saját kezelésébe vette a Rudas fürdőt. 1929-ben egyesítették a Szt. Gellért és a Rudas fürdő igazgatóságát, majd két évvel később hozzácsatolták a Széchenyi fürdőt is. 1933. január 1-jétől a három patinás létesítmény, továbbá a VI. kerület, Palotai utcai és a IX. kerület, Dandár utcai tisztasági fürdő, a dunai uszodák, valamint az 1916-ban alapított ásványvízgyár Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai néven egységes üzemként működött. A vállalat a későbbi évtizedekben egyre több fürdővel gyarapodott, újabb és újabb nevet kapott a törvényalkotók keresztségében, mígnem 1957-ben Fővárosi Fürdőigazgatóságként jegyezte be a budapesti törvényszék. Tevékenységi köreként a fürdőkben a közönség kényelmét és egészségét célzó szolgáltatások (fodrászat, kéz- és arcápolás, orvosi gyógymódok, orvosi rendelő, gyógyszálló, étterem, árusítóhelyek) fenntartását, e célból esetleg bérleti jogviszony létesítését írta elő. További feladatként ásványvíz palackozását, gyógyiszap csomagolását, ezek bel- és külföldi értékesítését határozta meg. 1985-től bővült a tevékenységi kör: víztermelés, vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, fürdőszolgáltatás, vízgazdálkodási kutatás és fejlesztés, vízi építmények kivitelezése, vegyes kiskereskedelem, egyéb kereskedelmi szolgáltatás, vendéglátás, kölcsönzés, egyéb idegenforgalmi szolgáltatás, ruhatár, csomag- és értékmegőrzés, szanatóriumi ellátás. A vállalat 1991-ben került a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába, jogutódjaként 1996-ban megalakult a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. A műemlék Király és Rudas fürdő állami tulajdonban maradt, kezelőjük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság |