Külpiaci rejtelmek

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 64. számában (2003. augusztus 1.)
Magyarország legjelentősebb Európán kívüli kereskedelmi partnere az Egyesült Államok, amellyel a kétoldalú forgalom tavaly megközelítette a 2,6 milliárd dollárt. Volt már ennél nagyobb is, 2001-ben csaknem elérte a 3 milliárd dollárt. A statisztikai adatok szerint a világ legerősebb gazdasága a kivitel terén az 5., behozatalunkat tekintve pedig a 7. helyen áll. Mi Amerika kereskedelmi partnerei sorában az 50. helyet foglaljuk el.

Jó széllel – az Egyesült Államokba

A korábbi években jelentős, évi 100-300 millió dolláros magyar aktívum volt jellemző, 2002-ben azonban közel 180 millió dolláros magyar passzívum keletkezett; miközben importunk lényegében az előző évi szinten maradt, addig exportunk mintegy 20 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a kivitelből kiesett két, egyenként több százmilliós nagyságrendű tétel – ad magyarázatot Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Az IBM megszüntette Székesfehérvárott a számítástechnikai alkatrészgyártást, a Flextronics felszámolta magyarországi üzemében az X-bokszok előállítását, és a GE fénycsőexportja is körülbelül a felére esett vissza.

Ezek lényesen nagyobb exportkiesést is okozhattak volna, ha nem sikerül más termékekkel ellensúlyozni hiányukat. A GE gázturbina- és alkatrészszállításait növelve mintegy 60 millió dollárral többet exportált, és az Opel jelentéktelen szintről ugyancsak 60 millió dollárra emelte a sebességváltók kivitelét. A Philips csaknem háromszorosára, 62 millió dollárra bővítette rádiótelefon-exportját, és 30 millió dollárra növelte számítógépalkatrész-kivitelét. A Biogal megkétszerezte laktonszállítását, ami így elérte a 45 millió dollárt. Az amerikai piacon évek óta otthonosan mozgó NABI-nak (North American Bus Industries) sikerült az előző évihez hasonló, 55 millió dolláros exportbevételhez jutnia. Nem lebecsülendő, hogy némileg növekedett a RÁBA teherautófutómű- és -tengelykivitele is.

A magyar-amerikai kereskedelmi forgalom öt éve (M USD)

Év

Kivitel

Behozatal

Összesen

Egyenleg

1998

1045,3

992,8

2038,1

52,5

1999

1297,2

967,9

2265,1

329,3

2000

1475,0

1223,6

2698,6

251,4

2001

1525,3

1424,2

2949,5

101,1

2002

1199,4

1379,1

2578,5

-179,7

Statisztika – két szemszögből

A legjelentősebb magyar exporttermékek a számítógép-alkatrészek, a gázturbinák és azok alkatrészei, a hordozható hifiberendezések, a karbonsav, a gépkocsi- és teherautó-részegységek, az izzólámpa, az autóbusz, az elektromosáram-fejlesztő és a személygépkocsi-sebességváltó. Mint a felsorolás is bizonyítja, a magyar kivitelnek több mint 97 százalékát gépek és gépi berendezések (63,7 százalék) és feldogozott termékek (33,5 százalék) adják. Az agrárium mindössze 2,3 százalékkal szerepel, annak ellenére, hogy az előző évekhez képest valamelyest nőtt a szállítások értéke (27,7 millió dollárra).

Az importból a gépek és berendezések 60, a feldolgozott termékek pedig 36 százalékkal részesednek. Az Egyesült Államokból behozott élelmiszer (a teljes import 2,5 százaléka) értéke tavaly csaknem 34 millió dollár volt.

Ezeket az adatokat a magyar Külügyminisztérium statisztikáiból idézzük. Azt már megszoktuk, hogy partnereink gyakran a mieinktől különböző számokkal dolgoznak, de akkora eltérést, mint ebben a relációban, még nem tapasztaltunk. Az amerikai kimutatások ugyanis nagy magyar aktívumokról számolnak be. Eszerint a magyar export értéke 2,6 milliárd, az importé pedig mindössze 688 millió dollár volt. Statisztikus legyen a talpán, aki ennek az ellentmondásnak az okait megfejti. Elégedjünk meg a rövid magyarázattal: az áruk igen gyakran más ország közvetítésével jutnak el a célországba. Van, ahol ezt regisztrálják, máshol viszont a származási helyet veszik figyelembe. A számbavételben tapasztalható különbség azonban nem zavarja kapcsolataink alakulását – teszi hozzá a helyettes államtitkár.

A magyar termékek piacra jutási feltételeit nagymértékben javítja a preferenciális vámelbánás (GSP), amit hazánknak 1989 óta nyújt az Egyesült Államok. Magyarország az amerikai GSP-rendszer egyik kedvezményezettje. Tavaly például csaknem 370 millió dollár értékű magyar áru amerikai importjánál használták ki ezt a kedvezményt, így kivitelünk egynegyede volt vámmentes. A két évig folytatott kétoldalú kereskedelempolitikai tárgyalássorozat végén, 2002 januárjában létrejött megállapodás eredményeként az amerikai partner kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig fenntartja Magyarország GSP-státusát, mi pedig mintegy 100 amerikai cikk esetében az EU külső vámszintjére csökkentettük le a vámokat. Amerikai részről fontos követelmény a szellemi tulajdon védelme. Számunkra igen előnyös, hogy sikeres egyeztetések után levettek bennünket a negatív besorolású listáról. Ez azért fontos, mert az amerikai cégek szívesebben fektetnek be olyan országban, ahol a szellemi tulajdon megfelelő védelemben részesül.

A magyar-amerikai kereskedelmi forgalom szerkezetének alakulása (M USD)

Árufőcsoport

Kivitel

Behozatal

2000

2001

2002

2000

2001

2002

Élelmiszerek, ital, dohány

24,6

24,2

27,7

30,4

39,3

34,8

Nyersanyag

1,8

4,1

5,4

14,5

16,0

15,4

Energiahordozók

1,2

0,9

0,7

4,1

3,1

4,2

Feldolgozott termékek

312,9

665,5

401,3

451,7

526,7

501,2

Gépek, gépi berendezések

1134,5

830,6

764,3

722,9

839,1

859,7

Összesen

1475,0

1525,3

1199,4

1223,6

1424,2

1379,1

Nagy a szimpátia

A feltételek tehát adottak, és az utóbbi időkben nőtt a politikai kapcsolatok szerepe is. Az amerikaiak rendkívül nagy szimpátiával viseltetnek olyan országok iránt, amelyek támogatják az Egyesült Államok nemzetközi politikáját. Ezt tapasztalhatták a Major István által vezetett delegáció tagjai is, akiket az amerikai hivatalos szerveknél és nagyvállatoknál tett látogatás alkalmával egyaránt barátokként fogadtak. Ez olyan kedvező politikai hullám, amit a magyar vállalatok az üzleti életben is meglovagolhatnak – mutatott rá a helyettes államtitkár.

– Megnőtt ugyan az érdeklődés Magyarország iránt, de a termékek és a szolgáltatások piacát csak "amerikai módon" lehet elérni. Ennek érdekében javítani kell az országról kialakított képet, amire ugyan sokat kell áldozni, ám a kiadások végső soron megtérülnek – állítja Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. Példaként említi a magyar bor esetét, amely vetekszik ugyan a világ legjobbjaival, de sajnos alacsony árszinten vezették be az amerikai piacra. A helyzet megváltoztatása érdekében országkampányra, rendezvényekre, promóciókra van szükség, amit szívesen vesznek és értékelnek az amerikai vásárlók.

Óriási piacról van szó, hiszen az Egyesült Államok tavaly több mint 1400 milliárd dollár értékben importált árut és szolgáltatást. Ha egy cégnek sikerül Amerikában megkapaszkodnia, akkor már nem az a kérdés, hogy milyen árat kér, hanem az, hogy képes-e megfelelő tételeket szállítani. A magyar vállalkozók elsősorban a gazdaság itt-ott fellelhető réseibe törhetnek be, mindenekelőtt innovatív, szellemi termékekkel. Jó példa erre az adatmentésre szakosodott Kürt Kft., a NABI pedig egyenesen meghódította az amerikai városi buszok piacát. Már több példa van – elsősorban a szoftverek fejlesztésében – a szellemi kapacitások közös hasznosítására. Az amerikaiak gyakran hangoztatják, hogy a magyarokat innovativitásuk, találékonyságuk miatt kedvelik. Washingtoni kormányzati szándék az is, hogy Magyarországon közös kutató-fejlesztő bázisokat hozzanak létre. Több amerikai nagyvállalat pedig azt tervezi, hogy hozzánk telepíti regionális vagy központi szolgáltatóbázisait.

Az amerikai gazdaság

Az Egyesült Államoké a világ legnagyobb gazdasági ereje. A több mint 290 millió lakosú országban az egy főre jutó éves GDP megközelíti a 33 ezer, a bruttó hazai termék pedig meghaladja a 10 586 milliárd dollárt. Hatalmas felvevőpiaca 2002-ben 1410 milliárd dollár értékben importált árut és szolgáltatást. A gazdaságóriás minden legkisebb rezdülése hatással van a világgazdaság egészére. * Ezért is fontos figyelemmel kísérni az amerikai makroadatok alakulását. Első pillantásra szembetűnő, hogy 2002-ben az állami költségvetés – elsősorban a megemelt katonai kiadások miatt – több mint 300 milliárd dollárnyi hiánnyal zárt. Megrendítő adat, hiszen a megelőző hat esztendőben a mérleg alapvetően kiegyensúlyozott volt. A kereskedelmi forgalom egyenlege 435 milliárd dolláros passzívumot mutatott (amint az előző években is), s a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,8 százalékára nőtt. A munkanélküliségi ráta tavaly 6 százalékra emelkedett, holott az előző öt esztendőben 5 százalék alatt maradt. Legkedvezőbbnek az infláció alakulása tekinthető, amely az utóbbi két esztendőben egyaránt 1,6 százalékon állt. A GDP növekedése biztatónak is nevezhető, hiszen a 2002-es 2,6-2,8 százalékos bővüléssel több gazdasági nagyhatalom is kiegyezne. A meglehetősen hullámzó eredmények azonban elgondolkodtatóak (a harmadik negyedévben 4, a negyedikben 1,4 százalék volt a növekedés). Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed 2003-ra 3,2-3,5 százalékos bővülést prognosztizál. * Hátráltatta a növekedést, hogy tavaly a nagyvállalatokkal, illetve azok vezetésével szemben erősödött a bizalmatlanság. 2002-ben számos, korábban soha nem látott mértékű könyvelési csalásra derült fény. Ezek hatására a Dow Jones-index 17, a Standard & Poor's 500-as indexe 23, a Nasdaq pedig 31 százalékot zuhant egy év alatt. * Bush elnök ez év januárjában ismertette a gazdaság fellendítésére kidolgozott középtávú gazdasági tervét, amelynek három fő célja van: a belső fogyasztás növelése, a magán- és vállalati befektetések bővítése, valamint a munkanélküliek helyzetének orvoslása. A terv tartalmazza a 2001-ben megkezdett adócsökkentés kiterjesztését is. * Az amerikai tőkekivitel kiemelt célpontjai változatlanul a fejlett ipari országok és Kína. Az elmúlt években a közvetlen befektetések mintegy fele Nyugat-Európába, egyötöde Latin-Amerikába, ennél valamivel kevesebb Ázsiába, egytizede pedig Kanadába irányult. Kelet-Közép-Európa részesedése minimális. A rendelkezésre álló legutolsó adatok szerint egy év alatt 60 százalékkal mérséklődött az amerikai gazdaságba áramló tőke nagysága, ami eddig összesen több mint 800 milliárd dollárt tett ki. Az Európai Unióban az amerikai befektetések kumulált értéke elérte a 640 milliárd dollárt.

A legnagyobb befektető

Az Egyesült Államok a magyar gazdaság legjelentősebb befektetője: az eddigi, csaknem 28 milliárd dollár értékű invesztíció közel egyharmada amerikai eredetű. Vannak olyan befektetők, amelyek a privatizációban vettek részt, és egyre nagyobb a zöldmezős beruházások aránya. Körülbelül 600 regisztrált amerikai cég van jelen Magyarországon, ám – beleszámítva a kis, egy-két tagot számláló képviseleteket is – számuk eléri az ezret is. Minden jelentősebb amerikai vállalat Magyarországon van már, és egyre több a közepes és a kisebb vállalkozás is – tájékoztat az AmCham ügyvezetője.

Az amerikai cégek a magyar gazdaság minden területén megtalálhatók, legnagyobb súllyal a telekommunikációban, a számítástechnikában és az autóiparban működnek. A General Electric például 1,1 milliárd dollárt fektetett be, és a társaság jelezte azt is, hogy idetelepíti regionális szolgáltató központját. A Hewlett-Packard már nálunk üzemelteti regionális szoftverfejlesztő központját. Az elmúlt hónapokban a HP, az Alcoa, a Bruswick, az AIG, a Jabil Circuit és a Flextronics valósított meg vagy jelentett be beruházást.

Az SCI magyarországi üzemében pedig tavaly indult el a személyi számítógépek gyártása, ezzel együtt a tatabányai üzemben éves szinten egymilliárd dollár értékben készülnek termékek. Az AIG a GMT Communications Partnersszel együtt megvásárolta a Vivendi Hungaryt. A Jabil Circuit Nagy-Britanniából Magyarországra kívánja telepíteni elektronikaialkatrész-gyártó üzemét, amely tiszaújvárosi gyárában már 450 dolgozót foglalkoztat. Az Alcoa 43 helyről Székesfehérváron vonja össze európai számítástechnikai központját. A társaság eddig több mint 370 millió dollár értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.

Újabban azonban megcsappantak a befektetések, mivel az amerikai gazdaság lelassult. A cégek jobban megfontolják, hol invesztáljanak, most elsősorban korábbi pozícióik megtartására törekszenek – mondja Fáth Péter. A korábbi projekteket elhalasztják, azokkal kedvezőbb széljárásra várnak. Elsősorban az autóelektronikai és a környezetvédelmi termékek gyártásában várható az amerikai vállalatok nagyobb aktivitása.

Magyar buszok Amerikában

A NABI (North American Bus Industries) márkanév már Amerika-szerte ismert a városi autóbusz-üzemeltetők körében. A cég első lépésként megvásárolta egy csődbe jutott amerikai autóbuszgyártó termelőeszközeit az Alabama állambeli Annistonban. Az 1994-ben a magyar befektetők által alapított társaság évről évre növelte termelését és árbevételét. Működésének első évében már 47 autóbuszt értékesített, majd fokozatosan az amerikai piac egyik fontos szereplőjévé vált. Először megnyerte a Washington és Baltimore városok által kiírt pályázatot, majd Miami, Buffalo, Tampe, Santa Monica, Phoenix és Philadelphia következett. A felfutásra jellemző, hogy a NABI 2001-ben már 1319 autóbuszt szállított 344 millió dollár értékben. * A társaság által gyártott alacsonypadlós buszok népszerűsége látványosan növekedett Amerikában, és újabb nagy előrelépést jelentett a korróziómentes, üvegszál-erősítésű technológia bevezetése. A NABI időközben betört a brit piacra is. Összességében a csoport rendelésállománya tavaly meghaladta a 3000 darabot, s értéke elérte a 900 millió dollárt. A cég megkezdte az értékesítést Magyarországon is. * A társaság merész célokat tűzött maga elé: három év alatt árbevételét évi 500 millió dollárra kívánja növelni, az amerikai városi tömegközlekedési piacon 20 százalékos részesedést akar elérni, és hatókörét ki szeretné terjeszteni a kelet-ázsiai piacra is. Hosszabb távú terveikben évi 2500-3000 autóbusz gyártása szerepel.

A kamara javaslatai

A befektetések helyzetével egyébként is igen behatóan foglalkozik az Amerikai Kereskedelmi Kamara, így a közelmúltban megjelentetett kiadványának első számát is ennek a témának szentelte. A "Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI)" című kiadvány keresi és részben meg is adja a választ arra a kérdésre, hogy miért esett vissza a működőtőke-befektetések szintje Magyarországon, miközben a szomszédos országok egyre több külföldi tőkét vonzanak. A helyzet megoldására az összeállítás négy összetevőt sorol fel: 1. Előnyöket kell kínálni a befektetőknek. 2. A támogatásoknak kiszámíthatónak és fenntarthatónak kell lenniük. 3. Ezeket világosan és közérthetően kell a befektetők tudomására hozni. 4. Hatékony és befolyással bíró intézményre van szükség a külföldi befektetők fogadásához. A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a legsikeresebb országok, ahol egy helyen intézik a befektetők teljes körű kiszolgálását (egyablakos ügyintézés).

A Smart Hungary program keretében a beruházóknak juttatható összes támogatás jóval kevesebb, mint amennyit például Szlovákiában vagy Csehországban ajánlanak, ahol még mindig tízéves társaságiadó-mentességet ígérnek a befektetőknek – tolmácsolja a kiadvány egyik megállapítását a kamara ügyvezető igazgatója. Mint mondja, korábban javasolták a kormánynak, hogy az általános társasági adó mértékét fokozatosan – három év alatt – csökkentsék a jelenlegi 18-ról 12 százalékra. Felül kellene vizsgálni az iparűzési adót is, amely kétségtelenül a helyi önkormányzati bevételek jelentős hányadát adja. Azt javasolják, hogy az önkormányzatok ehelyett a személyi jövedelemadó meghatározott százalékát kapják meg, mert ezzel a helyben lakók is jobban kötődnének a településhez. Az AmCham összességében magasnak tartja a bérköltségeket, és szeretné, ha javulna a gazdasági környezet, a jogszabályok átláthatóbbak és kiszámíthatóbbak lennének.

Egy amerikai vállalkozó-befektető számára mindez elengedhetetlen. A kamara igyekszik Magyarországot vonzóvá tenni az amerikaiak szemében, s arra törekszik, hogy a magyar vállalkozók ismertebbé váljanak Amerikában – hangsúlyozza Fáth Péter. Ezért hozták létre az AmCham internetes regisztrációját, ahová díjmentesen felveszik a jelentkezőket, akik az új terméktől a kooperációig a legkülönbözőbb együttműködési lehetőségeket kínálhatják fel. Eddig már több százan kerültek be a nyilvántartásba, és a kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy a kamara közvetítésével rövid idő alatt negyven sikeres kapcsolat jött létre.

E véleményekre reagálva idézzük Lednitzky Pétert, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) vezérigazgatóját, aki bejelentette: befejeződött a közhasznú társaság átszervezésének első üteme, aminek keretében létrehozták a kiemelt befektetési projektek igazgatóságát, és megtették az első lépést az egyablakos befektetésösztönzési rendszer kialakításához. Az ITDH elindította célzott befektetőkereső programját, amelyen belül kiemelkedő helyet foglalt el az Egyesült Államokban rendezett road show. A promóciós és marketingkommunikációs program öt helyszínen zajlott: Bostonban elsősorban a high-tech-kel foglalkozó, Detroitban az autóipari cégek vettek részt, New Yorkban pedig főként a tőzsdei társaságok érdeklődését kívánták felkelteni.

Virginiában hamarosan megnyílik a magyar inkubátorház, amely döntően a technológiai és innovációs kapcsolatok szélesítésére hivatott. A központot állami támogatással és vállalati hozzájárulással Richmond környékén állítják fel – ily módon a magyar kutatásfejlesztő cégek számára lehetőség nyílik az amerikai technikai, technológiai fejlesztésekbe való bekapcsolódásra. A központ legfontosabb célja, hogy marketinget szolgáltasson és piacot keressen a magyar K+F eredmények és az ilyen termékek számára, s az, hogy cégeink szellemi kapacitásairól az amerikai kis- és közepes vállalkozások is jobban, közvetlen módon szerezzenek tudomást. Az ötlet Mark Brzezinskitől, a korábbi amerikai külügyminiszter fiától származik.

Jövedelmező kapcsolatok

Az iraki újjáépítést szervező amerikai nagyvállalatok felkérték a Vegyépszer Rt.-t, hogy adjon ajánlatot a meghirdetett beruházásokra. A társaság – amelynek az iraki újjáépítésben kulcsszerepet játszó Bechtellel még Kazahsztánból eredő régi kapcsolatai vannak – az iraki olajüzletből tartósan évi 5-8 milliárd forint bevételt remélhet. A magyar vállalat a Brown & Roottal Algériában dolgozott együtt, ezzel a referenciával is jó esélyei vannak Irakban. A Vegyépszer sikeres pályázat esetén 150-200 alkalmazottal lehet jelen az ázsiai országban, és a megbízatás várhatóan hosszabb időre szól majd, mert az amerikai nagyvállalatok is tartósan rendezkednek be a térségben. Tímár Gyula vezérigazgató tájékoztatása szerint elsősorban az olajkitermeléshez kapcsolódó beruházásokban, csőfektetésben és karbantartásban kaphatnak szerepet.

Lehetőségek Irakban

A kétoldalú kapcsolatok az iraki újjáépítés keretében ugyancsak tovább bővülhetnek, részvételünkről több szinten folynak a tárgyalások és egyeztetések. Ezek közül kiemelkedik Major István május végi amerikai tárgyalássorozata, amelynek során a külügyi és a kereskedelmi minisztériumban, valamint a nemzetbiztonsági hivatalban informálódott. Mint tisztázódott, az újjáépítést a washingtoni kormány segélyszervezetein keresztül amerikai fővállalkozásban "vezénylik le", ehhez keresnek szigorúan piaci, üzleti alapon alvállalkozókat. Nagy előnynek számít, ha a jelentkező cég rendelkezik térségbeli, mi több, iraki referenciával. A tájékoztatás szerint az első szakaszban elsősorban a víz- és energiaellátás, az egészségügyi alapszolgáltatások, valamint az élelmiszer-ellátás területein működő vállalkozásokat várják. A második szakaszban fogadják az építő és szerelő vállalatok pályázatait, a program koordinálására életre hívott USAID emellett keresi a privatizációhoz, valamint a kis- és közepes vállalkozások és a közigazgatás megszervezéséhez értő szakembereket is.

Egyelőre azonban még sok a nyitott kérdés. Nem eldöntött például, hogy a vízellátó rendszerek amerikai vagy európai szabványok szerint épülnek-e újjá. A fővállalkozókat szigorú közbeszerzési eljárás alapján választják ki, ezek azonban már nem tisztán üzleti alapon válogatnak a náluk jelentkező alvállalkozók között. Felhívták a figyelmet arra, hogy az Irakba települő cégek munkatársainak védelméről, biztonságáról a kiválasztott vállalkozásoknak maguknak kell gondoskodniuk.

Az iraki újjáépítésben csak a versenyképes ajánlatokkal és a helyi tapasztalatokkal rendelkező vállalatoknak van esélyük a részvételre – hangsúlyozza Spányik Péter, az ITDH vezérigazgató-helyettese. Éles verseny várható, hiszen naponta tizenkétezer ajánlat érkezik a USAID-hez, amelyeket válogatásra a fővállalkozókhoz továbbítanak. A közhasznú társaság a magyar cégek pozíciójának, esélyeinek javítása érdekében iraki újjáépítési koordinációs irodát hozott létre, ahol regisztrálják és a rekonstrukciós programokkal megismertetik az érdeklődő vállalatokat. Hasznos tanács: az érdeklődők maguk is folyamatosan kísérjék figyelemmel az amerikai fővállalkozók honlapját, mivel ezekben a hónapokban a pályázatokat ott teszik közzé.

A kapcsolatok felvétele, vállalataink megismertetése hasznos lehet, még akkor is, ha most nem sikerül konkrét együttműködési megállapodást kötniük. Érdemes tehát ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy cégeink akár kisebb szegmensekben is ismertebbé tegyék magukat a hatalmas amerikai gazdasági-üzleti világ számára.

A legnagyobbak között

Kevés olyan hazai alapítású, 100 százalékig magyar tulajdonban lévő vállalat akad, amely elmondhatja magáról, hogy szakmájában a világ három legnagyobbjának egyike. Ilyen a Kürt Computer Rendszerház Rt., amely árbevételét tekintve ugyan nem nevezhető óriásnak, ám az informatikai piac egyik szegmensében, az adatmentésben és az adatvédelemben a legnagyobbak közé tartozik. A vállalkozás 2002-ben egymilliárd forintos árbevételt ért el, aminek kétharmada az újabb ágazatnak tekinthető adatvédelemből származott – tájékoztatott Kürth Sándor, a részvénytársaság résztulajdonos-vezérigazgatója. A társaság az idén Bochumban alapította meg németországi leányvállalatát, és miután eredményei az Egyesült Államokban is feltűnést és elismerést keltettek, a tervek szerint a Kürt Rt. terjeszkedésének következő állomása a tengerentúli nagyhatalom lesz. Az elképzelések szerint az amerikai kirendeltség Észak-Virginiában létesül, a szövetségi kormányhivatalok és olyan nagy cégek központjainak közelében, mint az Oracle, az AOL és az SAP.

Magyar Nagykövetség

Külgazdasági attasé

Office of the Counselor for Economic Affairs

Embassy of the Republic of Hungary

2401 Calvert Street, N.W., Suite 1021

Washington D.C. 20008

Tel.: (202)387-3191

Fax: (202) 387-3140

e-mail: hutradewa@aol.com

ITD Hungarian Trade Office/East Coast

150 East 58th Street, 33rd Floor

New York, N. Y. 10155-3398

Tel.: (212)752-3060, -3061, -3062

(212)752-5033, -5039, -5088

Fax: (212)486-2958

e-mail: itdnewyork@hungariantrade.org

ITD Hungarian Trade Office/West Coast

11766 Wilshire Blvd., STE 410

Los Angeles, CA 90025

Tel.: (310)479-7878

Fax: (310)479-5119

e-mail: itdlosangeles@hungariantrade.org

ITD HUngarian Trade Office/Midwest

500 North Michigan Avenue, Suite 810

Chicago, IL 60611

Tel.: (312)377-7722

Fax: (312)377-7723

e-mail: itdchicago@hungariantrade.or

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. augusztus 1.) vegye figyelembe!