Külpiaci rejtelmek

Jó széllel – az Egyesült Államokba

A korábbi években jelentős, évi 100-300 millió dolláros magyar aktívum volt jellemző, 2002-ben azonban közel 180 millió dolláros magyar passzívum keletkezett; miközben importunk lényegében az előző évi szinten maradt, addig exportunk mintegy 20 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a kivitelből kiesett két, egyenként több százmilliós nagyságrendű tétel – ad magyarázatot Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Az IBM megszüntette Székesfehérvárott a számítástechnikai alkatrészgyártást, a Flextronics felszámolta magyarországi üzemében az X-bokszok előállítását, és a GE fénycsőexportja is körülbelül a felére esett vissza.

Ezek lényesen nagyobb exportkiesést is okozhattak volna, ha nem sikerül más termékekkel ellensúlyozni hiányukat. A GE gázturbina- és alkatrészszállításait növelve mintegy 60 millió dollárral többet exportált, és az Opel jelentéktelen szintről ugyancsak 60 millió dollárra emelte a sebességváltók kivitelét. A Philips csaknem háromszorosára, 62 millió dollárra bővítette rádiótelefon-exportját, és 30 millió dollárra növelte számítógépalkatrész-kivitelét. A Biogal megkétszerezte laktonszállítását, ami így elérte a 45 millió dollárt. Az amerikai piacon évek óta otthonosan mozgó NABI-nak (North American Bus Industries) sikerült az előző évihez hasonló, 55 millió dolláros exportbevételhez jutnia. Nem lebecsülendő, hogy némileg növekedett a RÁBA teherautófutómű- és -tengelykivitele is.

Statisztika – két szemszögből

A legjelentősebb magyar exporttermékek a számítógép-alkatrészek, a gázturbinák és azok alkatrészei, a hordozható hifiberendezések, a karbonsav, a gépkocsi- és teherautó-részegységek, az izzólámpa, az autóbusz, az elektromosáram-fejlesztő és a személygépkocsi-sebességváltó. Mint a felsorolás is bizonyítja, a magyar kivitelnek több mint 97 százalékát gépek és gépi berendezések (63,7 százalék) és feldogozott termékek (33,5 százalék) adják. Az agrárium mindössze 2,3 százalékkal szerepel, annak ellenére, hogy az előző évekhez képest valamelyest nőtt a szállítások értéke (27,7 millió dollárra).

Az importból a gépek és berendezések 60, a feldolgozott termékek pedig 36 százalékkal részesednek. Az Egyesült Államokból behozott élelmiszer (a teljes import 2,5 százaléka) értéke tavaly csaknem 34 millió dollár volt.

Ezeket az adatokat a magyar Külügyminisztérium statisztikáiból idézzük. Azt már megszoktuk, hogy partnereink gyakran a mieinktől különböző számokkal dolgoznak, de akkora eltérést, mint ebben a relációban, még nem tapasztaltunk. Az amerikai kimutatások ugyanis nagy magyar aktívumokról számolnak be. Eszerint a magyar export értéke 2,6 milliárd, az importé pedig mindössze 688 millió dollár volt. Statisztikus legyen a talpán, aki ennek az ellentmondásnak az okait megfejti. Elégedjünk meg a rövid magyarázattal: az áruk igen gyakran más ország közvetítésével jutnak el a célországba. Van, ahol ezt regisztrálják, máshol viszont a származási helyet veszik figyelembe. A számbavételben tapasztalható különbség azonban nem zavarja kapcsolataink alakulását – teszi hozzá a helyettes államtitkár.

A magyar termékek piacra jutási feltételeit nagymértékben javítja a preferenciális vámelbánás (GSP), amit hazánknak 1989 óta nyújt az Egyesült Államok. Magyarország az amerikai GSP-rendszer egyik kedvezményezettje. Tavaly például csaknem 370 millió dollár értékű magyar áru amerikai importjánál használták ki ezt a kedvezményt, így kivitelünk egynegyede volt vámmentes. A két évig folytatott kétoldalú kereskedelempolitikai tárgyalássorozat végén, 2002 januárjában létrejött megállapodás eredményeként az amerikai partner kötelezettséget vállalt arra, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkig fenntartja Magyarország GSP-státusát, mi pedig mintegy 100 amerikai cikk esetében az EU külső vámszintjére csökkentettük le a vámokat. Amerikai részről fontos követelmény a szellemi tulajdon védelme. Számunkra igen előnyös, hogy sikeres egyeztetések után levettek bennünket a negatív besorolású listáról. Ez azért fontos, mert az amerikai cégek szívesebben fektetnek be olyan országban, ahol a szellemi tulajdon megfelelő védelemben részesül.

Nagy a szimpátia

A feltételek tehát adottak, és az utóbbi időkben nőtt a politikai kapcsolatok szerepe is. Az amerikaiak rendkívül nagy szimpátiával viseltetnek olyan országok iránt, amelyek támogatják az Egyesült Államok nemzetközi politikáját. Ezt tapasztalhatták a Major István által vezetett delegáció tagjai is, akiket az amerikai hivatalos szerveknél és nagyvállatoknál tett látogatás alkalmával egyaránt barátokként fogadtak. Ez olyan kedvező politikai hullám, amit a magyar vállalatok az üzleti életben is meglovagolhatnak – mutatott rá a helyettes államtitkár.

– Megnőtt ugyan az érdeklődés Magyarország iránt, de a termékek és a szolgáltatások piacát csak "amerikai módon" lehet elérni. Ennek érdekében javítani kell az országról kialakított képet, amire ugyan sokat kell áldozni, ám a kiadások végső soron megtérülnek – állítja Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. Példaként említi a magyar bor esetét, amely vetekszik ugyan a világ legjobbjaival, de sajnos alacsony árszinten vezették be az amerikai piacra. A helyzet megváltoztatása érdekében országkampányra, rendezvényekre, promóciókra van szükség, amit szívesen vesznek és értékelnek az amerikai vásárlók.

Óriási piacról van szó, hiszen az Egyesült Államok tavaly több mint 1400 milliárd dollár értékben importált árut és szolgáltatást. Ha egy cégnek sikerül Amerikában megkapaszkodnia, akkor már nem az a kérdés, hogy milyen árat kér, hanem az, hogy képes-e megfelelő tételeket szállítani. A magyar vállalkozók elsősorban a gazdaság itt-ott fellelhető réseibe törhetnek be, mindenekelőtt innovatív, szellemi termékekkel. Jó példa erre az adatmentésre szakosodott Kürt Kft., a NABI pedig egyenesen meghódította az amerikai városi buszok piacát. Már több példa van – elsősorban a szoftverek fejlesztésében – a szellemi kapacitások közös hasznosítására. Az amerikaiak gyakran hangoztatják, hogy a magyarokat innovativitásuk, találékonyságuk miatt kedvelik. Washingtoni kormányzati szándék az is, hogy Magyarországon közös kutató-fejlesztő bázisokat hozzanak létre. Több amerikai nagyvállalat pedig azt tervezi, hogy hozzánk telepíti regionális vagy központi szolgáltatóbázisait.

A legnagyobb befektető

Az Egyesült Államok a magyar gazdaság legjelentősebb befektetője: az eddigi, csaknem 28 milliárd dollár értékű invesztíció közel egyharmada amerikai eredetű. Vannak olyan befektetők, amelyek a privatizációban vettek részt, és egyre nagyobb a zöldmezős beruházások aránya. Körülbelül 600 regisztrált amerikai cég van jelen Magyarországon, ám – beleszámítva a kis, egy-két tagot számláló képviseleteket is – számuk eléri az ezret is. Minden jelentősebb amerikai vállalat Magyarországon van már, és egyre több a közepes és a kisebb vállalkozás is – tájékoztat az AmCham ügyvezetője.

Az amerikai cégek a magyar gazdaság minden területén megtalálhatók, legnagyobb súllyal a telekommunikációban, a számítástechnikában és az autóiparban működnek. A General Electric például 1,1 milliárd dollárt fektetett be, és a társaság jelezte azt is, hogy idetelepíti regionális szolgáltató központját. A Hewlett-Packard már nálunk üzemelteti regionális szoftverfejlesztő központját. Az elmúlt hónapokban a HP, az Alcoa, a Bruswick, az AIG, a Jabil Circuit és a Flextronics valósított meg vagy jelentett be beruházást.

Az SCI magyarországi üzemében pedig tavaly indult el a személyi számítógépek gyártása, ezzel együtt a tatabányai üzemben éves szinten egymilliárd dollár értékben készülnek termékek. Az AIG a GMT Communications Partnersszel együtt megvásárolta a Vivendi Hungaryt. A Jabil Circuit Nagy-Britanniából Magyarországra kívánja telepíteni elektronikaialkatrész-gyártó üzemét, amely tiszaújvárosi gyárában már 450 dolgozót foglalkoztat. Az Alcoa 43 helyről Székesfehérváron vonja össze európai számítástechnikai központját. A társaság eddig több mint 370 millió dollár értékű beruházást hajtott végre Magyarországon.

Újabban azonban megcsappantak a befektetések, mivel az amerikai gazdaság lelassult. A cégek jobban megfontolják, hol invesztáljanak, most elsősorban korábbi pozícióik megtartására törekszenek – mondja Fáth Péter. A korábbi projekteket elhalasztják, azokkal kedvezőbb széljárásra várnak. Elsősorban az autóelektronikai és a környezetvédelmi termékek gyártásában várható az amerikai vállalatok nagyobb aktivitása.

A kamara javaslatai

A befektetések helyzetével egyébként is igen behatóan foglalkozik az Amerikai Kereskedelmi Kamara, így a közelmúltban megjelentetett kiadványának első számát is ennek a témának szentelte. A "Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI)" című kiadvány keresi és részben meg is adja a választ arra a kérdésre, hogy miért esett vissza a működőtőke-befektetések szintje Magyarországon, miközben a szomszédos országok egyre több külföldi tőkét vonzanak. A helyzet megoldására az összeállítás négy összetevőt sorol fel: 1. Előnyöket kell kínálni a befektetőknek. 2. A támogatásoknak kiszámíthatónak és fenntarthatónak kell lenniük. 3. Ezeket világosan és közérthetően kell a befektetők tudomására hozni. 4. Hatékony és befolyással bíró intézményre van szükség a külföldi befektetők fogadásához. A nemzetközi tapasztalatok szerint azok a legsikeresebb országok, ahol egy helyen intézik a befektetők teljes körű kiszolgálását (egyablakos ügyintézés).

A Smart Hungary program keretében a beruházóknak juttatható összes támogatás jóval kevesebb, mint amennyit például Szlovákiában vagy Csehországban ajánlanak, ahol még mindig tízéves társaságiadó-mentességet ígérnek a befektetőknek – tolmácsolja a kiadvány egyik megállapítását a kamara ügyvezető igazgatója. Mint mondja, korábban javasolták a kormánynak, hogy az általános társasági adó mértékét fokozatosan – három év alatt – csökkentsék a jelenlegi 18-ról 12 százalékra. Felül kellene vizsgálni az iparűzési adót is, amely kétségtelenül a helyi önkormányzati bevételek jelentős hányadát adja. Azt javasolják, hogy az önkormányzatok ehelyett a személyi jövedelemadó meghatározott százalékát kapják meg, mert ezzel a helyben lakók is jobban kötődnének a településhez. Az AmCham összességében magasnak tartja a bérköltségeket, és szeretné, ha javulna a gazdasági környezet, a jogszabályok átláthatóbbak és kiszámíthatóbbak lennének.

Egy amerikai vállalkozó-befektető számára mindez elengedhetetlen. A kamara igyekszik Magyarországot vonzóvá tenni az amerikaiak szemében, s arra törekszik, hogy a magyar vállalkozók ismertebbé váljanak Amerikában – hangsúlyozza Fáth Péter. Ezért hozták létre az AmCham internetes regisztrációját, ahová díjmentesen felveszik a jelentkezőket, akik az új terméktől a kooperációig a legkülönbözőbb együttműködési lehetőségeket kínálhatják fel. Eddig már több százan kerültek be a nyilvántartásba, és a kezdeményezés sikerét bizonyítja, hogy a kamara közvetítésével rövid idő alatt negyven sikeres kapcsolat jött létre.

E véleményekre reagálva idézzük Lednitzky Pétert, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) vezérigazgatóját, aki bejelentette: befejeződött a közhasznú társaság átszervezésének első üteme, aminek keretében létrehozták a kiemelt befektetési projektek igazgatóságát, és megtették az első lépést az egyablakos befektetésösztönzési rendszer kialakításához. Az ITDH elindította célzott befektetőkereső programját, amelyen belül kiemelkedő helyet foglalt el az Egyesült Államokban rendezett road show. A promóciós és marketingkommunikációs program öt helyszínen zajlott: Bostonban elsősorban a high-tech-kel foglalkozó, Detroitban az autóipari cégek vettek részt, New Yorkban pedig főként a tőzsdei társaságok érdeklődését kívánták felkelteni.

Virginiában hamarosan megnyílik a magyar inkubátorház, amely döntően a technológiai és innovációs kapcsolatok szélesítésére hivatott. A központot állami támogatással és vállalati hozzájárulással Richmond környékén állítják fel – ily módon a magyar kutatásfejlesztő cégek számára lehetőség nyílik az amerikai technikai, technológiai fejlesztésekbe való bekapcsolódásra. A központ legfontosabb célja, hogy marketinget szolgáltasson és piacot keressen a magyar K+F eredmények és az ilyen termékek számára, s az, hogy cégeink szellemi kapacitásairól az amerikai kis- és közepes vállalkozások is jobban, közvetlen módon szerezzenek tudomást. Az ötlet Mark Brzezinskitől, a korábbi amerikai külügyminiszter fiától származik.

Lehetőségek Irakban

A kétoldalú kapcsolatok az iraki újjáépítés keretében ugyancsak tovább bővülhetnek, részvételünkről több szinten folynak a tárgyalások és egyeztetések. Ezek közül kiemelkedik Major István május végi amerikai tárgyalássorozata, amelynek során a külügyi és a kereskedelmi minisztériumban, valamint a nemzetbiztonsági hivatalban informálódott. Mint tisztázódott, az újjáépítést a washingtoni kormány segélyszervezetein keresztül amerikai fővállalkozásban "vezénylik le", ehhez keresnek szigorúan piaci, üzleti alapon alvállalkozókat. Nagy előnynek számít, ha a jelentkező cég rendelkezik térségbeli, mi több, iraki referenciával. A tájékoztatás szerint az első szakaszban elsősorban a víz- és energiaellátás, az egészségügyi alapszolgáltatások, valamint az élelmiszer-ellátás területein működő vállalkozásokat várják. A második szakaszban fogadják az építő és szerelő vállalatok pályázatait, a program koordinálására életre hívott USAID emellett keresi a privatizációhoz, valamint a kis- és közepes vállalkozások és a közigazgatás megszervezéséhez értő szakembereket is.

Egyelőre azonban még sok a nyitott kérdés. Nem eldöntött például, hogy a vízellátó rendszerek amerikai vagy európai szabványok szerint épülnek-e újjá. A fővállalkozókat szigorú közbeszerzési eljárás alapján választják ki, ezek azonban már nem tisztán üzleti alapon válogatnak a náluk jelentkező alvállalkozók között. Felhívták a figyelmet arra, hogy az Irakba települő cégek munkatársainak védelméről, biztonságáról a kiválasztott vállalkozásoknak maguknak kell gondoskodniuk.

Az iraki újjáépítésben csak a versenyképes ajánlatokkal és a helyi tapasztalatokkal rendelkező vállalatoknak van esélyük a részvételre – hangsúlyozza Spányik Péter, az ITDH vezérigazgató-helyettese. Éles verseny várható, hiszen naponta tizenkétezer ajánlat érkezik a USAID-hez, amelyeket válogatásra a fővállalkozókhoz továbbítanak. A közhasznú társaság a magyar cégek pozíciójának, esélyeinek javítása érdekében iraki újjáépítési koordinációs irodát hozott létre, ahol regisztrálják és a rekonstrukciós programokkal megismertetik az érdeklődő vállalatokat. Hasznos tanács: az érdeklődők maguk is folyamatosan kísérjék figyelemmel az amerikai fővállalkozók honlapját, mivel ezekben a hónapokban a pályázatokat ott teszik közzé.

A kapcsolatok felvétele, vállalataink megismertetése hasznos lehet, még akkor is, ha most nem sikerül konkrét együttműködési megállapodást kötniük. Érdemes tehát ezt az alkalmat is felhasználni arra, hogy cégeink akár kisebb szegmensekben is ismertebbé tegyék magukat a hatalmas amerikai gazdasági-üzleti világ számára.