Mikrohitel, Széchenyi-kártya
Kormányhatározat született a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek javításáról. Az 1065/2003. (VII. 15.) Korm. határozat szerint a kormány egyetért azzal, hogy a pénzintézetek által is hitelképesnek elfogadott mikro- és kisvállalkozások hitelezése pénzpiaci, illetve banki saját források terhére a GKM által nyújtott kamattámogatás mellett –, a nem bankképes mikrovállalkozások hitelezése pedig az Országos Mikrohitel Programban történjen. Ez utóbbi keretében nyújtott hitelek felső összeghatára hárommillió forintra csökken, s megszűnik a forgóeszköz-finanszírozásra való felhasználás lehetősége. A változások a korábban megkötött szerződéseket nem érintik.
A Széchenyi Kártya Programhoz idén ötszázezer és egymillió forintos kártyáknál 5 százalékpont, a július 1-jétől kibocsátott 2, 3, 4, 5 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére 3,5 százalékpont, jövőre pedig valamennyi kártyához tartozó hiteleknél 3 százalékpont kamattámogatás jár.
(Magyar Közlöny, 2003/84. szám)
Áfásszámla-adás
Az Alkotmánybíróság az adatvédelmi biztos indítványa alapján alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a számlaadásról szóló áprilisi pénzügyminisztériumi rendeletet, amely szerint 50 ezer forint feletti vásárlásnál a vevő szándékától függetlenül kötelező áfás számlát adni. A testület határozata szerint az áfatörvényben szereplő számlaadási kötelezettség azt jelenti, hogy az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát, illetve egyszerűsített számlát kibocsátani. Az Alkotmánybíróság szerint a pénzügyminiszternek nincs lehetősége arra, hogy rendeletében a vevő kérésétől függetlenül is számlaadási kötelezettséget írjon elő. Az Alkotmánybíróság már korábban megállapította, hogy az "Alkotmány 59. §-ában biztosított személyes adatok védelméhez való jognak az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát."
(Magyar Közlöny, 2003/74. szám)
Adóparadicsomok
A Pénzügyminisztérium a 8007/2003. (VII. 15.) PM tájékoztatóban tette közzé azoknak az államoknak a felsorolását, amelyekben a külföldi személy jövedelmére jogszabály nem ír elő társaságiadó- vagy annak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a pozitív adóalap 18 százalékának kétharmadát, illetve amelyekben jellemzően az ellenőrzött társaság székhelye található.
(Magyar Közlöny, 2003/84. szám)
Európai gazdasági egyesülés
A magyarországi székhelyű európai gazdasági egyesülés (rövidített néven: ege) jogi személy, amelynek alapítására, szervezetére és működésére a Tanács 2137/85/EGK rendeletét kell alkalmazni. Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint az egyesülésre vonatkozó cégeljárásra a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény (Ctv.) az irányadó. Az európai gazdasági egyesülés a Polgári Törvénykönyv szerinti gazdálkodó szervezetnek minősül.
A 2003. évi XLIX. törvény szerint az európai gazdasági egyesülés alapítására, vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére, a tag kizárására a gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) erre vonatkozó általános szabályait, míg szervezetére a Gt.-nek az egyesülésre megállapított szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ha az európai gazdasági egyesülés kötelezettségeit az európai gazdasági egyesülés vagyona nem fedezi, a tagok korlátlan és egyetemleges felelősségére a Ptk. szabályozása irányadó.
Az európai gazdasági egyesülés fizetésképtelensége esetén követendő eljárásra, valamint végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére, illetve törlésére a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a Ctv. rendelkezései vonatkoznak.
Az európai gazdasági egyesülés cégbejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a Cégközlönyben történő közzétételét követő 30 napon belül a cégbíróság intézkedik, hogy az adatokat az Európai Unió hivatalos lapjában nyilvánosságra hozzák. A cégjegyzék az európai gazdasági egyesülés esetében az általános adatokon túl tartalmazza a tagok nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), illetve az egyesüléshez csatlakozó tag csatlakozásának időpontját, felelősségének esetleges korlátozását.
Ha az európai gazdasági egyesülés a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, székhely-áthelyezési tervet kell a cégbírósághoz benyújtania, mely tartalmazza a tervezett új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a cégnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a cég magyarországi cégjegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely cégbejegyzésének az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételét követően 30 napon belül hivatalból kerül sor.
Európai gazdasági egyesülés esetében a cég írásbeli képviselete, illetve hivatalos levelezése során azt is fel kell tüntetni, ha a vezető tisztségviselők képviseleti joga együttes.
Az európai gazdasági egyesülésre vonatkozó szabályok a magyar uniós tagsággal együtt lépnek hatályba.
(Magyar Közlöny, 2003/80. szám)
Cégeljárás
A 2003. évi XLIX. törvény 2004. január 1-jétől módosítja a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvényt is. Ennek megfelelően a Cégközlöny elektronikus formában jelenik majd meg. A cégjegyzék adatait, illetve azok változásait – ideértve a cég törlését is – tartalmazó végzését a cégbíróság a Cégközlönyben hozza nyilvánosságra, felsorolva azokat az okiratokat is, amelyek alapján a végzést meghozta. A végzésben, illetve annak alapján a Cégközlönyben megjelenő közleményben azt is szerepeltetni kell, hogy a vonatkozó cégiratok a cégjegyzéket vezető cégbíróságon megtekinthetőek. Emellett a Cégközlönyben közzéteszik azokat a cégjegyzékadatokat is, amelyekkel a törvény alapján más szervezet egészíti ki – számítógépes rendszer útján – a cégjegyzéket. Ha a cégjegyzékbe bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett adat egymástól eltér, harmadik személy hivatkozhat a Cégközlönyben nyilvánosságra hozott adatra, kivéve ha a cég bizonyítja, hogy a harmadik személy a cégjegyzékbe bejegyzett helyes adatot ismerte. Harmadik személy hivatkozhat olyan okiratra és adatra is, amely tekintetében a cég nem tett eleget a cégbírósági bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve ha az okiratban foglaltakhoz – nyilvánosságra hozatal hiányában – nem fűződik joghatály.
A cégjegyzék valamennyi cég esetében nemcsak a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit tartalmazza majd a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint, hanem hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát is. A cégjegyzék szükség szerint tartalmazza majd a cég közösségi adószámát is.
A képviselet, valamint a cégjegyzés módja azonos, a létesítő okirat azonban meghatározott ügyekben a cégjegyzés módjától eltérő képviseletre adhat felhatalmazást. Mind az önálló, mind az együttes képviselet (cégjegyzési jog) korlátozható, a korlátozás azonban harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
Ha a cég a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat a cégbíróságnak bejelentette, és azokat a cégbíróság nyilvánosságra hozta, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a cég csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt. Ellenkező esetben a harmadik személlyel szemben a cég felel a jogellenes megválasztással vagy kinevezéssel esetlegesen okozott kárért.
A közzététel megtörténtét követően a cég nem hivatkozhat harmadik személlyel szemben arra, hogy a bejegyzett képviselő a hatáskörét túllépve járt el.
Változnak többek közt a jegyzett tőkére, a kézbesítési megbízottra, a közzétételi költségtérítésre, a cég hivatalos levelezésére, a céget létesítő okirat érvénytelensége iránti perre, a törvényességi eljárásra vonatkozó rendelkezések is. Új jogintézmény lesz az úgynevezett vagyonrendezési eljárás, amelyre a cég hivatalbóli törlésével kapcsolatban kerül sor.
(A módosítással későbbi számunkban részletesen foglalkozunk.)
(Magyar Közlöny, 2003/80. szám)
Részvénytársaságok
A 2003. évi XLIX. törvény jövő január 1-jétől módosítja a részvénytársaságokra vonatkozó előírásokat. A változások érintik többek között a cégek egyesülésére, szétválására, a részvényekre, részvényátruházásra, az alapító okiratra, az alapítási tervezetre, annak mellékleteire, a nem pénzbeli hozzájárulásra, valamint az osztalékelőlegre vonatkozó társasági törvénybeli előírásokat.
(A terjedelmes módosítást későbbi számunkban részletesen ismertetjük.)
(Magyar Közlöny, 2003/80. szám)
Felnőttképzési támogatás
Július 12-étől hatályos az a rendelet, amely tartalmazza a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének felhasználására vonatkozó szabályokat. A 8/2003. (VII. 4.) FMM rendelet szerint pályázati eljárás alapján a felnőttképzésben részt vevő felnőtt részére támogatás nyújtható a képzéséhez szükséges taneszközök, informatikai eszközök beszerzéséhez és szolgáltatások igénybevételéhez. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott eszköz, illetve szolgáltatás beszerzési értékének ötven százalékát. A felnőttképzésben részt vevő felnőtt részére részben vagy egészben megtéríthető támogatásként a felnőttképzési szerződés alapján fizetett képzési díj.
Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható a nyilvántartásba vett, felnőttképzést folytató intézménynek
– az általa szervezett képzés megvalósításával összefüggő, igazolt költségeihez (A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott képzés igazolt összköltségének hetvenöt százalékát. Az elszámolható költségek körét a pályázati kiírás tartalmazza.);
– a felnőttképzés érdekében végzett olyan fejlesztőtevékenységhez, amelynek eredménye mindenki számára hozzáférhető;
– az Európai Unió felnőttképzési programjaiban történő részvételhez.
Az akkreditált felnőttképzési intézmény a technikai feltételeinek fejlesztéséhez is benyújthat pályázatot.
Pályázati eljárás alapján általános és speciális képzési támogatás nyújtható a szakképzési hozzájárulásra kötelezett részére, az általa foglalkoztatott munkavállalóknak
– a hozzájárulásra kötelezett és a felnőttképzési intézmény közötti szolgáltatási szerződés alapján a felnőttképzési intézmény által történő külső képzéséhez, illetve
– a hozzájárulásra kötelezett saját szervezetén belül megvalósított belső képzéséhez.
A szakképzési hozzájárulásra kötelezett támogatásra pályázhat a felnőttképzés érdekében végzett olyan fejlesztőtevékenységhez is, amelynek eredménye mindenki által hozzáférhető.
Beruházásösztönző képzési célú támogatásban részesíthető az a befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amellyel a Magyar Köztársaság kormánya a befektetői és a kormányzati szándékokat rögzítő megállapodást írt alá, és belföldön székhellyel és/vagy fiókteleppel rendelkezik.
(Magyar Közlöny, 2003/79. szám)
Adatvédelem
Zömmel a jövő év elején, kis részben pedig a magyar uniós tagság napján lépnek hatályba az adatvédelmi törvényt módosító rendelkezések. Az erről szóló 2003. évi XLVIII. törvény definiálja a személyes, a különleges, a bűnügyi személyes, a közérdekű, a közérdekből nyilvános adat, a hozzájárulás, a tiltakozás, az adatkezelő, az adatkezelés, az adattovábbítás, a nyilvánosságra hozatal, az adattörlés, az adatzárolás, az adatmegsemmisítés, az adatfeldolgozás, az adatfeldolgozó, a személyesadat-nyilvántartó rendszer (nyilvántartó rendszer), az adatállomány, a harmadik személy, illetve a harmadik ország fogalmát.
Új szabályként kerül az adatvédelmi törvénybe az automatizált egyedi döntés, amelynek lényege, hogy kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi. Az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani.
Új elem lesz a törvényben a tiltakozási jog, illetve az előzetes ellenőrzés, valamint a belső adatvédelmi felelős és az adatvédelmi szabályzat, továbbá a személyes adatok statisztikai célú felhasználásának részletes szabályozása is.
(Magyar Közlöny, 2003/80. szám)
Hitelintézeti törvény
A részben 2003. július 1-jén, részben az uniós csatlakozást követően hatályba lépő 2003. évi XXXIX. törvény módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt. A jogszabály többek között hatálya alá vonja a pénzügyi intézménynek nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelintézetet, illetőleg a pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásokat, valamint a vegyes tevékenységű holdingtársaságot.
Ezen túl a pénzügyi vállalkozás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, kivéve ha a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot is érint.
A PSZÁF visszavonja a hitelintézet tevékenységi engedélyét, ha a bíróság elrendeli a hitelintézet felszámolását, és azt nem a felügyelet kezdeményezte. A hitelintézet, ide nem értve a hitelszövetkezetet – néhány kivételtől eltekintve – nem vállalhat kockázatot a hitelintézet, illetve a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás vezető állású személye és könyvvizsgálója, ezek közeli hozzátartozója és ellenőrző befolyása alatt álló vállalkozás részére.
A jogszabály felsorolja, hogy mely hitelintézetek tartoznak az összevont alapú felügyelet alá, meghatározza a felügyelet feladatát, keretet ad a hitelintézet kockázatvállalásának, és rendelkezik a felszámolás menetéről.
A végelszámolásról vagy a felszámolásról és azok gyakorlati következményeiről a felügyelet haladéktalanul tájékoztatja az Európai Unió azon tagállamainak felügyeleti hatóságait, amelyekben a végelszámolás vagy a felszámolás alá kerülő hitelintézet fióktelepet működtet, illetőleg határon átnyúló szolgáltatást nyújt. A végelszámolásról szóló vagy a felszámolót kijelölő bírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően a felügyelet soron kívül köteles annak tartalmát magyar nyelven az Európai Közösségek hivatalos lapjában, valamint a fióktelep működése, illetőleg a határon átnyúló szolgáltatás helye szerinti tagállam legalább két országos napilapjában közzétenni.
(Magyar Közlöny, 2003/71. szám)
Tőkepiaci törvény
A tőkepiacot szabályozó törvény ezentúl kiterjed a befektetési vállalkozásnak nem minősülő, az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó befektetési vállalkozással, illetőleg pénzügyi holdingtársasággal szoros kapcsolatban álló vállalkozásra, vegyes tevékenységű holdingtársaságra is. Nem tartozik azonban a törvény hatálya alá az a pénzügyi holdingtársaság, amelynek leányvállalatai között van hitelintézet.
A 2003. évi XL. törvény legtöbb szakasza az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(Magyar Közlöny, 2003/71. szám)
Illetékemelés
Választott bírósági eljárásban az illeték az eljárás tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 5000 forint, legfeljebb 250 000 forint. Ha az eljárás értéke nem állapítható meg, az illeték 10 000 forint – rendelkezik a 2003. évi XLI. törvény.
(Magyar Közlöny, 2003/71. szám)
Távközlési szolgáltatás díja
Az informatikai és hírközlési miniszter rendeletben kötelezi a távbeszélő-szolgáltatókat arra, hogy az egyéni előfizetők részére a normál díjcsomag mellett kedvezményes díjcsomagot is kialakítsanak. A 10/2003. (VI. 27.) IHM rendelet egyebek mellett kötelezi a szolgáltatókat arra is, hogy a forgalmi szolgáltatás díjaiból származó költségmegtakarítás arányos részét az előfizetői forgalmi díjak csökkentésére fordítsák.
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Földgáztörvény
A földgáztörvény átfogóan szabályozza a földgáztárolással, -elosztással, -szállítással, földgáz-kereskedelemmel, valamint a földgáz felhasználásával kapcsolatos tevékenységeket. Egyebek között meghatározza a Magyar Energia Hivatal feladatát, a fogyasztóvédelem lehetőségeit, kitér a mérés, elszámolás, díjfizetés, valamint a közüzemi szerződés megszegése esetén követendő eljárásra.
A Magyar Energia Hivatal a földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai ellátását saját bevételeiből fedezi. A hivatal részére, felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05 százaléka. A hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
A 2003. évi XLII. törvény meghatározza a földgázkereskedő, a közüzemi nagykereskedő, elosztó és szolgáltató, valamint a földgázfogyasztó fogalmát, valamint a közöttük létrejövő szerződések tartalmát.
(Magyar Közlöny, 2003/73. szám)
Devizaárfolyam
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamát. Így például 1 euró = 50,7357 afghanit, 1,1799 bahamai dollárt, 1,1799 bermudai dollárt, 835,0740 chilei pesót és 3,1503 kelet-karibi dollárt ér.
(Magyar Közlöny, 2003/77. szám)
Státustörvény
Július 15-étől hatályos a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, népszerű nevén a státustörvény módosítása. A megváltozott szabályok a 2003. évi LVII. törvényben találhatók.
(Magyar Közlöny, 2003/84. szám)
Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
A 2003. évi LVIII. törvény hozta létre a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot, amelybe a Magyarország területén levő, veszélyeztetett területeken álló lakóingatlanok természetes személy tulajdonosai – szerződés alapján – befizetést teljesíthetnek, s ezáltal jogosulttá válnak a kártalanításra. A kártalanítás káreseményenként legfeljebb tizenötmillió forint lehet.
(Magyar Közlöny, 2003/84. szám)
Biztosítási törvény
A magyar uniós csatlakozás napján új törvény váltja fel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló eddigi jogszabályt. A 2003. évi LX. törvény az európai normáknak megfelelően részletesen szabályozza többek közt a biztosítás rendszerét, az engedélyezést és bejelentést, a biztosító vezető állású személyeire és egyéb vezetőire vonatkozó követelményeket, a biztosítási tevékenység módosítását, a biztosítási termékeket, az egyes biztosítástípusokat, a biztosító működési feltételeit, az ügyfélforgalmat.
(Magyar Közlöny, 2003/84. szám)
Közúti közlekedés
Több ponton is módosulnak a közúti közlekedéshez szükséges okmányokra vonatkozó előírások. A július 19-én hatályba lépő 27/2003. (VII. 4.) BM rendelet mellékletei tartalmazzák többek között a járművek forgalomba helyezéséhez, az átíráshoz, valamint a vezetői engedélyekhez kapcsolódó ügyintézéshez szükséges okmányok felsorolását.
A módosítás szerint a rendőr a helyszínen elveszi a forgalmi engedélyt, ha
– a járművet a külön jogszabályban meghatározott engedély nélkül átalakították;
– a járművel érvénytelen forgalmi engedéllyel vettek részt a közúti forgalomban, illetve ha a közlekedési hatóság műszaki vizsgálatra történő berendelésre vonatkozó jogerős határozatában foglaltaknak határidőben nem tettek eleget;
– a jármű közúti forgalomban való további részvétele közvetlen balesetveszéllyel jár, és a járművel ennek ellenére közlekednek;
– a jármű vezetője nem tudja igazolni, hogy a jármű rendelkezik érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel vagy a biztosítási fedezet fennállásáról szóló igazolással;
– a jármű a forgalomba helyezést követő tizenöt nap elteltével úgy vesz részt a közúti forgalomban, hogy nem rendelkezik környezetvédelmi igazolólappal, vagy annak érvényessége legalább harminc napja lejárt;
– a jármű tulajdonosa (üzemben tartója) a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét, törzskönyvét, érvényesítő címkéjét meghamisította vagy azzal más módon visszaélt;
– a járművel a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély nélkül végeztek közúti közlekedési szolgáltatást, vagy a hatósági engedély több mint 30 napja lejárt, és a különleges rendszámtábla leadása nem történt meg;
– a járműre jogosulatlanul megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készüléket helyeztek el;
– a járművön annak működési körére, funkciójára vonatkozóan jogosulatlanul megtévesztő jelzést, feliratot, tárgyat helyeztek el, vagy az üzemben tartó megtévesztésre alkalmas okmányt használt fel;
– a jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzője bejelentési kötelezettségének a kötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül jogos indok nélkül vagy önhibájából nem tett eleget;
– a forgalmi engedély rongálódott, feltéve hogy a bejegyzett adatok kétséget kizáróan nem állapíthatók meg;
– a közlekedési balesettel érintett jármű kormányműve vagy futóműve, illetve karosszériája (alváza) nyilvánvalóan úgy károsodott, hogy a forgalomban történő részvétele balesetveszéllyel jár.
(Magyar Közlöny, 2003/79. szám)
TIR-igazolvány
Több változással is jár az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14-én aláírt vámegyezmény mellékleteinek módosítása. A 77. számú Magyar Közlönyben megjelent jogszabály a TIR-igazolványokon kötelezően feltüntetendő feliratokat, jelzéseket módosítja. A 42/2003. (VII. 1.) GKM rendelet 2003. július 1-jén lépett hatályba, rendelkezéseit azonban 2002. május 12-étől kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/77. szám)
Külföldi vállalkozások, befektetők
2004. január 1-jétől, illetve a magyar uniós tagság napjától módosulnak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvények. A 2003. évi LIV. törvény többek között új definíciót ad a kereskedelmi képviselet fogalmához, s kiegészíti az eddigi szabályokat az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó előírásokkal.
(Magyar Közlöny, 2003/83. szám)
Szabadkereskedelmi megállapodás
Kihirdették a magyar-lett szabadkereskedelmi megállapodás 2. számú kiegészítő jegyzőkönyvét. A rendelkezések a 93/2003. (VII. 2) Korm. rendeletben találhatók.
(Magyar Közlöny, 2003/78. szám)
Bírósági letét
Július 3-ától új rendelet szabályozza a bírósági letéteket. A 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet tartalmazza az óvadék letételére vonatkozó előírásokat is. (A témával kapcsolatban lásd Mozgástér rovatunkat!)
(Magyar Közlöny, 2003/78. szám)
Egészségügy
Július 1-jétől hatályos a "kórháztörvény" néven elhíresült 2003. évi XLIII. törvény, amely az állami, önkormányzati vagyon használatbaadására, illetve a vagyonértékesítésre vonatkozó szabályokon kívül önálló fejezetben foglalkozik az egészségügyi szolgáltatók jogállásával, az egészségügyi közszolgáltatások szervezésével, a szolgáltatók működésével, annak feltételrendszerével, illetve az úgynevezett közreműködői szerződéssel, ezen belül külön teret szentelve a betegnek okozott kárért való felelősségnek.
A törvény elsősorban azért váltott ki vitákat a közelmúltban, mert megnyitja az utat az egészségügy privatizációja előtt. Egészségügyi szolgáltatás kizárólag az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában, az abban meghatározottak szerint kezdhető meg, illetve folytatható. Egészségügyi szolgáltatásra bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kaphat működési engedélyt, ha megfelel a külön jogszabályban előírt szakmai (tárgyi és személyi) minimumfeltételeknek, szakképesítési előírásoknak, és rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel.
Egészségügyi közszolgáltatások
A 35/2003. (VI. 25.) ESZCSM rendelet szerint az egészségügyi szakellátásban az ügyeleti ellátás alvállalkozásba adható.
Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról a 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, az egészségügyi ellátási szerződések pályáztatásával és a pályázatok elbírálásával, valamint a vagyoni biztosítékkal kapcsolatos részletes szabályokról a 97/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet, míg az úgynevezett közreműködői szerződésről és a közreműködő által végzett tevékenységről a 98/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet tartalmaz előírásokat.
(Magyar Közlöny, 2003/73., 76., 84. szám)
Veszélyes anyagok, készítmények
A 36/2003. (VI. 27.) ESZCSM-KvVM együttes rendelet szerint az azbesztcement sík- és hullámpala termékek gyártásának és importjának korlátozása 2004. január 1- jén lép hatályba. A 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet egyes számú mellékletének 6. B. pontja szerinti korlátozásokat 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Tüzelőberendezések
Július 19-étől új rendelet szabályozza az 50 MWth és az annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeit és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeit. A 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet megfelel az uniós előírásoknak.
(Magyar Közlöny, 2003/83. szám)
Az ózon védelme
Kormányrendelet született az ózonréteget károsító anyagokról. A július 2-ától hatályos 94/2003. (VII. 2.) Korm. rendelet a tilalmakon kívül tartalmazza az engedélyezésre, az úgynevezett halon-bankra, az adatszolgáltatásra, valamint az ellenőrzésre és az ózonvédelmi bírságra vonatkozó előírásokat.
A klór-fluor-szénhidrogének, illetve az egyéb teljesen halogénezett klór-fluor-szénhidrogének (együtt: CFC-k) felhasználhatók
– 2004. április 30-ig a meglévő hűtő- és klímaberendezések visszagyűjtött, regenerált CFC-vel történő újratöltésére,
– 2004. december 31-ig az emberi szervezetbe történő beültetésre tervezett, meghatározott gyógyszeradagokat kibocsátó, hermetikusan zárt adagolóeszközökben,
– 2008. december 31-ig a meglévő honvédségi alkalmazásokban, ahol az adott felhasználásban műszakilag vagy gazdaságilag alkalmas helyettesítőanyagok vagy technológiák nem állnak rendelkezésre vagy nem alkalmazhatóak.
A halont tartalmazó, meglévő tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó berendezéseket azok tulajdonosa köteles 2004. április 30-ig – a rendelet 3. számú mellékletében felsorolt kritikus alkalmazási területen történő felhasználások kivételével – a használatból kivonni.
A klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC) felhasználhatók
– laboratóriumi felhasználásokban, beleértve a kutatást és fejlesztést,
– 2003. december 31-ig aeroszolokban,
– oldószer-felhasználásban 2003. december 31-ig általános alkalmazásban,
– hűtőközegként 2003. szeptember 30-ig új hűtő- és légkondicionáló berendezések gyártására, 2004. április 30-ig a reverzibilis légkondicionáló vagy hőszivattyú-rendszerek gyártására, 2010. január 1-jéig hűtőgépek és légkondicionáló berendezések karbantartására és szervizelésére;
– 2004. január 1-jéig hab gyártására,
– 2015. január 1-jéig vivőgázként a zárt rendszerekben lévő sterilizálóanyagokhoz az 1997. december 31. után gyártott készülékekben.
Tilos 2003. szeptember 30. után a HCFC-tartalmú oltógázok felhasználása. A meglévő HCFC-tartalmú tűzoltó-technikai eszközök, berendezések 2004. április 30-ig újratölthetők a meglévő készletekből.
A meg nem engedett felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal után a felhasználót, a tevékenységet végzőt, illetve a forgalomba hozót a környezetvédelmi felügyelőség ózonvédelmi bírság megfizetésére kötelezi, amelynek mértéke 3000 forint/kg, illetve 1000 forint/kg, de legalább ötvenezer forint. Ismételt tiltott felhasználás, tevékenység vagy forgalomba hozatal esetén a bírság összege a felhasznált anyagmennyiség és a fenti fajlagos értékek szorzatának a tízszerese.
Az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése miatt húszezer forintig terjedő bírságot lehet kiszabni.
Amennyiben a tulajdonos 2004. január 1-jétől évente nem ellenőrizteti a 3 kg-nál nagyobb hűtőfolyadék-töltettel rendelkező hűtő- és klímaberendezések szivárgásmentességét, úgy a felügyelőség ötvenezer forint bírság megfizetésére kötelezi. A kötelezettség ismételt megszegése esetén a bírság százezer forint.
(Magyar Közlöny, 2003/78. szám)
Természetvédelem
Július 18-ai hatállyal módosul a természetvédelmi törvény. Az erről szóló 2003. évi LI. törvény meghatározza például a láp, a szikes tó, a kunhalom, illetve a földvár fogalmát.
Fokozottan védett élő szervezetek élőhelyén, valamint élőhelye körül használati, gazdálkodási korlátozást rendelhetnek el
(Magyar Közlöny, 2003/82. szám)
Vágóállatok
Több rendelet is született a vágóállatok vágás utáni minősítéséről. A részletes szabályokat a 75-78/2003. (VII. 4.) FVM rendeletek tartalmazzák. Az új előírások július 12-étől hatályosak.
(Magyar Közlöny, 2003/79. szám)
Élelmiszerkönyv
Módosult a Magyar Élelmiszerkönyv néhány kötelező előírása. A 72/2003. (VI. 27.) FVM rendelet melléklete felsorolja az egyes élelmiszerekkel kapcsolatos irányadó közösségi jogszabályok számát, s azok kötelező alkalmazási időpontját is.
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Húskészítmények
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba a hús-, húskészítmény-forgalmazás rendjéről, feltételeiről és állat-egészségügyi ellenőrzéséről szóló 79/2003. (VII. 7.) FVM rendelet, amely meghatározza a szarvasmarha, a bivaly, a sertés, a juh, a kecske és a lófélék, valamint házityúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa és a liba fajhoz tartozó háziszárnyasok húsára és minden emberi fogyasztásra alkalmas részére, valamint az annak felhasználásával készült termékekre, ideértve a vad, tenyésztett vad, a nyúl, valamint az édesvízi és tengeri halak, a puhatestűek húsára és élelmiszerkénti felhasználására vonatkozó szabályokat. Az élelmiszer-kereskedelem és a közfogyasztási célú továbbfelhasználás állat-egészségügyi ellenőrzés alá tartoznak. A friss hús, húskészítmény, kis- és nagykereskedelmi darabolási, tárolási, árusítási és a forgalmazóhely követelményeit is a rendelet állapítja meg. Ezt az előírást kell alkalmazni az egzotikus állatok húsának forgalmazása esetén is.
(Magyar Közlöny, 2003/80. szám)
Állat-egészségügyi kártalanítás
Emelkedett a járványügyi intézkedés esetén járó kártalanítás felső határa. A kártalanítás felső határa a Központi Statisztikai Hivatal által közölt 2002. évi inflációs ráta (fogyasztóiár-index) alapján a következő:
Ló 1 047 171 Ft
Szarvasmarha 469 421 Ft
Sertés 163 880 Ft
Juh 47 220 Ft
Kecske 23 609 Ft
Baromfi 3 472 Ft
Méhcsalád 13 880 Ft
Házinyúl 2 500 Ft
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Tyúktartás bejelentése
A 350 vagy több tojótyúkot tartó telepeket szeptember 1-jétől nyilvántartásba kell venni. Az állattartónak szeptember 1-jétől 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy az általa működtetett tojótyúktartó telepet bejelentse az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi illetékes főállatorvosnak. A kerületi főállatorvos a bejelentést ellenőrzi, majd a telepet nyilvántartásba veszi. A miniszter 74/2003. (VII. 1.) FVM rendelete szigorú előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a tojótyúktartó telepeknek. Például a tojótyúkok számára biztosítani kell egy lehetőleg növényzettel borított szabadtéri kifutót.
(Magyar Közlöny, 2003/77. szám)
A méhállomány védelme
A méhállomány védelmével, a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzésével és a betegségek leküzdésével foglalkozik a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet. A jogszabály a méhtartást bejelentési kötelezettséget ír elő, valamint kötelezi a méhészt, hogy lakcímét, telefonszámát, a méhcsaládok legfontosabb adatait egy jól látható táblán tüntesse fel.
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Állati eredetű hulladékok
Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának szabályairól olvashatunk a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletben. A jogszabály osztályba sorolja az állati hulladékokat, rendezi a hulladékok begyűjtését, előírja a szállítási követelményeket, a gyűjtő-, átrakótelepek, üzemek működési rendjét. Meghatározza a hatósági állatorvosra vonatkozó szabályokat és a közegészségügyi állomások feladatait.
(Magyar Közlöny, 2003/75. szám)
Szivacsos agyvelőbántalom
A 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet meghatározza az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre, illetve leküzdésükre vonatkozó szabályokat. Ennek megfelelően e betegségekre fogékony bármely állatfaj egyedeinek tartása, takarmányozása és tenyésztése, valamint az ilyen állatokból származó termékek előállítása és forgalmazása során a július 25-étől hatályba lépő rendeletben foglaltakat kell alkalmazni az egyes állatfajokra meghatározott eltérésekkel. A jogszabály részletezi a betegség ellenőrzésére kötelezett hatóságok feladatait, az állattartók kötelezettségeit, a betegség esetén szükséges intézkedések megtételét.
(Magyar Közlöny, 2003/73. szám)
Búzaexport
Július 9-én hatályon kívül helyezték a búza export-visszatérítéssel történő külpiaci értékesítéséről szóló rendeletet. Az erről szóló 80/2003. (VII. 9.) FVM-KüM-PM együttes rendelet szerint a hatályon kívül helyezés a folyamatban levő ügyeket nem érinti.
(Magyar Közlöny, 2003/81. szám)
Növényvédelem
Néhány kivételtől eltekintve július 24-én lép hatályba az a rendelet, amely módosítja a növényvédelmi tevékenységre vonatkozó szabályokat. A 81/2003. (VII. 9.) FVM rendelet többek közt foglalkozik az engedélyezéssel és a továbbképzéssel, a növényvédő szerek forgalmazásával és felhasználásával, valamint az uniós állampolgárokra vonatkozó képesítési előírásokkal.
A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen
– csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
– mezei rágcsálók (mezei pocok, hörcsög, kószapocok) és egyéb nagy kártételi veszélyt jelentő károsítók ellen,
– kukoricamoly ellen legkésőbb minden év április 15-éig a kukorica-, cirok- és kenderszármaradványok talajba forgatásával vagy más módon történő megsemmisítésével,
– az arankafajok, a parlagfű és a selyemkóró ellen,
– a raktári kártevők ellen.
A védekezés elmulasztása esetén a földhasználót, illetve a termelőt külterületen az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat, belterületen a települési önkormányzat jegyzője határozattal kötelezheti a védekezésre.
A friss, fogyasztásra alkalmas szőlő, gyümölcs, zöldség, valamint zöldtakarmány termelésére szolgáló, növényvédő szerrel kezelt területen a betakarítás időszakában, a terület megközelítésének útvonala mellett, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő tartamára, szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható "Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!" feliratú táblát kell elhelyezni.
Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben, köztes terményben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédő szer ne kerüljön.
Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például homok, perlit, egyéb nedvszívó anyag) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, majd a kiömlött szert fel kell szivattyúzni. Ezt követően a maradék növényvédő szert is fel kell itatni, és a szennyezett talajt össze kell gyűjteni.
(Magyar Közlöny, 2003/81. szám)
Növényfajták elismerése
A magyar uniós tagság napjától új, EU-konform törvény szabályozza a növényfajták állami elismerését, valamint a szaporítóanyagok előállítását és forgalomba hozatalát. A 2003. évi LII. törvény hatálybalépésig az 1996. évi CXXXI. törvényt kell alkalmazni.
A Magyar Köztársaságban csak
– a Nemzeti Fajtajegyzékben,
– a Szállítói Fajtajegyzékben,
– a Közösségi Fajtajegyzékben, és szőlő esetében bármely tagállam fajta (klón)-jegyzékében,
– az Erdészeti Közös Kiindulási Jegyzékben,
– a dísznövényekre vonatkozó külön jogszabályban
szereplő faj, növényfajta szaporítóanyagát szabad forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalomba hozni, továbbszaporítani, árutermesztésre és árutermesztő ültetvény létesítésére felhasználni.
(Magyar Közlöny, 2003/82. szám)