Villamos energia

A villamos energia szolgáltatásának szabályait a 2001. évi CX. törvény (Vet.), illetve a végrehajtására kiadott 180/ 2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet (Vhr.) tartalmazza. A közüzemi szolgáltatót közüzemiszerződés-kötési kötelezettség terheli. A közüzemi szerződést

– az általánostól eltérő fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén egyedi megállapodás alapján, egyedi feltételekkel lehet, illetve

– egyedi megállapodás hiányában az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekkel kell megkötni.

Szerződési ajánlat

Amennyiben a leendő fogyasztó teljesítette az igénybejelentésére adott szolgáltatói tájékoztatóban foglaltakat, közüzemi szerződésre vonatkozó ajánlat (szerződéstervezet) elkészítését kezdeményezheti a szolgáltatónál.

A szolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított – lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében – 30 napon belül köteles elkészíteni és a másik félnek átadni, vagy megküldeni a szerződési ajánlatát (a szerződéstervezetet). A szolgáltató a közüzemi szerződés megkötése során a hálózati engedélyes képviselőjeként is eljárhat, ebben az esetben a fogyasztóval szembeni felelősségük egyetemleges.

Hiánypótlás

Ha a leendő fogyasztó nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére a szerződési ajánlat elkészítéséhez szükséges adatot, okiratot vagy a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást, engedélyt, a szolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles értesíteni a másik felet arról, hogy hiánypótlásra van szükség.

A szerződés létrejötte

A közüzemi szerződés a felek aláírásával jön létre és lép hatályba. Ha a fogyasztó, illetve a leendő fogyasztó a szerződéstervezetet 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arra vonatkozóan nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

Eltérő megállapodás hiányában fő szabályként minden fogyasztási helyre külön-külön szerződést kell kötni. Nem kell külön szerződést kötni azzal a felhasználóval, aki a fogyasztó mért fogyasztói hálózatán vételez, és akinek a fogyasztó adja tovább a villamos energiát.

Egy szerződést kell kötni egy fogyasztásmérő berendezésen keresztül közösen vételező lakossági fogyasztókkal, akiket (amelyeket) villamosenergia-szolgáltatás és -vételezés tekintetében egyenlő jogok illetnek meg, és a fogyasztás díjának megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Az egyetemleges felelősség nem vonatkozik a társasházban közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás díjfizetési kötelezettségére.

Ha a közös fogyasztók fogyasztói vezetékhálózatukat – a szolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), használójával történt megállapodás alapján – saját költségükön szétválasztották, a szolgáltató köteles az önállóvá vált fogyasztókkal külön-külön új szerződést kötni.

Új ajánlat

Ha a fogyasztó a szerződést véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. A szolgáltató 15 napon belül az álláspontok egyeztetését köteles kezdeményezni. A szerződés a véleményeltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetést követő megállapodás – az egyező álláspontok kialakításával – időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ekkor áll be.

Bekapcsolás Eltérő megállapodás hiányában a szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztási helyen a közüzemi szerződés hatályának beálltától, illetve a felülvizsgálat alkalmával észlelt hibák kijavításának eredményes újravizsgálatától számított 8 napon belül a fogyasztásmérő berendezés készülékeit felszereljék, záróbélyeggel ellássák, és a szerződésben meghatározott időpontban az energiaszolgáltatás megkezdését lehetővé tegyék (bekapcsolás). * A szolgáltató jogosult a fogyasztási helyen a bekapcsolás előtt felülvizsgálatot végezni vagy végeztetni, és ha a csatlakozóberendezés nem felel meg a műszaki, műszaki biztonsági szabványban, szabványtól való eltérés esetén a szerelést végző által tett külön nyilatkozatban foglaltaknak és érintésvédelmi előírásoknak, a bekapcsolást a hiba kijavításáig megtagadhatja.

Az általános közüzemi szerződés tartalma

Az általános közüzemi szerződésnek tartalmaznia kell

– a szolgáltató és a hálózati engedélyes megnevezését, székhelyét, a szolgáltató fogyasztói irodája, valamint a hálózati engedélyes kapcsolattartásra szolgáló üzemegysége megnevezését, székhelyét, valamint a fogyasztó nevét, az azonosításához szükséges adatokat, címét, a fizetés módját, banki átutalásos fizetésnél a pénzintézet és a számlaszám megjelölését;

– a fogyasztási hely (helyek) és a csatlakozási pont(ok) megjelölését, ezen belül a nem összefüggő területek meghatározását;

– a csatlakozás módját;

– a hálózati engedélyes által szolgáltatott villamos energia műszaki jellemzőit;

– hőtermelő termelői engedélyestől való villamosenergia-vásárlás esetén annak műszaki, mérési, számítási és egyéb jellemzőit, azt az időszakot (negyedóra, napszak, zónaidő, elszámolási időszak stb.), amelyen belül a hőtermelő termelői engedélyes által termelt és a fogyasztó által elfogyasztott villamos energia mennyiségének azonosnak kell lenni, mérésének és a szolgáltatótól vásárolt villamos energiától való elkülönítésének módját;

– jogszabályban előírt pénzügyi feltételek teljesítésének és a szolgáltatói kötelezettségeknek a rögzítését, az igénybe venni kívánt, szerződött villamos teljesítményt, a megegyezés szerinti díjfizetési módot;

– a fogyasztót ellátó hálózati engedélyes nyilatkozatát a hálózati átviteli teljesítőképesség rendelkezésre állásáról, illetve a rendelkezésre álló teljesítménnyel kapcsolatos adatokról;

– a számlázás alapjául szolgáló fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak felsorolását;

– a leolvasási, adatrögzítési, elszámolási és számlázási időszakokat;

– a számlázás és a számla kiegyenlítésének módját és feltételeit;

– a szolgáltatás és vételezés megkezdésének az időpontját;

– a határozott időre kötött szerződés lejárati időpontját;

– a szolgáltató és a fogyasztó, valamint a hálózati engedélyes fogyasztót érintő szerződésszegésének következményeit, különös tekintettel a díjfizetés elmaradásának és az ellenőrzés és munkavégzés megakadályozásának esetében alkalmazható következményekre;

– az egyéb feltételeket, például a mérőberendezés meghibásodásával, sérülésével kapcsolatos kötelezettségeket;

– a fogyasztói panasz bejelentésének rendjét, valamint az elintézés módját a szolgáltatónál, és – amennyiben annak eredményét a fogyasztó sérelmesnek tartja – annak közlését, hogy panaszával a Magyar Energia Hivatalhoz fordulhat;

– a hálózati engedélyes fogyasztásmérő berendezés leolvasási és ellenőrzési jogosultságát.

Többletelemek nem lakossági fogyasztóknál

A nem lakossági fogyasztókkal kötött szerződésnek a fentieken túlmenően tartalmaznia kell

– a szolgáltató és a fogyasztó nevét (elnevezését), címét (székhelyét, telephelyét), statisztikai azonosítóját, cégjegyzékszámát, adószámát, pénzintézetnél vezetett számlaszámát;

– ha a fogyasztás jellege indokolja, a továbbadás(ok)ra vonatkozó megállapodásokat, a továbbadással vételező(k) teljesítményigényét;

– csatlakozóberendezésenként, a csatlakozóberendezésen keresztül vételezhető hatásos, illetőleg látszólagos teljesítmény értékét (kW, kVA), a szükségeshez mérten időszak (zónaidő) szerinti bontásban, valamint ezek igénybevételének bejelentési módját, a villamosenergia-árszabás szerinti csoportosításban;

– a meddőenergia-forgalom mérési módját;

– a fogyasztó üzemének jellegéből adódó, a közcélú villamosmű üzembiztonságát zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

– a számlázási időszakok és az ehhez tartozó fogyasztásmérő-adatrögzítési időpontok és leolvasási napok meghatározását;

– a szerződésszegés esetére szóló biztosítékot (jelzálog, bankgarancia, fizetési előleg stb.).

Általános szerződési feltételek

Az általános közüzemi szerződés formáját és tartalmi elemeinek minden fogyasztóra általánosan jellemző részét általános szerződési feltételként a szolgáltató az üzletszabályzatában határozza meg.

Az általános szerződési feltételek megváltozása esetében, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal a fogyasztó a változásról köteles írásban értesíteni az érintett fogyasztókat, továbbá az értesítendő fogyasztók körére tekintettel országos vagy megyei lapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján közzétenni, továbbá az ügyfélszolgálati irodákban nyilvánosan közzétenni a változást.

A közüzemi szerződés tartama

A közüzemi szerződés határozatlan idejű.

A szerződés felmondása

A közüzemi fogyasztó a közüzemi szerződést harmincnapos felmondási idővel felmondhatja. A közüzemi szerződésben a felek a fogyasztóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak.

A közüzemi szolgáltató a közüzemi szerződést szerződésszegés esetén, valamint akkor mondhatja fel, ha a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a villamosenergia-vételezését a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen megszüntette.

A szolgáltatás

A szolgáltató a hálózati engedélyessel együttműködve köteles gondoskodni a fogyasztó villamosenergia-igényének a szerződésnek megfelelő folyamatos kielégítéséről, a szerződésben megjelölt feszültség és a szolgáltatás minőségét meghatározó egyéb – az üzletszabályzatban meghatározott – műszaki és megbízhatósági feltételek csatlakozási ponton (pontokon) való, az elvárhatóság követelményeinek megfelelő szinten tartásáról. Azokat a minőségre jellemző mennyiségeket, amelyeket jogszabályok, hatósági előírások, szabványok állapítanak meg, az előírt tűréshatárok között kell tartani, kivéve ha a szerződés ettől eltérő megállapodást tartalmaz.

Szolgáltatói tájékoztatás A szolgáltató az igénybejelentésre, a hálózatot működtető hálózati engedélyessel együttműködve, a hálózati engedélyes által adott tájékoztatás megérkezése után lakossági fogyasztónál 8, egyéb fogyasztó esetében 30 napon belül köteles a fogyasztót tájékoztatni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell * azt, hogy az igényelt villamos energiát (teljesítményt, többletteljesítményt) melyik hálózati engedélyes vagy erőmű hálózatáról, hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, valamint a hálózattal való összekötés és a rendelkezésre álló teljesítmény biztosításának műszaki és műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételeit; * a bekapcsolás és a szolgáltatás megkezdésének műszaki és pénzügyi feltételeit; * a mérőberendezés ajánlott elhelyezési módját és annak műszaki adatait, elhelyezését, elrendezését, méreteit, a mérőberendezésre vonatkozó egyéb követelményeket; * a fogyasztói tulajdonba kerülő hálózati rész kivitelezésénél alkalmazandó gyártmányokra vonatkozó hatósági engedélyek szükségességét; * az alkalmazandó érintésvédelmi módot; * más fogyasztó villamosenergia-vételezését esetleg befolyásoló, a közcélú hálózaton zavarokat (pl. feszültségtorzulás, feszültségvibrálás) okozó fogyasztóberendezés tervezett alkalmazása esetén a hálózati zavarok korlátozására vagy megelőzésére vonatkozó előírásokat, ajánlásokat; * a szükséges engedélyek felsorolását; * azt az időpontot, amelytől kezdődően a közölt feltételek teljesítése esetén az áramszolgáltatás megkezdhető; * a választható villamosenergia-ellátási díjszabást; * a továbbadás igényének (ha van ilyen) elfogadását és feltételeit, vagy annak megtagadását; és * azt az időtartamot, ameddig a szolgáltató a tájékoztatásában foglaltakhoz kötve van; * a hálózati csatlakozási szerződés megkötésének szükségességét.

A szolgáltatás korlátozása, szüneteltetése

A hálózati engedélyesek

– az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése,

– a villamosművek üzemzavarai esetén,

– más módon el nem végezhető munkák és kapcsolások érdekében a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban az átvitelt, illetve elosztást korlátozhatják, szüneteltethetik. Az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, illetve a szerződésben rögzített módon a feljogosított fogyasztókat, továbbá az érintett engedélyeseket előre értesíteni kell.

A hálózati engedélyesek az igazolt károk mértékéig kártérítést kötelesek fizetni az érintett engedélyeseknek és feljogosított fogyasztóknak, ha

– a villamosenergia-elosztás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről az érintett engedélyeseket és feljogosított fogyasztókat időben nem értesítik,

– felróható magatartásuk folytán a villamosenergia-elosztás megszakad, vagy azt a szükséges mértéken túlmenően korlátozzák, illetve szüneteltetik.

Az előre látható szüneteltetés időpontjára és várható időtartamára vonatkozó kötelező fogyasztói értesítés feltételeit és módját a szolgáltató és a hálózati engedélyes üzletszabályzatában kell meghatározni.

Vételezés

A fogyasztó a villamos energiát a közüzemi szerződésben meghatározottak szerint jogosult vételezni. Amennyiben a szerződés szerinti időpontban nem kezdi meg a fogyasztási helyre kötött közüzemi szerződés szerinti lekötött vagy névleges csatlakozási teljesítmény igénybevételét, köteles a vételezés megkezdéséig is a szerződött teljesítmény után a villamosenergia-árszabásról szóló rendeletben a megfelelő feszültségszintre megállapított díjjal azonos díjat fizetni a szolgáltatónak, a szolgáltató pedig a díjfizetés ellenében változatlanul a fogyasztó rendelkezésére köteles állni.

Az áram továbbadása

A fogyasztó az általa a szolgáltatótól, vagy a hőt szolgáltató termelői engedélyestől vételezett villamos energiát a mért fogyasztói hálózatán keresztül a fogyasztási helyen belül továbbadhatja. A továbbadó és a felhasználó közötti jogviszonyt a továbbadó csak akkor szüntetheti meg, ha a felhasználó a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha közte és a közüzemi szolgáltató közötti közüzemi jogviszony megszűnik.

A szolgáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a vételezett villamos energiát a fogyasztó a fogyasztási helyén kívüli területre vigye át, illetőleg adja tovább, a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére. A hozzájárulás nélküli átadás azzal jár, hogy a szolgáltató felfüggesztheti a szolgáltatást.

Ellenőrzés

A szolgáltató és a szolgáltató megbízásából a hálózati engedélyes jogosult ellenőrizni a fogyasztási helyen a terhelést, a fogyasztásmérő berendezést, a fogyasztói vezetékhálózatot, a fogyasztói berendezést, illetőleg előzetes értesítés után elvégezni az energiaszolgáltatás és -vételezés folyamatosságához szükséges munkákat (pl. fogyasztásmérő-csere).

Az ellenőrzést hétköznapokon 7 és 20 óra között, az üzletszabályzatban meghatározott időszak alatt kell elvégezni, és az ellenőrzést végző személynek arra feljogosító, fényképes igazolvánnyal kell rendelkeznie. Ha gyanú merül fel, hogy a fogyasztó a biztonságos szolgáltatásra vonatkozó előírásokat nem tartja be, és az ezzel kapcsolatos ellenőrzést nem teszi lehetővé, illetve azt meggátolja, a szolgáltató a hálózati engedélyessel együttműködve a hálózati engedélyes a fogyasztási helyre való bejutásáig és a biztonsági ellenőrzés lefolytatásáig a csatlakozási ponton kívüli beavatkozással felfüggesztheti a rendelkezésre állást és a szolgáltatást.

Ha a szabálytalanságra utaló körülmények kivizsgálása eredményeképpen az volt megállapítható, hogy szabálytalanság nem történt, a felmerült költségek a fogyasztóra nem háríthatók át, továbbá a fogyasztónak okozott kárt meg kell téríteni.

Mérés A közüzemi szolgáltató fő szabályként a szerződésben meghatározott időszakban az elosztó tulajdonában lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján állapítja meg és számolja el a közüzemi szerződés alapján szolgáltatott áram mennyiségét. * A fogyasztó jogosult saját költségén ellenőrző fogyasztásmérő berendezést felszereltetni, a hálózati engedélyes fogyasztásmérő berendezésével azonos mérőtranszformátorokra azonban csak az esetben kapcsolhatja, ha ez a hálózati engedélyes mérésének pontosságát nem veszélyezteti, és a hálózati engedélyes a felszereléshez előzetesen írásban hozzájárult. Az ellenőrző fogyasztásmérő berendezés mérési adata – hacsak a felek ettől eltérően meg nem állapodtak – nem szolgálhat alapul a szolgáltatott villamos energia elszámolására. * Hitelesíttetés * A szolgáltató a fogyasztó kívánságára köteles a kifogásolt és leszerelt fogyasztásmérő berendezést – ha az arra alkalmas – hitelesíttetni, és annak eredményéről a fogyasztót tájékoztatni. * Villanyóracsere * A szolgáltató köteles a fogyasztó kérésére intézkedni, hogy a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hitelesített ellenőrző fogyasztásmérő berendezéssel vagy egyéb módon ellenőrizzék a kifogásolt fogyasztásmérő berendezés működését. Ha az ellenőrzött fogyasztásmérő berendezés a hibahatárt pozitív irányban túllépi, köteles a szolgáltató azt kicseréltetni. * A fogyasztásmérő cseréje esetén a szolgáltató a hálózati engedélyes értesítése alapján köteles a csere időpontjáról a fogyasztót legalább 8 nappal előbb értesíteni. A régi fogyasztásmérő utolsó és az új fogyasztásmérő induló állásának leolvasását a fogyasztó (megbízottja) jelenlétében a hálózati engedélyessel kell elvégeztetni, vagy más módon, utólag is igazolhatóan (pl. tanúk) rögzíteni. Az adatokat az üzletszabályzat szerinti formátumú, erre rendszeresített nyomtatványon kell feltüntetni, és annak egy példányát a fogyasztó (megbízottja) részére kell átadni vagy eljuttatni. * Költségek * A helyszíni ellenőrzés, a mérőcsere és a hitelesítés költségei abban az esetben, ha a mérőberendezés a mérésről szóló jogszabályokban megengedett hibahatárt túllépi, a szolgáltatót terhelik, ellenkező esetben a költségeket a fogyasztó köteles megtéríteni.

Szerződésszegés

Szolgáltatói szerződésszegés

A közüzemi szolgáltató oldalán szerződésszegésnek minősül különösen, ha

– nem kezdi meg a villamosenergia-szolgáltatást a szerződés szerinti időpontban,

– nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetve nem a tőle elvárható módon szolgáltatja a villamos energiát,

– megsérti a szolgáltatás minőségi követelményeit,

– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon nem kezdi meg a villamosenergia-szolgáltatást,

– nem értesíti előre a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott módon a hálózati engedélyesek által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról.

Fogyasztói szerződésszegés

A közüzemi fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül különösen, ha

– túllépi a szerződésben meghatározott villamos teljesítményt,

– a villamos energia vételezésénél olyan terhelési, illetőleg feszültségviszonyokat vagy zavart idéz elő, amelynek következtében a villamosenergia-szolgáltatás megszakad,

– veszélyezteti, zavarja vagy akadályozza a villamos energia folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű vételezését,

– nem tartja be a fogyasztói berendezések létesítésére, üzemeltetésére, a villamosművel való összekapcsolására vonatkozó előírásokat,

– szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja a csatlakozóberendezést, a fogyasztásmérő berendezést, eltávolítja a zárópecsétet, illetőleg azok sérülését nem jelenti be a szolgáltatónak,

– a fogyasztásmérő berendezés befolyásolásával vagy megkerülésével vételez,

– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése után a közüzemi szolgáltató beleegyezése nélkül villamos energiát vételez,

– késedelmesen, nem a közüzemi szerződésben meghatározott időben fizeti a villamos energia díját,

– a villamos energiát a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül viszi át a fogyasztási helyen kívüli területre, illetőleg adja tovább a fogyasztási helyen kívüli más felhasználó részére,

– fogyasztásmérés nélküli fogyasztás esetén a szerződéstől eltérő módon vételez,

– nem tesz eleget a korlátozási rendelkezéseknek.

A szerződésszegés következményei

A közüzemi szerződés megszegésének következményei:

– díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés;

– kötbér;

– kártérítés;

– a villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése;

– kikapcsolás a villamosenergia-szolgáltatásból.

A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét az üzletszabályzatban kell meghatározni. A fogyasztó kötbérfizetési kötelezettségének alapja a szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés során vételezett villamosenergia-mennyiség. A vételezett villamos energia mennyiségét a névleges csatlakozási teljesítmény figyelembevételével az üzletszabályzatban meghatározott módon kell megállapítani.

A kikapcsolásnak akkor van helye, ha a fogyasztó fizetési kötelezettségének az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem tesz eleget, illetve ha a felfüggesztés után, engedély nélkül vételezi a villamos energiát. Ezekben az esetekben a szolgáltató felmondhatja a fogyasztóval kötött közüzemi szerződést, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.

A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

Szabálytalan vételezés

A szerződés nélküli vételezés a villamos energia szabálytalan vételezésének minősül. A szabálytalan vételezése esetén

– a vételező a már vételezett villamos energiáért köteles a villamos energia díját és pótdíjat fizetni a hálózati engedélyesek részére, valamint köteles megtéríteni a hálózati engedélyesek pótdíjjal nem fedezett, igazolt kárát,

– a hálózati engedélyesek a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalan vételezőt a villamosenergia-szolgáltatásból kikapcsolhatják.

Elszámolás hibás mérés esetén Ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibásan mér, vagy hitelesítési ideje lejárt, annak adatai számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A meghibásodott készüléket soron kívül meg kell vizsgálni. * Amennyiben a villanyóra vagy annak valamely része hibás működésének mértéke és időtartama a felek által közös egyetértéssel megállapítható, a leolvasott adatokat megfelelően helyesbíteni kell. A helyesbített fogyasztási adatok meghatározásáig ideiglenes elszámolásnak van helye. Az ideiglenes elszámolás alapjául azonos fogyasztó esetében a meghibásodás előtti év azonos elszámolási időszakában mért fogyasztás adatai szolgálhatnak. * Ha a helyesbítés mértéke nem határozható meg, vagy ha időközben a fogyasztó vételezésében változás következett be, a hibás mérést megelőző és követő elszámolási időszakok – de legalább négy hónap – fogyasztási adatainak átlaga képezi az elszámolás alapját.

Elszámolás

Az elszámolási időszakban a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztónak szolgáltatott villamos energia és az elszámoláshoz szükséges egyéb jellemzők mennyiségét a szolgáltató a fogyasztási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő berendezés leolvasása alapján állapítja meg.

A hőtermelőtől villamos energiát is vásárló közüzemi fogyasztó esetében – ha a fogyasztási helyen külön mérés nem történik – a közüzemi fogyasztótól vásárolt villamos energia mennyiségének megállapításához a hőtermelő erőművi egység által a hőtermeléssel együtt termelt és a hálózatba betáplált villamos energiát elkülönítve mérő fogyasztásmérő berendezés leolvasásából nyert adatokat is figyelembe kell venni.

Fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia-vételezésnek csak különös műszaki vagy gazdasági szempontok által indokolt esetben (pl. ideiglenes fogyasztó) és a szolgáltató hozzájárulásával van helye. Ilyenkor a szolgáltatott villamos energia mennyiségét a fogyasztóberendezés névleges teljesítménye és a szerződésben meghatározott fogyasztási időtartam alapján kell megállapítani.

A villamos energia árváltozása esetén a fogyasztási díjat

– havi számlázásnál, illetve részszámlázás esetén az ármegállapítás szerint,

– két hónapnál ritkább leolvasás és számlázás esetén pedig adatrögzítés lehetőségének hiányában a szolgáltató kezdeményezésére történt fogyasztói önbevallás, vagy ennek elmaradása esetén a fogyasztás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.

Számla

A szolgáltató az árat és díjat elszámolási időszakra állapítja meg, amelyről a szerződésben foglalt gyakorisággal számlát állít ki. Az elszámolási időszak egy hónap. A szolgáltató és a fogyasztó ettől eltérő elszámolási időszakban és számlakibocsátási gyakoriságban is megállapodhat. Ha az elszámolási időszak időtartama az egy hónapot meghaladja, a szolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani.

Eltérő megállapodás hiányában a fogyasztó vagy a számla kiegyenlítését vállaló fizető köteles a számlában feltüntetett díjat a számla bemutatásakor, illetőleg csekkfizetés esetén 8 napon belül, vagy a pénzintézeti benyújtáskor kifizetni. Ütemezett fizetés esetén a részfizetésekre is ezek a rendelkezések az irányadók.

Kifogás a számla ellen

A fogyasztó a számla ellen a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj 200 százalékát nem haladja meg.

A szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a fogyasztót legkésőbb a kifogás vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni. Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, a szolgáltató ezt az értesítés közlésétől számított 8 napon belül köteles a fogyasztó részére készpénzben kifizetni vagy visszautalni.

Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a szolgáltatót díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a fogyasztó azt a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Késedelmi kamat ilyenkor nem jár.

Fogyasztóvédelem A fogyasztó panaszával a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott módon a szolgáltatóhoz vagy a fogyasztói érdek-képviseleti szervekhez fordulhat. (A fogyasztói panasz benyújtásának lehetőségéről, eljárásrendjéről és fogyasztói irodáiról a szolgáltató – az üzletszabályzatban foglaltak szerint – köteles tájékoztatást adni a fogyasztóknak.) * A szolgáltatóval lefolytatott tárgyalás vagy levelezés eredménytelensége esetén a fogyasztó megkeresheti a Magyar Energia Hivatalt. Erre vonatkozó felhatalmazás alapján a Fogyasztói Képviseleti Szervezet képviseli a fogyasztót a szolgáltatóval, a hálózati engedélyessel szemben, illetve a Magyar Energia Hivatal előtt