A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) nemcsak a már megindult végrehajtási eljárásban próbál garanciát adni arra, hogy a jogosult valóban hozzájusson a jogos követeléséhez, hanem már a végrehajtás előtti fázisban is. Megfelelő feltételek esetén ugyanis úgynevezett biztosítási intézkedésnek van helye az adóssal szemben annak ellenére, hogy nem áll végrehajtás alatt. A biztosítási intézkedésnek két fajtája van: a pénzkövetelés biztosítása, illetőleg a meghatározott dolog zárlata.
A biztosítási intézkedés feltételei
Amennyiben a követelés teljesítése érdekében a Vht. alapján még nem lehet kiállítani végrehajtható okiratot, így nem indulhat meg a végrehajtási eljárás, a bíróság a végrehajtást kérő kérelmére biztosítási intézkedést rendel el. Ennek elsődleges feltétele, hogy a végrehajtást kérő azonban valószínűsítse, miszerint a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.
Biztosítási intézkedés az érdemi határozat után
Biztosítási intézkedés rendelhető el, ha a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert
– a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg
– a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le.
Ezekben az esetekben a biztosítási intézkedésről az a bíróság határoz, amely a végrehajtási lap kiállítására lenne jogosult az ügyben.
Biztosítási intézkedés az érdemi határozat előtt
A bíróság olyan követelés érdekében is biztosítási intézkedést rendelhet el, amely iránt belföldi bíróságnál
– házassági vagyonjogi keresetet indítottak,
– egyéb keresetet indítottak, egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.
A biztosítási intézkedést ilyenkor az a bíróság rendeli el, amelynél a kereseti kérelmet benyújtották.
Választott bírósági eljárás
Biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében is, amely iránt belföldi választott bíróságnál keresetet indítottak, ha a végrehajtást kérő
– a kérelméhez csatolta a választott bíróság igazolását arról, hogy megindult a választott bírósági eljárás, és
– közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolta a követelésének létrejöttét, mennyiségét és lejártát.
A biztosítási intézkedésről az a bíróság határoz, amely az ügyben végrehajtási lapot állíthatna ki.
Biztosítási intézkedés bt. vagy kkt. tagjával szemben
Amennyiben a közkereseti és a betéti társasággal szemben a követelés teljesítése érdekében végrehajtható okiratot állítottak ki, a közkereseti társaság tagjával és a betéti társaság beltagjával szemben az említett követelés érdekében biztosítási intézkedés rendelhető el.
Erről az a bíróság határoz, amely a társasággal szemben kiállította a végrehajtható okiratot.
Pénzkövetelés biztosítása
A pénzkövetelés biztosítását elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, s felhívja, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki neki. Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kiutalni, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni.
Foglalás
A felhívás eredménytelensége esetén a végrehajtó lefoglalja az adós vagyontárgyait. (Amennyiben az adós nincs jelen, a végrehajtó foglal, s a foglalási jegyzőkönyv másolatával együtt postán kézbesíti neki a végrehajtható okiratot.) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.
A biztosítási intézkedés végrehajtásakori foglalás hatálya kiterjed a követelés teljesítése érdekében elrendelt kielégítési végrehajtásra is.
Munkabér letiltása
Munkabér akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs.
Felhívás az adós bankjához
A végrehajtó a követelés biztosítása érdekében felhívja az adóst megillető összeget kezelő pénzügyi intézményt, hogy a felhívás kézhezvételét követően a biztosítandó, továbbá az eljárás költségeinek fedezésére szolgáló összeget a számláról sem az adós, sem más javára ne fizesse ki, ha pedig a számla egyenlege nem éri el a biztosítandó összeget, a jövőbeni befizetések tekintetében is hasonlóan járjon el.
A banknak a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatnia kell a végrehajtót arról, hogy az intézkedést milyen összegre tudta foganatosítani, ezt követően az adós vagyontárgyai csak a fennmaradó követelés erejéig foglalhatók le. (A felhívást követő későbbi befizetések tekintetében is hasonlóan kell eljárni.)
A bankszámlán elhelyezett összegre vonatkozó mentességi szabályok a biztosítási intézkedés esetén is érvényesülnek.
A foglalás feloldása
A végrehajtó feloldja a lefoglalt vagyontárgyat a foglalás alól, ha
– az adós a foglalás után kifizette a biztosítandó összeget, vagy a számlájára, betétjére a pénzügyi intézménynek kiadott felhívás teljesítésével a követelés fedezete biztosítva van,
– a végrehajtást kérő a romlandó dolog értékesítésének költségét nem előlegezte.
Intézkedés gazdálkodó szerv ellen
A fenti intézkedések alternatívájaként, vagy ha a pénzkövetelés biztosítása során a gazdálkodó szervezet végrehajtás alá vont vagyontárgyai nem fedezik a teljes követelést (utóbbi esetben a bíróság a követelésnek a pénzkövetelés biztosítása során végrehajtás alá vont vagyontárgyakkal nem fedezett részének biztosítására rendeli el a biztosítási intézkedést, amely az adós jövőbeni vagyontárgyainak elidegenítésére vonatkozik), a biztosítási intézkedést elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen átadja az adós képviselőjének, és felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós a kért összeget kifizette, a végrehajtó ezt jelenti a bíróságnak. A további eljárásra a fentebb ismertetett szabályokat kell alkalmazni.
Ha az adós nem fizette ki a biztosított összeget, a biztosítási intézkedés hatálya alatt a gazdálkodó szervezet vagyontárgyának elidegenítése – a gazdálkodó szervezet tevékenységével összefüggő, a rendes gazdálkodás körébe tartozó szokásos forgalmi ügyletek kivételével – csak független könyvvizsgáló olyan nyilatkozata alapján történhet, amely szerint a jogügylet nem veszélyezteti a követelés későbbi kielégítését.
Zárlat
Az ingóság zárlatát elrendelő végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak, és egyúttal lefoglalja az ingóságot. (Az ingóság zárlata zár alá vétellel is történhet.)
Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul megkeresi a földhivatalt, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.
Zárgondnok
A zárlat bejegyzéséről szóló földhivatali határozat kézhezvétele után a végrehajtó az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy pedig a végrehajtást kérő zárgondnok kijelölését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel a végrehajtó szerint indokolt.
A zárgondnok köteles
– az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni,
– gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről a végrehajtónak elszámolni,
– az ingatlan tiszta jövedelmét a végrehajtói letéti számlára befizetni.
A biztosítási intézkedés megszűnése
A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.
A bíróság megszünteti a biztosítási intézkedést, ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalása nélkül ért véget. Ilyenkor a végrehajtást kérő viseli a biztosítási intézkedéssel felmerült költséget. (Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás csak részben vezetett eredményre, az adós csak a marasztalással arányos, kisebb végrehajtási költséget köteles viselni.) A végrehajtást kérő köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a biztosítási intézkedés rosszhiszemű kérésével az adósnak okozott.
Ha a végrehajtást kérő követelése iránti eljárás az adós marasztalásával ért véget, de a jogosult a követelés kielégítése iránti végrehajtási kérelmet a végrehajtás általános feltételei együttes bekövetkeztétől számított 3 hónapon belül nem terjesztette elő, e határidő lejárta után az adós kérelmet terjeszthet elő a bíróságnál a biztosítási intézkedés megszüntetése iránt. A bíróság az ilyen kérelem előterjesztéséről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és felhívja, hogy a követelése kielégítése iránti végrehajtási kérelmet 30 napon belül terjessze elő az illetékes bíróságnál. A felhívás eredménytelenségekor a bíróság megszünteti a biztosítási intézkedést, s kötelezi a biztosítási intézkedéssel felmerült költség megtérítésére. (A 30 napos határidő elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.)
A fizetési meghagyásos eljárás során elrendelt ideiglenes intézkedést a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a fél kérelmére a perbíróság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül felülvizsgálja, és ennek eredményeként a biztosítási intézkedést fenntartja vagy megszünteti.
A biztosítási intézkedés elrendeléseA bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak. * A biztosítási intézkedést elrendelő végzést kézbesíteni kell a végrehajtást kérőnek, továbbá ha az adós cég, egyúttal a nyilvántartó hatóságnak, az ingatlan zárlatát elrendelő végzést pedig az adósnak is. * A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. * A végrehajtó a biztosítási intézkedést elrendelő végzés kézhezvétele után haladéktalanul felhívja a végrehajtást kérőt, hogy rövid határidő alatt fizesse meg a végrehajtói díj előlegét (a végrehajtót eljárása kezdetén előlegként a teljes munkadíjnak és a várhatóan felmerülő készkiadásnak, illetőleg költségátalánynak megfelelő összeg illeti meg). A díjelőleg beérkezése után haladéktalanul meg kell kezdeni a biztosítási intézkedés végrehajtását. |