"A kommunikáció mindig is az emberi szükségletek közé tartozott az összes civilizáció és kultúra számára. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) hisz abban, hogy a modern kommunikációnak minden ember számára hozzáférhetővé kell válnia. A távközlési világnapon, május 17-én ezért az ITU minden tagjától azt várja, hogy segédkezzen ezen küldetés valóra váltásában" – olvashatjuk Yoshio Utsuminak, a szervezet főtitkárának a jeles nap alkalmából tett nyilatkozatát magyar fordításban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) honlapján.
Ennél jobb mottót aligha választhatott volna a távközlésért felelős legfőbb kormányszerv, különösen most, amikor ketyegnek az uniós csatlakozásig hátralévő napokat, órákat, perceket és másodperceket jelző visszaszámláló órák – mintegy azt is kifejezvén: nincs egy pillanatnyi elvesztegetnivaló időnk sem, ha mindazt el akarjuk végezni, amit a belépéssel kapcsolatos kötelezettségek ránk rónak.
Európai követelmény
Csak erősíti a párhuzamot, hogy az ITU december közepén Genfben – állam- és kormányfők részvételével – megrendezi az első Információs Társadalom Csúcstalálkozót. Közös nyilatkozat és akcióterv kidolgozását tervezik, hogy – a két oldalon állók együttes erőfeszítésével – az emberiség felszámolhassa a "fejlett és fejlődő világ közötti digitális szakadékot". Közismert, hogy az Európai Unió számos programja ugyancsak az információs társadalom megvalósítását célozza, hogy kontinensünk boldogabbik fele, amelyhez rövidesen mi is tartozni fogunk, elsősorban épp ezen a vonalon kíván a világgazdaság élére törni.
Ennek megfelelően már jó ideje hazánkban is hallani az ezzel kapcsolatos teendőkről. Számos pályázatot írtak ki az ügy érdekében. Az utóbbi hónapokban azonban érthető módon felgyorsult a témában a kormányzati-törvényhozási gépezet. Az internet-hozzáférés árának csökkentése, a szélessávú összeköttetés kiépítésének támogatása, a Sulinet Expressz program meghirdetése mind ebbe az irányba mutat. A kedvező folyamatok azonban csak egy, az EU-s normáknak megfelelő átfogó jogszabályi keretben bontakozhatnak ki.
Ennek szellemében kezdődött meg az új, EU-irányelveket követő elektronikus hírközlési törvény (Eht.) kidolgozása, amelyet 2004. január 1-jétől már hatályba is szeretne léptetni az IHM. A jogszabály "koncepciója az európai uniós követelményeknek, a piaci versenyszempontoknak és a magyar távközlés sajátosságainak is megfelel" – hangsúlyozta május közepén tartott sajtótájékoztatóján Kovács Kálmán szakminiszter.
Az Eht. a távközlés, a műsorszórás és az internetezés műszaki és gazdasági vonatkozásait fedi le, s azt az IHM együtt kívánja kezelni az új postatörvénnyel. A fogyasztók érdekeinek érvényesítésére hivatott szabályozás irányvonalait a tárca már egyeztette az EU és több más, velünk együtt belépő ország képviselőivel, illetve a kormányzat illetékeseivel. A következő lépés a közigazgatási egyeztetés.
Három fő kérdéskörrel foglalkozik az új törvény:
– a hírközlés intézményrendszerével,
– a szolgáltatókkal és a szolgáltatásokkal,
– s külön teret szentel az egyetemes szolgáltatásoknak.
Az intézményrendszer
A tervek szerint a mai Hírközlési Döntőbizottság helyébe héttagú tanács lép. A tanácsban az elnök mellett egy főigazgató végezné az operatív munkát, s irányítaná a szakértőket.
Az új típusú feladatok új hatóságot igényelnek. Ez a szervezet piacelemzéssel is foglalkozna, és saját szempontrendszert dolgozhatna ki a jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók értékelésére.
Végül szerepel a tervezetben egy Elektronikus Hírközlési Választott Bíróság létrehozása, amely értelemszerűen a jogviták rendezésére lenne hivatott.
Egy idén megjelenő – az Eht. jegyében készülő – rendelettel már ebben az évben szeretnék lejjebb vinni a vezetékes telefonról mobilra indított hívások árát. A jelenlegi 30-40 forint közötti percdíjakat még 2003-ban 4, 2005-ig pedig további 3,50 forinttal kívánják csökkenteni – jelentette ki Pataki Dániel, az IHM helyettes államtitkára.
Fékező tényezők
Ma gyakran igen kicsi a különbség a nagy- és kiskereskedelmi árak között, ami rendkívül megnehezíti az alternatív szolgáltatók helyzetét. Ezt a tárca úgynevezett árpréstesztek bevezetésével tervezi orvosolni.
Felszámolnák a versenyt fékező többi tényezőt is. Számítási módszert írnának elő a hatóságilag elfogadott átlagos összekapcsolási díjak napszakokra bontására. A hatóságnak a nagykereskedelmi díjajánlatok értékelésekor jogában állna, hogy az európai átlagárak érvényesítésére kötelezze a szolgáltatót.
Miközben változatlanul támogatni kívánják a betárcsázásos internet-hozzáférést, stratégiai célnak tekintik a szélessávú elérés minél tágabb körű elterjesztését. A világháló használatában ma még hátul kullogó Magyarország felzárkóztatása végett költségalapú nagykereskedelmi árak bevezetését tervezik, s a jelentős piaci erejű szolgáltatók átalánydíjas nagykereskedelmi ajánlatot lennének kötelesek adni.
Különösen fontos kérdés a szabad közvetítőválasztás és a számhordozhatóság. Az előbbi értelmében megválaszthatjuk, hogy nemzetközi hívásainkhoz melyik szolgáltatót vesszük igénybe. Az utóbbi fogalom jelentése: szolgáltatóváltáskor megtarthatjuk üzletfeleink, barátaink, rokonaink által már ismert telefonszámunkat.
EU-szinten egyaránt követelmény a vezetékes, a színes és a mobilszámok hordozhatósága. A hatályos hírközlési törvény hazánkban is már az idén január 1-jétől előírta a szisztéma bevezetését, de az érdekeltek mindeddig nem jutottak egyetértésre abban: technikailag milyen módon valósítsák azt meg. Vannak, akik a 2004. január 1-jei utolsó határidőig is szeretnének valamilyen átmeneti megoldást, mások – köztük a Matáv – szerint ez csak problémákat okozna, s csak a végleges formával szabad piacra lépni. Mindenesetre közbeszerzési eljárás keretében már eldőlt: a T-Systems szállítja a szolgáltatáshoz szükséges központi referencia-adatbázis rendszert, s azt a HÍF üzemelteti majd.
Egyetemes szolgáltatások
Egységesen kívánják kezelni a törvényben a vezetékes és a mobiltelefóniát. A technológiasemlegesség mellett az Eht. másik fontos eleme, hogy az egyetemes szolgáltatások igénybe vevői között megkülönböztetné az egyszerű jogosultakat és a rászorulókat.
Ma az IHM szerint az egyetemes szolgáltatást 760 ezren veszik igénybe – közülük mintegy negyedmilliónyian tekinthetők rászorulóknak. Ők az önkormányzatoknál, havonta kiküldött utalvánnyal igényelhetnék a szolgáltatást, míg a többi jogosult drágábban, de – mint Pataki Dániel fogalmazott – még elérhető áron vehetnék azokat igénybe.
Vesztésre állnak a vezetékesek?Májusban kiadott felmérési eredmények szerint az ár mellett ma már a szolgáltatások minősége, illetve az ár/érték arány alapján döntenek az előfizetők egy-egy vezetékestelefon-szolgáltatás igényléséről vagy lemondásáról. * Miközben mind a Nemzeti Fejlesztési Terv, mind az új elektronikus hírközlési törvény az otthoni internethasználat elősegítését jelölte meg legfontosabb céljai között, a Hírközlési Főfelügyelet márciusi adatai, illetve az NRC Piackutató Kft. és a TNS Hungary közös telekommunikációs felmérése szerint negyedévről negyedévre csökken a vezetékestelefon-szolgáltatással rendelkező háztartások száma. Mint azt mindkét kutatás megállapította, a hazai internetezők több mint 80 százaléka kapcsolódik vezetékes telefonon a világhálóhoz, az internetezők körében azonban a lakossági átlagnál alacsonyabb, csupán 12,6 százalék az ISDN-vonalak száma. A "heavy userek", azaz a rendszeresen internetezők közül pedig – és ez az NRC-internethasználók körében készült felmérésének egyik legmeglepőbb megállapítása – minden ötödik telefontulajdonos azt fontolgatja, hogy egy éven belül lemondja vezetékes-előfizetését. * A magyarázat kézenfekvő: jelenleg a legnagyobb igény a mobilbanki, mobilinternetes és a GPRS-szolgáltatások iránt mutatkozik. Az is igaz, hogy a mobiltelefonosok megfontoltabban beszélnek: egyötödük vallotta be, hogy telefonálás előtt végiggondolja mondanivalóját, s több mint 40 százalékuk a kedvezményes időszakra halasztja a beszélgetést. * Egyelőre nem jellemző, hogy több mobiltelefont hordanánk a zsebünkben: a megkérdezettek túlnyomó többsége (83,8 százalék) csak egyféle SIM-kártyával rendelkezik – állapította meg az NRC. Ugyanakkor az emelt díjas SMS-ek és az értéknövelt szolgáltatások iránt sem lelkesednek különösebben a mobilosok: az értéknövelt mobilszolgáltatásokat egyrészt drágának tartják, másrészt arra hivatkoznak, hogy nem találkoztak még olyan szolgáltatással, amely érdekelte volna őket. Úgy tűnik föl, a harmadik negyedéve telített vezetékestelefon-piaci szolgáltatók után a mobiltelefon-társaságokat is utoléri a kritikus szellem: viszonylag sokan, a megkérdezettek 39,1 százaléka volt elégedetlen a szolgáltatások áraival, 15,6 százalékuk pedig azok minőségét kifogásolta. K. P |