Internet a dróton

Az internetezők számának folyamatos növekedését a Hírközlési Felügyelet tavaly év végi összesített adatai is alátámasztják. Az internetforgalom aránya 2002 végéig 2 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévhez képest, és elérte az összes hívásidő 30 százalékát. Ám miközben az egyéni fővonalak részesedése az internetes percforgalomból 2-3 százalékkal emelkedett, az üzleti vonalak szerepe ugyanennyivel csökkent, vagyis – a korábbi állapothoz hasonlóan – ismét egyéni fővonalakról kapcsolódnak többen a világhálóra, igaz, a korábbinál összességében körülbelül fél perccel rövidebb időt töltenek a hálón a magyar internetezők.

Ami az internet-hozzáféréseket illeti, országszerte csökkent az elmúlt időszakban a kapcsolt vonali (azaz analóg modemes) összeköttetések aránya, miközben az ISDN-kapcsolatoké gyakorlatilag változatlan maradt. A hazai vállalkozásoknak azonban így is mintegy 19 százaléka modemmel éri el a világhálót, 51 százalékuk ISDN-t használ, 13 százaléknál bérelt vonal, 6 százalékuknál kábelmodem működik. ADSL- és BDSL-csomagokra a múlt év végén a hazai vállalatok mintegy 17 százaléka fizetett elő, ami jóval meghaladja az egy évvel korábbi várakozásokat.

Leszakadó ágazatok

Két szektor, a mezőgazdaság és a vendéglátás a digitális szakadék túlsó partján reked, amennyiben a jelenlegi helyzeten nem sikerül gyökeresen változtatni, márpedig az informatikai elmaradottság jelentősen gyengíti ezen ágazatok versenyképességét, az uniós csatlakozás utáni támogatások fogadására, elszámolására való készségét. Országos átlagban azonban – jósolják a piackutatók – a következő egy esztendőben a hazai vállalkozások további 9 százaléka készül bevezetni az internetet, ily módon rövidesen a magyar cégek kilenctizede csatlakozik majd alkalomszerűen vagy rendszeresen a világhálóra, ami megfelel a nyugat-európai átlagnak.

Ezeket a számokat támasztják alá a GKI Gazdaságkutató Intézetnek a hazai pénzintézetek körében végzett felmérései is, amelyek szerint a banki szféra hosszú távon lát fantáziát az elektronikus gazdaságban: míg az internetben rejlő lehetőségek indexe a múlt év végén 24 volt, a jelenre vonatkozó válaszok semleges (-5) értéket mutatnak, a jövőre vonatkozóak (42) viszont optimisták.

Árcsökkentés állami támogatással

Közel két hónapig tartó, feszültségekkel teli tárgyalássorozat után áprilisban sikerült tető alá hozni a kormány és a hazai internetszolgáltatók közötti megállapodást, amelynek eredményeképpen negyedével csökkentek a hazai internettarifák. A betárcsázós internetezés költségeinek 25 százalékos csökkentésére az internethasználat dinamikus növelése érdekében volt szükség – érvelt az állami beavatkozás mellett az IHM. A 16 százalékos internetlefedettséggel ugyanis Magyarország már a kelet-közép-európai régióban is a sereghajtók közé került.

Az IHM által kidolgozott megoldás egyik nyertese – egyben első aláírója – a Matáv-csoport volt, amely hiába kínálta 25 százalékos árcsökkentéssel a 15 és 40 órás internetezésre szánt csomagjait az internetszolgáltatóknak, azok ezt a kedvezményt a díjaikban nem tudták teljes egészében érvényesíteni, hiszen a távközlési díjak az internetszolgáltatási költségeknek csak egy részét teszik ki. Ráadásul – mutatnak rá elemzők – hosszabb távon annak is az előfizetők látják kárát, ha a kisebb szolgáltatók fejlesztésre, szolgáltatásbővítésre fordítható nyeresége csökken.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint sem az állami támogatás a legmegfelelőbb megoldás, egyrészt azért, mert azt voltaképpen az adófizetők fedezik, másrészt azért, mert nem erősíti a versenyt. Mint arra a GVH csoportvezetője, Szántó Tibor rámutatott, a piacon már most is gondok vannak, hiszen a korábban kiegyensúlyozott területen az előfizetők 50 százaléka máris egyetlen céghez, a Matáv-érdekeltségű Axeleróhoz tartozik.

Uniós présben a törvényalkotók

A közelmúltban elkészült és ősszel a parlament elé kerülő új elektronikus távközlési törvény csak akkor éri el célját, a verseny erősítését, ha sikerül a nagy távközlési vállalatok lobbierejét legyűrve keresztülvinni néhány, számukra kedvezőtlen, viszont az alternatív telefontársaságok és a kisebb internetszolgáltatók számára létfontosságú változtatást.

Várhatóan nincs is más választás, mert amennyiben a honatyák a törvénytervezet gyenge változatát fogadják el, az EU perelheti a kormányzatot – ahogyan az Franciaországban történt az egyetemes szolgáltatás finanszírozása miatt –, ami alaposan elnyújthatja a liberalizáció folyamatát. Hiba volna azonban azonnali, gyökeres fordulatot várni a január 1-jével életbe lépő új törvénytől akkor is, ha az a "keményebb" változatot tartalmazza, az internetszolgáltatóknak ugyanis legalább fél évre van szükségük az összekapcsolási ajánlatok kidolgozására és a szerződések megkötésére.