Hálózati invázió

Megérkeztek a jövő technológiái

Az internetes piacra lassan visszatér az élet. A technológiai részvényeket jegyző amerikai tőzsdén, a Nasdaq-on a legismertebb dotcomcégek (például az Amazon. com, a Yahoo! vagy az eBay) részvényei ismét hegymenetben vannak. A szakértők szerint a bizalom visszatérése nem csak az utóbbi évek mély krízisét túlélő és ezért erősnek, életképesnek mutatkozó cégek teljesítményének köszönhető. Az internetes forgalom ugyanis szélsebesen növekszik, új s még újabb technológiák jelennek meg, amelyek szinte már bármit képesek felcsatlakoztatni az internetre a hűtőszekrénytől a hangversenyzongorán át a játékautomatákig. Ráadásul egyre elterjedtebb a szélessávú (gyors adatáramlást lehetővé tévő) internetezés, s a mobil eszközök és a vezeték nélküli szélessávú kapcsolatok gyors térhódítása valóságos forradalmat indított el. Sok hozzáértő szakember szerint az infosztráda eddigi fejlődése semmiség ahhoz képest, ami most következik. Hogy mi is vár ránk, azt igyekszik bemutatni az alábbi, igen töredékes kép.

Felfoghatatlan mennyiségű adat

Az egyik legnagyobb, technológiai vizsgálatokra szakosodott multinacionális piackutató cég, az IDC szerint az interneten keresztül áramló adatok mennyisége világszerte minden évben a kétszeresére nő, és ez a trend a következő öt évben is fennmarad. Egy átlagos napon tavaly 180 petabit adatforgalmat regisztráltak a világhálón, de 2007-ben már legkevesebb 5175 petabitnyi (1 petabit = 1 millió gigabit) információ hömpölyög át a weben. Az IDC szakértői az internet adatforgalmának dinamikus növekedését nem pusztán az előfizetők számának gyarapodásából vezetik le, sokkal inkább a szélessávú kapcsolatok gyors terjedésével magyarázzák. A széles sáv ugyanis lényegesen nagyobb le- és feltöltési sebességet enged meg, mint a hagyományos, modemes internetelérések. A felhasználók pedig éppen azért fizetnek elő a drágább, szélessávú kapcsolatra, hogy kihasználhassák a gyorsabb adatkommunikáció nyújtotta lehetőségeket. Mind divatosabbá válik a televíziós adások, illetve rádiós műsorok interneten keresztüli élvezete, ami ugyancsak jelentős adatforgalmat generál. Ráadásul a felhasználók óriási mennyiségű zenei fájlt, vagy egyre gyakrabban több száz MB-os komplett videofilmeket töltenek le, ha nem is mindig törvényes módszerekkel.

Az IDC előrejelzései az elkövetkezendő évekre a fogyasztói internetes forgalom olyan jelentős növekedését feltételezik, hogy 2007-re a világháló forgalmának már több mint 60 százalékát a magáninternetezők fogják generálni, az üzleti internetes forgalom aránya pedig ezzel párhuzamosan a jelenlegi 60-ról 40 százalékra csökken. A piackutatók szerint bár a jövőben a mobilinternet is jókora fejlődésen fog keresztülmenni, arra mégsem kell számítanunk, hogy a különböző mobil eszközök révén generált internetes forgalom túl nagy részét tenné ki a világháló teljes adatforgalmának. Az IDC szerint a telekommunikációs ipar jelenlegi és esetleges közeljövőbeli nehézségei várhatóan semmilyen közvetlen hatást nem gyakorolnak majd a világháló forgalmára. Egy másik szakértőcég, az Internet Software Consortium felmérése azt bizonyítja, hogy az internet mérete az elmúlt tíz évben több mint 130-szorosára nőtt, s a hálózat sebessége megszázszorozódott. Még a legutóbbi esztendőben is 16 százalékos növekedést produkált.

Magyarországon is folytatódott a növekedés, s az egyes internetes oldalakat jelölő, bejegyzett domainnevek száma elérte a százezret. A Netsurvey Internetkutató Intézet felmérése szerint az 1,6 millió jelenlegi magyar netezővel szemben két év múlva 2,1 millióan használják majd a hálót, ha fennmarad a fejlődés jelenlegi üteme.

Wi-Fi és más csodák

Az elkövetkezendő néhány évben teljesen megváltoztathatják az életünket azok a technológiai újdonságok, amelyeket a gyártók már be is mutattak a legnagyobb informatikai és távközlési kiállításokon. Sőt, az új eszközök és technológiák közül sokat máris használunk. Ezek sorában az első helyen mindenképpen az úgynevezett vezeték nélküli technológiákat kell említeni. Az informatikai és kommunikációs eszközök ugyanis még nem oly régen csak vezetékekkel összekötve vagy nagyon korlátozott hatókörű infravörös kapcsolaton keresztül voltak képesek együttműködni. Mára ez a helyzet alapvetően megváltozott.

A mobiltelefonok forradalmát szinte felesleges is említeni. A mobiltelefonálók azonban gyakran nem figyelnek fel arra az igen lényeges változásra, amely a készülékek és a szolgáltatások minőségében bekövetkezett röpke néhány év alatt. A fél aktatáskányi 450 MHz-es NMT-szabványú (ugye, még emlékeznek a 06-60-as szolgáltatásra?!) telefonoktól tíz év alatt eljutottunk a tíz dekánál is könnyebb, nagy sebességű adatkommunikációra képes, megszámlálhatatlan funkcióval ellátott, "színes, szélesvásznú" készülékekig. De ez csak az egyik része a dolognak. A számítástechnikai termékek közötti adatforgalom ma már elvileg minden további nélkül folyhat olyan rendszereken – legyenek ezek vállalati belső hálózatok vagy egész városokat beborító kommunikációs ernyők –, ahol vezetéknek nyoma sincs. És ez sok helyen már a valóságban is így történik. A drót nélküli adatátvitel hatalmas üzletnek kínálkozik, mert kényelmesebbé teszi és kiterjeszti az informatika használatát.

Az Intel, a világ legnagyobb csipgyártója például 150 millió dolláros alapot hozott létre a vezeték nélküli hálózatok elterjesztésére. A cég bejelentette, hogy ezt az összeget Wi-Fi-termékeket gyártó cégekbe fogja befektetni, ami egy újabb lépés a vezeték nélküli hálózatok szabványosításának és elterjesztésének útján. A Wi-Fi, vagy más néven 802.11b szabvány alapján kiépített, vezeték nélküli hálózatok jelenleg a legelterjedtebbek, és a legnagyobb perspektíva előtt állnak a világon. Lényegük, hogy az ilyen hálózattal való kapcsolat megteremtésére felkészített eszköz, például egy laptop, miután magától felismerte a jelenlétét, automatikusan képes kapcsolatot létesíteni a rendszerrel, s a felhasználó máris élvezheti az internet adta összes előnyt. Jelenleg e megoldások elsősorban a repülőtereken és irodaközpontokban vannak terjedőben, ahol a sokat utazó, sokat mozgó üzletemberek, tisztviselők hozzáférnek a megszokott erőforrásaikhoz és adataikhoz, s hozzájutnak a friss információkhoz. Les Vadász, az Intel befektetésekért felelős alelnöke szerint: "A Wi-Fi-üzletág hatalmas fejlődés előtt áll. Előrejelzések szerint 3 éven belül 30 millió laptop hordoz majd Wi-Fi-képességeket."

A cég az idei hannoveri szakkiállításon, a CeBIT-en mutatta be a Centrino (korábbi kódnevén Banias) processzort, amelyet kimondottan a mobil PC-k felhasználóinak fejlesztettek ki, mert ez a csip már a laptopba épített kiegészítő eszközök nélkül is képes a vezeték nélküli hálózatokkal felvenni a kapcsolatot, s csekély fogyasztása miatt a számítógép egy feltöltéssel is igen sokáig üzemben maradhat.

Természetesen nem csak a mobil számítógépek számára nyílnak utak. Az úgynevezett beépített technológiák hatalmas lökést kaptak. Például a szívritmus-szabályozóba (pacemaker) épített csippel a pacienstől több száz kilométerre lévő orvos on-line kommunikál, s szükség esetén be is avatkozik, az eszköz ugyanis folyamatos vezeték nélküli kapcsolatot létesít az orvosi adatbázisokat összekötő hálózattal. A SzívLeső nevű magyar találmány viszont mobilhálózaton keresztül küld üzenetet az orvosnak a páciens állapotáról. Hasonlóképpen működnek azok az új fejlesztésű mobiltelefonok is, amelyek helyzetét egy beépített csip kisugárzott jelei alapján a gyártók folyamatosan követni tudják, s így hatékonyabban teríthetik az árut, vagy értelmetlenné tehetik a készüléklopásokat. Egyre többen fognak távmunkában dolgozni, mert a hálózat bárhonnan elérhető lesz, s azonos erőforrásokkal látják el az arra jogosultakat a munkahelyen, otthon vagy akár útközben is.

Az idei év legnagyobb technológiai lépése kétségtelenül a vezeték nélküli megoldások, és köztük is a vezeték nélküli helyi hálózatok (WLAN) bemutatkozása volt. Jellemző, hogy a márciusi CeBIT-en megjelent Schröder német kancellár is arra az egészségügyi rendszerre volt a legkíváncsibb, amely egy WLAN-on keresztül minden beteg minden adatát, leletét, kórtörténetét elérhetővé tette, méghozzá a beteg ágyánál, ahol a nővér egy mobil tábla-PC-n hívta elő a legkülönfélébb információkat, s végezte el azokat a kezeléshez szükséges diagnosztikus elemzéseket, amelyek segíthettek az orvosoknak a kórisme felállításában vagy a terápia kialakításában.

A tábla-PC-kről külön is érdemes beszélni. A Gartner Dataquest piackutató multi azt jósolja, hogy az idén 425 ezer darab tábla-PC-t fognak eladni, ami a világ notebookpiacának 1,2 százaléka, de 2007-re ez az arány el fogja érni a 35 százalékot, ami már 10 milliárd dolláros bevételt eredményez majd e készülékek gyártóinak. És persze jó pénzt hoz a Microsoftnak is, amely kifejlesztette az eszközök működtetéséhez az operációs rendszert, költséget és emberi erőforrásokat nem kímélve.

UMTS, nekünk még várni kell

A vezetéknélküli-forradalom hatásai hazánkban is megjelentek, méghozzá nem várt módon. Egy, a minap véget ért vizsgálat szerint a magyar piacon mind kevésbé tartják vonzónak a vezetékes telefonokat, különösen a rendszeresen internetezők. A Net Research Center (NRC) és a TNS Hungary áprilisban befejeződött telekommunikációs kutatása kimutatta, hogy a hazai internetezők több mint 80 százaléka előfizet valamilyen vezetékes telefonos szolgáltatásra otthonában, ám ez a szám lassan, de folyamatosan csökken. Az adatokból kitűnik, hogy a gyakori internetezők körében minden ötödik telefontulajdonos már gondolkodik azon, hogy egy éven belül lemondja a vezetékestelefon-szolgáltatást. Miközben egyre több ügyfél hagyja el a vezetékespiacot, a mobilosok száma továbbra is növekszik.

Ez a tendencia akkor teljesedhet ki igazán, ha a harmadik generációs mobilszolgáltatás néhány éven belül Magyarországon is megindul. Bár Európa több országában is bevezették a 3G-rendszereket, a fejlődés ma még lassú. Az új generációs mobiltelefon-technológiát üzemeltető társaságok képviseleti szerve, az UMTS Forum szerint legkorábban csak 2010-re fordulhat nyereségesre a technológia alkalmazása. Bernd Eylert, az UMTS Forum elnöke elismerte, hogy az ágazat számos képviselője néhány éve még megalapozatlan várakozásokat táplált a technológiával szemben. – Ma már senki nem reménykedik abban, hogy a technológia három, vagy akár öt éven belül is nyereséget hozna – mondta a DPA hírügynökségnek. – Sokkal reálisabb becslésnek ígérkezik a 2010-ig terjedő időtáv. Minden ennél korábbi nyereség rendkívüli sikernek tekintendő – tette hozzá. Az UMTS Forum reményei szerint 2010-ben minden harmadik mobiltelefon-tulajdonos UMTS-technológiát fog használni. Ez világszerte 700 millió majdani felhasználót feltételez. Az európai mobilszolgáltatók a 2006-os futballvilágbajnoksággal egy időben várják a technológiai áttörését.

Az első 3G-s szolgáltatás Japánban indult. Az európai elsőség az osztrákoké, őket követték az angolok és az olaszok. Németországban az idén a Deutsche Telekom leányvállalata, a T-Mobile, a világ legnagyobb mobiltelefon-szolgáltatója, a Vodafone, valamint az E-Plus és az O2 indítja el saját UMTS-szolgáltatását. A társaságok egy-egy szolgáltatási licencért több mint nyolcmilliárd eurót adtak ki 2000-ben.

Jó hír azonban a szolgáltatóknak és a gyártóknak, hogy a 3G-szolgáltatások iránt érdeklődő mobiltelefon-használóknak a legnagyobb része hajlandó lenne felárat fizetni az ilyen készülékekért és szolgáltatásokért. A TNS Telecoms 3G 2003 című, 10 európai országban elvégzett kutatáson alapuló tanulmánya szerint az európai mobiltelefon-használók 42 százaléka érdeklődik a 3G-szolgáltatások iránt. Az érdeklődők fele (az összes mobilhasználó 21 százaléka) állította, hogy hajlandó lenne a mostani számláján túl havi mintegy 6-10 eurót fizetni olyan 3G-szolgáltatások használatáért, mint az MMS, a gyors internetkapcsolat vagy az e-mail. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tanulmány szerint Európában a mobiltelefon-használók átlagos havi számlája 26 euró (20 euró a kártyás és 37 euró az előfizetéses használók esetében), az eredmény azt mutatja, hogy a szolgáltatóknak komoly lehetőségeik vannak az átlagos felhasználóra jutó bevétel növelésére. Hasonlóképpen, a 3G-szolgáltatások iránt érdeklődők szívesen fizetnének többet egy 3G-készülékért, mint amennyit a jelenlegi telefonjukért fizettek. A vizsgált országokban a válaszadók legnagyobb része akár 330 eurót is adna egy ilyen mindentudó készülékért.

Magyarországon a harmadik generációs mobilszolgáltatásra vonatkozó koncessziót még ki sem írták. Kovács Kálmán szakminiszter szerint amikor erre mód lett volna – a befektetők még bíztak a 3G gyors üzleti sikereiben –, nem léptünk. Most pedig már nem érdemes e kérdéssel foglalkozni egészen addig, amíg egy ilyen rendszer bevezetése bizonyíthatóan nem hoz (tegyük hozzá, a várakozásoknak megfelelő mennyiségű) pénzt az államnak és a befektetőknek. S bár egyre több országban indulnak efféle projektek, nekünk erre még pár évet (a tender kiírásáig a kormány tervei szerint éppen kettőt) bizonyosan várni kell.