PERORVOSLATOK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 62. számában (2003. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A perek korántsem érnek véget az első fokú bíróság ügydöntő határozatával. A verdiktet valamilyen okból sérelmesnek érző fél jogorvoslatot kereshet a felsőbb bíróságokon, s ezzel igencsak elnyúlik az ügy végleges lezárása.

A POLGÁRI ELJÁRÁSBAN

Fellebbezés

Az első fokú bíróság határozata ellen - általában - fellebbezni lehet. Az elnök határozata a fellebbezés szempontjából a bíróság határozatával egy tekintet alá esik. Fontos szabály, hogy amennyiben a határozat ellen megengedett a fellebbezés, úgy annak bármilyen címen előterjesztett megtámadását - a kijavításra és a kiegészítésre irányuló kérelmek kivételével - fellebbezésnek kell tekinteni.

Jogosulti kör

Fellebbezhet

- a fél (tehát a felperes és az alperes),

- a beavatkozó, végül

- az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, de ez utóbbi csak a rendelkezés őt érintő része ellen.

Fellebbezési határidő

A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított tizenöt nap, váltóperekben pedig három nap. A fellebbezést az első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe mondani.

Elutasítás hivatalból

Ha a fellebbezés elkésett, illetve olyan határozat ellen irányul, amely ellen nincs lehetőség fellebbezésre (például ilyen a beavatkozás iránti kérelemnek helyt adó határozat), továbbá ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére nem, vagy hiányosan adja be, az első fokú bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.

Halasztó hatály

A fellebbezésnek - általában - a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve ha a törvény vagy a törvény alapján a bíróság másként rendelkezik (például előzetes végrehajthatóság elrendelése a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítélet vagy birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítélet vonatkozásában stb.).

A fellebbezés tartalma

A fellebbezésben egyrészt meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul, valamint elő kell adni azt is, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja - azaz a fellebbezést megfelelően indokolni kell.

Új tények és bizonyítékok a másodfokú eljárásban

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására is lehetőség van, azonban csak akkor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna.

Kiterjesztés

Lényeges, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor van mód, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztását célozza. A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §-nak (6) bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. (Emlékeztetőül: ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.)

Eljárás hiányos fellebbezés esetén

Előfordul, hogy a fellebbezés ellentétes az eljárási törvény rendelkezéseivel, avagy más okból kiegészítésre vagy kijavításra szorul. Ilyenkor az említett hiányosságok kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket az első fokon eljárt tanács elnöke teszi meg.

A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül

Az ítéletnek a rendelkező részt követően - az érdemi indokolás előtt - tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek, és hogy azt hol, és mennyi idő alatt kell benyújtani. A feleket mindezeken túl tájékoztatni kell a kis perértékű ügyekre vonatkozó szabályok szerint elbírálandó fellebbezés kötelező tartalmi elemeiről, illetve az ezek hiányából adódó jogkövetkezményekről is. A feleket tájékoztatni kell továbbá arról is, hogy bizonyos esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve arról, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett, arra irányuló közös kérelmük alapján a bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen benyújtott fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetve a 252. §-a (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni;

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték, illetve ha

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Figyelmeztetési kötelezettség

Amennyiben a fellebbezés kizárólag

- a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

- az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- az ítélet indokolása ellen irányul,

és a fellebbezést előterjesztő fél nem kérte abban a tárgyalás megtartását, úgy a tanács elnöke a fellebbezésnek az ellenfél részére történő kézbesítésekor figyelmezteti az ellenfelet arra, hogy a felhívás kézhezvételétől számított nyolc napon belül tárgyalás tartását kérheti. Figyelmezteti arra is, hogy amennyiben tárgyalás tartását nem kéri, a fellebbezésre a kézhezvételtől számított nyolc napon belül írásbeli ellenkérelmet, illetve ugyanezen határidő alatt csatlakozó fellebbezést nyújthat be.

Határozatok kihirdetése, közlése

A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az ítéletet a tárgyalás napján ki kell hirdetni. A kihirdetést csak az ítéletre nézve és csak akkor lehet - legfeljebb nyolc napra - elhalasztani, ha ez az ügy bonyolultsága miatt feltétlenül szükséges. * Kézbesítés útján kell közölni az ítéletet a felekkel; a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve; a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel, aki a tárgyalást elmulasztotta; a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel, valamint az eljárás során hozott minden határozatot azzal a személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetőleg a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet az eljárást megindította. * A felek részére a határozatnak nemcsak a rendelkező részét, hanem indokolását is kézbesíteni kell, kivéve, ha a határozatot a törvény szerint nem kell megindokolni. * Az olyan határozatot, amely nem tartozik a kézbesítés útján közlendő határozatok közé, már a kihirdetéssel közöltnek tekintendő. * Az ismertetett előírásokat kell alkalmazni akkor is, ha a határozatot nem a felekkel, hanem más érdekelttel kell közölni.

Határozatok a másodfokú eljárásban

A fellebbezés eredményeként a másodfokú bíróság többfajta határozatot hozhat, sőt - az első fokú eljáráshoz hasonlóan - arra is lehetősége van, hogy a pert megszüntesse.

Permegszüntetés

Előfordulhat, hogy a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a Pp. 157. §-a értelmében megszünteti. Ilyenkor az első fokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi.

Amennyiben azonban a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a felet erre a per megszüntetése előtt - megfelelő határidő kitűzésével - fel kell hívni.

Az első fokú határozat hatályon kívül helyezése

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátjaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha

- az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy

- az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátjaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

Ha a bizonyítási eljárásnak nagy terjedelmű vagy teljes megismétlése, illetőleg kiegészítése szükséges, anélkül azonban, hogy az előzőekben ismertetett feltételek fennállanának, a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - hatályon kívül helyezheti, és az első fokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja.

Érdemi döntés másodfokon

A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján azonban általában az ügy érdemében dönt, a következők szerint: ha az első fokú bíróság ítélete érdemben helyes, a másodfokú bíróság azt helybenhagyja, ellenkező esetben az első fokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja, illetőleg lehetősége van arra is, hogy közbenső ítéletet vagy részítéletet hozzon.

A másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg, e korlátok között azonban a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az első fokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott.

A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátjaira tekintet nélkül határoz azonban a le nem rótt illeték, valamint az állam által előlegezett és meg nem térült költség megfizetéséről.

Fellebbezés kis perértékű ügyekben

A helyi bíróság első fokú hatáskörébe tartozó vagyonjogi perekben, ha a fellebbezésben vitatott érték (illetve annak a Pp. 24. §-a alapján megállapított értéke) a kettőszázezer forintot nem haladja meg, az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó általános előírásokat bizonyos eltérésekkel kell alkalmazni. A fellebbezés elbírálására ugyanezek a rendelkezések irányadóak akkor is, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát.

Nincs lehetőség azonban az eltérő rendelkezések alkalmazására akkor, ha

- a per tárgya tartási vagy egyéb járadék jellegű követelés, továbbá akkor sem, ha

- az ítélet ellen benyújtott fellebbezések bármelyike nem felel meg a fentiekben meghatározott feltételnek.

A fellebbezés alapja

Fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. Ebben a vonatkozásban lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

A mulasztás igazolásának korlátjai

A kis perértékű ügyekben az elmulasztott fellebbezési határidő utolsó napjától számított hatvan nap elteltével igazolási kérelem akkor sem terjeszthető elő, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

Új tények és bizonyítékok

A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének - fő szabályként - nincs helye, azonban az említett tilalom nem érvényesül abban az esetben, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az első fokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem volt lehetőség.

A másodfokú eljárásban a Pp. 247. §-a a)-c) pontjai alkalmazásának - amennyiben az bizonyítási eljárás lefolytatását tenné szükségessé - kizárólag akkor van helye, ha a keresetváltoztatásra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. Az említett tilalom nem érvényesül akkor, ha az előző bekezdés szerint a bizonyítási eljárás lefolytatásának egyébként is helye van.

Elutasítás hivatalból

A fellebbezést a tanács elnöke hivatalból elutasítja, ha a fellebbezés nem tartalmazza, hogy az első fokú eljárásban milyen lényeges szabályokat sértett meg a bíróság, illetőleg a fellebbezésből hiányzik az a hivatkozás, miszerint az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályt tévesen alkalmazta az első fokú bíróság. Lényeges azonban, hogy a fellebbezés elutasításának ezen az alapon nincs helye akkor, ha a fellebbezést előterjesztő fél megjelöli, hogy az első fokú ítélet meghozatala előtti eljárás mely mozzanatát tartja jogszabálysértőnek, illetve azt, hogy az ítélet álláspontja szerint mely jogát vagy jogos érdekét sérti.

Elbírálás tárgyaláson, tárgyaláson kívül

Kis perértékű ügyekben a másodfokú bíróság az ügy érdemében általában tárgyaláson kívül határoz, azonban ha a felek bármelyike azt kéri, tárgyalást tart.

Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében, illetve az ellenfél csatlakozó fellebbezésének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti.

Határozatok

Ha az első fokú bíróság ítélete a jogszabályoknak megfelel, vagy az első fokú bíróság olyan eljárási jogszabályt sértett meg, amelynek az ügy érdemi elbírálására nem volt kihatása, a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Lényeges eljárási szabálysértés megállapítása esetén a másodfokú bíróság a fentiekben ismertetett, általános rendelkezések szerint határoz - azaz hatályon kívül helyezi az első fokú bíróság ítéletét, és a bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Ha az ítélet anyagi jogszabályt sért, és a döntéshez szükséges tények megállapíthatóak, a bíróság a jogszabálysértő határozatot - mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között - megváltoztathatja, egyébként a jogszabálysértő határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Fellebbezés végzés ellen

Fellebbezésnek nincs helye az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. A Pp. lehetővé teszi a fellebbezést például

- a beavatkozást elutasító, valamint a beavatkozót a perből kizáró határozat ellen,

- az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen,

- az eljárás félbeszakadását megállapító határozat ellen azzal, hogy a bíróság ezt a határozatot maga is megváltoztathatja,

- az egyezséget jóváhagyó végzés ellen,

- az eljárás felfüggesztését elrendelő végzés ellen,

- az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában hozott végzés ellen azzal, hogy a bíróság kérelemre - ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból - a végzést maga is megváltoztathatja stb.

Az ítélet elleni fellebbezésre vonatkozó rendelkezések végzések esetén némi módosítással alkalmazhatók. A főbb eltérések a következők:

- amennyiben az első fokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott végzéséhez nincs kötve, a fellebbezésnek maga is eleget tehet, egyébként a végzés ellen beadott fellebbezés tárgyában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz;

- a fellebbezés másodpéldányát az első fokú bíróság azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc nap alatt az első fokú bíróságnál észrevételeket terjeszthet elő;

- végzés elleni fellebbezés esetében csatlakozó fellebbezés előterjesztésére nincs lehetőség;

- a másodfokú bíróság a feleket csak szükség esetén hallgatja meg.

Szünetelés a fellebbezési eljárásban

A fellebbezési eljárásban nincs lehetőség az eljárás szünetelésének megállapítására akkor, ha a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg. A rendelkezés indoka, hogy a felek mulasztása a fellebbezési tárgyalás megtartását és a döntéshozatalt nem akadályozza. * Amennyiben a másodfokú eljárásban a per szünetelés folytán szűnik meg, a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott első fokú határozatok, illetőleg az első fokú határozatoknak a fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott részei (rendelkezései) hatályukat vesztik.

Kifogás

A másodfokú eljárásban, illetőleg a felülvizsgálati eljárásban hozott olyan végzéssel szemben, amely ellen az első fokú eljárásban fellebbezésnek lenne helye, a végzés közlésétől számított 8 napon belül az érdekelt kifogással élhet. Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott az érdekelt tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

Kifogásnak nincs helye a másodfokú eljárásban hozott végzés ellen, ha a végzés felülvizsgálata kérelmezhető.

A bíróság a végzést a kifogás alapján maga is megváltoztathatja. Ennek hiányában a kifogást a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa - a végzés elleni fellebbezésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - tárgyaláson kívül bírálja el. A határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Perújítás

Perújítási kérelmet - fő szabályként - a jogerős ítélet ellen lehet benyújtani akkor, ha

- a fél olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna, vagy ha

- a fél az ítélet hozatalában részt vett bírónak, az ellenfélnek vagy másnak bűncselekménye miatt a törvény ellenére lett pervesztes, vagy ha

- a perben hozott ítéletet megelőzően ugyanarra a jogra nézve már korábban jogerős ítéletet hoztak.

Az első esetben csak akkor van lehetőség a perújításra, ha az ott említett tényt, bizonyítékot vagy határozatot a kérelem előterjesztője a korábbi eljárás során hibáján kívül nem érvényesíthette. A második esetben perújításnak csak akkor van helye, ha a perújítás okaként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, vagy ilyen ítélet hozatalát nem a bizonyítékok hiánya, hanem más ok zárta ki.

Perújítás egyezség ellen

Az ítélet elleni perújításra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával perújításnak a bíróság által jóváhagyott egyezség ellen is helye van, a perújítási okok között szereplő - és a fentiekben részletezett - első esetben azonban csak akkor, ha a perújító fél a perújítás alapjául szolgáló tényről vagy bizonyítékról (ítéletről, határozatról stb.) az egyezség megkötésekor nem tudott.

Perújítás alkotmánybírósági határozat ellen

A jogerős ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság határozata alapján a XXIV. fejezetben meghatározottak szerint perújításnak van helye, ha az Alkotmánybíróság az alkotmányellenessé nyilvánított jogszabálynak a konkrét esetben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak.

A fentiek alapján előterjesztett perújítási kérelem esetében a perújítás a törvény erejénél fogva megengedett, arról a bíróságnak külön határozatot hoznia nem kell.

Perújítási tilalom

Vannak esetek, amikor a Pp. kifejezetten tiltja a perújítás lehetőségét. Így a lakás kiürítése iránti kérelemnek helyt adó, a lakásbérlet felmondásának érvényességét megállapító ítélet ellen, valamint a végrehajtási igényperben hozott ítélet ellen - a per főtárgya tekintetében - perújításnak nincs helye.

A kérelem benyújtásának határideje

A perújítási kérelmet a perben eljárt első fokú bíróságnál kell írásban benyújtani, azonban annak jegyzőkönyvbe mondására is van lehetőség. A kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott abba a helyzetbe, hogy perújítással élhessen, úgy ettől az időponttól számítva hat hónapon belül lehet előterjeszteni. Lényeges, hogy a tudomásszerzés időpontját elegendő valószínűsíteni.

Objektív határidő

Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével nincs lehetőség perújításra, és amennyiben a fél ezt a határidőt elmulasztja, értelemszerűen igazolási kérelmet sem terjeszthet elő.

A kérelem tartalma

A kérelemben meg kell jelölni azt az ítéletet, amely ellen a perújítás irányul, továbbá annak megváltoztatása iránt kérelmet kell előterjeszteni. A kérelemben továbbá meg kell jelölni a perújítás alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait; ha pedig a kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap eltelte után terjesztik elő, úgy meg kell jelölni a késedelem okát is.

A kérelem elutasítása

Objektív határidő elmulasztása

Abban az esetben, ha a perújítási kérelmet a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével terjesztették elő, a bíróság azt tárgyalás kitűzése nélkül, hivatalból elutasítja - figyelemmel arra, hogy a korábban ismertetett szabály ellen ilyenkor kizárt a mulasztás igazolásának lehetősége.

Az első tárgyalás elmulasztása

Abban az esetben, ha a perújító fél az első tárgyalást elmulasztja, a bíróság a perújítási kérelmet hivatalból elutasítja, az ellenfél mulasztása azonban a tárgyalás megtartásának nem akadálya. Természetesen, amennyiben a perújító fél a tárgyalást megelőzően kérte, hogy a bíróság azt távollétében is tartsa meg, úgy a kérelem hivatalbóli elutasítására nincs lehetőség.

A kérelem vizsgálata, tárgyalás

A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy a perújításnak a Pp. szerinti - korábbiakban felsorolt - előfeltételei fennállanak-e. A megengedhetőség körében az első perújítási okkal kapcsolatban azt kell elbírálni, hogy a perújító fél által a perújítás alapjául felhozottak valóságuk bizonyítása esetében alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság a perújító félre kedvezőbb határozatot hozzon. A bíróság a tárgyaláson a perújítás érdemében is tárgyalhat és határozhat; ha azonban célszerűnek látszik, a perújítás megengedhetősége kérdésében külön tárgyal, és végzéssel határoz.

Ha a bíróság a perújítást megengedhetőnek találja, az érdemi tárgyalást kitűzi, illetőleg a tárgyalást érdemben folytatja, ellenkező esetben pedig a perújítási kérelmet, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, elutasítja.

Lényeges, hogy amennyiben a bíróság a perújítási kérelem megengedhetősége tárgyában külön hoz határozatot, úgy e határozata ellen külön fellebbezésnek van helye, azzal hogy ilyenkor az érdemi tárgyalást csak a határozat jogerőre emelkedése után lehet folytatni.

A per újratárgyalása

A perújítás megengedése esetében a pert a kérelem korlátai között újból kell tárgyalni, és a keresetváltoztatásra az első fokú szabályokat kell alkalmazni. Ennek megfelelően keresetváltoztatásra ebben az eljárásban sincs lehetőség, azonban ez nem zárja ki azt, hogy a perújító fél

- az eredetileg követelt dolog helyett utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követelhessen;

- a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa, illetőleg az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszthesse, valamint

- megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követelhessen.

Felfüggesztés

Abban az esetben, ha a perújítás sikere valószínűnek mutatkozik, a bíróság a megtámadott ítélet végrehajtását, közbenső ítélet elleni perújítás esetében pedig a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti, azzal azonban, hogy a feleket - amennyiben a tárgyaláson jelen vannak - a felfüggesztés tárgyában meg kell hallgatni. A bíróságnak lehetősége van arra, hogy ezt a határozatát az eljárás folyamán később megváltoztathassa.

Határozatok

A bíróság a per újbóli tárgyalásának eredményéhez képest

- a perújítási kérelemmel megtámadott ítéletet hatályában fenntartja, illetőleg

- annak egészben vagy részben hatályon kívül helyezése mellett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz.

A pertárgy értéke

A pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékeként - a tényleg megállapítható összegtől függetlenül - az alábbi értéket kell számításba venni: * számadás helyességének megállapítása iránt indított perben a vitás követelések, illetőleg tartozások összege közül a nagyobb összeget, számadási kötelezettség megállapítása iránt indított perben pedig azt az összeget, amelyet a felperes keresetében a számadás előterjesztésének elmulasztása esetére felszámít; * dologi jogi perekben a vitás dolog (rész), illetőleg dologi jog értékét; * követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben, valamint végrehajtási igényperben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálog, kezességi kötelezettségvállalás stb.) értéke, illetőleg összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetőleg összeget; * végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti perben a végrehajtási összeget, illetőleg annak azt a részét, amelyre a végrehajtási jog megszűntét állítják. * Ha a felperes nem pénzbeli követelés iránt indított perben kijelenti, hogy a per tárgya helyett meghatározott pénzösszeget is elfogad, a per tárgyának értékét ennél magasabb összegben megállapítani nem lehet. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a felperes vagylagosan kér pénzbeli marasztalást. Ha egy vagy több felperes ugyanabban a keresetlevélben egy vagy több alperes elleni követeléseit érvényesíti, a pertárgy értékének megállapításánál az összes követeléseket össze kell adni. A főkövetelés járulékait (kamat, költség stb.) az érték megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

Felülvizsgálat

A jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól meghatározott feltételek fennállása esetében a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része tekintetében - az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálat alapja

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére akkor van lehetőség, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő, és

- a határozat eltér a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy

- a felülvizsgálata a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztése érdekében szükséges, mivel a határozattal kapcsolatban elvi jelentőségű jogkérdés merül fel, és a Legfelsőbb Bíróság a jogkérdést illetően - a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében közzétett módon - még nem hozott döntést, illetve a határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést dönt el, amelyre vonatkozóan a Legfelsőbb Bíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében korábban eltérő tartalmú elvi határozatot tett közzé.

A "nem érdemi" jogszabálysértés

Nem tekinthető az ügy érdemi elbírálására kihatónak különösen az a jogszabálysértés, amely

- a jogerős határozatnak a kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére vonatkozó, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező részének meghozatala során történt, továbbá

- a határozatnak a teljesítési határidővel, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos rendelkezését vagy az indokolását érinti.

Mikor nincs helye felülvizsgálatnak?

Nincs helye felülvizsgálatnak

- az első fokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve ha azt törvény lehetővé teszi (például a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben);

- ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú határozatot helybenhagyta;

- a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

- az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen - az apaság vélelmét megdöntő részében -, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg, illetve ha a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni;

- a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés ellen;

- a felszámolást elrendelő, illetve a felszámolási eljárás befejezéséről hozott végzés ellen;

- a cég törlését elrendelő végzés ellen;

- a gyülekezési jog gyakorlása tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata során hozott végzés ellen;

- a választási eljárásban hozott bírósági határozat ellen;

- az egyezséget jóváhagyó végzés ellen, valamint akkor,

- ha a határozatot a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban hozta.

A kérelem benyújtása

A felülvizsgálati kérelmet az első fokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelt.

A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A kérelem tartalma, mellékletei

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelemben mindezeken túl meg kell jelölni azokat a tényeket is, amelyek a kérelem benyújtása feltételeinek fennállását megalapozzák.

Lényeges, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, és az mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság tanácsa nem hozta meg az azzal kapcsolatos határozatát.

Minthogy a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a felülvizsgálati kérelemhez - amennyiben azt az eljárás korábbi szakaszában nem nyújtották be - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is. Ügyvédjelölt (jogi előadó) a Legfelsőbb Bíróság előtt nem járhat el.

A kérelem vizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírája előzetesen megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kérelem megfelel-e a Pp. szerinti - korábban már ismertetett - feltételeknek, illetve az egyéb törvényes követelményeknek.

Amennyiben a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére előírt jogszabályi feltételek nem állnak fenn, úgy azt a bíró elutasítja. A bíró elutasítja a felülvizsgálati kérelmet akkor is, ha a kérelem előterjesztője

- a megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy

- a jogi képviseletéről felhívás ellenére nem gondoskodik, és pártfogó ügyvéd kirendelését sem kéri, illetve azt - jogosultság hiányában - nem kérheti.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de az eljáró bíró a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálásának befejezésekor - ha nem kerül sor a kérelem elutasítására - a határozat végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti, illetve a felülvizsgálati kérelem benyújtásának tényéről - ha a fél a felülvizsgálati kérelemben ezt kérte és annak jogszabályi feltételei fennállanak - értesíti a földhivatalt.

Ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, erről a kérelem előterjesztőjét értesíti. A bíró a felülvizsgálati kérelem megvizsgálásáról - elutasítása esetében indokolással ellátott - végzéssel dönt. Az eljáró bíró határozatai ellen a jogorvoslatot a Pp. kizárja.

Elbírálás tárgyaláson, tárgyaláson kívül

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet - fő szabály szerint - tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. (Tárgyalás tartását a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a felülvizsgálati kérelmében, illetve az ellenfél csatlakozó felülvizsgálati kérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül, az ellenfél pedig a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem nem terjeszthető elő.) Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető.

A csatlakozó felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem előterjesztésére a fellebbezésnél már ismertetettek megfelelően irányadóak.

A felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség bizonyítás lefolytatására, ami annyit jelent, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve ha

- a pert a tárgyalás alapján megszünteti, vagy ha

- a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve

- a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Határozatok

Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott felülvizsgálati ok mégsem áll fenn, a jogerős határozatot hatályában fenntartja.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás lefolytatása alapján azt állapítja meg, hogy

- az előterjesztő alappal hivatkozott a cikkünk korábbi részében a felülvizsgálat alapjaként megjelölt felülvizsgálati okra, emellett

- a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tények az iratokból megállapíthatóak,

úgy a Legfelsőbb Bíróság a jogszabályokkal, illetve a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntésével összhangban álló új határozatot hoz.

Amennyiben erre nincs lehetőség, a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és az ügyben eljárt első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Ha a Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi, és az első vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat adhat. Ebben az esetben csak a felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.

Abban az esetben, ha a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt.

Jogorvoslati illetékek

Illetékalap * A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Amennyiben az érték megállapítására a fentiek szerint nincs lehetőség, és ha törvény másként nem rendelkezik, úgy az illeték számításának alapja: * a megyei (Fővárosi) bíróság előtti fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 200 000 forint, nemperes eljárásban pedig 120 000 forint; * az ítélőtábla előtti fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 400 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint; * a Legfelsőbb Bíróság előtti fellebbezési eljárásban 500 000 forint, míg felülvizsgálati eljárásban 600 000 forint. * A fellebbezés illetéke * Az előzőek szerinti illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint. Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányul, az illeték 7000 forint. Az ítélet vagyonjogi rendelkezése elleni fellebbezés esetén - kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést - az illeték mértéke 6 százalék, de legalább 7000 forint, legfeljebb 900 000 forint. A csatlakozó fellebbezés illetéke az előzőek szerint járó illeték fele, de legalább 5000 forint. A fentiekben írt illetékalap után, végzés elleni fellebbezés, valamint végzés elleni kifogás esetében az illeték mértéke 3 százalék, de legalább 5000 forint, legfeljebb 175 000 forint. * Ha a fellebbezés kizárólag a határozat indokolása ellen irányul vagy a teljesítési határidő megváltoztatására, illetve az engedélyezett részletfizetési kedvezmény módosítására vagy mellőzésére vonatkozik, az illeték 5000 forint. * Illeték a perújítási eljárásban * A perújítási eljárásban az előzőekben meghatározott illetékalap utáni és mértékű illetéket kell fizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. * Felülvizsgálati eljárás illetéke * A korábbiakban meghatározott illetékalap után az illeték mértéke ítélet elleni felülvizsgálat esetén 6 százalék, de legalább 10 000 forint, legfeljebb 2 500 000 forint. A végzés elleni felülvizsgálat illetéke az előző bekezdés szerint számított illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint. A csatlakozó felülvizsgálati kérelem illetéke a fenti, első bekezdésben meghatározott illeték fele, de legalább 7000 forint, legfeljebb 1 250 000 forint

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére