Európai üzemi tanács

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 62. számában (2003. június 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

A Munka Törvénykönyvének módosítása arról is rendelkezik, hogy július 1-jén hatályát veszíti az Mt. második részének V. fejezete, amely az európai üzemi tanácsról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárásról szóló rendelkezéseket tartalmazta. Ennek az a magyarázata, hogy a kérdéskört külön törvény, mégpedig az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény rendezi. (A törvény a magyar uniós csatlakozáskor lép majd hatályba.)

A törvény rendelkezései nem vonatkoznak azokra a közösségi szinten működő vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra, amelyeknél a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz fűződő jog biztosítására minden munkavállalóra kiterjedő hatályú megállapodás van hatályban a magyar uniós csatlakozás napján. Ha a megállapodás hatályát veszti, a megállapodást megkötő felek dönthetnek annak meghosszabbításáról. Ilyen döntés hiányában a törvény rendelkezései az irányadók.

Ha a megállapodás hatálya nem terjed ki a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport valamennyi, a tagállamokban lévő telephelyein, illetve vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalóra, a felek az érintett munkavállalók bevonásához szükséges intézkedéseket a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül hozhatják meg. Ha a felek a szükséges intézkedéseket nem hozzák meg a megjelölt időtartam alatt, úgy a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a közösségi szinten működő vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: tagállam) működő valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.

Közösségi szinten működő vállalkozások

Valamennyi közösségi szinten működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást (a továbbiakban: konzultációs eljárás) kell kialakítani.

Kötelezettek

Az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a konzultációs eljárás kialakításával összefüggő kötelességek

- a tárgyalások kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás (3. §),

- a különleges tárgyalótestület megalakulását követő tájékoztatás és a tárgyalások megkezdése,

- a különleges tárgyalótestület megalakulásával, munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt, valamint a tárgyalásokkal kapcsolatos költségek biztosítása (6. §),

- az európai üzemi tanács létszámára és összetételére vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel összefüggő tájékoztatás (13-14. §),

- az európai üzemi tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdéséért, valamint a rendkívüli körülményekről való tájékoztatás és az ezzel kapcsolatos tárgyalás (16-17. §), továbbá

- az európai üzemi tanács feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt költségek biztosítása (18. §) tekintetében

a központi vezetést terhelik, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön van.

Az irányított vezetést terhelik az említettekkel kapcsolatos kötelezettségek, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem valamely uniós tagállamban van, de a tagállam területén működő telephelynek vagy vállalkozásnak a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található.

A képviseletet akkor terheli az említett kötelezettség, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem uniós tagállamban van, de a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoport belföldön képviselettel rendelkezik.

Amennyiben a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem uniós tagállamban van, képviselő megjelölése hiányában a vállalkozásnak az a telephelye, illetve a vállalkozáscsoportnak az a vállalkozása tartozik teljesíteni a kötelezettségeket, amely a tagállamban a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja belföldön.

A törvény hatálya alá tartozó kérdések

A törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

- a belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámának megállapításával kapcsolatos munkáltatói kötelességek;

- a belföldi munkavállalók képviselőinek megválasztása;

- a belföldi munkáltatónak az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességei, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményei;

- a belföldi munkavállalók képviselőinek védelme tekintetében

abban az esetben is, ha a központi vezetés, vagy ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem uniós tagállamban van, de a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés), a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport képviselete, avagy képviselő megjelölése hiányában a vállalkozásnak az a telephelye, illetve a vállalkozáscsoportnak az a vállalkozása, amely a tagállamban a legtöbb munkavállalót foglalkoztatja, más tagállamban található.

Az európai üzemi tanács, a konzultációs eljárás létrehozása

A központi vezetés saját kezdeményezésére tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására. Minderre köteles akkor is, ha azt legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállaló, illetve az említett munkavállalók képviseleti szervei indítványozzák. (Több indítvány esetén a munkavállalói létszámot össze kell számítani.)

Különleges tárgyalótestület

A tárgyalások megkezdése és lefolytatása érdekében különleges tárgyalótestületet kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról.

A különleges tárgyalótestület legalább három és legfeljebb huszonnyolc tagból áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni a különleges tárgyalótestületbe. A különleges tárgyalótestület tagjának jelölésével egyidejűleg két póttagot is kell jelölni.

Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

- legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további egy,

- legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további két,

- legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három munkavállalói képviselő küldhető a különleges tárgyalótestületbe.

A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyalótestület tagját, illetve tagjait az üzemi tanács jelöli.

Tárgyalás

A központi vezetés a különleges tárgyalótestület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit a különleges tárgyalótestület tagjainak névsoráról és címéről. Ezzel egyidejűleg első tárgyalásra hívja meg a különleges tárgyalótestületet, és erről értesíti a vállalkozások, illetve a telephelyek vezetőit.

Költségek

A különleges tárgyalótestület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyalótestület munkája során felmerült indokolt költségek a központi vezetést terhelik.

Megállapodás európai üzemi tanácsról

Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület európai üzemi tanács létrehozásában állapodik meg, a megállapodást írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

- a közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;

- az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását, valamint megbízatásának időtartamát;

- az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, valamint a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét;

- az ülések helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;

- az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket;

- a megállapodás időbeli hatályát és a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárást - ideértve az átmeneti rendelkezéseket is -, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkező változások követésével kapcsolatos kikötéseket.

Megállapodás konzultációs eljárásról

A központi vezetés és a különleges tárgyalótestület írásban megállapodhat, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett konzultációs eljárást alakítanak ki. Az erről szóló megállapodásnak rendelkeznie kell különösen arról, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel, vagy más, alkalmas vezetői szinttel. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásolja.

Az európai üzemi tanács működése

Tagok

Az európai üzemi tanács a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből áll, tagjainak száma legalább három, legfeljebb harminc. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldenie az európai üzemi tanácsba. Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

- legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további kettő;

- legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további négy;

- legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további hat munkavállalói képviselő küldhető az európai üzemi tanácsba.

A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyeinél vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében az európai üzemi tanács tagjait az üzemi tanács; ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács; ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. A jelölésnél a nők és a férfiak arányát a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.

Mentesülés a munkavégzés alól

Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg.

Első tárgyalás, ülésezés

A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és helyszínében a központi vezetés és az európai üzemi tanács állapodik meg. Megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható. Az európai üzemi tanács ülései nem nyilvánosak.

Jóhiszeműség, tisztesség, együttműködés

A központi vezetés és az európai üzemi tanács a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, együttműködve teljesíti feladatát a munkavállalók, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kölcsönös érdekeinek figyelembevételével. (Ez vonatkozik a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó eljárásra is.)

Hatáskör

A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartoznak különösen

- a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;

- az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;

- a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;

- a befektetések, illetve a befektetési programok;

- a szervezetet érintő lényeges változások;

- az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;

- vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;

- vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;

- vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

- a csoportos létszámcsökkentés.

Rendkívüli körülmény

A központi vezetés megfelelő időben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülményekről. Rendkívüli körülménynek minősülnek különösen

- a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése;

- a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

- a csoportos létszámcsökkentés.

Az európai üzemi tanács, illetve annak ügyvezető bizottsága jogosult a központi vezetéssel, illetve a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésével ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről. Ha az ülésen az európai üzemi tanács nevében az ügyvezető bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni az európai üzemi tanács azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett vállalkozások vagy telephelyek választottak meg.

Az ülést a központi vezetésnek, vagy a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésének a jelentése alapján a lehető legrövidebb időn belül kell megtartani.

Az európai üzemi tanácsnak, illetve az ügyvezető bizottságnak az ülésen részt vevő tagjai kötelesek tájékoztatni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport telephelyeinek, illetve vállalkozásainak a munkavállalói képviselőit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményéről.

Ügyrend

Az európai üzemi tanács maga állapítja meg ügyrendjét. Határozatait szótöbbséggel hozza. Amennyiben feladatainak teljesítéséhez szükséges, szakértőt vehet igénybe.

Működési költségek

Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik. A központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévő ügyek intézéséhez szükséges feltételeket - így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat - kell rendelkezésre bocsátania, valamint biztosítania kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket.

Titokvédelem

A központi vezetést csak abban az esetben terheli a törvény szerinti tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatás nem veszélyezteti a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzleti vagy üzemi titkaihoz fűződő jogos érdekeit.

Az európai üzemi tanács tagja és póttagja azokat az információkat, amelyeket a központi vezetés az európai üzemi tanácsi tagsága alapján részére kifejezetten üzleti vagy üzemi titokként való kezelésre utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel. (Ez a kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli.)

Munkajogi védelem

Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyalótestület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Tilalmak

Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyalótestület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását.

Tilos akadályozni, illetve korlátozni, továbbá hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolni a különleges tárgyalótestület, az európai üzemi tanács tagjának, póttagjának, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljáráson részt vevő munkavállalók tevékenységét.

Jogvita

Az európai üzemi tanács létesítésére, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására irányuló megállapodással, valamint az európai tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos, az 1. § (3) bekezdésében felsoroltak és a munkavállalók, az üzemi tanács, valamint a szakszervezet közötti jogvitában a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz.

Az összeállítást készítette:

Fogalmak

Közösségi szinten működő vállalkozás * A tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót és legalább két tagállamban tagállamonként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat. * Vállalkozáscsoport * A vállalkozások olyan csoportja, amely ellenőrző és annak ellenőrzött vállalkozásaiból áll. * Közösségi szinten működő vállalkozáscsoport * Az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalója van, továbbá különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat. * Központi vezetés * A közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetése. * Konzultáció * A munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása. * Telephely * A személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye. * Különleges tárgyalótestület * A törvény szerint létrehozott testület, amely a központi vezetéssel tárgyal az európai üzemi tanács, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról. * Európai üzemi tanács * A törvény szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács. * Ellenőrző vállalkozás * Ellenőrző vállalkozás a közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó olyan vállalkozás, amely tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). A Gt.-ben meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak minősül. * Meghatározó befolyás gyakorlására való képesség * A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve * a másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult; * a másik vállalkozásban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével, vagy * a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik. * Amennyiben a fenti feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoport két vagy több vállalkozása is megfelel, az ellenkező bizonyításáig az említett sorrendet kell figyelembe venni az ellenőrző vállalkozás meghatározásánál. Nem vélelmezhető meghatározó befolyás a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló és a végelszámoló által tett intézkedés alapján. (Nem minősíti ellenőrző vállalkozásnak a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holding társaságot, a vegyes tevékenységű holding társaságot, a befektetési társaságot vagy a vagyonkezelő szervezetet átmeneti irányítási tevékenysége vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése, és irányítási jogaikat nem, vagy csak a szükséges mértékben gyakorolják.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. június 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére