Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama április közepétől május közepéig nagyon szűk sávban, 244 és 246 között mozgott. A monetáris politika sikerként könyvelheti el, hogy a forintot képes az általa kívánatosnak tartott sávon belül tartani. Sikerült elvenni a spekulánsok kedvét, és egyelőre nem „támadják" a forintot.

A forint stabilitását a következő időszakban némileg megtépázhatja a hazai gazdaságban egyre markánsabban felszínre kerülő egyensúlytalanság. A fedezet nélküli költekezés, a növekvő külső és belső egyensúlytalanság mindenki számára jól érezhető következményekkel járhat, és az indokoltnál erőteljesebb eladósodáshoz vezethet. A következményekből a forint árfolyama sem maradhat ki. Mindenképpen intő jel, hogy a hazai gazdaság versenyképessége romlik. A folyamatot ajánlatos lenne úgy megállítani, hogy a társadalmi béke is fennmaradjon, ami nem egyszerű feladat.

A forintkamatok nem változtak az elmúlt időszakban. Az állampapírok hozamai, a repokamatok, a bankközi kamatok mind stagnálnak április közepe óta. Rendkívül kedvező inflációs adat látott napvilágot, áprilisban mindössze 3,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Legutóbb a nyolcvanas években volt ennyire alacsony az infláció. A magyar állampapírok iránt továbbra is élénk a kereslet. A lelkesedés a közelgő uniós tagságnak köszönhető. A következő hónapokban nem várható, hogy a forintkamatok jelentősebben megváltoznának. A nyár utáni időszak történéseit pedig az határozza majd meg, hogy miképpen oldották meg, vagy hagyták megoldatlanul a magyar gazdaságban jelenleg fellelhető egyensúlytalanságokat.

A főbb devizák kamatai nem változtak májusban. Az Európai Központi Bank (EKB) nem csökkentette irányadó kamatát, annak ellenére sem, hogy az euró erősödése ezt elvileg megengedné. Európában az infláció alacsony, a gazdaság lényegében stagnál, bár a statisztikusok kimutatnak némi növekedést. A nagyon erős euró nem kedvez az exportorientált európai vállalatoknak sem. Jelenlegi árfolyama megközelíti azt a szintet, ahol az exportbevételek elmaradása már érezteti hatását. Nem kizárt, hogy az EKB ezeknek a függvényében 25-50 bázisponttal csökkenteni fogja irányadó kamatát.

A budapesti és a nemzetközi tőzsdéket stagnálás, illetve enyhe emelkedés jellemezte az elmúlt időszakban. Európában és Magyarországon – a vállalati teljesítményeken kívül – a kedvezőtlen, míg az USA-ban a kedvező makroadatok befolyásolhatják az árfolyammozgásokat.

A szója árfolyama tovább emelkedett, és elérte a 650 cent/bushel-es szintet. Az időjárás már eddig is súlyos károkat okozott a termésben, és nem lehet pontosan tudni, milyen nehézségeket okoz még az idény hátralévő részében. A kilátások egyelőre nem kedvezőek, s nem elképzelhetetlen, hogy a szója 700, a kukorica pedig 280 fölé emelkedik.

Az euró árfolyama „szárnyal" az amerikai dollárral szemben. Legutóbb 1998-ban volt ezeken a szinteken az euró. Az erősödés egészen 1,1625-ig tartott a dollárral szemben. Sokan feltették már a kérdést: Miért erősödik pont most az euró, amikor háború van, amikor az európai gazdaság stagnál, amikor az USA éppen megkérdőjelezhetetlen világhatalommá nőtte ki magát? Minek köszönhető, hogy a dollár az elmúlt másfél évben megközelítőleg 30 százalékot gyengült? Természetesen mindent meg lehet magyarázni, s akár egymásnak ellentmondó elemzéseket gyakran olvashatunk is. A tényleges okok azonban egyelőre rejtve maradnak.