Új törvény a pénzmosás ellen

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Június 16-ától új törvény szabályozza a gazdaság szereplőinek a pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatait. A két kulcsszó továbbra is az azonosítás és a bejelentés.

A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény célja - hasonlóan az e tárgyban korábban született jogszabályokhoz -, hogy útját állja a bűncselekményből származó pénzek legalizálásának.

Szolgáltatók

A törvény meghatározza azt a személyi kört, amely tevékenysége folytán érintve lehet a pénzmosással kapcsolatos ügyleteknél. Az összefoglaló néven szolgáltatónak nevezett vállalkozásokra a törvény valamilyen kötelezettséget ró. Idetartozik az, aki

- pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet;

- befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetésialap-kezelési tevékenységet;

- biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási tevékenységet folytat;

- árutőzsdei tevékenységet;

- postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést;

- ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet (ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti jogának üzletszerű közvetítése, ideértve az ügyletek előkészítését, az ingatlan forgalmi értékének becslését, valamint az üzletszerű ingatlanberuházás és ingatlanfejlesztés);

- könyvvizsgálói tevékenységet;

- könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat [Könyvviteli tevékenységet folytat az, aki a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 150. §-ának (2) bekezdése szerint könyvviteli szolgáltatást végez. Adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő az, aki a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint megszerzett szakmai képesítéssel és ilyen tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik.];

- játékkaszinót működtet;

- nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti;

- önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;

- ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Ügyfél, alkalmazott, családtag

A törvény hatálya alá tartozik mindenki, aki a fent említett szolgáltatók valamelyikének vezetője, alkalmazottja, családtagja, ügyfele.

Ügyfél az, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére szerződést köt (ebben az esetben a törvény az ügyfelet rendszeres ügyfélnek nevezi), illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad (a törvény szóhasználatában ő az úgynevezett alkalmi ügyfél).

Azonosítási kötelezettség

Üzleti kapcsolat

A szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. (Üzleti kapcsolatnak tekintendő az is, ha a törvény hatálya alá tartozó közjegyzői tevékenységeknél a közjegyző lefolytatja az eljárást.)

Ügyleti megbízás

Az üzleti kapcsolaton kívül eső körben kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű (forintban, devizában, valutában) ügyleti megbízást a szolgáltató kizárólag olyan ügyféltől, meghatalmazottól, rendelkezésre jogosulttól, továbbá képviselőtől fogadhat el, akit azonosított. Ez az azonosítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a kétmillió forintot. Ebben az esetben az azonosítást annak az ügyleti megbízásnak az elfogadásakor kell elvégezni, amellyel az ügyletek együttes értéke eléri a kétmillió forintot.

Pénzmosásra utaló körülmény

A fenti értékhatárra tekintet nélkül haladéktalanul azonosítani kell az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény merül fel (természetesen csak akkor, ha az azonosítás korábban még nem történt meg).

Azonosítás pénzváltáskor

Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató minden esetben köteles az ügyfelet azonosítani.

Az azonosítási kötelezettség tartalma

Az azonosítás tartalmilag azt jelenti, hogy a szolgáltató meggyőződik az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, továbbá a képviselő személyazonosságáról, illetve hogy írásban rögzíti az említettek adatait.

A személyazonosság megállapítása

Azonosítás során a szolgáltató természetes személy esetén az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását köteles megkövetelni:

- belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

- külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy érvényes tartózkodási engedélye,

- 14. életévét be nem töltött természetes személy személyi azonosítót igazoló hatósági igazolványa vagy útlevele, diákigazolványa.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) okiratait kell megvizsgálni. Ezen túlmenően természetesen a jogi személy, illetőleg más szervezet azonosítását is el kell végezni, s ennek során meg kell követelni annak a 30 napnál nem régebbi okiratnak a bemutatását, amely igazolja, hogy

- a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy adószámmal rendelkezik, illetőleg az adóhatósági bejelentkezési kérelmét benyújtotta,

- más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, illetőleg a nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta,

- külföldi jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnél a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

Az ügyfél cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát) kell megkövetelni az ügyféltől.

Adatrögzítés

A szolgáltató az azonosítás során köteles rögzíteni a természetes személy

- családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,

- lakcímét,

- születési helyét, idejét,

- állampolgárságát,

- anyja születési nevét,

- az azonosító okmányának típusát és számát,

- külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet.

Amennyiben az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, úgy

- a nevét, rövidített nevét,

- a székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

- főtevékenységét,

- az azonosító okiratának számát,

- a képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

- a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait,

- az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat kell rögzíteni.

A szolgáltatás megtagadása

Amennyiben az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos adatai az azonosítási eljárás során nem állapíthatók meg, illetve nem szerezhetők be, a szolgáltatónak meg kell tagadnia az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízást, illetve a további ügyleti megbízások teljesítését.

A szolgáltató akkor is köteles megtagadni az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyféllel a törvény hatálybalépése, vagyis június 16. előtt létesített üzleti kapcsolatot, és az ügyfél a szolgáltató írásbeli értesítése ellenére személyesen nem jelent meg a szolgáltatónál azonosítás céljából. A megtagadási kötelezettség további feltétele, hogy az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos adatai nem állnak teljeskörűen a szolgáltató rendelkezésére.

Ismételt azonosítás

Nem kell ismételten elvégezni az azonosítást, ha a szolgáltató egyéb ügylet kapcsán már azonosította az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt, és az adott ügylet kapcsán megállapította a személyazonosságát, s az adatokban nem történt változás.

Értesítés az adatváltozásról

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül értesíteni a szolgáltatót. Erre a szolgáltatónak fel kell hívnia ügyfelei figyelmét. * Amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetésialap-kezelési tevékenységet folytató szolgáltató által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt nem teljesítenek megbízást - kivéve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket -, a szolgáltatónak a soron következő egyenlegközlő értesítésben fel kell hívnia ügyfelét, hogy közölje az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változásokat. * Abban az esetben, ha az ügyfél nem jelenti be az adatainak a változását a szolgáltatónak, úgy azokat a szolgáltató az ügyfél személyes megjelenésekor köteles rögzíteni.

Bejelentési kötelezettség

A szolgáltatót, annak vezetőjét, alkalmazottját, családtagját bejelentési kötelezettség terheli, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény jut a tudomására. A bejelentést haladéktalanul el kell juttatni az úgynevezett kijelölt személyhez. A bejelentésnek tartalmaznia kell a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény rövid ismertetését, valamint azokat az adatokat, amelyeket az ügyfél, illetve a tényleges tulajdonos azonosítása során rögzíteni kell.

Kijelölt személy

A szolgáltató - a szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt köteles kijelölni, aki a szolgáltatótól, annak vezetőjétől, alkalmazottjától, családtagjától érkezett bejelentést haladéktalanul továbbítja az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK). A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől számított öt munkanapon belül köteles tájékoztatást küldeni az ORFK részére. E kötelezettség nem vonatkozik arra a szolgáltatóra, amely ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet, könyvvizsgálói tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adó-tanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat, nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti. Az említett körbe tartozó szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról az első pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerüléséről szóló bejelentés továbbításával egyidejűleg köteles tájékoztatni az ORFK-t.

A kijelölt személy a szolgáltató által készített belső szabályzatban előírt formanyomtatványon köteles a bejelentést eljuttatni az ORFK-hoz személyesen, telefaxon vagy postai kézbesítés útján, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon (a formanyomtatványnak megfelelő adatok közlésével). A bejelentés során figyelemmel kell lennie a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályok titokvédelmi előírásaira.

Titoktartás, iratmegőrzés

A bejelentési kötelezettség alá eső személyeket - ideértve a kijelölt személyt is - titoktartási kötelezettség terheli. A bejelentési kötelezettség teljesítéséről, annak tartalmáról és a kijelölt személyről harmadik személynek vagy szervezetnek, az ügyfélnek - a büntetőeljárást folytató hatóságot kivéve - fő szabályként tájékoztatást nem adhatnak, és kötelesek biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- és az üzleti titok megsértésének, vagy más - akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló - adat- vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

A szolgáltató a törvényben foglalt kötelezettségének teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatait az adatrögzítéstől, illetve a bejelentéstől számított tíz évig köteles megőrizni. Az üzleti kapcsolat alapján birtokába jutott adatok, okiratok, illetve azok másolatainak megőrzési határideje az üzleti kapcsolat megszűnésekor kezdődik.

A bejelentő felelőssége

A bejelentőt - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul.

Az ügyletek lebonyolításának felfüggesztése

A különféle pénzügyi szolgálatásokat végző szolgáltatónak fel kell függesztenie a gyanús ügyletek lebonyolítását, ha pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény ellenőrzéséhez azonnali rendőri intézkedést lát szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni az ORFK-nak annak érdekében, hogy a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhessék. Az ügylet teljesíthető, ha az ORFK a szolgáltatót 24 órán belül nem értesíti írásban (telefax, levél) a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései alapján meghozott intézkedéséről. (A 24 óra számításánál a szombatot, a vasárnapot, valamint az ünnepnapokat figyelmen kívül kell hagyni.) A 24 órás időtartam kezdete a szolgáltató által az ORFK-hoz rövid úton (telefon, telefax, levél) tett bejelentés időpontja.

A tényleges tulajdonos azonosítása

Az üzleti kapcsolat létesítésekor, a legalább kétmillió forintos ügyleti megbízáskor, valamint ha pénzmosás gyanúja merül fel, az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni, hogy a saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. Tényleges tulajdonos az, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet. * Amennyiben az ügyfél a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, az erről szóló nyilatkozatának tartalmaznia kell a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét. * Amennyiben bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a szolgáltatónak írásbeli nyilatkozattételre kell felszólítania az ügyfelet, adott esetben ismételten.

Nyilvántartás

A pénzügyi szolgáltató köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza a 2 millió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízások esetén az ügyfél azonosításra használt adatait.

Belső ellenőrző és információs rendszer

A 10-nél több alkalmazottat foglalkoztató szolgáltató köteles az ügyfelek azonosítását elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtetni.

Oktatás, felkészítés

A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy alkalmazottai a pénzmosásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, megtanulják felismerni a pénzmosást lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat. Fel kell készíteni az alkalmazottakat arra, hogy a pénzmosás gyanújára okot adó esetekben megfelelően tudjanak eljárni.

Azonosítás a határon

Mindenki, aki a magyar államhatárt átlépi, köteles írásban közölni a vámhatósággal, ha összesen egymillió forint értéket elérő vagy azt meghaladó összegű forint, valuta, utazási csekk, nemzetközi postautalvány feladóvevénye, átruházható értékpapír, illetve pénzpiaci eszköz van a birtokában. A közlésnek tartalmaznia kell a pénz összegét és pénznemét, értékpapír, illetve pénzpiaci eszköz esetén a kibocsátót, a sorszámot és a névértéket. Közölni kell továbbá az illető * családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét, * lakcímét, * születési helyét, idejét, * állampolgárságát, * anyja születési nevét, * az azonosító okmányának típusát és számát. * Külföldi esetében az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet kell tartalmaznia a bejelentésnek.

Belső szabályzat

A törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amelyet a szolgáltató felett állami vagy szakmai felügyeletet gyakorló szerv (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Szerencsejáték Felügyelet, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Magyar Ügyvédi Kamara, Magyar Országos Közjegyzői Kamara) hagy jóvá.

A szabályzat kötelező tartalmi elemei a következők:

- a pénzmosásra utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok,

- az ügyfelek azonosításának belső eljárási rendje,

- a tényleges tulajdonos megállapítása belső eljárási rendjének, illetve az ügyfél erre vonatkozó nyilatkozata megtételének meghatározása,

- a bejelentési kötelezettség teljesítésének belső eljárási rendje, ideértve az ezt elősegítő belső ellenőrző, információs és adatkezelő rendszert,

- az ORFK-nak történő bejelentés eljárási rendje és formája, a bejelentésre szolgáló formanyomtatvány,

- az azonosítás, illetőleg a bejelentés kapcsán keletkezett adatok kezelésére, megőrzésére, védelmére vonatkozó előírások,

- az alkalmazottak képzésére és folyamatos továbbképzésére vonatkozó előírások,

- az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére az egyes esetekben alkalmazandó eljárási, magatartási normák,

- a Büntető Törvénykönyv pénzmosási tényállásának, e törvény rendelkezéseinek ismertetése, továbbá a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályok titokvédelmi előírásainak ismertetése.

Az olyan szolgáltató, amelyik június 16-át követően kezdi meg ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységét, a könyvvizsgálói, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adó-tanácsadói, ügyvédi, közjegyzői tevékenységét, illetve nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kezd kereskedni, a tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni, és azt az állami vagy szakmai felügyelet részére jóváhagyásra, illetőleg az ORFK részére megküldeni.

A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatának átdolgozásáig köteles az 1994. évi XXIV. törvény 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szabályzat rendelkezései alapján eljárni.

Mintaszabályzat, irányelv

A felügyeletek június 21-éig iránymutatásokat és mintaszabályzatokat bocsátanak a hatáskörükbe tartozó szolgáltatók számára. A június 16-án már működő szolgáltató az iránymutatás és mintaszabályzat megjelenésétől számított kilencven napon belül köteles átdolgozni, illetve kidolgozni a szabályzatát.

Az állami vagy szakmai felügyelettel nem rendelkező szolgáltatók részére a pénzügyminiszter - szintén - a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi a szabályzat kidolgozásához szükséges irányelvet. (Az utóbbi csoportba tartoznak az ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet, a könyvviteli - könyvelői -, adószakértői, okleveles adószakértői, adó-tanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytató szolgáltatók, valamint azok, akik nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskednek, azokat árverésen vagy bizományosként értékesítik.) Az állami vagy szakmai felügyelettel nem rendelkező szolgáltató az irányelv közzétételétől számított kilencven napon belül köteles az ORFK részére megküldeni a szabályzatát.

Ellenőrzés

Az állami vagy szakmai felügyelet alatt álló szolgáltatók ellenőrzése és szankcionálása az adott tevékenységre vonatkozó ágazati szabályok (például a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény) szerint történik.

Az állami vagy szakmai felügyelettel nem rendelkező szolgáltatók esetében az ORFK ellenőrzi, hogy a szolgáltató:

- rendelkezik-e szabályzattal,

- tevékenysége megfelel-e a törvényben foglalt azonosítási, bejelentési, adat- és iratmegőrzési, valamint az alkalmazottak oktatására és képzésére vonatkozó kötelezettségeknek.

Az ellenőrzés során az első fokú hatósági jogkört az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága, a másodfokú hatósági jogkört az országos rendőrfőkapitány gyakorolja. Az ORFK helyszíni ellenőrzést végez, amelynek keretében betekinthet az azonosítási és a bejelentési kötelezettség teljesítése során keletkezett, valamint az alkalmazottak oktatásával és képzésével kapcsolatos dokumentumokba.

Szankciók

Az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén az ORFK kötelezheti a szolgáltatót:

- a törvény előírásainak betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére,

- szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására.

Bírság

Amennyiben törvény súlyosabb jogkövetkezményt nem állapít meg, bírság kiszabásának van helye azzal a szolgáltatóval szemben, aki a törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítését ismételten elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti. A bírság összege 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

Ügyvédek, közjegyzők

Az ügyvédet, illetve a közjegyzőt akkor terheli az azonosítási és a bejelentési kötelezettség, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve bizalmi őrzést végez, vagy ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez ügyvédi, illetve közjegyzői tevékenységet: gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) vétele, eladása, ingatlan vétele, eladása, gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése. * Nem terhelik az említett kötelezettségek az ügyvédet, ha * a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárási védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott tudomására, * a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény a fent írt képviselet, védelem ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására. * Nem terhelik a közjegyzőt a tövényben foglalt kötelezettségek, ha * a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény a büntetőeljárási védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet - ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, * nemperes eljárást folytat le. * pénzmosásra utaló körülményekkel kapcsolatos bejelentést az ügyvéd és a közjegyző annál a területi kamaránál köteles teljesíteni, amelynek tagja (területi kamara). Az ügyvéd és a közjegyző alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést a munkáltatói jogokat gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette. * területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni az ORFK részére. * A Magyar Ügyvédi Kamara, illetőleg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szabályzatot, iránymutatást készít, a jogszabályoknak megfelelő szabályzatot, iránymutatást az igazságügy-miniszter jóváhagyja. Az ügyvédi iroda, valamint az egyéni ügyvéd a szabályzat alapján belső szabályzatot alkot, melyet a Magyar Ügyvédi Kamara hagy jóvá. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kibocsátott iránymutatás a közjegyzők tekintetében belső szabályzatnak minősül. * Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy az iratmegőrzési, adatrögzítési, a belső információs rendszer működtetésével, valamint a képzéssel kapcsolatos törvényi kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék. * Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási kötelezettsége megsértésének, a rendelkezésére bocsátott iránymutatásokat és mintaszabályzatokat pedig a titoktartására vonatkozó szabályok szerint köteles kezelni

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére