Színesre mázolva

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A nyugat-európai festékpiac rendkívül lassan, évente 1-2 százalékkal bővül. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában ennél tempósabb a növekedés, egyes államokban megközelíti a tíz százalékot. Magyarországon mérsékeltebb, 5-6 százalékos volt tavaly a dinamika, a beruházások élénkülése legfeljebb az idén hoz ennél nagyobb fellendülést. Hazánkban évente és fejenként tíz kilogramm festék fogy el, szemben a nyugat-európai 25 kilogrammos fajlagos felhasználással.

Festékipar: évi 5-6 százalékos növekedés

Az elmúlt fél évtizedben - átlagosan - évente 2,6 százalékkal bővült a világ festékpiaca. A legnagyobb növekedést az ázsiai fogyasztás csaknem felét adó Kína produkálta, ahol az említett időszakban csaknem másfélszeresére ugrott az értékesített mennyiség. 2002-ben Európában - a termelők szakmai szövetségének (CEPE) előzetes adatai szerint - több mint 20 millió tonna festéket állítottak elő. Az ágazatban Franciaországé, Németországé, Olaszországé és Nagy-Britanniáé a vezető szerep, ők adják a nyugat-európai termelés 70 százalékát. Az elmúlt évi növekedés azonban meglehetősen szerény (1-2 százalék) volt ebben a régióban, sőt néhány gyártó úgy véli, kissé visszaesett a piac.

Termékváltás előtt

Kelet-Közép-Európában jobb a helyzet, a növekedés üteme, becslések szerint, 4-5 százalékos, egyes országokban pedig a 10 százalékot is eléri. Magyarországon 2000-ben az egy főre jutó átlagos festékfelhasználás 9,6, Lengyelországban 9, Romániában 2,5, Csehországban 11,2 kilogramm volt, ugyanakkor a nyugat-európai átlag 25 kilogramm körüli.

A hazai festékfelhasználás az elmúlt években átlagosan nyolc százalék körüli mértékben bővült - derül ki a Festékipari Kutató Kft. összesítéséből. Tavaly ennél kisebb, 5-6 százalékos többletforgalmat produkáltak a cégek. A szakértők szerint a szaporodó építkezések hatása azért nem érezhető még, mert a statisztikákban szereplő beruházások nagy része - például az útépítések - nem igényelnek számottevő mennyiségű festéket, illetve a bevásárlóközpontok építésénél jórészt előre gyártott és festett anyagokat használnak. Az építőipari festékeknek csaknem a felét a nagykereskedők forgalmazzák. A nagyobb gyártók saját üzlethálózattal is rendelkeznek, de nemritkán közvetlenül az üzemektől is beszerezhetők a színesítők.

A legutolsó hivatalos összesítés szerint 2001-ben több mint 120 ezer tonna festéket használtak fel Magyarországon, amelynek több mint 80 százalékát belföldön állították elő. A hazai értékesítés értéke meghaladta a 25 milliárd forintot. Az elmúlt évben folytatódott az a tendencia, hogy a hazai termelésen belül nő a vízalapú festékek gyártása, az oldószeres termékeké pedig csökken. (Az utóbbiból a szükséglet több mint felét importból szerezzük be.)

A teljes hazai festékgyártás 2002-ben meghaladta a százezer tonnát, ebből mintegy ötezer tonna az export. A forgalom döntő részét a beltéri, a kültéri, illetve egyéb épületfestékek tették ki, ezeken kívül tetemesebb mennyiséget csak az ipari festékekből adtak el. Porlakkokból, faipari és korrózióvédő festékekből itthon ma még minimális a felhasználás.

A festékipar műszaki fejlődése jelentős változásokat ígér. Nyugat-Európához hasonlóan a keleti régióban is teret hódítanak az oldószerszegény rendszerek, átlagon felüli fejlődést mutatnak a porlakkok, és egyre inkább számolni lehet az elektronsugaras térhálósítású technológiák bevezetésével. A legkorszerűbb termékeknél például polimerbe ágyazott nanoméretű szilikátszemcsék növelik a karcállóságot és a keménységet. Hamarosan a piacon is megjelennek az úgynevezett önfelépülő festékek, amelyeknél nedves állapotban különválik a jól tapadó, kiemelkedő védőképességű alapozóréteg a felületre felúszó, átvonó rétegképzőtől.

Cégmustra: a többség fejlődik

Hazánkban csaknem félszáz céget jegyeztek be festékgyártáshoz kapcsolódó tevékenységgel - tájékoztatott Bognár János, a Festékipari Kutató Kft. vezetője. A cégek között van tízmilliárd forintos forgalmú és néhány száz milliós is.

Az iparágon belül elsőként privatizálták a volt Budalakk Vállalat gyárai közül a ma Trilak-Haering Kft. néven ismert céget. A vállalkozás napjainkban piacvezető a dekoratív (főleg építőipari) festékek gyártásában. Éves termelése meghaladja a 35 ezer tonnát. A magyarországi festékpiacnak mintegy harmadát birtokló Trilak a 2001-es évet 10,3 milliárd forintos forgalom mellett több mint egymilliárd forint nyereséggel zárta. A 90 százalékban a belföldi piacra termelő cég tavalyi forgalma 11 milliárd forint körül alakult. A 270 főt foglalkoztató társaságnál nemrég állt munkába az új, automatizált festékgyártó üzem, amelytől az idén több százmillió forintos árbevétel-növekedést várnak.

A vezető hazai pigmentgyártó, a japán befektetők kezében lévő Nicolor Vegyipari Rt. termékeinek felét Európában, illetve Japánban és az Egyesült Államokban értékesíti. A 2,5 milliárdos bevételű cég évi mintegy 2600 tonnás termelésével 3 százalékkal részesedik a világ pigmentgyártásából. A nyomda-, műanyag-, autó- és csomagolóiparnak alapanyagot szállító társaság négy évvel ezelőtt 800 millió forintos beruházással a korábbi másfélszeresére növelte gyártókapacitását.

A fejlesztés másokra is jellemző. Tavaly ősszel festékgyár építését kezdte meg az oroszlányi ipari parkban a német érdekeltségű Mipa Coatings Kereskedelmi Fejlesztő és Festékgyártó Kft. Az anyacégnek ez lesz az első magyarországi gyára, és a városi önkormányzattal kötött szerződés szerint néhány éven belül itt alakítják ki a kelet-közép-európai központjukat. Öszszességében 6 ezer négyzetméteres komplexum létesül itt, ehhez 1,8 hektáros területet vásároltak meg. Az első ezer négyzetméteres üzemcsarnokuk beruházási költsége 200 millió forint. A kft. - hosszú távon - évi egymilliárd forint árbevétellel kalkulál.

Az Akzo Nobel Coatings Rt. a TVK volt festékgyárának eladásával alakult, a 100 százalékos tulajdonos anyacég a világ legnagyobb festékgyártója. Lakossági dekoratív festékeket - ebből körülbelül 19 ezer tonnát - és ipari festékeket állítanak elő. Összes termelésük 25 ezer tonna, éves árbevételük 10 milliárd forint feletti.

A kilencvenes években jött létre a 100 százalékos magyar magántársaság, a Poli-Farbe Kft. A dekoratív építőipari festékek területén a második-harmadik legnagyobb Magyarországon. Éves termelése túllépi a tízezer tonnát.

Az egykori Budalakk győri gyárából jött létre - privatizációval - a ma is 100 százalékosan magyar kézben lévő Győrlakk Rt. Kizárólag ipari festékeket állít elő, évente 2 ezer tonnát.

A Budalakk Vállalat újpesti, Fehérvári úti és pusztavámi gyárát egyazon magyar konzorcium vásárolta meg 1994-ben. Az azóta eltelt időben az új gazda felélte a vagyont; a gyáregységek eladósodtak, tevékenységük, piacaik leszűkültek. (Az 1990-ben világbanki hitelből a legkorszerűbb technikával felszerelt újpesti üzemet 7 ezer tonna kapacitásúra tervezték, a privatizáció idején 3-4 ezer tonnát elő is állított, néhány év múlva viszont már csak ezer tonnát produkált.) Az üzemeket egymás után felszámolták: az újpesti és a pusztavámi gyárban egy orosz befektetői kör szerzett érdekeltséget, amely fantáziát látott az elsorvadó tevékenységben. (A pusztavámi üzemet a dolgozók az idén február közepén megrohamozták. A történet háttere: az egyik korábbi tulajdonos, Rózsa Ferenc - legalábbis a hivatalos cégiratok szerint - mára kiszorult az 1994-ben vitatott körülmények között privatizált festékgyártó és -forgalmazó cégcsoportból, s az irányítás teljes egészében egykori társa, az orosz Igor Utkin kezébe került. Rózsa okirat-hamisítást gyanít, és ez ügyben még tavaly feljelentést tett a rendőrségen.)

A festékfajták megoszlása felhasználási területek szerint (2000)

 

Magyarország (%)

EU (%)

DE (%)

Dekoratív festékek

70,3

60

69,0

Ebből:

Beltéri falfesték (vizes diszperziós)

47,9

-

31,2

Kültéri falfesték (vizes diszperziós)

5,8

-

11,0

Egyéb épületfesték (vizes + oldószeres)

16,6

-

14,2

Ipari festékek

10,4

17

12,0

Porlakk

2,6

4

3,7

Autó-szériagyártás

3,2

5

5,3

Autójavító festés

2,7

4

1,9

Faipar

2,9

8

4,9

Korrózióvédelem

5,0

2

2,9

Egyéb

2,9

-

-

Összesen

100

100

100

Termékdíj oldószerekre, lakkokra

A környezetvédelmi termékdíjról szóló, 1995. évi törvény 2003. február 15-től hatályos módosítása nyomán a termékdíj az oldószerekre és hígítókra is kiterjed, ami a festékgyártókat, forgalmazókat és felhasználókat egyaránt kedvezőtlenül érinti - állítja Pataky Péter, a Magyar Festékgyártók Országos Szövetségének (Mafeosz) elnöke. A módosítás nyomán termékdíjat kell fizetni a festékekben, lakkokban és más vegyipari vagy gyógyszeripari termékekben lévő oldószerek után. A szakember szerint a festékek és lakkok egyik legfontosabb feladata az állagmegóvás. A termékdíj bevezetéséből adódó drágulás következményeként viszont a korábbinál vélhetően kevesebb festék kel majd el. Ugyanakkor az állagmegóvási kedv csökkenéséből eredő becsült kár (4-4,5 milliárd forint) meghaladja a termékdíjból származó bevételt.

A termékdíjnak hígítókra és oldószerekre történő kiterjesztése a szakma szerint nem EU-konform. Az Unióban e termékeket ugyanis semmilyen büntető adó nem sújtja. Az illékony szerves vegyület kibocsátását szabályozó KöM rendelet alapján hazánkban már az EU-tagországokéval azonos határértékek érvényesek, s ezeket az iparág be is tartja. Az Európai Unióban a dekoratív és az autójavító festékek által tartalmazható illékony szerves vegyületeket (VOC) hamarosan korlátozzák, ez a rendelkezés belépésünkkor ránk is érvényes lesz. A festékiparnak az erre való felkészülés több mint egymilliárd forintjába kerül. A szakma szerint a festékekben lévő oldószereket nem adóval kellene terhelni, hanem - ahogy ezt az Unióban teszik - meg kellene határozni a bennük lévő káros szerves illékony tartalom maximális értékét. Ezzel a vízben oldható festékek alkalmazására ösztönöznék a felhasználókat - és a gyártókat.

A jogszabályt kidolgozó környezetvédelmi tárca célja a környezetet károsító illékony szerves vegyületek kibocsátásának fokozatos visszaszorítása. Az EU-ban ezt a versenysemlegesség elvének betartásával igyekeznek elérni, a nálunk bevezetett szabályozás szerinti kilogrammonként 100-200 forintos, szankció jellegű termékdíj viszont a termelők szerint durva beavatkozás a piaci viszonyokba. Bognár János úgy látja, az említett összeg 10-15 százalékos költségemelkedéssel jár - ami magasabb az itt elérhető profitnál -, és legalább ugyanekkora fogyasztóiár-emeléshez, így a kereslet csökkenéséhez, illetve az importtermékek versenyelőnybe kerüléséhez vezet. Az EU-ban nem kötelezi jogszabály az importőröket az oldószertartalom pontos feltüntetésére, így a külföldről behozott termékeknél a díjfizetés esetlegessé válik.

A szaktárca illetékesei kétmilliárd, az iparág szakértői négymilliárd forintra teszik az új termékdíjból várható bevételt. Az elvonás a gyártók mellett a nagy festék-, lakk-, illetve oldószer-felhasználónak számító iparágakat (mindenekelőtt az autó-, a bútor- és a gyógyszeripart) is fenyegeti, a termelők - különösen, ha eleve exportra termelnek - jobban járnak majd a gyártás külföldre telepítésével. Az autó- és közlekedésipar számára például átlagosan 12 százalékkal lesz drágább a festék. Magyarországon a termékdíj bevezetésétől függetlenül is évről évre csökken az oldószeres festékek és lakkok felhasználása a drágább, vízbázisú anyagok elterjedése miatt. Mivel azonban az árkülönbség még túlságosan nagy, a termékdíj bevezetése nem változtat érdemben a felhasználási arányokon, csak ezentúl nem a hazai, hanem a külföldi oldószeres termékek lesznek a kelendőbbek.

A kelet-európai országok festékfelhasználása (2000)

 

Népesség (millió)

Festékfelhasználás (1000 tonna)

Egy főre jutó átlagos festékfelhasználás (kg)

Közép-Kelet-Európa

114,8

821

7,2

Bulgária

8,4

20

2,4

Csehország

10,3

115

11,2

Horvátország

4,3

35

8,0

Jugoszlávia

10,7

45

4,2

Lengyelország

38,6

380

9,0

Macedónia

2,0

15

7,5

Magyarország

10,2

99

9,6

Románia

22,7

57

2,5

Szlovákia

5,6

35

6,5

Szlovénia

2,0

20

10,0

Balti államok

7,9

32

4,0

Kelet-Európa

212,8

783

3,7

Belorusszia

10,4

46

4,4

Moldova

4,5

10

2,2

Oroszország

147,1

570

3,9

Ukrajna

50,8

157

3,0

Kaukázus

16,4

33

2,0

Összesen

351,9

1669

4,7

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére