Üzleti (cég)érték
Cégvásárlás eszközök, kötelezettségek állományba vételével
Abban az esetben, amikor a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi, cégértéknek minősül a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – értékével csökkentett értéke közötti különbözet akkor, ha a fizetett ellenérték a magasabb.
Cégvásárlás közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéssel, tőzsdei jegyzéssel
Ha az adott (megvásárolt) társaság részvényeit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák, és az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, úgy a cégértéknek a kettő közötti pozitív különbözet tekintendő.
Cégvásárlás közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéssel, tőzsdei jegyzés nélkül
Amennyiben az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, azaz nem forgalmazzák, és az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint az erre a befektetésre jutó – az adott társaság eszközei és kötelezettségei a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – saját tőke értéke, úgy cégértéknek a kettő közötti pozitív különbözet minősül.
Cégérték átalakulásnál
Amennyiben a számviteli törvény szerint
– a gazdálkodó élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, és
– a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, és
– az így meghatározott társaságivagyon-érték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege,
úgy a pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték.
Negatív üzleti vagy cégérték
Cégvásárlás eszközök, kötelezettségek állományba vételével
Abban az esetben, ha cégvásárláskor a megvásárolt társaságot, annak telephelyét, üzlethálózatát, eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi, és a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek – a számviteli törvény szerinti értékeléssel megállapított – értékével csökkentett összege, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet minősül a negatív üzleti vagy cégértéknek.
Cégvásárlás közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéssel, tőzsdei jegyzéssel
Abban az esetben, ha az adott társaság részvényeit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban egyben közvetlen irányítást biztosító befolyást is szerez, és az adott társaság részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák, és az adott társaság megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, úgy ez a különbözet a negatív üzleti vagy cégérték.
Cégvásárlás közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéssel, tőzsdei jegyzés nélkül
Ha az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott társaságban közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák, és az adott társaság megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen kevesebb, mint az erre a befektetésre jutó – az adott társaság eszközeinek és kötelezettségeinek a számviteli törvény szerinti értékeléssel meghatározott – saját tőke értéke, úgy a különbözet a negatív üzleti vagy cégérték.
Cégérték átalakulásnál
Amennyiben átalakulásánál a számviteli törvény szerint
– a gazdálkodó élhet a vagyonátértékelés lehetőségével, és
– a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, és
– az így meghatározott társaságivagyon-érték és a kötelezettségek együttes összege kevesebb, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, és
– ez a különbözet a vagyonmérlegében szereplő immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg,
úgy a fennmaradó különbözet a negatív üzleti vagy cégérték.
A cégérték kimutatása
A számviteli törvény szerint az immateriális javak között a mérlegben a nem anyagi eszközöket (a vagyoni értékű jogokat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével, a szellemi terméket, továbbá az üzleti vagy cégértéket), továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.
Cégérték kimutatása cégvásárláskor, átalakuláskor
Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített – és a számviteli törvény 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontjában meghatározott – többletkifizetés összegét, átalakulás esetén pedig az ilyen címen megállapított értéket.
Halasztott bevétel
Halasztott bevételként kell kimutatni cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a számviteli törvény 3. §-a (5) bekezdésének 2. pontja szerint különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégértéket.
A halasztott bevétel megszüntetése
A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevételt a cégvásárlást, az átalakulást követő öt év vagy ennél hosszabb idő alatt lehet az egyéb bevételekkel szemben megszüntetni, függetlenül attól, hogy a negatív üzleti vagy cégérték nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult.
Lényeges, hogy abban az esetben, amennyiben a vállalkozó a negatív üzleti vagy cégértéket öt évnél hosszabb idő alatt írja le – hiszen ezt a számviteli törvény nem tiltja -, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.
Bekerülési érték
Üzleti vagy cégérték bekerülési értéke
Az üzleti vagy cégérték bekerülési (beszerzési) értéke cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a számviteli törvény 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerint meghatározott különbözet.
Tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értéke
A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár), cégvásárláskor – üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén – az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár).
Amortizáció
A leírás időtartama
Az üzleti vagy cégértéket öt év vagy ennél hosszabb idő alatt, a befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét öt év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Az üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs időszakát – a későbbiek során – nem befolyásolja a nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értékének alakulása.
Indokolási kötelezettség
Amennyiben a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket öt évnél hosszabb idő alatt írja le, azt a kiegészítő mellékletben indokolnia kell.
Elszámolás egyéb bevételként
Egyéb bevételként kell elszámolni a számviteli törvény 45. §-ának (3) bekezdése szerint halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben a számviteli törvény 45. §-ának (4) bekezdése szerint leírt összeget (azaz a halasztott bevételt, amelynek megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket az előzőekben már ismertettük).
Üzleti értékkénti kimutatás
Vagyonérték-meghatározás az üzleti értékelés módszerével
Abban az esetben, ha a vagyonértéket a vállalkozás az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozta meg, és az így meghatározott társaságivagyon-érték és a kötelezettségek – ideértve a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat is – együttes összege meghaladja az egyes eszközök piaci értékének és az aktív időbeli elhatárolásoknak az együttes összegét, úgy a különbözetet a vagyonmérlegben üzleti vagy cégértékként kell kimutatni.
Tárgyi eszközök, készletek értékének arányos csökkentése
Amennyiben a társaságivagyon-érték és a kötelezettségek – ideértve a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat is – együttes összege alacsonyabb az egyes eszközök piaci értékének és az aktív időbeli elhatárolásoknak az együttes összegénél, úgy ezzel a különbözettel az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a készletek értékét kell – a vagyonmérleg készítésekor – arányosan csökkenteni, és az esetleg fennmaradó különbözetet negatív üzleti vagy cégértékként kimutatni.
Kimutatás a mérlegben
Az előző bekezdés szerinti átértékelési különbözeteket a vagyonmérleg-tervezetben külön oszlopban kell kimutatni, és így a harmadik oszlop az eszközök, a kötelezettségek és a saját tőke vagyonértékelés szerinti értékét mutatja.
Cégérték a személyi jövedelemadóban
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a cégértéket az ún. nem anyagi közé sorolja be, amikor akként rendelkezik, hogy a nem anyagi javak közé tartoznak a tárgyi alakot nem öltő vagyoni értékek, továbbá a vagyoni jogot hordozó forgalomképes dolgok. Ilyen a vagyoni értékű jog – egyebek mellett -, az üzleti vagy cégérték is. Megjegyezzük, hogy ebben a körben a forgalomképesség azt jelenti, hogy a dolog szabadon átruházható, vásárolható és értékesíthető, azaz a mindennapi forgalom tárgya lehet.
Amortizáció
Főbb általános rendelkezések
Értékcsökkenési leírás elszámolására az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés vagy elidegenítés (apportálás, adásvétel, csere stb.) napjáig van lehetőség. Ha az üzembe helyezés vagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegét – fő szabályként – napi időarányosítással kell kiszámolni.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összege.
A cégérték leírása
Az értékcsökkenési leírás összegének megállapításához – a nem anyagi javak tekintetében – az ún. nem anyagi javak nyilvántartását kell vezetni.
A nem anyagi javak közül az üzleti vagy cégértéket öt év vagy ennél hosszabb idő, legfeljebb azonban tizenöt év alatt lehet leírni.