KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS MINT SZABÁLYSÉRTÉS

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.), illetve az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szr.) számos olyan magatartást is szankcionál, amely a Btk.-ban foglalt cselekményeknél távolabbi veszélyt jelent a környezetre és a természetre.

Az Sztv. rendelkezései

Az Sztv. három olyan szabálysértést foglal magában, amelyek az emberi környezet védelmét hivatottak szolgálni a maguk represszív eszközeivel. Mindhárom szabálysértés védett jogi tárgya az egészséges környezethez, a természet javainak békés élvezetéhez és megőrzéséhez való jog. Az Sztv. rendelkezései biztosítják a jogi fellépés lehetőségét mindazon esetekben is, amikor a cselekmény társadalomra veszélyessége a bűncselekmény szintjét ugyan nem éri el, azonban a természeti, környezeti javak mégis olyan veszélyben forognak, amely megkívánja "a büntető jellegű szankció" alkalmazását is.

Természetvédelmi szabálysértés

Természetvédelmi szabálysértést követ el, aki

- a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

- természeti területen - beleérve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,

- a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt jogellenesen elpusztítja,

- a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti.

A szabálysértő százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Környezetvédelmi szabálysértés

A környezetvédelmi szabálysértést az követi el, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi. A szabálysértő százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan vadászat

Aki jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik idegen vadászterületen, illetve tiltott helyen vagy időben, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal számolhat. Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vagy tiltott módon vadászik, szintén százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyanekkor bírságot kaphat az is, aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat.

Az Szr. rendelkezései

Az Szr. környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezései a következők: veszélyeztetés kutyával; csendháborítás; köztisztasági szabálysértés; tilos fakivágás; tűzvédelmi szabálysértés; vadászati, halászati, legeltetési tilalom megszegése; útügyi szabálysértés; veszélyes áru szabálytalan szállítása; közegészségügyi szabálysértés; növényvédelmi szabálysértés; vetőmag, szaporítóanyag előállítására, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok megsértése; szőlő- és gyümölcstermesztési szabálysértés; talajvédelmi kötelesség elmulasztása; erdő művelési ágának jogtalan megváltoztatása; engedély nélküli fakitermelés; tiltott erdei legeltetés; erdőrendészeti szabálysértés; erdei haszonvételek jogosulatlan gyakorlása; felhívással szembeni engedetlenség; vízjogi szabálysértés; vízszennyezés; ár- és belvízvédelmi szabálysértés; energiahordozókra vonatkozó biztonsági szabályok megszegése; bányászati szabálysértés.

A felsorolt szabálysértések egyszeri szabályszegésekkel, kárösszegre, külön minősített eredményre tekintet nélkül befejezettek. A veszélyeztetési tényállásoknál nem kell vizsgálni, hogy milyen konkrét veszélyhelyzet előidézését eredményezte a tilalmazott magatartás, pusztán a szabályszegés ténye elegendő a felelősség megállapításához.

A szabálysértések háttérnormáiként kell figyelembe venni azokat a rendeleteket is, amelyeket az önkormányzatok jogosultak a köztisztaság, a közegészség, a közrend, a természet védelmében megalkotni. Miniszteri rendeletekben megállapított ágazati normák, vízügyi, környezeti, rendészeti, mezőgazdasági, földügyi jogszabályok is további tilalmakat és kötelezettségeket írhatnak elő ebben a körben.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére