Keleti kapcsolat

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Osztrák gazdasági és üzleti körökben csak legyintenek, ha bizonyos politikai erők az Európai Unió bővítésével kapcsolatban időnként még mindig az Ausztriát fenyegető veszélyekről szónokolnak. Megszaporodtak ugyanis azok a híradások, amelyek a keleti kapcsolatoknak - az ottani tevékenységnek, kereskedelemnek, a turizmus onnan érkező bevételeinek - tudják be, hogy egy-egy ágazat, illetve vállalat megmenekült a hanyatlástól, a veszteségtől, esetleg a csődtől. Így aztán mindazok irigység tárgyai, akik 15 évvel ezelőtt - nem törődve a gúnyos tekintetekkel, a "kalandor", "vagány", rossz esetben "balek" besorolással - nekivágtak Kelet-Közép-Európának.

Ausztria gazdasági "hátországa"

Úttörőknek számítottak, s kiépített pozícióik mára szinte behozhatatlanok. A most eszmélők - nem utolsósorban az elődök tevékenységének köszönhetően - ugyan stabilabb feltételekkel, kitaposottabb utakkal találkoznak, de nagyobb konkurenciával is szembe kell nézniük az immár korántsem "szűz" piacokon. Bár az Európai Unió bővítése a verseny élesedését hozza, hiszen a kapuk a korábbinál is szélesebbre tárulnak, ám az érintett országok a jogbiztonság és az életszínvonal növekedése révén még vonzóbbá válnak. Ma 12 ezer kelet-közép-európai vállalatban van osztrák tőke.

Tőzsdei profitok

A teljesítményéről nem éppen híres bécsi tőzsde (WIBAG AG) 2002-ben megmenekült a nemzetközi részvénypiacokat immár harmadik éve sújtó veszteségektől, ami kizárólag a keleti kapcsolatokkal rendelkező osztrák vállalatok papírjainak volt köszönhető. Míg a nyugat-európai börzék 30-40 százalékos veszteséggel zárták az évet, addig a bécsi index, az ATX átlaga, ha szerény mértékben is, de a pluszzónában maradt: 0,85 százalékos erősödést mutatott. (Frankfurtban a DAX 44 százalékot veszített, Párizs 35, London 27, New York 16 százalékos mínusszal zárt.)

Ebbe az eredménybe belejátszik a kelet-közép-európai és az orosz tőzsdék sikere is. Bár Ausztriában sem maradtak el a nagy vállalati csődök, a Libro, a JooWooD vagy a Yline zuhanórepülése nem riasztotta el a többi befektetőt, akik Keletre tekintve nem ítélték drámainak a helyzetet. A nagy osztrák nyertesek között élenjár az italóriás BBAG (plusz 65 százalék), a Mayr-Meinhof (papíripar - plusz 31,3 százalék), az Uniqua (biztosító - plusz 25,7 százalék), s a tíz legnagyobb árfolyam-erősödést elért papír között ott van az Erste Banké (plusz 7,1 százalék) is, amely köztudottan nagy súlyt fektet a kelet-európai jelenlétre.

A kelet-európai vállalatok jól keresnek, nyereségük nagyobb, mint a nyugatiaké, ami kedvezően hat az árfolyam alakulására - magyarázta a jelenséget Alfred Reisenberger, a Bank Austria-Creditanstalt elemzője. Ő egyébként 2003-ban is jó eredményt vár: véleménye szerint az ATX 9-10 százalékkal is emelkedhet. Manapság persze nem könnyű jósolni - jegyezte meg az év elején a tőzsde teljesítményét elemezve -, hiszen egy Irak elleni háború bizonyára nem marad hatás nélkül.

A bécsi tőzsde vezetői a keleti vonzerőn túl próbálják egyéb intézkedésekkel is erősíteni a bizalmat: végre elkészült - az EU-tagországok közül utolsóként -, és az év eleje óta hatályos a "corporate governance", vagyis a tőzsdén jegyzett vállalatok "illemkódexe". A cél megelőzni a nagy konszernek váratlan összeomlását, amire az elmúlt években számos példa akadt. A kódex megszigorította a felügyelőtanácsok (FT) tagjaira vonatkozó előírásokat: kötelezővé tette részvételüket a testület ülésein, sőt közreműködésüket is előírja annak munkájában, az igazgatósági tagok pedig kötelesek kellő tájékoztatásban részesíteni az FT-tagokat és a részvényeseket - kicsiket és nagyokat egyaránt. S hogy erre idejük is jusson, a kódex megtiltja a posztok halmozását. A jövőben egy-egy személy a saját vállalkozásán kívül legfeljebb négy másik felügyelőtanácsban vállalhat tagságot. Ezzel vége szakadhat annak az Ausztriában nem ritka gyakorlatnak, hogy egyes topmenedzserek húsz helyen is érdekeltek legyenek, s emiatt lehetetlenné váljék részvételük a többnyire az év azonos szakában összehívott, cégenként 6-8 ülésen. Felelősségre vonható a jövőben az a tag is, aki egy órával később érkezik az ülésre, viszont előbb távozik.

Terjeszkedő pénzintézetek

A nagy nemzetközi bankok tavaly tovább erősítették pozícióikat Kelet-Közép-Európa országaiban - állapította meg az a tanulmány, amit a Bank Austria-Creditanstalt szakértői készítettek. Az osztrák bankcsoport, amely második esztendeje a HypoVereinsbank (HVB) tagjaként a müncheni pénzintézet kelet-közép-európai ügyleteinek felelőseként aknázza ki korábban kiépített állásait a térségben, maga is növelte innen származó bevételeit.

A térségünkben működő külföldi bankok teljes mérlegfőösszegének - az előző évi 53 százalék után - tavaly már 57 százaléka származott a leánybankokból. Az összvolumen eközben 20 százalékkal, 349 milliárd euróra emelkedett - 2005-re az előrejelzések szerint további növekedés várható, 500 milliárd euróra. A becslés azon alapul, hogy a Bank Austria elemzői szerint a régióban a bankszektor fejlődése továbbra is erőteljesebb lesz, mint a bruttó nemzeti összterméké. A mérlegfőösszeg tízszázalékos gyarapodásából indulnak ki - ami átlagosan négy százalékkal haladja meg a GDP növekedését. Ennél is nagyobb arányú - 12 százalékos - lehet a bővülés a hitelek területén.

A Bank Austra-Creditanstalt tartja vezető helyét - a HypoVereinsbank részeként a második helyet foglalja el. Gerhard Randa igazgató, aki ritkán mulasztja el megjegyezni, hogy a BA-CA rendelkezik az osztrák bankok közül a legnagyobb kelet-európai nemzetközi hálózattal - vagyis 15 országban 800 fiókkal -, a térségbeli magánügyfelek számát 2005-ig 4,2 millióra kívánja növelni. A terjeszkedés folyamatos: jó fél éve nyitotta meg a HVB leánybankja az aradi filiálét, s gyors egymásutánban további négy romániai nagyvárosban terveznek újabb kirendeltségeket. A bank az idén januártól egy csehországi lakás-takarékpénztárral is együttműködik, ami 600 "külsős" munkatársat is bekapcsol a munkába.

A keleti úttörők közül az első a Raiffeisen Zentralbank volt. Az osztrák vidék bankja 1986-ban tette meg az első lépéseket, egy olyan időszakban, amikor a keleti bővítés fogalma még fel se vetődött. Ma a Raiffeisen mérlegfőösszegének felét a keleti tevékenység adja. A bank széles képviseleti hálózatot épített ki, 12 országban van jelen, jóllehet piaci részesedése kisebb, mint amivel a listavezető belga KBC büszkélkedhet. Jócskán nyert a Raiffeisen például az euróra történt átálláson: boszniai, horvátországi leánybankjait szép jutalék ellenében látta el az új európai valutával.

Az út az ismeretlenbe annak idején hazárdjátéknak tűnt, de még sokkal később is fejcsóválást váltott ki az Erste, amikor 1997-ben megvásárolta az időközben oly jövedelmezővé vált C˘eska Spor˘itelna és a Slovenska Spor˘itelna többségét. Jelenleg a pénzintézetek 164,3 millió euróval - 69 százalékkal - járulnak hozzá az Erste teljes eredményéhez.

Napjainkra alaposan megváltozott a keleti lehetőségeket elsőként felismert, és gyorsan jó pozíciókat szerzett bankok sorrendje. Nemcsak a Raiffeisené módosult, a holland ING például, amely 1997-ben még az első volt, most a hetedik helyre esett vissza.

A BA szakértői ugyanakkor úgy vélik, hogy a "torta" felosztása korántsem végleges, a ranglistán még előfordulhatnak helycserék, új nyugati riválisokkal azonban már nemigen kell számolni. Legfeljebb az fordulhat elő, hogy egyik-másik "nagy játékos" lenyeli valamelyik kisebbet, amint az a BA-CA esetében történt: az akkor gyenge térségbeli állásokkal rendelkező HVB az első számú osztrák pénzintézetet éppen annak remek pozíciói miatt vásárolta meg.

A mozgás óriási. A Bayerische Landesbank tavaly nyáron végleg hátat fordított Horvátországnak, a Berliner Bankgesellschaft Csehországból vonult ki, az ING, az ABN Amro, a Société Générale úgyszintén felszámol a térségben. Az osztrákok nem ezt teszik, de nem is tehetik, hiszen egy ilyen lépés számukra végzetes lehet. Sőt a területi illetékességét önállóan megtartó, abból a német kapcsolatban csak profitáló - immár teljesen fuzionált - BA-CA az érintett országokban szeretné meghaladni vagy legalább megtartani a tízszázalékos piaci részesedését. Ennek a vállalati ügyfelek körében legalább 12 százaléknak kell lennie.

Régiónk a biztosítótársaságok számára is aranybánya. A Wiener Städtische, az Uniqua, a Generali egyre-másra nyitja leányvállalatait - s bár a hozam nagy részét egyelőre újabb terjeszkedésre fordítják, panaszra azért nincs okuk. A Generali magyarországi leányvállalata például a kötvénypiac 9,5 százalékát uralja, ami a cég eredményéhez 16,3 százalékkal járul hozzá. Az Uniqua igazgatója arra számít, hogy 2005-re a térségbeli leányvállalatok a konszern eredményének harmadát - a kötvényforgalom 15 százalékát - hozzák.

A gazdasági növekedés távlatai

A reformországokban az EU-csatlakozás a remények - és az osztrák szakértők számításai - szerint jelentős vásárlóerő-növekedést hoz, ami 2004 és 2006 között az osztrákoknak egy főre számítva évi 125 euró plusz lesz. A külföldi tevékenységet is folytató ágazatok, a nagy osztrák konszernek között jószerével nincs olyan, amelyik számára ez ne lenne óriási lehetőség, némelyiküknek pedig éppen a túlélés feltétele. Az osztrák gazdaság egészét tekintve a 2003-ra jelzett 1,5 százalékos növekedés legalább 0,2 százalékponttal lenne kisebb a szomszédos régió nélkül. A szakértők úgy látják, hogy már 2002-ben is ez mentette meg Ausztriát a németországihoz hasonló állapotoktól.

Ausztria bruttó nemzeti összterméke az EU-bővítés révén a következő tíz évben 23 milliárd euróval gyarapszik. Az egyébként hibernált állapotban lévő osztrák külgazdasági mérleg a keleti exportnak köszönhetően a II. világháború óta 2002-ben tudott először 15 milliárd euró aktívumot felmutatni.

A keleti kereskedelem 12 százalékkal részesedik a teljes osztrák kivitelből: Ausztria minden nyugati ország közül a legnagyobb összefonódást mutatja fel az érintett országokkal. A bécsi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) tanulmánya szerint Ausztria a Kelet-Közép-Európában beruházó külföldi országok (nem csak európaiak) sorában immár az ötödik helyen áll. Jan Stankovsky, az intézet szakértője ehhez azt is hozzáteszi, hogy változnak a prioritások. Sokáig Magyarország volt az első számú célország, aztán jött Csehország, most pedig elsősorban Szlovéniában és Szlovákiában keresik - és találják meg - a lehetőségeiket az osztrák vállalkozások. A szakértő egyébként nem tartja reális veszélynek az Ausztriában oly rettegett munkahelyvesztést. Mint mondja, a legtöbb termelőüzem a munkamegosztást választja, másrészt a kelet-európai jelenlét hazai beszállítói és kiszolgálói munkahelyeket is teremt. Az érdek kölcsönös - ugyanígy a célországokban is előnyöket nyújt az osztrák beruházás.

A legnagyobb külföldi bankok Kelet-Európában* (2001)

Név

Részesedés (%)

Mérlegfőösszeg (Mrd euró)

1. KBC (belga)

11,3

24,3

2. HVB (BA-CA, német)

10,0

21,6

3. Erste Bank (osztrák)

9,5

20,4

4. Unicredito (olasz)

8,4

18,0

5. Citibank (amerikai)

6,9

14,9

6. Société Générale (francia)

6,8

14,7

7. ING (holland)

5,8

12,4

8. Raiffeisen (osztrák)

5,2

11,1

9. Banca Comerciale Italiana/Intensa (olasz)

4,6

9,9

10. Commerzbank (német)

3,6

7,8

....

   

21. Volksbank (osztrák)

0,7

1,4

22. Hypobank (osztrák)

0,7

1,4

* Kelet-Közép-Európa, beleértve Oroszországot is

Forrás: APA, Bank Austria-Creditanstalt

"Keleti császárok"

Tavaly decemberben az ausztriai Porsche Holding legújabb bukaresti szalonjának megnyitásakor a román főváros prefektusa ezekkel a szavakkal kívánt sok sikert: Ha a Porsche sokat ad el, az azt jelenti, hogy nekünk, románoknak is jól megy. Tény, hogy a cég 2002-ben 77 százalékkal több VW-t, Seatot és Skodát adott el Romániában, ami pedig a magyarországi, szlovéniai, csehországi, horvátországi, romániai és szlovákiai filiálék összteljesítményét illeti, az eladások volumene 12 százalékkal nőtt, és elérte az 1,44 milliárd eurót. Ez a csoport teljes forgalmának az egynegyede; Ausztriában a forgalom 5,2 százalékkal csökkent.

- Amit itt elveszít a konszern, azt Keleten visszanyeri - fogalmazott a Porsche és a Piëch család tulajdonában lévő vállalkozás szóvivője. Sem szakértőkre, sem különösebb statisztikákra nincs szükség annak bizonyítására, hogy egy ilyen volumenű kapcsolat otthon és a helyszínen egyaránt munkahelyeket jelent - nemcsak a beszállítóknál, hanem a szolgáltatás, a kereskedés területén is.

A Porsche a második az Ausztriában keleti császároknak becézett, a térségben jócskán érdekelt nagyvállalkozások tízes listáján. Az élen, behozhatatlanul, 2 milliárd euró éves forgalommal az OMV, az Osztrák Ásványolajipari Vállalat áll. Szó sincs keleti terjeszkedésének befejezéséről, annak ellenére, hogy a szomszédos országok privatizációs lehetőségeit az elmúlt években nemigen tudta kihasználni, sőt látványos kudarcot szenvedett például, amikor a szlovákiai Slovnaftért folyó versenyben a Mollal szemben alulmaradt, de Csehországban sem sikerült megszereznie sem az Unipetrol, sem az Agrofert részesedését.

A konszern vezetői nem hagyták magukat, s a legutóbbi, soha nem látott méretű, 377 millió eurós költségű akvizíció révén nemcsak a megtépázott tekintélyt állították helyre, hanem hatalmas lépést tettek a deklarált cél, a Duna menti térség piacán az első hely meghódítása felé. Az OMV megszerezte a versenyszabályok megsértése miatt eladásra kényszerült British Petroltól 313 benzinkútját, amiből 247 kút német, 55 magyar, 11 szlovák területen van. Emellett a Bayernoil Raffinerie GmbH 45 százalékos, a Transalpine Pipeline (TAL) 18 százalékos tulajdonának megszerzésével olajfinomító kapacitását 40 százalékkal növelte.

Az OMV így a Duna térségében 25 százalékkal, 1650-re növelte benzinkútjainak számát. Magyarországon és Szlovákiában ezzel a 2. (16, illetve 15 százalékos piaci részesedéssel a korábbi 11, illetve 13 százalék helyett), Bajorországban pedig a negyedik helyre került, 9 százalékos részesedéssel.

Kelet-Európa, ahol máris több mint 500 kútnál mérnek OMV-benzint, változatlanul a vállalkozás fontos célterülete, mert itt még mindig nagy a fejlődési lehetőség. Míg Nyugat-Európában ezer főre 560 személyautó jut, ebben a térségben csupán 250. Fontos szempont az is, hogy a régiónkban működtetett üzlethálózatokat nem sújtja olyan korlátozás, mint az ausztriaiakat. Itt a benzinkútüzletek fontos élelmiszer-ellátókká nőtték ki magukat, s a nyereség felét ez a kereskedés teszi ki. Ausztriában változatlanul szigorú szabályok szorítják keretek közé a kutaknál árusítható termékek választékát, ami alaposan lefaragja a forgalmat és a nyereséget. A merev előírások módosítására kevesebb a remény, célszerűbb a nagyobb üzlettel kecsegtető térség felé orientálódni.

A cél 2008-ra a százmillió lakosú Duna-térségben a jelenlegi 10 százalékos piaci részesedés megkétszerezése. A jelenlegi 552 benzinkút helyett 1800-at üzemeltet majd a társaság - amivel párhuzamosan az olaj- és gázkitermelés megduplázása szerepel a tervekben, napi 160 ezer hordóra.

Kevésbé látványos a papíripar "nyomulása", pedig magasan ez az ágazat fektette be a legnagyobb összegeket. Mindezt annak ellenére, hogy például Thomas Prinzhorn - aki a sors iróniája folytán a leginkább idegenellenes osztrák párt, a Szabadságpárt vezető politikusa - 1993-ban majdnem belebukott a magyarországi kalandba. A nehézségek már a múlt ködébe vesznek, Prinzhorn nemrégiben nyitotta meg legújabb, bulgáriai gyárát, s a Dunapack jelen van Lengyelországban, Romániában és Ukrajnában is: a tulajdonos a többi osztrák papírmágnáshoz - a Mayr-Meinhofhoz és a Frantschach konszernhez hasonlóan - szép nyereségre tesz szert a kelet-európai érdekeltségek révén. A legnagyobb keleti papíripari beruházó a Frantschach: a forgalom 40, az adózás előtti nyereség 50 százalékát a Kelet hozza.

Osztrák közvetlen befektetések térségünk néhány országában (2001)

Ország

Részesedés (%)

Mrd USD

Magyarország

12,0

2,275

Csehország

11,0

2,263

Szlovákia

17,6

1,225

Lengyelország

1,5

0,903

Szlovénia

45,6

0,879

Forrás: WIIW

Terjeszkedési változatok

Más ágazatokban is tapasztalható a terjeszkedési vágy. A BBAG italkonszern már nem kezdő: 14 közép-európai serfőzdéjével a South African Breweries mögött a második. (Igaz, évi 402 millió eurós forgalmával a tíz legnagyobb osztrák cég listáján csak a 8.) Ennek a konszernnek is döntő fontosságú a keleti üzlet. - Magyarországon már jobbak az eredményeink, mint Ausztriában - mondta Wolfgang Berger-Vogel pénzügyi igazgató, aki azt sem titkolta, hogy a tavalyi látványos, 31 százalékos gyarapodás jelentős része a Keleten szerzett nyereségnek köszönhető.

A BBAG ugyancsak az úttörők közé tartozik: első kísérletének helyszíne 1991-ben éppen Magyarország volt. Azóta folyamatosan terjeszkedik, s 2002 első felében 3,956 millió hektoliter sört, a konszern teljes termelésének 60 százalékát ezekben az országokban forgalmazta. Az egy főre jutó sörfogyasztás ugyanakkor elmarad a nyugatitól - ami óriási fejlődési potenciált sejtet. Nem irreális a hosszabb vagy inkább középtávú cél, a piacelsőség megszerzése, ahová az út mindenképpen a szerb és orosz piacon keresztül vezet.

Nem panaszkodhat az Agrana sem: a cukor- és élesztőgyártó konszern magyarországi, csehországi, szlovákiai és romániai jelenléte révén immár forgalmának 32 százalékát, nyereségének 41 százalékát köszönheti a Keletnek. Igaz, az Agrana útja nem volt éppen zökkenőmentes: ahogy ma elmondják, Magyarországon öt szűkös esztendőt kellett túlélnie.

A vállalkozás vezetőinek az a tapasztalata, hogy a tulajdonviszonyok sok gondot okoznak. Aki ugyanis nem rendelkezik többséggel, az csak üggyel-bajjal képes keresztülerőltetni a szükséges változtatásokat, reformokat - mondják. A gyakorlatot már megszerezték, és Horvátország, Szerbia felé próbálnak terjeszkedni.

Aligha kell az osztrák élelmiszer-hálózatokat bármelyik közép-európai országban bemutatni. Az elmúlt évben különösen a Spar jeleskedett, amelynek újabban Prágában és Ljubljanában nyílnak óriási bevásárlóközpontjai. A siker nyomán a cég horvátországi jelenlétet is tervez.

Hódít a barkács- és építőanyag-ellátás is. Ebből kiveszi a részét a BauMax, amely 380 millió eurós tavalyi forgalmát az idén 450 millióra tervezi növelni, 2007-ig pedig ennek duplája, 900 millió euró szerepel az előirányzatban. A következő két évben a jelenleg 48 áruházból álló kelet-európai hálózatot 64 tagúvá bővítik. A BauMax ifjú vezetője - az alapító fia, Martin Essl - biztosra megy: ahol olyan gazdasági növekedés várható, mint ebben a térségben, ott az osztrák gyarapodás is mesés lehet.

Az EU-bővítés áldásos hatása

Hasonlóan gondolkodnak más, a kereskedelemben jeleskedő Essl-birodalomnál jóval nagyobb építőanyag-gyártók is. Igaz, az "aranybánya-korszaknak" már vége (azt a Wienerberger, a Wopfinger vagy akár Michael Leier alaposan kihasználta), de a hozam még ma is jóval magasabb, mint Ausztriában.

Friedrich Schmidt, a Wopfinger & Baumit ügyvezető igazgatója a keleti és nyugati gazdasági növekedés közötti 2-3 százalékos különbségre épít, Thomas Melzer, a térségben a téglagyártásban piacelső Wienerberger szóvivője pedig a felzárkózási szükségletre számít. - Míg Nyugat-Európában ezer lakosra 4,5 lakóház jut, a kontinens keleti-déli részében ez az arány maximum három - mondja. Másrészt az Európai Unió bővítése nagy infrastrukturális beruházásokat és megfelelő keresletnövekedést hoz majd magával. A Wienerberger nemigen panaszkodhat: kelet-európai tevékenysége 10 százalékkal eredményesebb a nyugatinál.

De Michael Leier, a hazájában kevésbé ismert burgenlandi vállalkozó - aki ma már Magyarország tiszteletbeli konzulja - sem bánta meg 1985-ös "vagányságát": akkor vágott bele a magyarországi betonelemgyártásba, amikor ezt kevesen merészelték volna. 1991-ben Győrött autókereskedést nyitott, s a Leier-birodalom azóta egyre bővül, ma már szálloda is tartozik hozzá. Tavaly 1600 alkalmazottal 76 millió eurót forgalmazott.

Nem minden ágazatnak kell hazulról kimozdulnia ahhoz, hogy nyerjen a keleti kapcsolatokon. Az egyébként nehézségekkel küszködő osztrák idegenforgalmat szó szerint a Keletről - az utóbbi időben főként Oroszországból és a FÁK köztársaságaiból - érkező turisták mentik meg. Jelenleg minden 35. Ausztriába látogató innen érkezik, s arányuk évről évre 2-3 százalékkal nő. A kelet-európai beutazók tavaly regisztrált 2,4 millió vendégéjszakája a következő öt évben 30 millióra nőhet.

Emellett - ahogy újabban Magyarországon - mostanában sok szó esik Bécsben is arról a pluszról, amit a határ túloldaláról érkező vásárlók az ugyancsak gyengélkedő osztrák kereskedelemnek hoznak. A parndorfi outletközpont boltjaiban - ahol a márkás termékeket legalább húsz százalékkal a szokott ár alatt kínálják - tavaly 13 százalékos volt a forgalomnövekedés, nagyrészt a magyar, szlovák és cseh vásárlóknak köszönhetően.

A zöldmezős beruházás sikere újabb ötven bolt nyitására ösztönöz: a tavaly 20 millió eurós forgalom emelése reális terv. A központ most a szomszédos országok nyelvét beszélő eladókat keres. Ugyanez a tapasztalat a Graz közeli bevásárlóközpontban, ahol a vásárlók legalább 15-20 százaléka szlovén vagy horvát. A kifejezetten az ő igényeikre épülő ausztriai kereskedelem egyre bővül, és munkahelyeket teremt. A térségben élők szemében az EU-bővítés folyamata már valóság, csakúgy, mint az osztrák gazdaság nagyobbik része számára.

Ausztria "keleti császárai"

Név

Forgalom térségünkben (M euró)

OMV

2000*

Porsche Holding

1400

Bau Holding/Strabag

1200

Anspiag (Spar)

896

Neusiedler/Frantschach

800

Euro-Billa

650*

Siemens

608

BBAG

402

Hamburger/Dunapack

400

BauMax

378

* Becslés

Forrás: Format

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére