Felelősség a szerződés

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
Jogharmonizációs elvárás Magyarországgal szemben a fogyasztók védelmének erősítése. Ezzel függ össze, hogy július 1-jétől új szerződéstípus, az úgynevezett fogyasztói szerződés kerül a Polgári Törvénykönyvbe. Szigorodnak a hibás teljesítéssel kapcsolatos szabályok is.

teljesítéséért

A hibátlan teljesítés kritériumai

A 2002. évi XXXVI. törvénnyel módosított Polgári Törvénykönyv (Ptk.) július 1-jétől az alábbiak szerint adja meg azokat a feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy egy szerződéses szolgáltatás teljesítése mikor tekinthető hibátlannak. A kritériumoknak nem, vagy csak részben megfelelő teljesítés hibásnak minősül.

A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában

- alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak,

- rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentését,

- alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint

- rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

Az említett főszabály alóli kivételképpen a szolgáltatásnak nem kell megfelelnie a kötelezett, a gyártó, az importáló vagy ezek képviselője által a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó - különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő - nyilvános kijelentésében foglaltaknak, ha a kötelezett bizonyítja, hogy

- a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie (erre a saját nyilatkozata esetén nyilvánvalóan nem hivatkozhat), vagy

- a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, avagy

- a nyilvános kijelentés nem befolyásolhatta a jogosult szerződéskötési elhatározását.

A fentiek alkalmazásában gyártónak minősül az a személy is, aki a dolgon elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel (ezt a nagy bevásárlóközpontok gyakorolják előszeretettel).

Hibás teljesítés

Július 1-jétől változnak a Ptk.-nak a hibás teljesítésre vonatkozó szabályai is. Az alapvető rendelkezés nem változik: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez a bizonyítás szempontjából azt jelenti, hogy a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba a teljesítéskor már megvolt.

Július 1-jétől a fogyasztói szerződés esetében a jogosult kedvezőbb helyzetbe kerül. A fogyasztói szerződéseknél ugyanis az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Szakszerűtlen összeszerelés

Az eddigiekhez képest új elem a törvényben, hogy hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely e rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

Szavatosság

A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. Ez az úgynevezett kellékszavatosság.

Mentesülés

Amennyiben a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza. Ennek azonban az a feltétele, hogy a kötelezett előzőleg figyelmeztesse a jogosultat az anyag alkalmatlanságára.

Szavatossági jogok

Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott - s az alábbiakban ismertetett - sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

Kijavítás, kicserélés

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban (választása szerint) kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne. Az utóbbi megítéléséhez figyelembe kell venni

- a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét,

- a szerződésszegés súlyát, és

- a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja a hibát.

A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. A hibás teljesítés jogkövetkezményeire vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kötelezettség nem dolog szolgáltatására irányul. Ilyenkor a kicserélésen a szolgáltatás újbóli teljesítését kell érteni.

Árleszállítás

Amennyiben sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, a jogosult - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Megilleti ez a jog a jogosultat akkor is, ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy ha e kötelezettségének a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséggel tudna csak eleget tenni. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Áttérés egyik jogról a másikra

A jövőben is változatlan marad az a szabály, amely szerint a jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

Igényérvényesítés

Újdonság lesz, hogy július 1-jétől a szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte. Ha azonban a jogosult a szavatossági igényét csak a dolognak - a megjelölt hiba szempontjából - elkülöníthető része tekintetében érvényesíti, a szavatossági igény a dolog egyéb részeire nem minősül érvényesítettnek. (A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.)

A kifogás közlése

A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Július 1-jétől a fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult a jövőben is felelős.

Elévülési idő

A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Ha a dolog használhatóságának legkisebb időtartamát hatósági előírás vagy kötelező műszaki előírás határozza meg (vagyis kötelező alkalmassági idő vonatkozik rá), és ez hat hónapnál rövidebb, az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. Ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított hatvan nap alatt évül el.

Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.

Új elem lesz a jövőben, hogy fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó - a fentiektől eltérően - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki.

Jogvesztési idő

Ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva az elévülési határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében három év. Ha a kötelező alkalmassági idő három évnél hosszabb, az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Fogyasztói szerződésben az említett hároméves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis.

Költségek, károk megtérítése

A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződés esetében a felek ettől eltérő megállapodása semmis.

Változatlan marad az az előírás, amely szerint kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti a kártérítés szabályai szerint.

Az előző kötelezett felelőssége

A törvénymódosítás bevezeti az úgynevezett előző kötelezett felelősségét. Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése, a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését. Ennek feltétele, hogy a kötelezett eleget tett a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének.

A fogyasztói szerződés kötelezettje az előző kötelezettel szembeni igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított hatvannapos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Az igény az előző kötelezett teljesítése időpontjától számított legfeljebb öt évig érvényesíthető. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését az előző kötelezett is követelheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben. A fenti igényérvényesítési határidők azonban rá is vonatkoznak.

Fogalmak

Július 1-jétől a Ptk. több új fogalommeghatározással is bővül. * Fogyasztói szerződés * Fogyasztói szerződésnek minősül az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti meg a szerződést. A Ptk.-nak a jótállásra és a kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya fogyasztási cikk. * Fogyasztási cikk * Fogyasztási cikk minden ingó dolog, kivéve * a villamos energiát, * a (tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt) vizet és gázt, továbbá * a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint * az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet. * Fogyasztó * A törvényi meghatározás szerint fogyasztó az a személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból köt szerződést. * Gyártó * Ez év január 1-jétől a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény szerint, ha a termék gyártója nem állapítható meg, a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg a forgalmazó a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte, a károsultnak meg nem nevezi. E szabály importtermék esetén akkor is megfelelően alkalmazandó, ha a termék gyártója feltüntetésre került, de importálója nem állapítható meg.

Jótállási kötelezettség

Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, ennek időtartama alatt csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállás a jogosultnak a Ptk.-ból eredő jogait nem érinti, vagyis érvényesítheti a hibás teljesítés miatti szavatossági jogait, kártérítést követelhet stb.

Július 1-jét követően a jótállás nemcsak a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződésben vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint terheli a kötelezettet, hanem kiterjed arra is, amit a kötelezett a szolgáltatásra vonatkozó reklámban feltüntetett.

Jótállási nyilatkozat

Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell

- a jótállás kötelezettjének nevét és címét,

- a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és a belőle eredő jogok érvényesítésének módját.

Utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás nem érinti a fogyasztónak a törvényből eredő jogait.

A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Jótállást kötelezően előíró jogszabály a jótállási nyilatkozatra vonatkozóan további követelményeket állapíthat meg. Az említett feltételek nemteljesülése nem érinti a jótállásikötelezettség-vállalás érvényességét, így a kötelezett nem tud kibújni a jótállás alól arra hivatkozással, hogy a jótállási nyilatkozat nem felel meg a jogszabálynak.

A jótállás érvényesítése

A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállási jogok gyakorlásánál a Ptk.-nak a szavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A fogyasztói szerződés értelmezése

A Ptk. szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tartalma az említett szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Július 1-jétől ez utóbbi kitétel a fogyasztói szerződésre vonatkozik.

Tisztességtelen kikötés

Július 1-jétől a fogyasztó a fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötését megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek. Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. (Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.)

A teljesítés helye

A Ptk. szerint a teljesítés helye a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve ha * jogszabály eltérően rendelkezik, * a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, * a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. * Amennyiben a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Július 1-jétől ez a rendelkezés kiegészül azzal, hogy a fogyasztói szerződés esetében a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát átadják a fogyasztó részére. * Változatlan marad a jövőben is az a szabály, hogy ha a kötelezett a dolgot saját szállítóeszközével vagy megbízottja útján küldi a jogosultnak, a teljesítés helye az utóbbi lakóhelye, illetőleg székhelye. Gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseinél a teljesítés helye - ha a jogosult más helyet nem jelöl meg - a jogosult székhelye (telephelye), illetőleg, fuvarozó közbejöttével történő teljesítés esetén, a rendeltetési állomás. (Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére