Európa meghódítása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A kormányzat az Európa-terv keretében, óriási banki erőforrásokat megmozdítva, 150 milliárdos hitelprogrammal, s több tízmilliárdos tőkepótló kölcsönakcióval igyekszik támogatni a hazai vállalkozókat. A gazdasági tárca emellett az idén is hirdet vissza nem térítendő pénzekkel járó pályázatokat, ezzel kvázi folytatva az előző kabinet által megindított Széchenyi-tervet is. Csakhogy utóbbiakra ez évben alig tízmilliárd forint jut, ráadásul a vállalkozóknak a megváltozott feltételek miatt "újra kell tanulniuk" a pályázatírást.

Széles körből pályázhatnak a vállalkozók

Fokozott várakozás előzte meg a hazai cégek körében a kis- és középvállalkozóknak (kkv) nyújtandó új vállalkozásfejlesztési, beruházásösztönzési és energiatakarékossági - vissza nem térítendő pénzekre szóló - pályázatokat. A korábbi kormányzat által meghirdetett hasonló pályázatok jó része ugyanis 2002. október végén "kifutott", s 2003 márciusáig gyakorlatilag szünetelt ez a támogatási rendszer. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) végül február közepén négy program keretében 23 pályázati lehetőséget hirdetett meg. Ezek döntő részben vissza nem térítendő támogatásokat tartalmaznak, de akad közöttük hitelekhez kötődő kamattámogatás (SZVP-9) is: utóbbi a mikrocégek és a kkv-k fejlődését segíti.

A jól csengő neveket, saját logókat és jelmondatokat is kapott négy fő program - Smart Hungary Beruházásösztönzési (Smart), Széchenyi Vállalkozásfejlesztési (SZVP), Nemzeti Energiatakarékossági (NEP) és Helyi Közúthálózat-fejlesztési - közül az első három célozta meg közvetlenül a vállalkozókat. A helyi közútépítéseket szolgáló pénzekért az önkormányzatok folyamodhatnak, de a konkrét kivitelezési munkálatokat nyilvánvalóan itt is hozzáértő cégekre bízzák majd. A további 22 lehetőség közül négyet civil szervezetek, kamarák, szakmai szövetségek, a lakosság és települési, költségvetési szervek számára írtak ki (csakúgy, mint annak idején a Széchenyi-terv több pályázatát is).

Több évre elosztott forrás

A GKM idei, "tisztán" vállalkozói pályázataira rendelkezésre álló forrás összesítésünk szerint közel 14,17 milliárd forintot tesz ki. Ez azonban csak elméleti szám, ugyanis az egyes pályázatok útmutatóiban fontos kiegészítésre bukkanhatunk. Eszerint például a Smart-programnál elérhető négyféle pályázatra elkülönített bő 4,8 milliárd forintból az idén csak 1 milliárd forinthoz juthatnak a nyertes vállalkozók. További 2,16 milliárd forintot 2004-ben, 1,65 milliárdnyit pedig csak 2005-ben kaphatnak meg. Ugyanez a helyzet a NEP esetében is. Az itt feltüntetett 1,55 milliárd forintnyi támogatási összegből ebben az évben csak 935 millió forintnyi juthat a vállalkozóknak, igaz, itt jövőre már a teljes maradék összeget kifizeti az állam. A legszélesebb kisvállalkozói kört megcélzó SZVP esetében szerencsére nincs ilyen "késleltetett" fizetési ütemezés.

A viszonylagos pénzszűkét jelzi, hogy a minisztérium egyetlen fontosabb konstrukció esetében sem felejtette el a kiírásban megemlíteni: a támogatási keret kimerülése esetén azonnal nyilvános hirdetményben tudatja a hazai vállalkozókkal a pályázat felfüggesztését. Ezzel ellentétben a szokásos biztonsági intézkedések között lehet említeni, hogy a GKM azt is kikötötte: egy vállalkozói projektre csak egyféle pályázat révén igényelhető pénz. Minden pályázati útmutatóban részletesen felsorolták azt is, hogy milyen célokra - például gépjárműbeszerzésre - nem lehet támogatást igényelni. Szintén fontos szempont, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalatok nem folyamodhatnak a GKM-nél rendelkezésre álló pénzekért.

Az egyes pályázatok pontos keretösszegének ismertetése merőben új, az átláthatóságot jól segítő eljárás az állam részéről (még akkor is, ha ezzel világossá vált: meglehetősen kevés pénz jut pályázati célokra). Szintén a nyíltságot segíti, hogy a gazdasági tárca az SZVP több pályázati kiírásában azt is pontosan megnevezte, hogy szám szerint hány nyertes pályázóra számít, illetve hogy a támogatások révén milyen volumenű teljes vállalkozói beruházásra van kilátás.

Rövid határidők

A beszállítói mikrocégek és kkv-k támogatásától (kódszáma: SZVP-5) például mintegy 3 milliárd, a legnagyobb idei pályázati összegű, a versenyképes beruházások támogatására hivatott (SZVP-1) ajánlatnál 10 milliárd forintnyi beruházást remélnek, a vállalkozók kamattámogatása (SZVP-9) pedig további 5 milliárd forintnyi fejlesztési összeget mozdíthat meg. A NEP pályázatainál a GKM a beruházások révén megspórolható energia mennyiségét is gondosan feltüntette. Egy további, a konstrukciók majdani értékelését segítő megoldás, hogy a tárca azt is közölte: az SZVP több pályázatától 1450 új munkahely megteremtését várja, az energiafelhasználás racionalizálását szolgáló lehetőségek révén pedig mintegy 1000 lakás korszerűsítése valósulhat meg, és számos önkormányzati beruházás indulhat el.

A költségvetési pénzekre igényt tartó vállalkozóknak nincs túl sok idejük a pályázatírásra. A meghirdetett programokra ugyanis csak szeptember 30-áig lehet jelentkezni (tehát a tényleges március eleji starttól számítva hét hónap áll rendelkezésre). Az egyetlen kivétel a logisztikai központok és ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztésére kiírt (Smart-4) tender, ahol mindössze május 15-éig lehet pályázni (igaz, itt a kiíró GKM aprólékosan kikötötte, hogy ha kevés lesz a megfelelő színvonalú jelentkező, akkor újabb pályázati időszakot hirdet meg).

Milyen méretű vállalkozókra számítanak az egyes pályázatoknál? A kiírások alapján világos: a Smart-programok többségét elsősorban a közepes vagy annál nagyobb cégekre szabták. A versenyképes beruházások támogatása során (Smart-1) például egyértelműen a hazánkban megtelepedő külföldi vállalatokat kívánják segíteni, s az ő beruházásaik támogatására az összköltség 20 százalékát, de maximum 100 millió forintot szánnak. A pályázati kiírás egyik passzusa így fogalmaz: a beruházásnak 2 éven belül meg kell valósulnia, de 3 milliárd forint feletti volumenű fejlesztés esetén 3, 6 milliárd felett 4 évet is megengednek.

Ugyanez a kitétel szerepel a Smart-2 pályázatnál, amelynek célja, hogy regionális vállalati központok jöjjenek létre - például informatikai, logisztikai vagy pénzügyi kisegítő szolgáltatási körben - Magyarországon. A logisztikai központok, ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztését ösztönző lehetőség (Smart-4) legalább 100 millió forintos fejlesztési költséget ír elő. Itt sem felejtik el megemlíteni, hogy az egyébként 2 évesre várt fejlesztés 3 milliárd forint felett 3 évig is elhúzódhat. A támogatás maximális mértéke egyébként a beruházás költségének legfeljebb 25 százaléka lehet.

A Smart "kakukktojása" a korszerű menedzsmentrendszerek támogatását célzó lehetőség (Smart-3), amelyre kisebb cégek is jó eséllyel pályázhatnak. Ez abból is világosan kiderül, hogy az akár 1-9 fős vállalatok (amelyeknek árbevétele, mérlegfőösszege persze lehet óriási) is indulhatnak, egyebek közt a beszállítói kapcsolatok bővítése végett. Az e célra rendelkezésre álló összegeket - amelyek a beruházás felét is fedezhetik - a cég létszáma szerint osztják szét, s legföljebb 0,8-1,6 millió forintos összeghatárig.

Az Európa-terv vállalkozókat érintő pontjai

Program

Megvalósítás időpontja

1. 150 milliárd forintos technológiai felzárkóztatási hitelprogram

Márciusban elindult

2. 40 milliárd forintos tőkepótló hitelprogram

Májusban indulhat

3. A Corvinus Rt. alaptőkéjét 10 milliárd forintra emelik

Nyárra várható

4. Autópálya-építés

Átadások 2004-ben és 2006-ban

Forrás: kormánybejelentések, VG

Kötelező a saját erő

A Smart-programok egy részénél az adható támogatás mellett a pályázó saját forrásának mértékét is meghatározták. A Smart-2 és 4 pályázatainál egyaránt a beruházás összköltségének 25-25 százalékát kitevő saját erőt kell bemutatni. A Smart-1-nél viszont kissé más a filozófia: itt a támogatás összegének 120 százalékát kitevő biztosítékot kell bemutatni. A versenyképes beruházásokról, illetve a regionális vállalati központokról szóló pályázatnál még azt is kikötötték: a pályázók fejlesztési költségének a hozzáadott érték révén 5, illetve 10 éven belül meg kell térülnie. S még egy fontos szempont: e pályázatokat jobbára negyedévente bírálják el.

A kis hazai cégek legtöbbjének pályázata minden bizonnyal az SZVP programjaihoz kötődik majd. A Smart-ajánlatokkal ellentétben ezek jelentős részénél nem a költségvetés Beruházásösztönzési Célelőirányzatából, hanem a Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Célelőirányzatból (KKC) teremtették meg a szükséges forrást. Az SZVP pénzeiért egyéni és társas cégek is pályázhatnak, de a legtöbb esetben előírták azt a - korábbról megszokott - feltételt, hogy az állami vagy önkormányzati tulajdon nem haladhatja meg a 25 százalékot a vállalatban.

A legnagyobb magyarról elnevezett program 8 vállalkozói pályázata közül 5-nél - egyebek közt a korszerűbb vállalatirányítási rendszerek meghonosítását célzó (SZVP-2) vagy épp a beszállítói tevékenység javítását szorgalmazó (SZVP-5) felhívásoknál - csak a legföljebb 250 munkavállalót foglalkoztató vállalatok jelentkezhetnek. Emellé maximum évi nettó 4 milliárd forintos árbevételről vagy 2,7 milliárdos mérlegfőösszegről rendelkező felső limit is társul. Jóval szigorúbbak a "plafonelőírások" a kis feldolgozóipari cégek modernizációját (SZVP-1), az üzleti tanácsadói szolgáltatások kiterjesztését (SZVP-3) és az internetes megjelenést (SZVP-8) célzó ajánlatoknál. A gazdasági tárca cégenként maximum 50 főben szabta meg a munkavállalók létszámát, 700 millió forintban az éves árbevételt vagy 500 millió forintban a mérlegfőösszeget.

Az SZVP programjaiban (is) kizárják a pályázók közül a mezőgazdasági tevékenységet végző cégeket, a csőd, felszámolás vagy végelszámolás alatt állókat. Nem pályázhatnak azok sem, akik az elmúlt 2 évben veszteségesen működtek, az elmúlt 3 évben kapott támogatás esetében nem teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, 60 napon túli köztartozást halmoztak fel, jogellenesen foglalkoztattak munkavállalókat, hamis adatokkal pályáztak, vagy éppen nem volt engedélyük az adott tevékenység végzésére. Elutasítják a környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő és általában az ingatlan- és üzletrészvásárlást célzó projekteket is.

Körülhatárolt tevékenység

Nem meglepő módon a támogatási ajánlatok egy részénél pontosan körülírták azokat a konkrét fejlesztési területeket, amelyekre a kiíró hajlandó pénzt adni. Egy példa a sok közül: a beszállítói projekteknél a termelőberuházások (műszaki gépek, berendezések beszerzése, ingatlan építése, bővítése, know-how vagy licenc vásárlása), a számítástechnikai (hardver, szoftver) fejlesztések tarthatnak számot "anyagi figyelemre". A pályázónak emellett igazolnia kell, hogy képes beszállítói hálózat kialakítására, és együtt tud működni multinacionális nagyvállalatokkal is.

Az SZVP által támogatott beruházásoknak általában 2 éven belül meg kell valósulniuk, s a beruházással létrehozott kapacitásokat legalább 5 évig működtetni kell. A gazdasági tárca itt azonban - egyes Smart-projektekkel ellentétben - nem szab afféle "megtérülési periódust" a cégek számára. Pár millió forintos támogatás felett kérnek viszont biztosítékot - visszavonhatatlan bankgaranciát, ingóságra vagy ingatlanra kivetett jelzálogot - a pályázati pénzek megfelelő felhasználásának afféle kontrolljaként. E súlyos elkötelezettséghez képest szinte bagatell, hogy minden pályázónak az igényelt összeg 2 ezrelékének megfelelő díjat kell befizetnie (ezt a költséget - az egyes kereskedelmi bankoknál alkalmazott gyakorlat szerint - attól függetlenül felszámítják, hogy az adott vállalkozás végül kap-e pénzt vagy nem).

A pályázati pénzeket az SZVP-nél is az áfa nélkül számított beruházás arányában szabják meg, és vannak maximumösszegek is. Legjobban a beszállítói és üzleti tanácsadókat kereső cégek járhatnak, hiszen itt a támogatás mértéke az elfogadott költségek 50 százaléka (de az előbbinél maximum 10 millió, utóbbinál óránként 15 ezer, összességében 750 ezer forint) lehet. Ugyanígy a kis cégek minőségirányítási rendszereinek kialakítására hivatott összegek is fedezhetik a beruházás felét (már ha annak teljes összege nem haladja meg az 1,2-2,4 millió forintot).

Negyven százalék, de legföljebb 5 millió forint jár az SZVP-2-es pályázatnál. Ugyanez az arány - de a projektben részt vevő vállalkozások létszámától függően legföljebb 8-12 millió forint - a hálózatépítés támogatását célzó (SZVP-6) és az internetes megjelentést támogató ajánlatnál (utóbbinál viszont összességében csak 300 ezer forintot fizet a GKM). Végül az SZVP-1-et választóknak be kell érniük a 30 százalékkal, ami viszont 10 millió forint is lehet. Általános szabály, hogy a nehezebb helyzetűnek minősített megyékben - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy - tevékenykedő vállalkozások a többiekhez képest 10-15 százalékkal magasabb arányban részesedhetnek a pályázati pénzekből. Lakhelytől függetlenül viszont az SZVP pályázóinak is 25-25 százalék saját erőt kell igazolniuk az indulásnál.

Pontokkal értékelt pályaművek

A vállalkozó által benyújtott igényeket egységes eljárásrend alapján bírálják el. Egy-egy beadványra 6-8 különböző szempont alapján maximum 100 pont adható. A feldolgozóipari modernizációt szolgáló SZVP-1-es pályázatnál például 20 pont jár a pályázati költségvetés és 25 a modernizáció realitására. Ezen túl 15-15 pontot szántak a saját források nagyságára, a pályázat kidolgozottságára és a beruházással járó munkahelyteremtés volumenére, s maximum 10 pont járhat arra, hogy milyen régóta működik az adott vállalkozás. Akadnak azonban olyan pályázatok, ahol egészen mások az elbírálási "súlyok": a korszerű vállalatirányítási lehetőségnél például nem kevesebb, mint 35 ponttal értékelhető egyedül a projekt szakmai színvonala, míg a beszállítói pályázatnál 25 pontot szánnak ugyanerre.

Ami a technikai részleteket illeti, a pályázatok befogadásáról írásos visszajelzést kapnak az érintett cégek. Az elbírálás folyamatosan történik úgy, hogy minden egyes ügyről 90 napon belül döntenek, s ennek eredményéről további 15 napon belül értesítést küldenek a pályázóknak. Ezek a feladatok, no meg az írásos szerződés megkötése az SZVP-pályázatok többségénél a Magyar Vállalkozásfejlesztési (MVf) Kht. hatáskörébe tartoznak. A pályázati pénzek megfelelő felhasználását a pályázati útmutatók aprólékos leírása szerint helyszíni, közbenső, záró és utólagos ellenőrzésekkel is vizsgálják majd.

A vissza nem térítendő támogatások mellett az SZVP egy kamattámogatási ajánlattal is előrukkolt egészségügyi és egyéb kis cégek fejlesztéseinek előmozdítására (SZVP-9). Előbbieknél a támogatás a mindenkori jegybanki alapkamat 40 (a hátrányos helyzetű megyékben 50) százaléka maximum 4 évre. A támogatható kölcsön nagysága legföljebb 200 milliós lehet, a hiteltörlesztés türelmi idejére 2 évet szántak.

Energiatakarékosság

A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) 5 vállalkozói pályázatának számos feltétele - így a 25 százalékos saját erő, a pályázati díj, a 90 napos elbírálás vagy az előírt biztosítékok - kísértetiesen megegyezik az SZVP lehetőségeivel. A jellemző különbség - a támogatás alapvető célján kívül - az, hogy a GKM a kiírások egy részénél elsősorban az energiaipar valamelyik ágában működő vállalatokat célozta meg. Ilyen a távhőellátás szolgáltatói korszerűsítését (NEP-5) vagy a megújuló energiafelhasználás bővítését célzó (NEP-7) pályázat is. Más pályázatok is behatároltak abból a szempontból, hogy azokon várhatóan csak ingatlanfejlesztési cégek - a lakások energiamegtakarítási támogatását célzó NEP-2-es lehetőségnél - vagy a települési önkormányzatokkal jól együttműködni tudók - a helyi közmű- és energiaellátás javítására hivatott NEP-4-es pályázatnál - indulhatnak jó eséllyel.

Az energiapályázatok támogatási arányát egységesen 30 százalékban szabták meg. Kisebb számú, de egyenként nagyobb beruházást végrehajtó vállalkozóra számítanak, így az egy jelentkezőnek odaítélhető maximumösszeg típustól függően 25-35 millió forint lehet (a harmadik feles finanszírozással történő energiamegtakarítási pályázatnál - NEP-9 - a támogatás 50 milliós is lehet, ha a projekt távhőszolgáltató vagy -termelő cégnél valósul meg). A NEP-pályázatok forrása is a Beruházásösztönzési Célelőirányzat, kivéve a NEP-2 programot, amelyre a pénzt az Energiafelhasználás Hatékonyság Javítása Célelőirányzatból teremtik elő. Talán éppen ez az oka, hogy itt lehet egyedül még az idén felhasználni a teljes meghirdetett támogatási keretet.

Hitel és tőke

Április elején már folyósítottak pénzeket hazai kkv-k számára a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) új Európa technológiai felzákóztatási beruházási hiteléből - mondta el László Boglár, az MFB kommunikációs igazgatója. Az eredetileg 150 milliárdosra tervezett hitelkeretet a részt vevő kereskedelmi bankok alaposan túljegyezték, így 2003-2004-ben 250-270 milliárd forintnyi 4-15 éves futamidejű kölcsönt kaphatnak majd a megcélzott nagyvállalatok és kkv-k (utóbbiak korábban alig jutottak hozzá efféle hosszú távú hitelekhez). A program célja, hogy a hazai (kis) cégeket technológiailag felzárkóztassák, s így versenyképessé váljanak a hazai és a külpiacokon egyaránt. * A kkv-k számára ígért 10-500 millió forint összegű hitelekhez a GKM legföljebb 3 évig a mindenkori jegybanki alapkamat 20 százalékát kitevő - a tavasz elején 1,3 százaléknyi - kamattámogatást nyújt. A tárca e célra egyelőre 1,5 milliárd forintos összeget engedélyezett az MFB-nek a 2003-2005-ös periódusra. A finanszírozásba várhatóan 25 hazai bank - tehát a szféra összes komolyabb szereplője - bekapcsolódik majd. Az ügylet és az ügyfél kockázati besorolása alapján egyedileg döntenek majd a hitelkamatról. * Az MFB kiírása szerint viszont a kamatmérték nem haladhatja meg a 3 havi budapesti bankközi kamatláb (Bubor) plusz 2,5 százalékot. A támogatással együtt így 7 százalék körüli lehet a vállalkozó kamatterhe, amit még maximum évi 0,5 százaléknyi kezelési költség és 0,25 százaléknyi rendelkezésre tartási díj is kiegészíthet. A kölcsön összege akár a tervezett nettó beruházási érték 75 százaléka is lehet, a visszafizetés 2 év türelmi idő után kezdődhet. A mindehhez szükséges pénzt az MFB 100 milliárdos kötvénykibocsátási programja révén, esetleg meglévő állampapír-portfóliója részbeni értékesítésével vagy hazai és külföldi tőkepiaci forrásbevonással fedezheti. * A hitelprogram mellett az MFB az év során még egyéb lehetőségekkel is előrukkol. Várhatóan több tízmilliárd forintot szánnak arra a fejlesztésitőke-programra, amelynek keretében a fejlesztési bankcsoport maximum 49 százalékos tulajdonrészt szerez legföljebb 5 évre egy-egy kisebb cégben 100-500 millió forint tőke befektetésével. Október végétől pedig a Nemzeti Fejlesztési Program keretében 30-35 milliárd forintot szánnak majd (szintén hosszú távú, akár 15 éves futamidejű kölcsönként, illetve tőkebeszállással) regionális fejlesztési programokra.

Megváltozott szemlélet

Csillag István gazdasági miniszter a tárca pályázatait, hitelterveit "keretbe foglaló" Európa-programról korábban azt nyilatkozta: ennek keretében megváltozik az állami támogatások és a kölcsönök aránya az utóbbi javára. Ennek oka, hogy nem kívánják többé az államot abba a szerepbe helyezni, hogy pótléka legyen a pénzügyi szektornak, viszont szorgalmazzák, hogy a hazai kis cégek végre hosszú lejáratú hitelekhez jussanak.

Az SZVP programjai kapcsán Apatini Kornélné, a GKM illetékes helyettes államtitkára több tavaszi fórumon is azt hangsúlyozta: elképzeléseik megőriztek bizonyos elemeket a korábbi Széchenyi-tervből, de az új programcsomag szemléletében mégis komplexebb. Az SZVP megújult tartalommal átvett bizonyos korábbi, vissza nem térítendő támogatásokat. Emellett viszont - tette hozzá - magában foglalja az európai uniós (EU) felkészítést segítő állami támogatásokat, a vállalkozások pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokhoz történő hozzájutását különböző hitel-, garancia- és tőkebefektetési konstrukciókkal (utóbbiakat a tőkeágon megerősített Corvinus Rt., a Beszállítói Befektetői Rt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. majdani programjai alkothatják), sőt a beruházásösztönző adókedvezményeket is. A pályázatok mellett a GKM februártól "országjárásra" indult: mind a 150 magyarországi kistérségben megszervezik a kkv-k EU-felkészítési fórumait. Ezekre összességében 20-22 ezer vállalkozót várnak.

Uniós megfelelés - veszélyekkel

Az SZVP-pályázatok jó része - így az elektronikus piacokra, klaszterekre vagy épp az ipari parki innovációra vonatkozók - a Széchenyi-tervvel 2000-ben elindított lehetőségeket folytatja. Az egy-egy pályázónak jutó támogatási összeg viszont alacsonyabb a korábbinál, és összességében is jóval kevesebb ilyen pénz jut a hazai cégeknek - szögezte le Cséfalvay Zoltán egyetemi tanár, aki az előző kormányzatban a gazdasági tárcánál a Széchenyi-terv szellemi atyjának számított. Ám azt is elismerte: a hitelkonstrukciók (és főleg az adókedvezmények) révén az SZVP a Széchenyi-tervnél jóval nagyobb hazai vállalkozói kört érhet el a jelentkezők közül óhatalanul válogató, vissza nem térítendő pályázati pénzeknél. Csak most teljesült az az EU-elvárás is, amely szerint minden pályázatnál jelezni kell a rendelkezésre álló állami keretösszegeket és a várhatóan sikeres pályázók számát.

Cséfalvay szerint a Széchenyi-terv folytatásával ezekre amúgy is megteremtődött volna a lehetőség, csakúgy, mint a vissza nem térítendő támogatások mellett a hitelek nagyobb arányú bevonására. Mindkét eszközre szükség van, egyik sem nőhet a másik fölébe, de felhasználásuk módja a mindenkori költségvetés lehetőségeitől is függ - hangsúlyozta. Gondot okoz viszont, hogy az EU-hoz kötődő vissza nem térítendő támogatások jelentős része csak az információszerzést szolgálja, miközben a gazdálkodók egy részének jelentős tőkesegítség kell az uniós versenyre való felkészüléshez. Kérdés az is, hogy a jelentős nagyságú hitelprogram esetén nem adósodnak-e el túlzottan a hazai vállalkozók, illetve hogy ők maguk hajlandók-e vállalni ilyen mérvű adósságot.

A GKM pályázatainak elérhetőségei és koordinátorai

A GKM 2003. évi vállalkozói pályázatai és a szükséges dokumentáció a tárca honlapjáról tölthető le (www.gkm.hu), de térítésmentesen beszerezhetők a Magyar Vállalkozásfejlesztési (MVf) Kht.-nál, a helyi vállalkozásfejlesztési központoknál, az Energia Központ Kht.-nál, a területi kereskedelmi és iparkamaráknál, az Ipartestületek Országos Szövetsége kijelölt tagszervezeteinél, területi és szakmai ipartestületeinél, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál és regionális képviseleteinél, és a kistérségi megbízottaknál. * A pályázatok kezelésével megbízott szervezetek a következők: a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programnál az MVf Kht., a Smart Hungary Beruházásösztönzési Programnál a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. és az MVf Kht., a Nemzeti Energiatakarékossági Programnál pedig az Energia Központ Kht. Forrás: GK

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére