Devizapiaci ármozgások

A forint árfolyama az elmúlt időszakban 244 és 248 között mozgott. A második olyan hónapot zárta a bankközi devizapiac, hogy a forintra nem nehezedik spekulációs nyomás. Míg az év elején a forinterősödés okozott némi fejtörést a monetáris politika irányítóinak, addig manapság az iraki háború s más nem várt események a forint gyengülését idézhetik elő. Eddig jól szerepelt a hazai deviza a háború alatt, április elején, a háború kitörésekor némileg gyengült ugyan, de a gyengülés nem haladta meg a 247/248-as EUR/HUF szinteket. A háború esetleges tovább terjedése az Irakkal szomszédos országokba egyelőre beláthatatlan következményekkel járna nemcsak a világpolitikában, hanem a forint intervenciós sávon belüli mozgására is. Az USD/HUF, valamint az

A forintkamatok nem változtak jelentősen az elmúlt időszakban, vagyis március közepétől április közepéig. A repokamatok változatlanok maradtak, és az állampapírhozamok is csak néhány bázispontot emelkedtek. Az infláció összességében kedvezően alakul – bár szakértők szerint nem a kívánt mértékben csökken –, míg a folyó fizetésimérleg-statisztika egyre kedvezőtlenebb. Korábban az elemzők februárra alig 300 millió eurós folyó fizetésimérleg-hiányt, míg márciusra 4,5 százalékos inflációt vártak. A valóság ezzel szemben 418 millió eurós folyó hiány, valamint 4,7 százalékos infláció. Az inflációs adat nem ad okot aggodalomra, de a folyó fizetési mérleg, ezen belül is a külkereskedelmi hiány alakulása annál inkább. Az év egészére a tervezettnél 200-700 millió euróval nagyobb hiányra számítanak az elemzők. A tavaszi időszakban a kamatok stagnálása várható.

A főbb devizák kamatai nem változtak az elmúlt időszakban, ami annak köszönhető, hogy lényegesebb makroökonómiai változás nem történt egyik gazdasági térségben sem.

A tőzsdék indexei azonban a változatlanság ellenére emelkedtek az elmúlt időszakban, az amerikai részvények árai valamelyest szerényebben, mint az európaiak. A tőzsdék emelkedése annak köszönhető, hogy egyrészről az elmúlt öt esztendőhöz képest rendkívül alacsonyak voltak az árfolyamok, másrészről az a közhiedelem uralkodik, hogy a háború gyors befejezése "jó dolog", és ez is részvényvásárlásra késztet.

Meglepetésként érte a világ közvéleményét, hogy az olaj ára a háború kitörésekor azonnal csökkenni kezdett. Ekkora és ilyen gyors áresésre kevesen számítottak. Később ezt azzal indokolták, hogy az amerikai katonai fölény annyira jelentős, hogy a háború rövid idő alatt befejeződik, és ezzel az olaj kitermelése nem fog jelentős károkat szenvedni.

Érdekesség még az árupiacokon, hogy a szója ára átlépte a bűvösnek számító 595/600-as szinteket, ahol utoljára 1998-ban volt. Technikai elemzések szerint a szója további mérsékelt drágulása várható.

Az európai deviza árfolyama az elmúlt időszakban 1,050 és 1,096 között helyezkedett el. Az iraki háborúról érkező hírek mozgatták hol az egyik, hol a másik irányba. Az Egyesült Államok szempontjából kedvező hírek hatására a dollár erősödött, ellenkező esetben a gyengülés dominált. Figyelemre méltó tény azonban, hogy a háború ellenére a dollár nem erősödik elsöprően. Korábban ekkora horderejű konfliktus esetén mindenki "sorba állt", hogy a biztonságosnak számító dollárt vásároljon. Európát kedvező terepnek ítélik meg a befektetők, legalábbis nem kedvezőtlenebbnek, mint Amerikát. Egy egységes és hatékony európai biztonság- és külpolitika létrejöttével Európa akár a legbiztonságosabb térség lehet a világban.