A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó szabályokat a tőkepiacról szóló törvény tartalmazza. A teljesség kedvéért ismertetjük a vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket.
A befolyásszerzés fogalma
Az említett törvény szerint befolyásszerzésnek minősül a részvénytársaság közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog megszerzése, ideértve
– a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy
– a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt,
– ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények – így különösen öröklés, jogutódlás, vagy a részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése – következtében jön létre.
Az előzőekben foglaltakon kívül befolyásszerzésnek minősül a részvényes által a részvénytársaság más részvényesével kötött olyan megállapodás is, amely alapján
– a részvényes jogosult a vezető tisztségviselők, illetve a felügyelőbizottság tagjai többségének megválasztására, illetőleg visszahívására, vagy
– a felek kötelezettséget vállalnak a részvénytársaság egységes szempontok szerint történő irányítására.
A befolyásszerzés tényének, mértékének megállapítása
Lényeges, hogy a fentiek szerinti befolyásszerzés tényének, illetve mértékének megállapítása során a közvetlen és a közvetett befolyásszerzést, valamint a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozók – azaz a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér – befolyásának mértékét egybe kell számítani.
Végül a befolyásszerzés abban abban az esetben is megvalósul, ha az az egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban nem álló (független) személyek összehangolt magatartása eredményeként jön létre.
A befolyásszerzés bejelentése és közzététele
A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő ötszázalékos mértéket elérő, majd ezt követően minden további ötszázalékos mértéket (tíz, tizenöt, húsz százalék stb.) elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni.
Az előzőek szerinti százalékos mértékek megállapítása szempontjából a befolyást szerző fél által korábban megszerzett összes befolyást és az utolsó befolyásszerzést együttesen kell figyelembe venni.
A fentiekben részletezett bejelentési kötelezettség a befolyással rendelkező befolyásának az ott meghatározott mértékeket elérő csökkenése esetén is fennáll.
A bejelentés tartalma
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
– a befolyásszerző, illetve az elidegenítő, vagy a tőkepiaci törvény 65. §-ának (2) bekezdésében meghatározott megállapodások esetében a megállapodásban részt vevő felek megnevezését, székhelyét (lakóhelyét), cégjegyzékszámát,
– az elért befolyás mértékét,
– a 65. § (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat, vagy a hozzátartozói minőség megjelölését, továbbá
– a befolyásszerzés vagy elidegenítés időpontját.
Közzététel
A befolyást szerző a bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul kezdeményezi a bejelentés közzétételét. Ha a befolyásszerzés a 65. § (2) bekezdésében meghatározott módon történt, a bejelentési és közzétételi kötelezettség valamennyi felet közösen terheli. A bejelentési és közzétételi kötelezettséget a befolyásszerző helyett annak anyavállalata is teljesítheti.
Engedmény
Az ötvenszázalékos befolyás elérését követően a fentiekben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettségnek csak a hetvenöt, illetve a kilencvenszázalékos befolyás elérésekor kell ismét eleget tenni. Ezt a szabályt kell alkalmazni a befolyás csökkenésének bejelentésére, közzétételére is.
Az előzőekben meghatározott bejelentési és közzétételi kötelezettség áll fenn minden olyan megállapodás esetén is, melynek alapján a befolyás megszerzésére csak a megállapodásban meghatározott későbbi időpontban vagy feltételtől függően kerül sor. A bejelentési kötelezettség határidejét a megállapodás megkötésének napjától kell számítani, és a bejelentésnek, illetve a közzétételnek tartalmaznia kell a befolyás gyakorlásának lehetséges kezdő időpontját és feltételét is.
A mulasztás következménye
A fentiekben meghatározott bejelentés és közzététel elmulasztása esetén a bejelentési kötelezettség teljesítéséig a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak.