Az idő urai

Véges, de beosztható!

A XXI. század emberének élete versenyfutásban telik. Mindig rohanunk, mégis sokszor elkésünk. Nem állunk meg, még sincs soha időnk az igazán fontos dolgokra. Hányszor átéltük már az érzést: "ha lett volna még néhány napom, egy-két órám..." Ha megnézzük, mivel töltjük az időnket, gyakran kiderül, hogy a kisebb ellenállás felé haladunk. A munkahelyen az apró-cseprő feladatokat vesszük előre, és már nem marad időnk a fontos, erőfeszítést igénylő dolgokra. Szakmai berkekben úgy tartják: ha el akarunk érni valamit, ki kell lépni a komfortzónánkból. Ha a kényelmet tartjuk szem előtt, beteljesületlen marad az életünk... De meg lehet-e szervezni időnket úgy, hogy ne kelljen neki kiszolgáltatva élni?

Árak Az időgazdálkodási tréningeket kínáló cégek különböző árakon kínálják szolgáltatásaikat. A tanfolyamok egy- vagy kétnaposak. Az egynapos – nyílt – tréningek ára személyenként 80-120 ezer forint között mozog. A csoportos, tíz-tizenkét fős, belső munkahelyi tréningek ára 300-350 ezer forint.

Versenyfutás a feladatokkal

Nagyon sok felelős beosztásban dolgozó vezető időhiánnyal küszködik. A gyorsan változó világ általános problémájának tekinthető, hogy a kulcsemberek túlterheltek, mind teljesítmény, mind idő szempontjából nagy nyomás nehezedik rájuk. A tünetek azonosíthatók: naponta tíz-tizennégy órát vagy ennél is többet dolgoznak, majd haza is visznek munkát, ami gyakran másnap érintetlenül "tér vissza" az irodába. Sokan hétvégén, szabadságuk ideje alatt is beugranak a munkahelyükre, nehogy "összeomoljon" a cég nélkülük.

Néha még így sem sikerül elvégezni a feladatokat. Vannak napok, amikor estére fáradtnak érzik magukat, valódi eredményt mégsem tudnak felmutatni. Halogatják a kellemetlen teendőket, amelyek a határidő közeledtével rohammunkává válnak, a hajrá kapkodást eredményez. Számosan úgy érzik: elrohan az idő fölöttük, sodródnak az eseményekkel, saját életüket nem ők irányítják.

A következmények súlyosak lehetnek. A túlhajszoltság következtében felborulhat a munka és a magánélet közötti egyensúly, a közérzet romlik, feszültséggel, idegességgel társul. A tartós stressz – a distressz – következményeként előbb-utóbb megjelennek a szomatikus tünetek.

Magyarázat persze bőven akad: a kevés idő nem elég a feladatok elvégzésére. Pedig az idő sem nem kevés, sem nem sok, mindig pontosan ugyanannyi, csak rajtunk múlik, hogyan osztjuk be, gazdaságosan vagy pazarlóan bánunk-e vele. Jellemző, hogy nem mindig tudunk elszámolni egy-egy napunkkal, hajlamosak vagyunk átmeneti időszakokra hivatkozni. Sokan késő estig robotolnak munkahelyükön, holott bőven el tudnák végezni a munkát a rendes munkaidőben is.

Akinek minden napja így telik, egyszer csak azon veheti észre magát, hogy még mindig a karrierlétra alsó fokán álldogál, miközben kollégái elhúztak mellette, felelős pozícióba kerültek. Meglehet, egyesek a kreativitást látják a rendetlenségben, holott az valójában rengeteg energiát emészt fel. Az ilyen helyzetekből nehéz kikerülni, a bajok konzerválódnak. Az idővel való gazdálkodás problematikája hosszú ideje napirenden van, ám szerencsére jó néhány évtizede kialakultak olyan megoldások, amelyek hatékonyan alkalmazhatók ezen a területen.

Új generáció Az amerikai Fossil cég PDA-funkciókkal felvértezett új Wrist PDA with Palm OS elnevezésű karórája külsőre hagyományosnak tűnik, belseje azonban egy teljes értékű kézi számítógépet rejt. Az új csuklószámítógép több funkcióval rendelkezik. Az aprócska órán Palm OS 4.1 operációs rendszer fut, így a pontos idő megjelenítése mellett a felhasználó többek között a címlistáját, a határidőnaplóját és a jegyzeteit is tárolhatja rajta. A karórán lévő infravörös ponton keresztül bármely más Palm OS-t futtató eszközzel képes kommunikálni.

Életszervezési módszerek

Az életszervezési, időgazdálkodási tréningek többnyire menedzsereknek szólnak, de valójában mindazok hasznosíthatják ezeket az ismereteket, akik állandó időzavarral küszködnek, és szeretnének azon változtatni. A rendszeres napi tervezés – állítják a szakavatottak – megsokszorozza az időfelhasználás eredményességét, és elősegíti erőforrásaink koncentrálását.

A módszer egyszerű és hatékony. Össze kell írni az adott napon elvégzendő feladatokat, amelyeket fontosságuk, illetve sürgősségük szerint sorba, kategóriákba kell rendezni, majd eszerint végrehajtani. Az A kategóriába kerülnek azok, amelyek a legfontosabbak, és a körmünkre is égtek (azonnal elvégzendők), a B-be a fontos, de nem sürgős, míg a C-be a saját céljaink elérése érdekében legkevésbé fontos (másnak átadható, halasztható vagy elhagyható) feladatok. Ez utóbbira valószínűleg már nem jut idő, de ez nem is olyan érdekes, a lényeg az aznapra kijelölt legfontosabb feladatok végrehajtása.

A séma lényege, hogy nem az időnket osztjuk be, hanem a feladatokat. Ez lenne a bölcsek köve? Ettől szűnik meg az idővel való reménytelennek tűnő versenyfutás? – kérdezik sokan kétkedve. Igen! – állítják a szakemberek, illetve mindazok, akik részt vettek már időgazdálkodási tréningen. A napi időbeosztást természetesen ki kell egészíteni heti és havi tervezéssel is, és meg kell határozni a feladatokat, illetve a rangsorolásunk alapjául szolgáló célokat is.

Az időgazdálkodás nem más, mint egy rendszerezett gondolkodási és cselekvési folyamat, amit a szakkönyvek úgy definiálnak: a rendelkezésre álló idő felhasználására vonatkozó döntések meghozatala, a legfontosabb teendők elvégzéséhez szükséges idő elkülönítése, az információk és iratok rendszerszerű kezelése. Dióhéjban ezt a technikát tanítják az elmúlt évtizedben hazánkban is népszerűvé vált időgazdálkodási tréningeken.

A szakemberek szerint az alkalmazható módszerek döntően nem arra szolgálnak, hogy miként spóroljunk az időnkkel, hanem arra, hogy a meglévő időt hogyan használjuk ki optimálisan. Vannak, akik úgy tekintenek az ilyen tréningekre, mint időhiányuk megoldásának végső, mindentudó csodaszerére. Pedig nem az.

Hangai Norbert, a Citroën Hungária Kft. vállalati értékesítési vezetője Az értékesítési vezető kiemelt partnerekkel foglalkozik. Amikor elhatározta, hogy részt vesz egy időgazdálkodási tréningen, munkahelyén nem gördítettek ez elé akadályt. * A tanfolyamon elsajátított technikákkal könnyebben be tudom osztani, illetve hatékonyabban ki tudom használni az időmet. A tanultaknak azóta is nap mint nap hasznát veszem – mondja. – Korábban számtalanszor előfordult, hogy nem tudtam időben befejezni a munkámat: naponta kilenc-kilenc és fél órát dolgoztam. A tréning elvégzése óta a tennivalóim beleférnek a napi nyolcórás munkaidőbe. A nyereség: napi másfél óra...

Nem csodaszer

Munkácsy Zoltán, az Ad Sidera tanácsadója szerint az időhiány olyan, mint a betegségben a láz vagy a fájdalom. Az esetek többségében a vezetők, menedzserek által megélt időhiány csak tünet: érzem, hogy fáj, de nem tudom mitől – mondja a szaktréner. A háttérben legtöbbször valami "góc" található, akár az egyén, akár a vállalkozás szervezetében.

Ilyen probléma lehet a rossz időbeosztáson túl az alacsony szaktudás, a hiányzó motiváció vagy önbizalom, a nem megfelelő vállalati kultúra, a csapatmunka vagy a munkatársak közötti együttműködés hiánya, az összehangoltság hibái, de akár az is, hogy a probléma egyszerűen csak kommunikációs eredetű, vagy éppen magából a vezetőből, az általa képviselt vezetői kultúrából fakad.

Az időgazdálkodás technikáit éppen ezért csak a valós problematikus területek, okok feltárása és kezelése mellett, "fájdalomcsillapítóként", az egyének személyes hatékonyságának növelésére érdemes alkalmazni – magyarázza a szakember. A módszerek elsajátítása abban segít, hogy döntően saját erőforrásunkra építve, helytelen időfelhasználási szokásainkat átalakítva képesek legyünk elérni azokat a célokat, amelyeket mindig is szerettünk volna, csak eddig nem volt rá időnk.

A menedzserek és vállalatvezetők az időgazdálkodási tréning keretében egy átfogó, komplett rendszerbe szedett képet kapnak azokról a módszerekről és technikákról, amelyet a saját idejük optimális kihasználására tudnak alkalmazni.

Sok vezetőnek például csak az tűnik fel, hogy a munkahelyére beérve a tízórás munkanapon tizenöt órányi elintézendő feladat szakad a nyakába. Ezt legtöbbször akként próbálják meg kezelni, hogy vagy úgy döntenek, aznap tovább maradnak bent, vagy megpróbálnak különböző technikák, eszközök segítségével gyorsabban, szervezettebben dolgozni. Mindkettő működik, de csak rövid távon. A jó, a hosszú távon is alkalmazható megoldás a szelektálás és a rangsorolás a lényeges és lényegtelen dolgok között. Ne ugyanazokat a feladatokat próbáljuk gyorsabban vagy hatékonyabban elvégezni: a kulcs az, hogy elsősorban a fontos feladatokkal törődjünk!

A rangsorolásnál a leggyakrabban elkövetett hiba, hogy két kritériumot összekevernek: a tennivalókat sürgősségük alapján, és nem fontosságuk szerint végzik. Sok ember ideje például akkor úszik el, amikor a fontos feladatok elé helyezi a sürgős, de nem fontos ügyeket.

Egy menedzser időgazdálkodását jelentősen befolyásolja, hogy miként tud megfelelni a követelményeknek. Ha a cégvezető vagy üzletember meg akar szabadulni az állandó időhiány miatti kellemetlenségektől, szorongástól, a túl hosszú munkaidő által okozott magánéleti és egészségi problémáktól, akkor összhangot kell teremteni feladatai, ideje és képességei között.

A jó vezető nemcsak tisztában van feladatával, hanem azt vállalata és munkatársai meg is tudják valósítani. Munkaidejének hatékony felhasználása kulcsfontosságú a cég számára. Lényeges azonban az is, hogy megtalálja a helyes egyensúlyt a vállalat érdekében végzett munka és a magánélete között, mert a túlterhelt, kimerült üzletember eredményessége, döntéshozatali képessége elmarad azokétól, akik nap mint nap kipihenten, energikusan állnak munkába.

Érdekességek A Tissot óragyár legújabb T-Touch karórája az első "érzékeny" zafírüveges karóra a világon, amelynek funkcióit a zafírüveg megérintésével kell aktivizálni. A cég másik újdonsága a Silen-T nevű karóra, amely a világon egyedülálló, abszolút diszkrét módon, vibrálással tudatja az idő múlását viselőjével.

A hatékonyság fokozható

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a rövid határidők, a fontosabbnál fontosabb tennivalók, a végtelen értekezletek, az egyre magasabb minőségi követelmények megnehezítik az időbeosztást. Az időgazdálkodás alapelve, hogy képesek vagyunk meghatározni és betartani a fontossági sorrendet, és nemet tudunk mondani minden lényegtelen feladatra. A tennivalók helyes sorrendjét megtalálni, a prioritásokat felállítani nem egyszerű, de csak így lehetünk eredményesek.

Az utóbbi időszak technikai és informatikai fejlődése új lehetőségek széles tárházát kínálja az egyének és csoportok számára a hatékonyság növeléséhez is. Ha már az időnket nem növelhetjük, akkor a hatékonyság fokozására kell fordítani energiánkat – állítják a szakemberek. Ezért a rangsorolás döntő momentum az időbeosztásban. Megfelelő arányt kell kialakítani a tűzoltó jellegű, operatív tevékenység és a stratégiai feladatok között. A szakavatottak szerint napi tízpercnyi tervezés nyugodt, eredményes napot hozhat. A tárgyalások, értekezletek előkészítésével is időt lehet megtakarítani. A cégvezetők, a menedzserek leghatékonyabb eszköze a feladatok delegálása, ami nem csupán a végrehajtás, hanem a szükséges hatalom és a felelősség átruházását is jelenti.

Az Ad Sidera Vezetési Tanácsadó és Továbbképző Kft. tréningjeit döntéshozók, cégvezetők, menedzserek, HR-esek, üzletkötők és a végrehajtásban dolgozók látogatják, de szolgáltatásaikat bárki igénybe veheti, aki idejét jobban, hatékonyabban szeretné beosztani.

A belső tréningek előnye – mondja Munkácsy –, hogy a résztvevők jobban rá tudnak hangolódni a cégspecifikus dolgokra, a konkrét problémamegoldásra, közös időrablóik kezelésére, illetve a problémák megoldásához a szükséges akciótervek megfogalmazására. A továbbképzésen rengeteg ötletet, praktikus tanácsot kapnak, hogyan fejleszthetik időbeosztásukat, hogyan rangsoroljanak a feladatok között. Megtanulnak időnyilvántartást vezetni, időelemzést, -tervezést készíteni, és elsajátítják a papírok és az elektronikus dokumentumok kezelésének technikáit. A szakember tapasztalata szerint nem az a gond, hogy az emberek nem tudják, mit kell csinálni, sokkal inkább az, hogy tudják, de nem csinálják.

Az ilyen tréningeken mindenki kiválaszthatja a személyiségéhez, a munkahelyéhez, munkaköréhez alkalmazható módszert. A tanfolyam eredményessége időben mérhető: a résztvevők háromnegyed-két órával hamarabb végeznek a napi feladatokkal, illetve ennyivel több idővel tudnak gazdálkodni. Így egy kétnapos tréning – időben – négy hét alatt megtérül.

Kunics Anikó, a Kanizsa Trend Kft. személyzeti vezetője Magyarország legnagyobb bútorgyárának ügyvezető igazgatója korábban részt vett egy időgazdálkodási tanfolyamon, akit az ott tanultak meggyőztek arról: hasznos lenne, ha a vállalkozás összes vezetője ugyancsak elsajátítaná és egységesen alkalmazná a technikát. Így került sor arra, hogy tavaly áprilisban a személyzeti vezető és több munkatársa elvégezte a tréninget. * Korábban nem is gondoltam arra, milyen összeszedetten lehet bánni, gazdálkodni az idővel – mondja Anikó. – Segítségemre van a tréningen megismert filozófia és a hozzá tartozó időbank is, amelyben átlátom a napokat, heteket, hónapokat, sőt az egész évet. A titok nyitja csupán annyi, hogy az ember tartja magát ahhoz, amit a naptárába bejegyzett. Egy idő után azt veszi észre, semmi elhalasztott feladata nem maradt.

Papírhegyek

Az időgazdálkodáshoz tartozik a papírmunka. Egy felmérés szerint a munkaidő jelentős hányada azért megy veszendőbe, mert nem találjuk meg azonnal eszközeinket, iratainkat. A keresésre fordított idő életünk során összességében több mint 400 munkanapot, vagyis körülbelül két évet vesz igénybe. Egy másik statisztika szerint az irodákban dolgozók átlagosan mintegy 40 órányi papírmunkával vannak elmaradásban. Ezek a tapasztalatok a hatékony iratkezelési rutin kialakítására ösztönöznek. Négy dolgot lehet tenni: felhalmozni, továbbadni, elintézni, félretenni.

A pszichológusok szerint a papírmunka számos rejtett jelentést hordoz magában. Így például felhasználható a képességek hiányának ellensúlyozására annak reményében, hogy az irathalom meghozza a kívánt eredményt. De lehet a valóság elől való menekülés eszköze is, vagy hatalmas védőtakaró, ami a jelenlét jogosultságának igazolására szolgál, és olykor a hatalom gyakorlásának jelképe is.

Recept Íme egy recept, amelynek segítségével jobb lesz a teljesítményünk. * Fejlesszük ki magunkban a "képes vagyok rá" szemléletet! * Határozzuk meg egyértelműen céljainkat! * Legyünk tisztában a teendők fontossági sorrendjével! * Elemezzük saját időbeosztásunkat! * Sajátítsuk el a hatékonyság tervezését! * Tartsuk kézben a "zavarásokat"! * Legyünk úrrá a papírmunkán! * Küzdjük le a halogatást! * Fejezzük be, amit elkezdtünk!

A csomótól a palmtopig

Rossz nyelvek szerint az időgazdálkodás a zsebkendőre kötött csomóval kezdődött. Tény, hogy sokan ma sem tudnak cetlik nélkül élni, holott már igen széles a választék a hagyományos és az elektronikus eszközökből. Az információtárolásban segítséget nyújtanak a menedzsernaptárak, a tenyerünkbe illő kis számítógépek, a menedzserkalkulátorok, a mobiltelefonok, a digitális személyi segédek, a karórák, a PC-k, a laptopok és a palmtopok.

Egyre többen használják a számítógépet – aki ehhez hozzászokott, az nem szívesen alkalmaz más rendszert feladatai és ideje strukturálására. Amíg a korábbi technika az egyén munkáját segítette, s áttételesen szolgálta a csoport, a cég hatékonyságának növelését, addig az új elektronikus eszközök nem csupán az egyéni információt rendezik, hanem kommunikációs eszközként is funkcionálnak.

Mindazonáltal az egyént nem az minősíti, milyen eszközt használ, hanem az, hogy milyen hatékonyan dolgozik, illetve miként járul hozzá a vállalkozás eredményeihez. Mert a hatékonyság – a szakemberek nyelvén szólva – nem intézhető el csupán korszerű technika telepítésével. Kiss János Balázs, a TMI Hungary tanácsadója szerint az időgazdálkodás mindinkább a különféle elektronikus eszközök révén valósul meg, amelyekkel a menedzserek a feladatokat menedzselni, az időt tervezni tudják.

Az időfelhasználást outokban, Lotus Notesban is meg lehet valósítani. De mindenkinek testreszabott egyéni megoldásra van szüksége. – Az outok és a Lotus Notes mellett szól – mondja a szakember –, hogy a cégek többségénél ebben leveleznek, így érdemes azt kihasználni. A TMI menedzserfilozófiájának lényege, hogy a kulcsterülethez csoportosítja a feladatot. Ezt tanulják meg a résztvevők a tréningjeiken.

Négy aranyszabály l. Döntsd el, mit akarsz! 2. Derítsd fel, hogy van-e rá időd! 3. Tervezd meg, és tervezd be az idődbe! 4. Hajtsd végre!

Mutasd az órád...

Mutasd az órád, megmondom ki vagy! Zomboriné Vas Mariann, az Orex Óra-Ékszer Kereskedőház Rt. értékesítési vezetője szerint van némi igazság ebben az "átfabrikált" mondásban, mert manapság, akárcsak az autó, a karóra is képet ad tulajdonosáról. Mi több: státusszimbólummá vált. Etikettel foglalkozó szakemberek szerint komoly üzletember nem engedheti meg magának, hogy csuklóján ne márkás svájci óra díszelegjen. A tárgyalásra érkező menedzserek ugyanis általában csak a rajtuk lévő holmik segítségével érzékeltethetik, hol tartanak a társadalmi ranglétrán.

Sokatmondó, ha alkalomtól függően tudják váltogatni az időmérőket. Üzleti tárgyalásokon márkás karórát, esti programhoz szép aranyórát illik viselni, és természetesen mást kell hordani a teniszezéshez. A férfiak ékszere a karóra, amelynek egyfajta öltöztetési jellege is van. – Más szóval, mint "apró részlet", nagyon fontos az öltözködésben – mondja Zomboriné. – Egyéniséget, anyagi helyzetet, ízlésvilágot, értékrendhez való kötődést tükröz.

Jelenleg a svájci automata szerkezetes vagy kézi felhúzásos, mechanikus órák a divatosak. A legnépszerűbbek az acél-, a nemesfém, a sárga- vagy vörösarany órák, és divat a férfikarórákban is egy-két brillkő. Keletje van az átlátszó hátlapos óráknak, amelyek bepillantást engednek a szépen kidolgozott, mechanikus szerkezetbe.

Az utóbbi években divatba jöttek a szögletes, az elnyújtott és a négyzet alakú időmérők, de kezd visszatérni a hagyományos kerek és a klasszikus hordóforma. Változtak a méretek is: a 35-38 milliméter átmérőjű órákat felváltották a nagyobb, 40 milliméter felettiek. Öltönyhöz a klasszikus fazonú, visszafogottabb megjelenésű karórák illenek, elegáns bőrszíjjal vagy csattal.

Memóriabajnok A Laks cég legújabb fejlesztésű karóraújdonsága nem kiváló, mívesen elkészített szerkezetével, hanem egyedülálló technikai megoldásával hívja fel magára a figyelmet. Különlegessége, hogy egy memóriacsipet építettek bele, és a kívánt adatokat a karórán található USB-csatlakozóval lehet feltölteni rá. A csipek a Toshiba cég termékei, és 32, 64 és 128 MB-osak lehetnek.

Az alkalmi óra lehet nemesfém vagy kövekkel díszített, míg a sportoláshoz viselt időmérőnek masszívnak, ütés- és vízállónak kell lennie, különféle funkciókkal – iránytű, sebességmérő stb. – ellátva. A márkák közül az Omega, a Longines, a Zenith, a Schaffhausenként ismert IWC és a Breitling diktálja a divatot. A legmagasabb árfekvésű az Omega. A Certina, a Tissot és a nagyon divatos Raymond Weil – amely egy viszonylag fiatal óragyár magas színvonalú, nagyon elegáns terméke – az alacsonyabb árkategóriát képviseli. Reneszánszát éli a zsebóra, viszonylag korlátozott az igény a hagyományos, magas minőséget képviselő, márkás, aranytokos órák iránt, kedveltebbek az arany- vagy ezüstfedelesek.

A női karóráknál nem feltétlen követelmény a visszafogottság, de üzleti vagy egyéb tárgyaláson ilyet illik viselni. Estére viszont elegánsabb, kövekkel, brillekkel díszített alkalmi órát csatoljanak fel a hölgyek. A gyengébb nemnek is fontos kellék a sportos óra.

A menedzsereknek kínált órák az igényeknek megfelelően többfunkciósak. Nem csak időt mérnek, mechanikus szerkezetükben van dátumjelző, naptár, öröknaptár, stopper. Mindabból a maximumot nyújtják, amit ma az órakészítők tudnak.

Mérhető idő Szinte minden ősi kultúrában a Földhöz legközelebbi csillagot, a Napot és az égbolton rendszeresen feltűnő Holdat használták elsődleges időmérő eszközként az emberek a nappalok és az éjszakák, a hetek és a hónapok, valamint az évszakok hosszának mérésére. A nap 24 órára osztása ugyancsak megfigyelésen alapult: az ókorban az éjjelente ciklikusan látható csillagok megjelenése miatt 12 részre osztották az éjszakákat, majd ennek nyomán 12 részre a nappalokat is. A hónap közismerten a Hold Föld körüli keringéséből és a holdfázisok ciklusából ered, a holdév ezek együttese, míg a napév hosszát a Föld Nap körüli keringésének periódusa határozza meg. * Mivel a különböző kultúrák más-más naptárakat alkottak meg maguknak, ezek időszámításának kezdete egymástól teljesen eltér. Az iszlám naptár például Mohamed próféta Mekkából Medinába való menekülésének dátumával, a zsidó naptár a világ teremtésének mitikus dátumával kezdődik, ami a Julián-naptár szerint Krisztus születése előtt 3761. október 7-nek felel meg. E szerint máskor kezdődött a (hold)újév Kínában és Japánban, Egyiptomban és Babilóniában. * Közismert, hogy a legjelentősebb reform a Gergely-naptár bevezetése volt, amely 1582-ben kezdődött, ám elterjedése közel öt évszázadig tartott. Az ipari forradalom, majd a távíró és a vasút összekapcsolása világított rá legélesebben arra a problémára, amit a világ különböző tájain használt időszámítások különbözősége jelentett. Ezért az 1884-ben Washingtonban tartott Nemzetközi Meridián Konferencia résztvevői megegyeztek abban: nemzetközi ügyekben a polgári napot éjfélkor kezdődőnek tekintik (az iszlám és a zsidó vallás szerint például a nap napnyugta után kezdődik), s itt mondták ki világszabványnak a greenwichi középidőt. * A legkorábbi hétköznapi időmérő eszközök a napórák és az asztrolábiumok voltak. Ez utóbbiak voltak a legkifinomultabb, mozgó alkatrészt nem tartalmazó időmérő szerkezetek, legkorábbi leírásuk egy bizánci csillagász értekezésében lelhető fel. A mechanikus időmérésre Európában a kora középkorban homok- és vízórákat alkalmaztak, a súlyokkal mozgatott óramű alkalmazásáról az első írásos emlék a 13. századból maradt fenn. Ezt követte az idő múlásának tárcsán történő ábrázolása és az ütőszerkezetek létrejötte. Míg a toronyórák szerkezete évszázadokon keresztül változatlan maradt, a legjelentősebb fejlesztésekre – a felhúzható rugós szerkezet kifejlesztésére – a házi használatú órák esetében került sor. Innen már egyenes, és viszonylag rövid út vezetett az ipari szintű óragyártáshoz, az elektromos és kvarcórák létrejöttéhez