A szoftverlicencelés csapdái

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
A számítástechnika lendületes fejlődésével együtt gyarapodik az IT-piacon a működést nyújtó eszközök, elsősorban a szoftverek száma. Megszerzésük gyakran létkérdés, ennek módszereiben az alkalmazók időnként nem válogatnak. A jogtalan szoftverhasználatnak azonban a gyártók igyekeznek megálljt parancsolni, s ebben a szerzői jogi törvények is segítségükre sietnek.

A szoftverkereskedelemben licencelésnek hívják azt a technikát, amellyel a program vásárlója megszerzi a jogot (a licencet) a használatra. Vagyis a szoftverek beszerzésekor tudni kell, hogy minden gyártó más-más jogokat ad a programjaihoz, tehát a megvásárláskor át kell tanulmányozni a dokumentációt is, hogy ne kövessünk el jogsértést. Nem árt tudni: a vásárláskor többnyire egy gépre szóló telepítés licencét szerezzük meg; ha nem így van, arról külön licencünk van; a licenccel főleg használati jogot kínálnak.

Szoftver a gép gyártójától

Amikor komputert vásárolunk, többnyire azonnal találkozunk az úgynevezett OEM-termékekkel. (Original Equipment Manufacturer, azaz a számítógép gyártója, összeszerelője által adott termékről van szó.) Az ily módon árusított szoftverek közös jellemzője, hogy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén forgalmazhatók. Ez a felhasználó szemszögéből azt jelenti, hogy OEM-termékhez gépvásárláskor vagy felújításkor, például a winchester cseréjekor juthat hozzá. Az így megszerzett szoftvernek a számlán az adott hardverrel együtt kell szerepelnie. Az ilyen program a forgalomba hozatal pillanatában "egybeolvad" az adott hardvereszközzel, elidegenítése csak ezzel együtt lehetséges. Az OEM-programok forgalmazása némileg különbözik az úgynevezett "dobozos" termékektől: általában nem tartalmaznak olyan részletes dokumentációt, felhasználói leírást, mint az önállóan vásároltak.

Más jellegű felhasználói támogatás kapcsolódhat az ily módon forgalomba került termékekhez. Leginkább az alapszoftvereket, például az operációs rendszereket vásárolhatjuk géppel, de más jellegű programokhoz is hozzájuthatunk ily módon, például vírusirtókhoz, betűkészlethez, grafikai tervezőkhöz, sőt néhány játékprogramhoz is. A nevesebb gyártók (például HP, Compaq) pedig szinte kizárólag OEM operációs rendszerrel együtt kínálják árlistáikban a termékeiket. Érdemes tudni, hogy az OEM-termék ára akár a fele is lehet a dobozosénak.

Mindeddig csupán egypéldányos szoftvervásárlásról volt szó, ami kisvállalkozásoknál is ritkán elég: ma már az ilyen cégeknél is több gép található a különböző részlegeknél, s ilyenkor mások a jogi kötelmek és lehetőségek is, vagyis más a licencelés technikája.

Jogsértés és licencjog

Nem árt legalább vázlatosan megismerkedni azzal, hogyan követhet el a szoftver megszerzője jogsértést. Mindezt az cselekszi:

– aki a szoftvert vagy annak dokumentációját, beleértve a programokat, alkalmazásokat, adatokat, kódokat és kézikönyveket a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül lemásolja vagy terjeszti,

– aki szerzői jog által védett szoftvert egyidejűleg két vagy több gépen futtat, hacsak ezt a szoftver licencszerződése külön nem engedélyezi,

– az a szervezet, amely tudatosan vagy akaratlanul munkatársait arra ösztönzi, kötelezi, vagy számukra megengedi, hogy illegális szoftvermásolatokat készítsenek, használjanak vagy terjesszenek,

– aki az illegális szoftvermásolást tiltó törvényt megsérti azért, mert valaki erre kéri vagy kényszeríti,

– aki szoftvert kölcsönad úgy, hogy arról másolatot lehessen készíteni, vagy aki a kölcsönkért szoftvert lemásolja,

– aki olyan eszközöket készít, importál vagy birtokol, amelyek lehetővé teszik a szoftver védelmét szolgáló műszaki eszközök eltávolítását, vagy ilyen eszközökkel kereskedik.

Mint arról a továbbiakban még szó lesz, ma már számos szervezet küzd a szerzői jogok érvényesítéséért, az illegális terjesztés visszaszorításáért. Amikor megvásároljuk a szoftverünket, egyúttal licencszerződést is kötünk rá. Ez határozza meg a szerzői jog tulajdonosa által megengedett szoftverhasználat feltételeit, azaz minden esetben tartalmazza a következőket: használható példányszám, felhasználói jogok, korlátozások, jogorvoslatok. A szoftver ára tartalmazza a szoftver licencét, és megfizetése kötelezi a vevőt, hogy a szoftvert kizárólag a licencszerződésben leírt feltételek szerint használja.

A licencet a felhasználó a szoftver hordozóján található zárjegy felbontásával, illetőleg a szoftver telepítésével fogadja el. Ám e jogok megszerzésére és gyakorlására az utóbbi években, az IT-piac rohamos gyarapodásával párhuzamosan létrejöttek új technikák is.

A Microsoft példája

A Microsoft licencelési gyakorlata azért is érdemel külön figyelmet, mert a legnagyobb példányban ők adják el szoftvereiket, így lépéseik a többi fejlesztő számára is precedensértékűek. Értelmezésükben a szoftver egy példányban történő felhasználásának minősül a termék (vagy bármelyik állományának) egyszeri telepítése a merevlemezre, vagy a memóriába való betöltése. A licencszerződés alapértelmezésben nem jogosítja fel használóját, hogy a szoftverterméket kölcsönbe, bérbe, lízingbe, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe adja.

A jogszerű eredet igazolásához a felhasználói licencszerződést (EULA) meg kell őrizni. Az újabban kiadott Microsoft-szoftverek olykor már csak elektronikus licencet tartalmaznak, ilyenkor a termék dobozán mindenképpen megtalálható COA (Certificate of Autenticity) bizonyítja a termék eredetét és annak jogtisztaságát is. A gazdálkodó szervezetek esetében viszont a magyar adótörvény megköveteli a birtokba kerülést igazoló okirat (számla, ajándékozási szerződés stb.) megőrzését is; ez magánszemélyeknek is javasolt, mivel egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a szoftver jogszerűen jutott használója birtokába. Alapértelmezésben egyébként a Microsoft-terméklicencek mindig a felhasználó gépéhez kötöttek, és nem az azt felhasználó személyhez. Amennyiben egy felhasználó több számítógépet is működtet, akkor minden gépre külön licenccel (vagy többgépes licenccel) kell rendelkeznie. Azt viszont, hogy egy gépet hányan használnak, a program licence nem korlátozza.

A licencek jelentős költségei miatt elharapózott a világban a licenc nélküli többes másolás. Részben ezért, részben a friss verziók könnyebb terjesztése érdekében találta ki a Microsoft az új licencelési lehetőséget, az úgynevezett Open Előfizetéses Licenc – Open Subscription License (OSL) alkalmazását. A program tulajdonképpen egyesíti magában a mennyiségi licencprogramok összes előnyét, miközben azokon jóval túlmutatva teljesen új megoldást kínál (a szoftverhasználat előfizetés útján történő megszerzését). Tekintsük át az OSL előnyeit címszavakban: a díjat három év alatt kell megfizetni, kezdetben jelentősen kisebb a fizetendő összeg, azonnali teljes legalitás, korábbi és újabb verziók használatának joga, egyszerű licencbeszerzés és -gazdálkodás, évi egyszeri díjfizetés, az újonnan vásárolt gépeken szabad szoftverhasználat (az új díjfizetés időpontjáig), a szerződésbe társvállalatok is bevonhatóak, minden új verzió megjelenésénél ingyenes telepítőkészlet jár két kiválasztott nyelvi verzióban, már 10 számítógéptől is megköthető. Az OSL költségként elszámolható.

Az alternatív szoftverek világa

A világméretekben elterjedt Microsoft-alapszoftverek dominanciája a kilencvenes években nyomasztóan nehezedett az IT-szektorra. Egyebek mellett a világ előtt titkolt forráskódok miatt, amelyek megakadályozzák, hogy más szoftverfejlesztők tökéletesítsék vagy átalakítsák, azaz saját képükre formálják a programokat. Egyebek közt ez a kényszer vezetett egy új, ma már közismert operációs rendszer, a Linux megszületéséhez. A legfontosabb, hogy ez nyílt forráskódú, tehát szabadon fejleszthető program, s mint ilyen, lényegesen olcsóbb, mint a Windows licencei. Ezt ismerték fel például a német közigazgatásban, ahol 2002-ben teljes egészében átálltak a Linuxra.

A Linux térhódítása igazolja, egyben ösztönzi is a szabad szoftver fogalmának terjedését, amely a nyolcvanas évek végén jelent meg a világban. Akkor az akciót bostoni informatikusok indították, mára már civil kezdeményezések sokasága törekszik ilyen rendszerek fejlesztésére. Így jött létre a Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation – FSF) is, amely a szabad szoftvereket védő és fejlesztő projekteket támogatja. A szabad szoftver fogalma a Microsoft által felállított és világméretekben terjesztett licencelési technika (marketingstratégia) ellenében jött létre. Az FSF amerikai alapítóinak szemléletét jól példázza az a jogi szisztéma (GPL), amelyet Eben Moglen, a Columbia Egyetem jogi karának jogász- és jogtörténeti professzora, a Szabad Szoftver Alapítvány fizetés nélküli jogi tanácsadója mutat be tanulmányában (Copyright (c) 2001 Eben Moglen): "...át akarjuk formálni a programkészítésről alkotott közfelfogást, hogy mindenkinek joga legyen megérteni, kijavítani, feljavítani és továbbterjeszteni a létező legjobb szoftvereket. Nagy átalakulással járó dologra vállalkoztunk tehát; amely világossá teszi, hogy a hagyományos üzletmenetet az új, a hálózati kommunikációra épülő társadalomban teljesen új termelési és terjesztési modellek válthatják fel" – írja a professzor. Azt állítja ugyanis, hogy a zárt szoftvereket fejlesztő cégek a szerzői joggal visszaélve lényegében megfosztják a felhasználókat a megértéstől, vagyis a program kreatív alkalmazásától. "A szerzői jog tehát csak egy eszköz, mellyel még többet lehet elvenni a felhasználóktól." Éppen ez év elején jegyezték be idehaza is a Szabad Szoftver Alapítványt. Az alapítók között ismert hazai linuxosok vannak: Mátó Péter, Somogyi Péter és Noll János.

De mi is az a szabad szoftver? Egy szoftvert akkor tekintünk szabadnak, ha a felhasználói szerződése a következő jogokat biztosítja a felhasználónak: a program bármely célból való futtatásának joga, a program működésének tanulmányozási joga, a program változatlan formában való terjesztésének joga, a program módosításának, továbbfejlesztésének joga.

A szabadságnak és az ingyenességnek semmi köze nincs egymáshoz. A szabad szoftver olyan szoftver, amelyet a felhasználók szabadon terjeszthetnek és módosíthatnak. Bizonyos felhasználók ingyen jutnak hozzá, mások fizetnek érte – és az a legjobb, ha a pénzt a fejlesztésre fordítják.

Ilyen hazai fejlesztés például az OpenOffice, amely egy teljes funkcionalitású irodai programcsomag – szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel -, s fordítását 3 nap alatt több száz önkéntes segítségével végezte el az fsf.hu csapata. És ilyen a Mozilla webböngésző, amelynek befejezését és a magyar nyelvi csomag karbantartását szintén ez a szervezet végzi. A magyar FSF távolabbi céljai között szerepel például a szabad szoftverprojektek támogatása, népszerűsítése, rendezvények és konferenciák szervezése és az iskolai oktatásba való bevezetése.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!