A BSA büntetőakciói

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 61. számában (2003. május 1.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A BSA (Business Software Alliance) Magyarország országos "tűzszünet kampányt" hirdetett 2002-ben. A kampány célja a BSA jogérvényesítési tevékenységének intenzívebbé tétele, a legális szoftverhasználat fontosságának tudatosítása volt. Sokan azonban felemás érzésekkel tekintenek a szoftverfejlesztőket védő cég akcióira, mondván: mindez fékezi az információtechnológia és -tudás terjedését.

A tipikusnak mondható illegális szoftverhasználat módozatai az utóbbi években nem változtak. Ezek a következők:

- végfelhasználói többlethasználat (több gépre telepítik ugyanazt a programot),

- a kereskedő az összeállított gép merevlemezére másolja a licenc nélküli programot,

- hamisítás (az eredetivel teljesen megegyező megjelenésű másolat),

- internetről letöltött szoftverek.

A BSA adatai szerint 1994-től 1999-ig az illegális szoftverek aránya a világon folyamatosan csökkent, majd ezt követően 1999 óta emelkedik, 2001-ben elérte a 40 százalékot. A veszteség USD-ben számolva 2000-hez képest 6,7 százalékkal csökkent, 10,97 milliárd dollárra. Ez azonban nem az illegális szoftverhasználat csökkenésével, hanem az USD 2001-es erős árfolyamával magyarázható: ekkor a szoftverárak csökkentek.

A szoftvergyártóknak a legnagyobb veszteséget Ázsia és Nyugat-Európa országai okozták. Az észak-amerikai kontinensen az USA-ban 1 százalékkal nőtt az illegális szoftverhasználat (25%), Kanadában nem változott (38%). Latin-Amerikában az arány az előző évhez képest 1 százalékkal, 57-re csökkent. A régió legkevésbé jogkövető országa Nicaragua (78%). Ázsiában és Óceániában az illegális szoftverhasználat aránya tovább növekedett, 2001-ben 54 százalék. Az ebből eredő kár 4,7 milliárd USD, a világon a legtöbb, az összveszteség 43 százaléka. Bár Japánban az illegalitási arány csak 37 százalék, a kár a régión belül itt a legnagyobb, 1,7 milliárd USD. A világ legmagasabb illegalitási arányú országai is ezen a területen vannak, Vietnam (94%), Kína (92%) és Indonézia (88%).

A nyugat-európai régió országai közül jó néhányban nőtt az illegalitás: legnagyobb mértékben Franciaországban (40%-ról 46%-ra) és Németországban (28%-ról 34%-ra). A legtöbb illegális szoftver Görögországban (64%), a legkevesebb az Egyesült Királyságban (25%) fordul elő. A kelet-európai régió átlaga a Szovjetunió utódállamaiban tapasztalt nagyfokú illegális szoftverfelhasználás miatt az előző évhez viszonyítva emelkedett. Az arány Ukrajnában és Oroszországban 87, Horvátországban 67 és Szlovákiában 46 százalék. Magyarországon 2001-ben 48 százalékra apadt az illegális szoftverhasználat (2000-ben ez az arány 51% volt). A 3 százalékos csökkenés sikernek számít, de még mindig messze elmaradunk az uniós átlagtól (38%).

Ha megnézzük a BSA akcióinak konkrét következményeit, azt látjuk, hogy a szoftverek legalizálása mellett lassanként megindultak a jogérvényesítő eljárások is. Precedensértékű ítélet született éppen ez év elején szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt. A BSA információja szerint Magyarországon először ítéltek vádlottat végrehajtható szabadságvesztésre halmazati büntetés nélkül, szerzői és szomszédos jogok megsértése miatt. A Budapest II. és III. Kerületi Bíróság V. Zsoltot, a Philos Laboratories Szoftverfejlesztő Kft. ügyvezetőjét szerzői jogok üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett megsértése miatt egyévi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet azonban még nem jogerős. A BSA hotline-ra érkezett bejelentés alapján napvilágra került ügy vádirata szerint V. Zsolt üzleti tevékenységével több millió forintos kárt okozott a szoftvergyártóknak, így az Autodesk, a Microsoft, az Adobe, a Corel és a Symantech szoftverfejlesztő cégnek. V. Zsolt egyébként peren kívüli megállapodásban 4 millió forintos kártérítést fizetett a megkárosított szoftvercégeknek, ezt az ítélethozatalkor enyhítő körülményként vették figyelembe.

Mivel a BSA kampánya tavaly nem jutott el minden régióba, ezért azonos feltételekkel az idén is folytatják akcióikat. (Egy-egy régióra vonatkozóan 30 napos türelmi időszakot hirdetnek.) Így lehetővé teszik minden vállalkozás számára, hogy rendbe tegye a szoftvernyilvántartást, és rendezze az esetlegesen illegálisan használt szoftverei helyzetét. Ez idő alatt mindenki büntetlenül kérhet segítséget akár a BSA-tól, akár viszonteladójától. A 30 nap letelte után a BSA büntetőfeljelentéseket tehet az illetékes rendőrhatóságoknál olyan cégek ellen, amelyeknél alapos okkal feltételezhető a szoftverek illegális használata.

A BSA-val szemben kialakult egyfajta ellenállás is az informatikusok körében. A szoftverek árai ugyanis nagyon magasak, és nem csökkennek még akkor sem, ha tömegesen forgalmazzák őket. A helyzet sokban hasonlít például a hazai internetes problémához: a méregdrága hozzáférés, a húzós árú szoftverek és hardverek komoly akadályai az információs társadalom és kultúra terjedésének. Ezért aztán a számítógépes szakemberek időnként igyekszenek borsot törni a nagy szoftvergyártók "csendőre", a BSA orra alá. Ilyen akció az Opaserv L vírus, amely azt a látszatot kelti, hogy a Business Software Alliance kezdeményezésére, illegális szoftverhasználatra hivatkozva támadja meg a számítógépeket. A szervezet nemrégiben közleményben tudatta a szoftverfelhasználókkal, hogy nem felelős az Opaserv L vírusért. A BSA sajnálatának adott hangot, és elítélte az ilyen, másoknak szándékosan kárt okozó cselekedeteket.

Internetshop

Az interneten magyar nyelven elérhető on-line áruházak száma meghaladja már a hetvenet. Aki kifejezetten hardvert keres, az 8-10 nagy internetes áruházban teheti ezt meg. Alkatrészekből és részegységekből mind a számítógépekre specializálódott, mind a vegyes árukínálatú áruházaknak jók a készletei, s ahol hardvertermékek vannak, ott biztosan különféle szoftverek is megvásárolhatók. (A nemzetközi számítógépgyártók oldalai nem minden esetben készültek fel az on-line vásárlásra.) * Magyarországon a legnagyobb az 1998 óta működő, s azóta piacvezető Depo Online Piac (www.depo.hu). Acer, Asus, Clevo, Compaq, Dell, ECS Elitegroup, Fujitsu Siemens, Gericom, HP, IBM, Portocom, Sony, Toshiba noteszgépek és asztali PC-k találhatóak a kínálatban. A vásárló Budapest területén ingyenes házhoz szállítást kérhet, vagy pedig személyesen elmehet a termékért a forgalmazó boltjába. Postai utánvétel sem kizárt. * Õket aktivitásban az Office Depot követi, amelynek fő profilja az irodaszer, -bútor. De értékesít számítógépet, -perifériákat és -alkatrészeket is. Az Office Depot internetáruház megnyerte a Nemzetközi Webmesterek és Designerek Szövetsége Golden Web Award 2002-2003 díját. Hogy hol lehet a legolcsóbban asztali PC-t és noteszgépet vásárolni az interneten, azt szinte lehetetlen kideríteni. A Szuperinfó e-bolt (www.ebolt.szuperinfo.hu) hardverrovatában találhatunk olcsó alapkonfigurációkat, s ilyen a Projen Nettó számítástechnikai webáruház (www.projen.net), amely hardvert, szoftvert, komplett gépeket és konfigurációkat kínál. Persze, ha így vásárolunk, felkészültnek kell lennünk, akad, ahol előállhatunk extra igényeinkkel is. És időt spórolunk magunknak. K. P

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. május 1.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére