A nagy áruházláncok terjeszkednek, a kis üzletek zsugorodnak
A "csináld magad!" mozgalom Amerikából elterjedt divatja idehaza sok évszázados hagyományra tekinthet vissza, ám az új kereskedelmi módszerek némileg átformálták a régi gyakorlatot. A nyugati áruházláncok olcsón kínálják a barkácseszközöket, s egyben kultúrát is igyekeznek terjeszteni az ezermesterkedéshez. A kisebb hazai barkácsboltok jó minőséget kínálnak, és fennmaradásuk érdekében szakosodásra kényszerülnek, kikerülve a versenyt a szélesebb kínálatot és egyéb szolgáltatásokat nyújtó nagyokkal. Idehaza a nyugat-európai tulajdonú Praktiker, a bauMax, az Obi és a Bricostore további terjeszkedést tervez.
Utolsóból első
A Praktiker Építési és Barkácspiacok Kft. a német tulajdonú Metro konszern tagja, a Praktiker AG magyarországi cége. Csak 1998 óta van jelen hazánkban, azóta 13 áruházat nyitott Budapesten és vidéken. Budapesti központja a magyar és osztrák áruházak működését is összehangolja, sőt a közelmúltban segített a romániai terjeszkedésben is.
A barkácscikkeket, bútorokat és kertészeti termékeket forgalmazó nagyobb áruházláncok összforgalmában a Praktikert harmincszázalékos részesedéssel piacvezetőként jegyzik. A cég erre azért büszke, mert – tudtuk meg Karl-Heinz Keth ügyvezető igazgatótól – főbb konkurensei után érkezett Magyarországra. A cég 2001-es árbevétele 29,3 milliárd forint volt, ez több mint 9 milliárdos növekedés 2000-hez képest. A 2002-es adatok még nem publikusak, de a tervezett bevétel 32,7 milliárd forint volt.
Az igazgató szerint a növekvő forgalom és vásárlási kedv több okra is visszavezethető. Az erősödő magyar gazdaságban az emberek egyre többet költenek lakásuk, házuk, kertjük felújítására és karbantartására. A kedvezményes lakáshitelek bevezetése és a "csináld magad!" mozgalom elterjedése szintén kimutatható a barkácsáruházak eredményein.
A Praktiker mintegy hetvenezer árucikket forgalmaz áruházaiban, beszállítóinak négyötöde magyar, egyötöde külföldi cég. Azt tervezi, hogy egyre több magyar terméket kínál, ezzel is segítve a magyar gazdaság fejlődését. A társaság tavaly például mintegy 3,4 milliárd forint értékben adott el hazai csempéket – ez negyvenszázalékos növekedés 2002-höz képest –, ez az egyik legkelendőbb árucikk.
Több mint hatvan új munkahelyet teremt a tavasszal megnyíló zalaegerszegi áruház. A toborzáson egy állásra átlagosan ketten pályáztak. A Praktiker a Zala Megyei Munkaügyi Központtal együttműködve keresi új munkatársait. Az eddig felvett csaknem hatvan ember harmada korábban munkanélküli volt, s döntő többségük középfokú végzettségű, illetve szakmunkás. Bizonyos esetekben továbbképzéssel segíti alkalmazottainak fejlődését. Három középfokú oktatási intézménnyel áll kapcsolatban, a diákok szakmai gyakorlataikat tölthetik le az áruházakban. A Praktiker nálunk csaknem 1100 embernek ad munkát, Európa-szerte húszezer munkavállalót foglalkoztat.
Nem tervezi, hogy kivonulna Magyarországról. Épp ellenkezőleg, további üzletek megnyitásán dolgozik, ami újabb munkahelyeket teremt. A tervek szerint 2006-ig a fővárosban és több vidéki városban is újabb áruházakat nyit.
A cég vásárlási akciókkal, illetve erre fókuszáló reklámkampányokkal és termékprospektusokkal kívánja vevőit becsalogatni. Egy felmérés szerint a vásárlók kilencven százaléka elégedett a széles körű szolgáltatással. A cég stratégiája, hogy szinte minden árkategóriában kínál terméket, így mindenki megtalálja a pénztárcájának megfelelő megoldást.
Hódító hód
Sikertöténetként értékeli térhódítását az OBI vezetősége. A cég 1970-ben, Hamburgban nyitotta első barkácsáruházát 870 négyzetméteren, 12 munkatárssal. Az eredetileg amerikai ötlet célja az volt, hogy 12 szaküzlet választékát egy tető alatt kínálja. Jelenleg több mint 465 áruházzal Németországban és Európában is a barkácspiac legeredményesebb szereplője. Ma az OBI több mint 25 ezer munkatársat foglalkoztat Európa-szerte és Kínában. Legnagyobb áruháza harmincezer négyzetméter – közölte lapunk érdeklődésére Kemény Péter, a cég kommunikációs menedzsere. A Tengelmann többségi tulajdonában lévő OBI-csoport tervei között szerepel, hogy áruházainak számát Németországban, Olaszországban, Ausztriában, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában, Lettországban, Csehországban és Svájcban egy-két éven belül a jelenlegi 465-ről 500-ra emelje. Az első négy kínai OBI áruházat 2000-ben nyitották meg Wuxiban, Nanjingban és kettőt Sanghajban. A tervek szerint 2004-ben 15, 2012-re több mint száz áruház nyitja meg kapuit a hatalmas ázsiai országban.
Magyarországon az OBI 1994-ben kezdte meg működését. Első áruházát még 1994 júniusában Budapesten, az Örs vezér terén nyitotta, majd Tatabánya és Budapesten a Váci út következett. 1995-ben átvették a BauWelt barkácsáruházlánc négy épületét: a Kerepesi úton, Kispesten, Újpesten és Szegeden. Később a cég megjelent Siófokon és Budaörsön is.
A vállalat 1999 decemberében Budapest központjához közel, a Soroksári úton adta át a tizedik magyarországi, úgynevezett új generációs építőanyag- és barkácsáruházát, 2000 októberében pedig első vidéki új generációs áruházát Kaposvárott. Ezek az OBI legmodernebb üzletei, amelyekben az otthonteremtéshez, a lakókörnyezet kialakításához és a kertépítéshez számos eszköz föllelhető.
A magyar barkácspiac fizetőképességét jelzi, hogy az OBI 2002 nyarán nyitotta meg egyszerre két kelet-magyarországi új generációs áruházát: Egerben és Miskolcon. A lakáskultúra-, építőanyag- és szerszámkínálaton túl mindkét egység 3000 négyzetméteres kertészettel is várja a vásárlókat.
Ez év tavaszán Veszprémben nyit áruházat a cég. Itt 8000 négyzetméteren kínálja majd termékeit. A térségre jellemző szőlőművelés igényeit figyelembe véve itt is nagy teret kap a kertészet.
Az OBI magyarországi hálózata márciustól 13 egységből áll, tervei szerint öt éven belül megkétszerezi áruházainak számát. Jelenleg 78 ezer négyzetméter az összes eladóterülete, s ezer munkatársat foglalkoztat.
Az OBI vevőcsalogató módszerként a környezetbarát megoldásokat keresi. Alaptermékeik mellett olyanokat is forgalmaznak, amelyek mérgezőanyagoktól mentes, újrahasznosítható anyagokból készültek. Különösen a festékek és lakkok esetében törekednek erre. Fából készült termékeiknél kizárólag erdőgazdasági telepítésből származó fát vesznek igénybe, és teljes mértékben lemondanak a trópusi növények felhasználásáról.
A természetbarátokat azzal próbálja "megfogni" az áruházlánc, hogy a Természetvédelmi Világalappal (WWF) együttműködve 1996-ban elkezdte a hódok Magyarországra történő visszatelepítését. E programot az OBI támogatása tette lehetővé. Jelenleg a Felső-Tiszánál telepítik újra az ott valaha őshonos állatokat. Az OBI jelvényében a hód szerepel, mely állat maga is szorgalmasan építi és karbantartja otthonát. A német – ám 60 százalékban magyar beszerzésű termékeket forgalmazó – cég üzletfilozófiáját az erős forgalom igazolja: 2001-ben 23,3 milliárd, tavaly pedig 27 milliárd forint volt a magyarországi árbevétel.
Tóépítés füzetből
A kilencvenes évek elején lépett a magyar piacra a bauMax. Az osztrák cég bauMax Magyarország Rt. néven itteni vállalatot alapított, és első üzletét 1992-ben Kecskeméten nyitotta meg. Jelenleg 12 áruházzal vár vevőket a honi barkácspiacon. A főváros öt helyen, emellett Győr, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Debrecen és Nyíregyháza ad helyszínt üzleteinek. Evés közben jött meg az étvágy: az első áruházak alapterülete 4000 négyzetméter körüli volt, később nagyobbakat hoztak tető alá, sőt a régieket is bővítették. A cég a piacra dobott termékeinek 77 százalékát magyar szállítóktól szerzi be – tudtuk meg Örvényesi Rita sajtófőnöktől. A cég 2002-re tervezett 22 milliárdos forgalmát alapul véve így csaknem 17 milliárd forintos megrendeléssel adtak impulzust a honi iparnak.
A cégalapító, Karl-Heinz Essl a hetvenes években amerikai mintára nyitotta első barkácsüzletét. Az üzletember az Egyesült Államokban tanulmányozta a "csináld magad!" mozgalom térnyerését, s maga is megépítette első áruházát 1976-ban Hobby-Max néven. Mauthausenben 1979-ben már bauMax elnevezéssel nyitott áruházat, egy évvel később pedig tíz egységből álló láncot hozott létre Ausztriában. Ma Közép- és Kelet-Európában mintegy 120 áruházzal vannak jelen. Főként az Ausztriával határos térségek: Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Szlovénia a terep.
A cég "szolgáltatási csomaggal" igyekszik vevőket csalogatni, többek közt szavatolják a pénzvisszafizetést megbontatlan áru esetén. Ingyen házhoz viszik az árut százezer forintos érték felett. A méretre vágást – a többi barkácsüzlethez hasonlóan – ingyen elvégzik. A katalógusból kiválasztott, de raktáron nem lévő árut megrendelheti a vevő. Gépeket is kölcsönöznek. Hitelt nyújtanak a vásárláshoz – több cikk együttes vételéhez csomaghitelt –, 32 ezer forinttól egymillióig. Húsz százalék előleg befizetése után négy évig is törleszthet a hiteligénylő.
Tanácsadó füzetekkel a barkácskultúra terjesztését is segíteni próbálják, e prospektusok elsősorban saját termékeikkel foglalkoznak. Például ismertetik, hogyan kell előkészíteni a falat a tapétázáshoz, milyen ragasztót érdemes kiválasztani, képletet adnak a tapétaszükséglet kiszámításához. Ugyanígy terjesztik az ismereteket a csempézéshez, a parkettázáshoz, a festéshez, a falburkoláshoz, a csatornázáshoz. Még a kerti tó, sőt medence kialakításához is adnak ötleteket.
A bauMax célja a szolgáltatások szélesítése és a munkatársak folyamatos továbbképzése. Hazánkból nem vonul ki, sőt 2005-ig 18-ra akarja növelni áruházai számát. Ennél a csehországi terjeszkedés sokkal erőteljesebb: ott negyven üzlete lesz, azaz kétszer annyi, mint most. Ausztriában telített a piac, ám a szlovákiai, szlovéniai, horvátországi terjeszkedés révén az évtized közepére 168 bauMax üzlet várja a vevőket – a tervek szerint – Közép-Európában.
Francia filozófia
A magyarországi piacfoglalás tekintetében a negyedik helyre sorolja a szakma a Bricostore-láncot. Nyilvános közönségtájékoztatója szerint jelenleg négy áruházat működtet a francia vállalat Magyarországon, ám a következő három esztendőben további ötöt óhajt megnyitni. A nagy múltú Bresson vállalat 1991-ben alapította barkácsáruházláncát, a Bricostore-t. Hazánkban 1998-ban Törökbálinton nyitották az elsőt. A nagy ABC-áruházak mellett igyekeznek 8-12 ezer négyzetméteres eladóterű üzleteket működtetni. Minden legyen egy helyen a kertészkedéstől a barkácsoláson át a lakásdíszítésig – ezt a filozófiát vallják. Ingyenes lapszabászattal, utánfutókölcsönzéssel is igyekeznek vevőket csalogatni.
Présben a kicsik
Az Ezermester 2000 című szaklapban e nagyvállalatok hirdetései nem tűnnek fel. A nagy múltú újság főszerkesztője, Perényi József ezt érdeklődésünkre azzal magyarázta, hogy noha belső kiadványok elkészítésében együttműködnek e vállalatok egyikével-másikával, a cégek hirdetései egyazon lapban kioltanák egymást. A barkácsüzletek belső kiadványait nem tekintik konkurenciának, ezek ugyanis saját termékeik áruleírásait tartalmazzák csupán.
Ezer mester helyett "csak" huszonnyolcat alkalmaz az Ezermester Szolgálat Kft. E magyar tulajdonú cég 1993 óta él, s a bútorasztalosságra összpontosít. Az utóalakítás: a "posztforming" a legfőbb fortélyuk: egy speciális bútorlemez első bejegyzett "posztformereként" vannak jelen a piacon. Egyedi bútorgyártással egy francia cég ízlésvilágát hozzák Magyarországra.
Mindössze ötszázaléknyi magyarországi termék van a kínálatban – mondta a budapesti Csavarint Kft. vezetője, Virág Gábor. A szentendrei szerszámgyár néhány kalapácsa, spaknija vár vásárlóra a VIII. kerületi boltban. Ezt akkor egészíthetik ki idehaza gyártott fúrógépekkel, ha a Bosch miskolci gyára termelni kezd. A Csavarint piaci nyomásként érzékeli, hogy a nagyok újabb és újabb áruházakat nyitnak. Ez a terjeszkedés a kicsik létét veszélyezteti. Virág Gábor szerint a nagy cégek gyakran minőségileg gyenge gépeket és szerszámokat forgalmaznak. "Egészen más az ő üzletfilozófiájuk, mint az enyém" – fogalmazott. A nyugati láncok egy nagy ázsiai országból hozzák termékeik jelentős részét, s ezekkel árasztják el a piacot. A Csavarint Kft. évi két-háromszáz millió forintos forgalommal, hét alkalmazottal a minőségi árukat kínálja. A nagy áruházak is drágák – állítja Virág –, annak ellenére, hogy néhány árucikket feltűnően olcsón adnak. "Ha valaki egy kosár terméket vesz náluk, azt fogja észrevenni, hogy egyáltalán nem alacsony áron kereskednek" – fogalmazott az üzletember.
A nyíregyházi Trapéz áruház terjeszkedni akar – jelezte a cég vezetője, Házi György. Az idén nagyobb üzletházba költözik át a vállalat, a városon belül. Házi György három százalékra becsülte a náluk forgalmazott, magyarországi előállítású árucikkek arányát. Esztergakéseket, marólapokat szerez be itthonról a bolt, amely 12 alkalmazottal évi 350 millió forintért ad el árukat. A cégvezető úgy látja: esztendőkkel korábban az ázsiai bóvlik divatja volt, később a minőségi szerszámok irányában tolódott el az igény, és a magyar piac a jelek szerint továbbra sem mond le a minőségről.
A budapesti Kisvakond üzlet faipari szerszámokra szakosodott, és a magyarországi gyártású árucikkeinek hányada "a nullához közelít" – fogalmazott Surnovszky Árpád cégvezető. Az évi 150 millió forintos forgalmú üzlet nem tervez terjeszkedést, noha profilja nem ütközik a nagy barkácsáruházakéval. Az ügyvezető azt tapasztalja, hogy a magyar szerszámipar halódik: a már említett szentendrei gyár mellett Szegeden, Kecskeméten, Szentgotthárdon működnek kisebb üzemek, ám jelenlétük a piacon nem számottevő.
Bosch, Skill, Makita – és egy sor világcég tartozik a milliárdos forgalmat lebonyolító Fétis Betéti Társaság üzletfelei közé – jelezve, hogy a barkácspiacot nagyrészt külföldről árasztják el árukkal. Mégis, bizonyos hazai ipar jelenlétét és életképességét jelzi maga a Fétis cég is, hiszen kéziszerszámokat és szerszámgépeket értékesít, és tájékoztatójában rámutat: "Az ilyen jellegű termékek piaca az iparosság, a több alkalmazottal dolgozó termelő és szolgáltató vállalkozások, illetve a nagyüzemek, gyárak."