Munkavédelem

Magyarország uniós tagságával új szabály határozza majd meg a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjét. A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya azonban nem terjed ki

– az ideiglenes vagy változó (nem telepített) építési munkahelyekre;

– bányászati tevékenységekre;

– a halászhajókra;

– a munkáltató telephelyén kívül levő mezőgazdasági vagy az erdészeti vállalkozás részét képező mezőkre, erdőkre és más földterületekre.

(A munkáltató létesítményein kívül használt járművekre, vagy ezen járműveken levő munkahelyekre szintén külön szabályok vonatkoznak.)

Általános követelmények

A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi területen a munkahelyek kialakítása és üzemeltetése megfeleljen a munkavédelmi szabályoknak, illetve a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelményeknek.

A munkáltató felelős azért, hogy

– a munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek;

– olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt;

– a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben;

– az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra.

A munkahelyet, a munkaeszközöket, a felszereléseket és a berendezéseket műszakilag rendszeresen és folyamatosan műszaki karban kell tartani. A munkavállalók biztonságára vagy egészségére veszélyt jelenthető hibákat a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítani. Ugyancsak el kell hárítani a veszélyeket, s rendszeresen karban kell tartani a veszélyek jelzésére szolgáló biztonsági berendezéseket, eszközöket, működésüket pedig ellenőrizni kell.

A mentés, illetve a menekülés céljára szolgáló eszközöket könnyen hozzáférhető helyen és üzemképes állapotban kell tartani.

A munkavállalóknak, illetve munkavédelmi képviselőiknek előzetes tájékoztatást kell adni a munkahelyre vonatkozó valamennyi tervezett munkavédelmi intézkedésről.

A munkáltatónak tanácskoznia kell a munkavállalókkal, illetve a munkavédelmi érdekképviseletekkel a munkavállalók egészségére és biztonságára kiható döntések előkészítése során.

Az "Emberben bizonyítottan rákkeltő vegyi anyagok" (úgynevezett 1. kategóriás anyagok), "Emberben valószínűleg rákkeltő vegyi anyagok" (úgynevezett 2A kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1 százalék, technológiai célra csak akkor választhatók a munkavégzéshez, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.

Előzetes vizsgálat

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint az üzemeltető munkáltatónak írásban kell elrendelnie a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését. Ez a munkavédelmi üzembe helyezés. A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek. (A vizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.)

Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. (A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi tanúsítvány is.) Veszélyes munkaeszközt, technológiát, annak munkavédelmi üzembe helyezéséig az üzemeltető munkáltató próba- vagy kísérleti jelleggel – kizáró jogszabályi rendelkezés hiányában – legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltethet.

A munkahelynek, munkaeszköznek, technológiának a munkavédelmi üzembe helyezés időpontjában hatályos munkavédelmi előírásokat kell kielégítenie. Amennyiben a tervezés idején hatályban lévő munkavédelmi előírások az üzembe helyezés időpontjáig olyan mértékben szigorodtak, hogy érvényesítésük aránytalan gazdasági terhet jelentene, úgy az említett követelmény alól felmentés adható, ha az nem veszélyezteti az egészséget és a biztonságos munkavégzést.

A munkáltató a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatok során a létesítmény, a munkahely és a technológia esetében munkabiztonsági és munka-egészségügyi szempontból egyaránt köteles azonosítani a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét. Köteles felbecsülni a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. Meg kell határoznia a védekezés leghatékonyabb módját, a műszaki és egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

Ergonómia

A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésével kapcsolatban a vonatkozó jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

Higiénés követelmények

A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák. Ennek keretében gondoskodnia kell

– a rovarok és rágcsálók szükség szerinti irtásáról;

– a zárttéri munkahelyek rendszeres, a használatnak megfelelő gyakoriságban történő takarításáról, illetve azon munkahelyeken, ahol a munkavállaló veszélyes anyaggal, készítménnyel kerülhet érintkezésbe, műszakonként legalább egyszeri takarításról. Azokon a munkahelyeken, ahol a veszélyes anyagok, készítmények pora szennyezheti a munkakörnyezetet, és ezzel a munkavállaló érintkezésbe kerülhet, a takarítást oly módon kell elvégezni, hogy e művelet ne legyen újabb veszély forrása.

Menekülési utak, vészkijáratok

A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell megtervezni. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek.

A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni. Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható.

A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat jelzésekkel kell ellátni. A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek. A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes, és a szükséges megvilágítást biztosítja.

Szellőztetés

Zárt munkahelyeken biztosítani kell az elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt. Ezzel kapcsolatosan figyelembe kell venni az alkalmazott munkamódszereket és a munkavállalók fizikai megterhelését. Ahol a munkahelyek légterét gázok, gőzök, aeroszolok, porok (rostok) szennyezhetik, ott a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek is meg kell felelni.

Ahol a levegő szennyezettsége, illetve elhasználódása kizárólag emberi ott-tartózkodásból ered, személyenként legalább a rendelet 1. számú mellékletében előírt frisslevegőtérfogat-áramot kell a helyiségbe betáplálni, vagy annak bejutását kell biztosítani.

Mesterséges szellőztetés

Mesterséges szellőztetésnél a szellőztetés módjának, jellegének, mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyiségben munkát végzők számát, a munkavállalók fizikai megterhelését, a tevékenység, technológia jellegét, a légszennyezettség mértékét, illetve az időegység alatt felszabaduló szennyező anyag tömegét és a helyiség légtérfogatát.

A szellőztetőrendszernek állandóan, hatékonyan kell működnie. Meghibásodásuk esetére, ellenőrző rendszer útján biztosítani kell a hiba jelzését, ha a meghibásodás a munkavállaló egészségére veszélyes vagy ártalmas lehet. A szellőztetőberendezést rendszeresen tisztítani kell, a lerakódott szennyeződéseket késedelem nélkül el kell eltávolítani. Meg kell akadályozni a szennyező anyagok felkavarását.

Meg kell előzni a kellemetlen és egészségre káros légmozgás kialakulását, és ennek érdekében a légsebesség alábbi értékeit kell megtartani:

– ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál: 0,1 m/s,

– helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munkánál: 0,2 m/s,

– melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (korrigált) effektív hőmérséklet [a továbbiakban: (K) EH] érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál: 1,0 m/s,

– melegüzemi zárt munkahelyen 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál: 1,5 m/s.

A szellőztetés céljára szolgáló túlnyomásos, kiegyenlített, depressziós szellőztetést biztosító műszaki rendszerek biztonsági berendezésnek minősülnek. Megfelelő működésüket a vonatkozó jogszabályban meghatározott időszakos, biztonsági felülvizsgálat keretében mérésekkel kell ellenőrizni.

A levegő pótlása

Az elszívott levegő pótlására szolgáló levegőt a szennyező anyag felszabadulási, illetve kibocsátási helye és a meteorológiai tényezők figyelembevételével, mérési dokumentumok alapján a környezet legtisztább pontjáról kell venni. A frisslevegő-vételi helyeket járműforgalomtól (közúttól) legalább 8 m távolságban, illetve a terepszint felett legalább 2,5 m magasan kell elhelyezni.

A tető felett elhelyezett levegővételnél biztosítani kell, hogy a légbeszívó és -kibocsátó nyílások közötti távolság legalább 3 m legyen. A betáplált levegőt szükség szerint előmelegíteni, illetve hűteni, és ivóvíz minőségű víznek megfelelő víz használatával nedvesíteni kell. A levegő minőségének biztosításához figyelembe kell venni a környezeti levegő minőségére vonatkozó jogszabályban előírtakat, ezért amennyiben szükséges, a beszívott levegőt tisztítani kell.

A szellőztetőrendszer üzembe helyezése

A szellőztetőrendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni arról, hogy valóban megvan-e az elegendő mennyiségű és minőségű levegő. Az ezt tanúsító mérési dokumentumokat a munkáltatónak kell megőriznie. (A munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor a mérési dokumentumokat át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi intézetének.)

Tűzoltás A munkahelyeket tűzoltó készülékkel, illetve tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, -rendszerrel kell ellátni. A konkrét megoldások az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függnek. * Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére jelzésekkel kell utalni.

Hőmérséklet a munkahelyen

A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie. Figyelembe kell venni a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését. A pihenőhelyeken, a különféle szolgálati feladatokat ellátó személyzet helyiségeiben, az egészségügyi létesítményekben, az étkezdékben és az elsősegélyhelyeken biztosítani kell az ilyen helyiségek rendeltetésének megfelelő hőmérsékletet.

Árnyékolás

Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás hatásait.

Klímatényező

Zárt munkahelyeken a végzett munka jellegétől és az évszakoktól függően, a munka nehézségi fokát jellemző munkaenergia-forgalmat figyelembe véve, állómunkánál 1 m magasságban, ülőmunkánál 0,5 m magasságban a rendelet 2. számú melléklete szerinti megfelelő hőmérsékletet (klímatényezőt) kell biztosítani. (A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 2. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások, mérési és értékelési szempontok használatával kell végezni.)

Fűtőtestek

A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését. A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. A hősugárzás akkor minősül nagyfokúnak, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja a (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.

Pihenőidő

A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. Óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a hidegnek minősülő munkahelyeken, valamint ha a munkahelyi klíma zárttéri munkahelyen meghaladja a 24 °C (K) EH értéket. (A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.)

Hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertőtleníthető, pormentes ürítést biztosító tartályban vagy konténerben kell gyűjteni. A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani. * A hulladék a tárolóhelyen sem szennyezheti a környezetet. A tárolóhelynek tisztán tarthatónak kell lennie, s rendelkeznie kell vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel. A tárolóhelyet úgy kell kialakítani, hogy szállító járművel megközelíthető legyen. * A hulladékgyűjtésre szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint rovar- és rágcsálóirtást kell végeztetni. * Be kell tartani a veszélyes hulladék, a termelési szennyvíz kezelésére vonatkozó szabályokat is.

Hőalkalmazkodás

A 24 °C (K) EH érték feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá három hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát, és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.

Védőital, tea

Ha a munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen meghaladja a 24 °C (K) EH értéket, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt kell adni. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

A hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell kiszolgáltatni. A tea ízesítéséhez az előzőekben írtak figyelembevételével cukrot, illetve édesítőszert kell biztosítani.

A védőital és a tea elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital, valamint a tea készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

Világítás

Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő színhőmérsékletet, színvisszaadási és káprázási fokozatot, továbbá a rendelet 3. számú mellékletében előírt névleges megvilágítási értékeket kell biztosítani. (Amennyiben a 3. számú mellékletben foglalt felsorolás nem tartalmaz valamely tevékenységre vagy munkatérre vonatkozóan tételes meghatározást, akkor a hasonló jellegű helyiségre vagy tevékenységre előírt értéket kell alkalmazni.) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.

A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világítóberendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra. Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.

Közlekedési útvonalak

A közlekedési útvonalakat – beleértve a szabadtéri munkahelyeket –, a lépcsőket, a rögzített létrákat és a rakodófülkéket vagy rámpákat (rakodókat) úgy kell elhelyezni és méretezni, hogy a gyalogosok és a járművek könnyen, biztonságosan hozzáférjenek. Az ilyen közlekedési útvonalak közelében dolgozó munkavállalók nem kerülhetnek veszélyes helyzetbe. A gyalogosforgalomra, illetve áruforgalomra használt útvonalakat a lehetséges használók számától és a munkáltatói tevékenység jellegétől függően kell méretezni. Amennyiben a közlekedési útvonalon szállítóeszközt használnak, ezek mellett a gyalogosok számára elegendő szabad helyet kell biztosítani.

A járműközlekedés útvonalai, valamint az ajtók, a kapuk, a gyalogjárdák, a folyosók és a lépcsők között elégséges szabad helyet kell biztosítani. Ennek megfelelően

– a beépített erőgéppel rendelkező, illetve kötöttpályás szállítóeszközök közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy a szállítóeszköz részére szükséges szabad szelvény és a közlekedési út határa között mindkét oldalon 0,50 m biztonsági távolság legyen;

– a beépített erőgéppel rendelkező járművek, szállítóeszközök közlekedési útjait úgy kell kialakítani, hogy azok az ajtóktól, a kapuktól, az átjáróktól és a lépcsőkilépőktől legalább 1,00 m-re vezessenek el.

A munkahelyeken a közlekedési utakat – a munkaeszközökre is figyelemmel – egyértelműen jelölni kell.

Veszélyes területek

Amennyiben a munkahelyen olyan veszélyes területek vannak, ahol a munka jellegéből adódóan a munkavállaló lezuhanhat, illetve az általa használt munkaeszköz vagy egyéb tárgy leeshet, e helyeken olyan eszközt (lehatárolást) vagy más műszaki megoldást kell biztosítani, amely megakadályozza, hogy a munkavégzés hatókörében illetéktelenül tartózkodó személyek bejuthassanak ezekre a területekre. A belépésre jogosult munkavállalók védelme érdekében minden szükséges intézkedést meg kell tenni, és a veszélyes területeket feltűnő jelzéssel kell ellátni.

Mozgólépcső

A mozgólépcsőket és mozgójárdákat úgy kell kialakítani, hogy az azokra való fel- és lelépés, illetve használatuk biztonságos legyen. A fel- és lelépőhelyeken elegendő helyet kell biztosítani arra, hogy szükség esetén egyszerre több személy is ott tartózkodhasson. A mozgólépcsők és mozgójárdák felületének csúszásmentesnek kell lennie. Azokat a használók, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyek által jól látható és felismerhető, könnyen elérhető vészleállító berendezéssel kell ellátni. A működési irányt jól látható jelzéssel kell megjelölni. A mozgólépcső, illetve mozgójárda a meghajtómotor kikapcsolása után akaratlanul sem hozható mozgásba.

Rakodók

A rakodóknak, rámpáknak meg kell felelniük a rajtuk mozgatandó teher méretének, a szállító-, illetve rakodógép biztonságos mozgásához szükséges helyigénynek. A rakodót legalább egy kijárati ponttal kell ellátni. A 20 m hosszúságot meghaladó rakodókat mindkét végén el kell látni lejárattal, amelyek lehetnek lépcsők vagy gyalogos-, illetve járműközlekedésre alkalmassá tett levezető utak. A rakodókat úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg megakadályozzák a munkavállaló leesését. A rakodó szélét jelöléssel kell ellátni.

A munkahely mérete

A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók egészségük, biztonságuk vagy kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék a munkát. Valamennyi munkavállalónak 2 m2 szabad területet kell biztosítani a mozgáshoz. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő helyet kell biztosítani.

Azokban a helyiségekben, ahol a vízszintes padlózattal nem párhuzamos a mennyezet, a közlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy megfelelő méretű szabad nyílás (szelvény) álljon rendelkezésre, figyelemmel az ott tervezett közlekedés módjára. A biztosítandó függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet.

Ülőhely

A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni. Amennyiben a munka jellege miatt ülőhelyet nem lehet közvetlenül a munkahely mellett elhelyezni, akkor annak a munkahely közelében kell lennie.

Pihenőhely

Amennyiben 10 főnél több munkavállalót alkalmaznak, vagy a végzett tevékenység jellege (veszélyes anyag felhasználása, hideg vagy meleg klíma hatásának érvényesülése) ezt szükségessé teszi, a munkavállalók részére tiszta levegőjű, kellő megvilágosítású, szükség esetén fűthető, továbbá könnyen – meleg munkahelyek esetén zárt folyosón keresztül – elérhető pihenőhelyiséget kell biztosítani. Nem érvényesül ez az előírás, ha a munkavállalókat irodákban vagy azokhoz hasonló olyan munkahelyeken alkalmazzák, ahol a szünetek alatt megfelelő pihenési lehetőség van.

A pihenőhelyiség alapterületének legalább 6 m2-nek kell lennie. Az alapterületet egyébként úgy kell meghatározni, hogy a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó több személy esetén is minden dolgozóra legalább 1 m2 jusson.

A pihenőhelyiséget – figyelemmel a várhatóan egyidejűleg ott tartózkodó személyek számára – könnyen tisztítható asztallal, háttámlával ellátott székekkel, ruhafogassal, szeméttartóval, továbbá igény szerint az ételek felmelegítésére, tárolására alkalmas berendezéssel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy a dolgozók az étkezés előtt hideg-meleg vízzel megmoshassák a kezüket, s utána meg is száríthassák.

Ha ez a munkavállalók biztonsága és egészsége szempontjából szükséges, továbbá ha a munkatevékenységet rendszeresen és gyakran félbe kell szakítani és nincs kialakított pihenőhelyiség, akkor e feltételeket kielégítő olyan helyiséget kell biztosítani, amelyben a munkaszünetekben a munkavállalók tartózkodhatnak.

A pihenőhelyiségekben gondoskodni kell a nemdohányzók védelméről.

Étkezési lehetőség

A telepített munkahelyeken az "A", "D", "E" tisztasági fokozatú tevékenységek esetén, továbbá szabadtéri, nem telepített munkahelyeken a munkavállalók létszámának, és a fenti követelményeknek megfelelő étkezési lehetőséget is biztosítani kell.

Terhes nők, szoptatós anyák

A terhes nők és a szoptatós anyák részére biztosítani kell, hogy a munkaszünetekben – ha ez egészségügyi okokból szükséges, akkor a munkaidő alatt is – megfelelően kialakított, fekvőhellyel ellátott helyiségben pihenhessenek.

Padlózat, falak, mennyezet, tetőzet A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jellegéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell a folyadék elvezetéséről. * A helyiségeket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a munkavégzés és a munkáltató tevékenysége jellegének figyelembevételével. A helyiségek padlózatait, falait, különösen az üvegből készült elválasztó falak felületeit oly módon kell kialakítani, hogy tisztításuk és felújításuk megoldható legyen. * Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztó falakat a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni, megakadályozva, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak betörésekor megsérüljenek. * Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású tetőszerkezetre a munkavállalók kijussanak, kivéve ha rendelkezésre áll olyan egyéni vagy kollektív védőeszköz, amely a tetőszerkezeten lehetővé teszi a biztonságos munkavégzést.

Öltözők

A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát, védőruhát kell viselniük, és – egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel – nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. Amennyiben nincs szükség kiépített öltözőre, akkor valamennyi munkavállaló részére biztosítani kell olyan zárható helyet, ahol a munkahelyen nem viselt ruháit tarthatja.

Az öltözőket a nők és a férfiak részére el kell választani, illetve elkülönítetten kell használni. Tíz főt meg nem haladó munkavállalói létszámnál egy időben nem használható női-férfi közös öltözőt lehet kialakítani.

Az öltözőnek könnyen megközelíthetőnek és megfelelő méretűnek kell lennie, és azt ülőhelyekkel kell ellátni. Az öltöző alapterületét úgy kell kialakítani, hogy az ott öltöző munkavállalók egymást ne akadályozzák. Öltözőszekrényenként legalább 0,50 m2-nyi alapterületet kell biztosítani. Az öltöző minimális alapterülete 6 m2.

Veszélyes anyagok, illetve nedves vagy szennyezéssel együtt járó munkakörülmények között végzett munka esetén külön öltözőszekrénynek kell lennie azokon a szekrényeken kívül, ahol a munkavállalók az utcai ruhájukat tartják.

Az öltözőt el kell látni olyan berendezéssel, amely lehetővé teszi, hogy valamennyi munkavállaló a ruházatát a munkavégzés időtartama alatt elzárva tarthassa. Ha fogasos (ruhatári) öltözőt alakítanak ki, akkor a munkavállalók részére személyi értéktárgyaik megőrzéséhez zárható fiókokat kell rendszeresíteni. A munkaruházat szellőzését és száradását annak őrzési ideje alatt biztosítani kell.

Tisztasági fokozatok

Az öltözőt a munkavállalók tevékenysége, a munkáltatói tevékenység jellege, illetve a munkafolyamat tisztasága alapján az alábbi tisztasági fokozatok egyikébe kell besorolni, illetve ez alapján a helyiségeket kialakítani és a felszerelést biztosítani:

– "A" különösen tiszta,

– "B" tiszta,

– "C" közepesen szennyezett,

– "D" erősen szennyezett,

– "E" fertőző, mérgező.

Az "A" "D" "E" tisztasági fokozatba tartozó tevékenységnél étkezési lehetőséget kell biztosítani, illetve e tevékenységi körben öltözésre kettős – fekete-fehér – öltözőt kell kialakítani a munkavállalói összlétszám, de legalább a legnagyobb műszaklétszám alapján. A fekete-fehér öltözők között a közlekedés csak a tisztálkodási helyiségen keresztül vezethet.

Mosdó, WC

Amennyiben az általuk végzett tevékenység fajtája vagy egyéb egészségügyi ok ezt szükségessé teszi, mosdóhelyiséget – lehetőség szerint zuhanyozóhelyiséget – kell biztosítani a munkavállalók részére. A férfiak és a nők részére külön zuhanyozó jár, vagy a zuhanyozókat elkülönítetten kell használni. A zuhanyozóknak megfelelő méretűeknek kell lenniük ahhoz, hogy valamennyi munkavállaló részére lehetővé tegyék az akadály nélküli, higiénés tisztálkodást. A zuhanyozókat el kell látni meleg és hideg folyóvízzel.

A mosdóhelyiségeket olyan berendezésekkel kell felszerelni, amelyek valamennyi munkavállaló részére lehetővé teszik a higiénés követelményeknek megfelelő tisztálkodást. Ha mosdóhelyiség kialakítására nincs szükség, akkor a munkahely környezetében folyó vizes kézmosási, illetve mosdási lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a higiénés követelmények megtarthatók legyenek, és a dolgozók meg tudják szárítani a kezüket.

A mosdó- és öltözőhelyiségek között közvetlen átjárást kell biztosítani, ezek csak egymástól elkülönített helyiségekben alakíthatók ki.

A munkavállalók részére a munkahelyek, pihenőhelyiségek, öltözők, illetve a zuhanyozóval és mosdókkal ellátott helyiségek közelében elkülönített mellékhelyiségeket kell biztosítani, elegendő számú WC-vel és kézmosóval. A férfiak és a nők részére külön mellékhelyiséget kell kialakítani, vagy gondoskodni kell a mellékhelyiségek elkülönített használatáról.

A 24 °C (K) EH érték feletti hőterheléssel járó zárt, telepített munkahelyeken az öltözőket és a mellékhelyiségeket úgy kell elhelyezni, hogy az zárt közlekedőhelyiségen át legyen megközelíthető.

Elsősegélyhelyek

Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt kell tartani. Kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt munkavállalónak minden munkahelyen és műszakban lennie kell.

Az elsősegélynyújtó felszerelést, mentődobozt, és a tevékenységtől függően hordágyat megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani. Az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközöket pótolni kell. Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat jelölni kell.

Fogyatékos munkavállalók

A munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a megváltozott munkaképességű munkavállalók adottságaira. Azokon a munkahelyeken, ahol ilyen munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsőket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggő berendezéseket a dolgozók testi adottságainak megfelelően, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhető jelzéseket.

Ablakok Az ablakokat, tetőablakokat és szellőzőket úgy kell kialakítani, hogy azokat a munkavállalók biztonságos módon tudják nyitni, zárni, illetve szükség szerint beállítani, vagy akaratlan elmozdulás ellen biztosítani. A nyitott ablakok sem jelenthetnek veszélyt a dolgozókra. * Az ablakokat és tetőablakokat olyan eszközzel vagy berendezéssel kell ellátni, amely lehetővé teszi, hogy azokat veszély nélkül lehessen tisztítani. Ezek az eszközök, berendezések nem jelenthetnek veszélyt az épületen belül vagy azon kívül tartózkodó munkavállalókra, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodókra.

Szabadtéri munkahely

Azokat a szabadtéri munkahelyeket, közlekedési útvonalakat és egyéb területeket vagy berendezéseket, amelyeket a munkavállalók tevékenységük során elfoglalnak vagy használnak, úgy kell kialakítani, hogy közelükben a gyalogosok és a járművel haladók biztonságosan közlekedhessenek.

Szabadtéri munkahelyen végzett munkánál biztosítani kell, hogy a munkavállalók

– védve legyenek az időjárás káros következményei és a biológiai kóroki tényezők ellen, a lehulló tárgyaktól, a zaj, gáz, gőz vagy por ártalmas hatásaitól;

– veszély esetén gyorsan el tudják hagyni a munkavégzés helyét, vagy gyorsan segítséget kaphassanak;

– ne csúszhassanak el, ne eshessenek el.

A szabadban kialakított munkahelyeket és közlekedési utakat megfelelően meg kell világítani. Az általános megvilágítás során a rendelet 4. számú mellékletében előírt közepes megvilágítási értékeket kell biztosítani. A 4. számú mellékletben fel nem sorolt munkahelyen legalább 50 lux közepes megvilágítási erősséget kell biztosítani.

Ivóvíz

A munkáltatónak ivóvízcsapot, illetve ivókutat kell felszerelnie, s az ivóvizet szolgáltató berendezést tisztán kell tartania, s el kell végeznie a megfelelő karbantartási munkákat. Ha a munkahelyen iparivíz-szolgáltatás is van, a csapokat "ivóvíz", illetve "nem ivóvíz" felirattal és piktogrammal kell ellátni.

Vezetékes ivóvíz hiányában ivóvíztartályt kell felszerelni. Az ivóvíztartály kifolyóját olyan módon kell elhelyezni, hogy a tartályból közvetlenül inni ne lehessen. Az ivóvíztartályt rendszeresen fertőtleníteni kell. A tartályt csak ivóvíz minőségű vízzel lehet feltölteni.

Azokon a munkahelyeken, ahol tilos étkezni, inni és élelmiszert tárolni, továbbá ahol az ivóvíz-szolgáltatás nem ivókutas rendszerű, az étkező-, valamint a pihenőhely kialakításánál figyelemmel kell lenni az ivóedények közegészségügyi követelményeknek megfelelő elhelyezésére is.

Zaj- és rezgésvédelem

A munkahelyeken a zaj hangnyomásszintje nem haladhatja meg a rendelet 5. számú mellékletében megadott értékeket. A munkahelyeken a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke nem haladhatja meg a rendelet 6. számú melléklete szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban mérve a 0,9 m/s2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s2 nyolc órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéket.

A munkahelyeken a munkaeszközök üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 6. számú melléklet szerint mért 2 m/s2 értéket, illetve hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s2 értéket. Az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenértékű gyorsulás az 50 m/s2-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása nem lépheti túl a 8,4 m/s2-et.

Annak érdekében, hogy a zaj- és rezgésterhelés ne haladja meg a megengedett értéket, a munkaeszköz típusának kiválasztásánál figyelembe kell venni az annak használata során keletkező zaj és rezgés mértékét.

Az említett értékeket meghaladó munkahelyi rezgés expozíciónál a szükséges műszaki megoldásokkal (pl. rezgésszigetelő gépalapozás, forgó alkatrészek kiegyensúlyozása) a megengedett érték alá kell csökkenteni a rezgésterhelést.

A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a 2. számú melléklet 2. táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót – a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében – egyéni védőeszközzel kell ellátni.

Ajtók, kapuk Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méretét, valamint a készítésükhöz felhasznált anyagokat a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni. Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell. A lengőajtókat és a kapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy azokat szemmagasságban átlátszó betéttel kell ellátni. Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat, amelyeknek az átlátszó betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata. * A tolóajtókat biztosítószerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a sínről való lefutásukat vagy leesésüket. A felfelé nyíló ajtókat és kapukat olyan kitámasztást biztosító szerkezettel kell ellátni, amely a visszacsapódást megakadályozza. * A vészkijárati útvonalakban elhelyezkedő ajtókat jelölésekkel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy ezek az ajtók belülről, külön segítség nélkül, bármikor nyithatóak legyenek, ha a munkahelyeken munkavállalók, illetve a munkavégzés hatókörében lévő más személyek tartózkodnak. * A járműforgalom számára szolgáló kapuk közvetlen közelében megfelelő ajtót kell biztosítani a gyalogosok részére, kivéve ha a járműforgalmat szolgáló kapukon biztonságos a személyek áthaladása. Ezeket az ajtókat feltűnő jelzéssel kell ellátni, állandóan szabadon kell hagyni, és biztosítani kell, hogy még véletlenül se legyenek eltorlaszolhatók. * Csak olyan gépi működtetésű ajtó és kapu üzemeltethető, amelynek használata nem jelenthet balesetveszélyt a munkavállalóra. Az ilyen ajtókat és kapukat könnyen felismerhető és jól hozzáférhető biztonsági szerkezettel kell ellátni, és úgy kell kialakítani, hogy áramkimaradás esetén – ha maguktól nem nyílnak ki – kézi erővel is nyithatóak legyenek