A magyar uniós csatlakozás kihat a magánjog területére is. Változni fognak a kamatra, az általános szerződési feltételek megtámadására, illetve a fogyasztóvédelemre, valamint a termékfelelősségre és a reklámfelügyeletre vonatkozó szabályok.
Késedelmi kamat
A késedelmi kamat a késedelem egyik jogkövetkezménye, ezért nem árt röviden áttekinteni a késedelemre vonatkozó szabályozást.
Késedelem
A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint valamely szerződéses szolgáltatás kötelezettje akkor esik késedelembe,
– ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt;
– más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.
A késedelem azzal a következménnyel jár, hogy a kötelezettnek meg kell térítenie a jogosultnak a késedelemből eredő kárát. E kötelezettség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Ha a kötelezett késedelmét kimenteni nem tudja, felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért, kivéve ha bizonyítja, hogy a kár a késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
A jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban – és nem máskor – kellett volna teljesíteni, vagy ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.
Késedelem pénztartozásnál
A jelenlegi szabályok szerint pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett kimenti a késedelmét.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett – ha a jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe esésétől kezdve ennek a kamatnak az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal növelt összegét köteles megfizetni. Az így fizetendő kamat sem lehet azonban kevesebb, mint a kamatmentes pénztartozások után járó késedelmi kamat.
A késedelmi kamat mértéke 2000-ben évi tizenkét százalék volt, a kamatos tartozásnál a kamatot évi négy százalékkal kellett növelni a késedelem miatt. 2001-től a kamat mértéke évi 11 százalék, amit a kamatos tartozásoknál változatlanul évi 4 százalékkal kell növelni. (Ha valaki azonban például 3 százalékos kamatra kapott kölcsön pénzt, azt nem 3+4 százalékos, hanem 11 százalékos kamattal köteles visszafizetni a késedelembe esésétől kezdődően, hiszen a kamat nem lehet kevesebb, mint a kamatmentes tartozások után járó évi 11 százalékos kamat.
A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.
Késedelmi kamat a csatlakozást követően
Uniós tagságunktól kezdődően pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség a jövőben is beáll, függetlenül attól, hogy a kötelezett kimenti-e a késedelmét vagy sem.
Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig jogszabály vagy szerződés alapján kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamatot köteles megfizetni. A késedelem miatt fizetett kamat ebben az esetben sem lehet majd kevesebb, mint a kamatmentes pénztartozások utáni késedelmi kamat.
Késedelmi kamat gazdálkodó szervezetek között
Az uniós tagsággal rendelkező Magyarországon külön szabályok vonatkoznak majd a gazdálkodó szervezetek közötti késedelmi kamatra. (Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.)
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt összege.
A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított harminc nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított harminc nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. (A kamat mértékére, illetve a kamatfizetési kötelezettség esedékességére vonatkozó szabályoktól jogszabály csak a jogosult javára térhet el. A felek megállapodásában foglalt eltérő rendelkezésre ez a korlátozás nem vonatkozik.)
A felek által a törvényben meghatározotthoz képest túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének a törvényben foglaltaktól eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja, kivéve ha a törvény rendelkezéseitől való eltérést a szerződéskötéskor fennálló körülmények indokolták. A gazdálkodó szervezetek esetében tehát a bíróság nemcsak mérsékelheti, hanem fel is emelheti a késedelmi kamat mértékét.
Ügyleti kamat
A Ptk. szerint a szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában ezzel szemben kamat csak kikötés esetében jár. Az ilyen, úgynevezett ügyleti kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másként nem állapodnak meg – jelenleg az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték. (A felek által túlzott mértékben megállapított ügyleti kamatot a bíróság mérsékelheti.) Az ügyleti kamat törvényes mértéke 2000-ben 12 százalék volt, 2001-től 11 százalék.
Ügyleti kamat az uniós csatlakozás után
A magyar EU-tagságot követően az ügyleti kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
A jogosult késedelmeA jogosult késedelembe esik, ha * a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; * elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; * a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. * A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. * A jogosult (függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e) * köteles megtéríteni a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket; * éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; * késedelme idejére kamatot nem követelhet. * A jogosult késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. A jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szolgáltatás fajta és mennyiség szerint volt meghatározva, de a felek a teljesítésre szánt dolgokat megjelölték, vagy a többi hasonló dologtól a jogosult részére elkülönítették. |
Általános szerződési feltétel megtámadása
Általános szerződési feltételnek minősül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre. (Az általános szerződési feltételt használó felet terheli annak bizonyítása, hogy a feltétel meghatározásában a másik fél közreműködött.)
A Ptk. szerint, ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Ez azonban csak a konkrétan megtámadott szerződéssel kapcsolatban eredményez változást.
Amennyiben azonban gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést az 1978. évi 2. számú törvényerejű rendeletben meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt. A bíróság az ilyen szervezet által kezdeményezett megtámadás alapossága esetén a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét – a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal – megállapítja. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek. Ebben az esetben tehát általában eredményezi a megtámadott kikötés érvénytelenségét.
Ha a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét a feltétel alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal jogerős határozatával megállapítja, ítéletében feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a kikötés érvénytelenségének megállapítását a jogsértő költségére országos napilapban vagy más szokásos módon nyilvánosságra hozza.
Ha a felek a magyar nemzetközi magánjog szabályai szerint a fogyasztói szerződésükre külföldi jogot választottak, e jogválasztás ellenében is a magyar jog fogyasztóvédelmi szerződési szabályait kell alkalmazni, feltéve hogy a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 28/A §-ának alkalmazása – jogválasztás hiányában – a magyar jog alkalmazására vezetne.
A gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó közötti szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
– a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy
– összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a szolgáltatást és ellenszolgáltatást meghatározó szerződési kikötésre, ha annak szövegezése egyértelmű és mindkét fél számára érthető. Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
Megtámadásra jogosult szervezetek
Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jelenleg
– az ügyész,
– a miniszter, az országos hatáskörű szerv vezetője,
– a jegyző és a főjegyző,
– a gazdasági és a szakmai kamara, a hegyközségi szervezet,
– a fogyasztói érdek-képviseleti szervezet
jogosult olyan hatállyal, hogy a megtámadott kikötés valamennyi olyan szerződést érintsen, amelyben az alperes használta a kikötést.
Uniós tagságunk azzal a következménnyel is jár majd, hogy az általános szerződési feltételek megtámadására jogosult lesz
– a fogyasztói, szakmai, gazdasági érdek-képviseleti szervezet, illetve
– az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött azon minősített szervezet – az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amely a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepel, feltéve hogy az általános szerződési feltétel alkalmazója a Magyar Köztársaság területén fejti ki tevékenységét.
Termékfelelősség
Az uniós tagsággal némiképp változik majd a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény (Tftv.) is. Itt jegyezzük meg, hogy január 1-jétől a Tftv. szempontjából terméknek minősül minden ingó dolog – akkor is, ha utóbb más ingó vagy ingatlan alkotórészévé vált -, valamint a villamos energia.
A kár fogalma
Jelenleg a Tftv. alkalmazása során kárnak kell tekinteni
– valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kárt;
– a hibás termék által más dologban okozott, tízezer forintnál nagyobb összegű kárt, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
A kár törvényi definíciójának második fordulata az uniós tagsággal akként változik meg, hogy a kár a hibás termék által más dologban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha az a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
Fogyasztóvédelem
Az uniós tagsággal járó jogszabályváltozások érintik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (Fgytv.) is.
Keresetindítás
Az Fgytv. szerint az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a biztosítási szolgáltatással, illetve a pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg.
A kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be. A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye. A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.
Az idézett szabályok az uniós tagságunkkal kiegészülnek azzal, hogy a keresetindítási jog megilleti azokat az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezeteket – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve hogy a keresetben érvényesített igény külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértésén alapul.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárása
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az Fgytv. X. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Ez kiegészül majd azzal, hogy az eljáró hatóság eljárását – külön jogszabályban meghatározott jogszabály megsértése miatt – kezdeményezni jogosultak azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
Felhatalmazás rendeletalkotásra
Az uniós csatlakozást követően a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel meghatározza a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének végrehajtása céljából a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott jegyzékre való felkerülése céljából lefolytatandó eljárásra vonatkozó részletes szabályokat.
Az igazságügy-miniszter rendelettel fogja majd megállapítani azokat a jogszabályokat, melyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel teremtik meg az összeegyeztethetőséget.
Reklámfelügyeleti eljárás
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (Grtv.) szerint a reklámfelügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelemre indul az eljárás, ha a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezés megsértése valakinek a jogát vagy jogos érdekét sérti. Ha a sérelmet szenvedett fogyasztó személye nem állapítható meg, illetve ha az igények érvényesítése a sérelmet szenvedett fogyasztók számára tekintettel nem lenne célravezető, az eljárás megindítására a fogyasztók érdekvédelmét ellátó közigazgatási szervek és társadalmi szervezetek is jogosultak.
Az uniós csatlakozást követően a reklámfelügyeleti eljárás kezdeményezésére azok az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezetek is jogosultak – az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében -, amelyek a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdése alapján az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.
A reklámfelügyeleti eljárás a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseket megsértő reklám közzétételét követő egy éven túl nem indítható meg. Ha az érdekelt fél személyhez fűződő jogainak megsértéséről egy éven túl szerzett tudomást, az eljárás megindítására a tudomásszerzéstől számított három hónapon belül még lehetőség van.
A fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a reklámfelügyeleti eljárásokban területükön – fő szabályként – az ügyfél jogállása illeti meg.
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkelA Ptk. szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Az általános szerződési feltétel a mondottak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. * A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. * Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. * Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé |