Általában a cég dönti el, foglalkoztat-e könyvvizsgálót. Vannak azonban bizonyos, jogszabályban meghatározott esetek, amikor kötelező könyvvizsgálót választani, illetve kijelölni.
A könyvvizsgálat célja
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) előírásai szerint készült, és ennek megfelelően valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint működésének eredményéről.
A könyvvizsgálók személyére vonatkozó szigorú felelősségi és összeférhetetlenségi szabályok garantálják, hogy a könyvvizsgálók függetlenek legyenek a társaságtól, s ne lehessen őket befolyásolni. A könyvvizsgáló függetlensége – annak ellenére, hogy a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja, és a társaság ügyvezetése köt vele megbízási szerződést – biztosítékot jelent a társaság hitelezői, a társasággal kapcsolatban álló személyek számára, hogy a társaság pénzügyi-számviteli szempontból törvényesen működik.
Kötelező könyvvizsgálat
A könyvvizsgáló kötelező választásának esetei főként garanciális jellegűek, amelyek a forgalom biztonságát és a hitelezők érdekeinek védelmét a számviteli előírásokat ismerő és alkalmazni tudó szakemberek állandó és kötelező ellenőrzése mellett igyekszenek biztosítani.
Kötelező könyvvizsgálót választani
– minden kettős könyvelést vezető vállalkozásnál, amennyiben az éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladta az ötvenmillió forintot;
– a takarékszövetkezetnél;
– a konszolidálásba bevont vállalkozásnál (az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás);
– az anyavállalatnál az összevont (konszolidált) beszámoló tekintetében;
– a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél;
– annál a vállalkozásnál, amelyik a megbízható és valós összkép kialakítása érdekében eltér a törvény szabályaitól (ha jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettóárbevétel-adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és – ha van – a megelőző [első] üzleti év éves [éves szintre átszámított] nettó árbevételét kell figyelembe venni);
– a kötvényt kibocsátó vállalkozásnál;
– a részvénytársaságnál;
– a korlátolt felelősségű társaságnál, amennyiben a törzstőkéje mértéke az ötvenmillió forintot meghaladja;
– az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságnál; valamint
– a közhasznú társaságnál.
Kötelező eseti könyvvizsgálatA kötelező könyvvizsgáló-választáson kívül is vannak olyan esetek, amikor a cégnek könyvvizsgálót kell igénybe vennie. * Gazdasági társaságok átalakulása * A gazdasági társaságok átalakulásakor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval és – ha a gazdasági társaságnál ilyen működik, a felügyelőbizottsággal is – ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója azonban erre nem jogosult. Emellett a létrejövő gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. * Az egyesüléssel érintett gazdasági társaságok döntése alapján a vagyonmérleg-tervezetek ellenőrzése során azonban valamennyi gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló eljárhat. * Apport a részvénytársaságoknál * Nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatása esetén – részvénytársaság esetében – az alapító okirathoz mellékelni kell a könyvvizsgáló jelentését, amely tartalmazza a nem pénzbeli hozzájárulás leírását és értékelését – ezzel összefüggésben a könyvvizsgáló arra vonatkozó megállapítását, hogy a nem pénzbeli hozzájárulás értéke összhangban van-e az ellenében adandó részvények számával, névértékével -, valamint a könyvvizsgáló által alkalmazott értékelési szempontok ismertetését. * Értékpapír nyilvános forgalomba hozatala * A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója a gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő negyvenöt napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni. Fel kell hívni a befektetők figyelmét arra, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditált beszámolón alapulnak. * Gazdasági kamarák gazdálkodása * Az ellenőrző bizottság köteles a gazdasági kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. * Éves beszámoló ellenőrzése tőketársaságoknál * A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésére a Hpt. szabályai alapján vezetett pénzügyi intézményi könyvvizsgálók névjegyzékében vagy befektetési vállalkozási könyvvizsgálók névjegyzékében nyilvántartásba vett könyvvizsgálót köteles megbízni. |
A könyvvizsgáló személye
Kamarai tagság
Könyvvizsgálót – akár kötelező a választása, akár az a társaság szabad elhatározásától függ – csak a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő könyvvizsgálók közül lehet választani. A nyilvántartásban pedig a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagjai, illetve a kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaságok szerepelhetnek.
Büntetlen előélet, könyvvizsgálói oklevél
Lényeges, hogy kamarai tagok csak büntetlen előéletű és okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező személyek lehetnek.
A személyi felelős kijelölése
A társasági törvény szerint, ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, ki kell jelölni azt a munkavállalóját is, aki a könyvvizsgálatért személy szerint felelős.
Összeférhetetlenség
A könyvvizsgálókra előírt feltételek fennállása esetén sem lehet azonban gazdasági társaságnál könyvvizsgáló
– a társaság alapítója, tagja, részvényese,
– vezető tisztségviselője,
– felügyelőbizottsági tagja,
– az előzőekben felsoroltak közeli hozzátartozója, továbbá
– társaság munkavállalója, a munkaviszony megszűnésétől számított három évig.
Gazdálkodó szervezet könyvvizsgáló
Amennyiben a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, akkor ezeket a szabályokat a társaság minden tagjára, vezető tisztségviselőjére, vezető állású munkavállalójára egyaránt alkalmazni kell.
Tevékenységi tilalom
A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság számára semmilyen más munkát nem végezhet.
A megbízatás időtartama, újraválasztás
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó társaságoknál a könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre lehet választani – illetve a létesítő okiratban kijelölni. A törvény azt azonban nem tiltja, hogy ugyanazt a személyt vagy gazdálkodó szervezetet a határozott idő letelte után újraválasszák.
Szerződéskötés a könyvvizsgálóval
A könyvvizsgálóval a megválasztását (kijelölését) követően – mint arra a korábbiakban már utaltunk – a gazdasági társaság ügyvezetése köt megbízási szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.
A könyvvizsgálói képesítés megszerzésének feltételeiAz okleveles képesítés feltétele * pénzügyi, számviteli felsőoktatási intézmény diplomája, * mérlegképes könyvelői képesítés, * okleveles könyvizsgálói vizsga letétele, * legalább hároméves szakmai gyakorlat. * A kamara által kibocsátott könyvvizsgálói engedéllyel rendelkezők névsorát tartalmazó névjegyzéket a Pénzügyi Közlönyben évente közzéteszik. |
A könyvvizsgáló feladatai
A társasági törvény szerint a könyvvizsgáló elsődleges feladata
– a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegének, eredménykimutatásának és kiegészítő mellékletének valódiságát és jogszerűségét ellenőrizni, emellett
– a könyvvizsgáló a gazdasági társaság legfőbb szerve elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak;
– annak ellenőrzése, hogy a vizsgált társaság betartja-e a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásait;
– elemzések készítése a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, valamint
– a társaság adózásának ellenőrzése (nem részletes adóellenőrzés, csak az adózás, az adózási szabályok betartásának az általános könyvvizsgálati módszerekkel való vizsgálata).
A fentiekben meghatározott feladatok között különösen fontos a számviteli törvény szerinti beszámoló ellenőrzése, és arról a társaság legfőbb szerve előtt a könyvvizsgálói vélemény ismertetése. A könyvvizsgáló a beszámolót záradékkal látja el.
A beszámoló előterjesztése
A beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal vagy az írásos elutasítással kell a társaság (vállalkozás) legfőbb szerve elé (taggyűlés, közgyűlés) terjeszteni.
A könyvvizsgálói vélemény kötelező meghallgatása
A beszámolóról készített könyvvizsgálói jelentést a társaságnak nem kötelező elfogadnia, de a jelentés meghallgatása nélkül a társaság döntéshozó szerve érvényes határozatot nem hozhat. A jelentést a társaság legfőbb szervének ülésén természetesen az azt készítő könyvvizsgáló ismerteti. Ennek megtörténtét az ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A fentieknek azért nagy a jelentőségük, mert a könyvvizsgáló véleményének kötelező meghallgatását követően tett intézkedésekért való felelősségnél ugyanis a döntéshozók már nem hivatkozhatnak a véleményben szereplő megállapítások, tények, valamint figyelemfelhívások ismeretének hiányára.
Újabb könyvvizsgálói záradék
A gyakorlatban előfordulhat, hogy a társaság legfőbb szerve ülésén olyan döntést hoz, amely nagymértékben megváltoztatja a mérleget (például osztalék fizetéséről hoznak határozatot). Ilyenkor a könyvvizsgálónak újabb záradékot kell készítenie.
Letétbe helyezés
A legfőbb szerv által elfogadott beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal együtt letétbe kell helyezni a vállalkozás székhelye szerinti cégbíróságnál. A letétbe helyezett beszámoló adatai nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, másolatot készíthet róluk. A letétbe helyezéssel egyidejűleg a beszámoló egy példányát közzététel céljából az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatához is meg kell küldeni. E kötelezettségek határideje a társaságok jelentős részénél a tárgyévet követő május 30. A közzététel díja 3000 forint, amelyet az Igazságügyi Minisztérium által rendszeresített csekken lehet befizetni, avagy a minisztérium bankszámlaszámára átutalni.
Könyvvizsgálói jogosítványok, kötelezettségek
A könyvvizsgálót feladatai ellátásához rendkívül széles körű tájékozódási, iratbetekintési és felvilágosításkérési jogosítványokkal ruházza fel a társasági törvény.
Betekintési, tájékozódási jogok
Az említett felhatalmazás alapján a könyvvizsgáló
– betekinthet a gazdasági társaság könyveibe,
– a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, illetőleg
– a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
A részvétel joga
A könyvvizsgáló mindezek mellett részt vehet – mégpedig tanácskozási joggal – az ügyvezető szerv és a felügyelőbizottság ülésein is, amennyiben arra meghívják, illetve ha részvételét a könyvvizsgáló kéri. Erre irányuló kérelmét csak különösen indokolt esetben lehet visszautasítani. Vita esetén a visszautasítás indokairól a társaság legfőbb szerve dönt – a könyvvizsgáló kérelmére.
Kötelező jelenlét a társaság legfőbb szervének ülésén
A könyvvizsgálónak a társaság működésével kapcsolatos széles körű ellenőrzési feladataihoz az a kötelezettség is járul, miszerint köteles részt venni a társaság legfőbb szervének ülésén.
Tájékoztatási kötelezettség
A könyvvizsgáló az általa tapasztalt hiányosságokról köteles a társaság megfelelő szervét tájékoztatni, szükség esetén a társaság legfőbb szervének az összehívását kezdeményezni az arra jogosultnál.
Jelentős vagyonvesztés
Különösen érvényes ez a társaság vagyonának jelentős csökkenése, illetve a társaság jelentős vagyonvesztésének veszélye esetén. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg, s a könyvvizsgáló mérlegelésére bízza, hogy mit tekint jelentős vagyonvesztésnek.
Eljárás a társaság érdekeivel ellentétes tevékenység, mulasztások esetén
A könyvvizsgáló a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok mulasztásakor vagy a társaság szempontjából nem megfelelő tevékenykedésekor – felelősségük megállapítására – köteles kezdeményezni a társaság legfőbb szerve ülésének összehívását.
A cégbíróság megkeresése
Ha a könyvvizsgáló kezdeményezése ellenére a legfőbb szervet nem hívják össze, illetve a társaság törvényes működése érdekében az ülésen nem hozzák meg a szükséges döntéseket, a könyvvizsgáló emiatt az illetékes cégbírósághoz fordulhat.
Titoktartási kötelezettség
A könyvvizsgáló köteles üzleti titokként kezelni a társaságról a feladatai elvégzése közben tudomására jutott információkat.
Kamarai etikai eljárás a könyvvizsgálóval szembenA kamara etikai eljárást indít azzal a könyvvizsgálóval szemben, aki * etikátlan magatartást tanúsít, * megszegi a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettségét, valamint * gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy esetleg szándékosan nem az irányadó jogszabályok szerint végzi a tevékenységét. * Az etikai eljárás eredményétől függően a tag kizárható a kamarából, ami egyben a könyvvizsgálói tevékenység megszűnését vonja maga után. |
A könyvvizsgáló felelőssége
Ha a könyvvizsgáló a társasággal kötött megbízási szerződést megszegi, a Polgári Törvénykönyv szerződéses felelősségre vonatkozó szabályainak megfelelően felelősségre vonható. A könyvvizsgálóval szemben közvetlenül is felléphetnek a károsult hitelezők, mégpedig a Polgári Törvénykönyv kártérítési felelősségi szabályai szerint.
Amennyiben pedig a könyvvizsgáló a könyvvizsgálat szakmai etikai szabályit sérti meg, akkor ellene a Magyar Könyvvizsgálói Kamara indít eljárást.
A könyvvizsgálói megbízatás megszűnése
A könyvvizsgálói megbízatás megszűnik
– visszahívással,
– a könyvvizsgáló felmondásával,
– a könyvvizsgálóval kötött szerződésben meghatározott időtartam lejártával, illetve
– törvényben szabályozott kizáró ok beálltával.
A könyvvizsgálói tisztség megszűnhet a társaság legfőbb döntéshozó szervének a könyvvizsgáló visszahívásáról hozott döntése alapján, ami az ügyvezetés számára azt jelenti, hogy fel kell mondani a könyvvizsgálóval kötött polgári jogi szerződést.
Ha a könyvvizsgáló mondja fel a megbízást, a felmondás feltételeire egyrészt a Polgári Törvénykönyv általános, valamint az adott jogviszonyra (megbízásra) vonatkozó különös szabályok érvényesek, másrészt a könyvvizsgálóval kötött szerződés erre az esetre vonatkozó rendelkezései az irányadók.
Megszűnik végül a könyvvizsgálói tisztség a határozott idejű megbízás vagy más szerződéses jogviszony idejének lejártával, amennyiben azt nem hosszabbítják meg, illetve akkor is, ha a könyvvizsgálóval szemben olyan kizáró ok merül fel, amely a törvény erejénél fogva kizárja, illetve megszünteti a könyvvizsgálói tisztséget.
A könyvvizsgálói záradékA könyvvizsgálói záradék lehet * hitelesítő záradék, amennyiben a beszámoló a gazdálkodó helyzetéről hiteles és megbízható képet nyújt, és a könyvvizsgáló a beszámolóban foglaltakkal egyetért; * korlátozott záradék, ha az éves beszámoló részben nem felel meg a törvényi előírásoknak (A korlátozás okait azonban részletesen indokolni kell.); * elutasító záradék, ha az nagymértékben nem felel meg a törvényi előírásoknak, vagy nem nyújt hiteles és valós képet a vállalkozó helyzetéről. * Amennyiben a könyvvizsgáló nem tudott elegendő és megfelelő információt beszerezni, akkor nem ad záradékot. A záradékolás elutasítását, az elutasítás részletes okaival együtt, csatolni kell a beszámolóhoz. |