A Munka Törvénykönyve (Mt.) a magyar uniós csatlakozással kiegészül az úgynevezett európai üzemi tanácsra vonatkozó szabályozással, amely uniós keretek közé emeli a munkavállalók érdekképviseletét. A közösségi méretekben működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak határokon átnyúló tájékoztatásához és a velük való konzultáció jogának erősítése céljából – megállapodással – európai üzemi tanácsot kell majd létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatására a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. A munkavállalók határokon átnyúló tájékoztatása és a velük való konzultáció szabályai kiterjednek a közösségi méretekben működő vállalkozásnak, illetőleg vállalkozáscsoportnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban működő valamennyi üzemére, illetőleg valamennyi vállalkozására, kivéve ha a felek eltérően rendelkeznek.
Az európai üzemi tanácsra, illetve a konzultációs eljárásra vonatkozó szabályok nem érintik az Mt.-nek a csoportos létszámcsökkentésre, valamint a munkajogi jogutódlásra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá a munkavállalók részvételi jogait.
Közösségi méretekben működő vállalkozás
Közösségi méretekben működő vállalkozás a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és ezekből legalább két tagállamban egyenként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat.
Vállalkozáscsoport
Közösségi méretekben működő vállalkozáscsoport az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokban legalább ezer munkavállalója van, különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik – egy tagállamban – legalább százötven munkavállalót, és a másik – egy másik tagállamban – legalább százötven munkavállalót foglalkoztat. Vállalkozáscsoport az ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások együttese.
A magyar jog alkalmazása
A magyar jogot akkor kell alkalmazni, ha
– a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye – vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás (A gazdasági társaságokról szóló törvénynek – Gt. – a befolyásszerzésre vonatkozó fejezetében meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak tekintendő, vagyis az, amely az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik [jelentős befolyás], az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik [többségi irányítást biztosító befolyás], az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével rendelkezik [közvetlen irányítást biztosító befolyás].) székhelye – belföldön, vagy
– a központi vezetés nem tagállamban van, de a tagállamok területén működő üzemeknek a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található, vagy
– a közösségi méretekben működő vállalkozás székhelye – vagy vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye – nem tagállamban található, de a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport belföldön kereskedelmi képviselettel rendelkezik a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvénynek megfelelően, vagy
– a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport székhelye nem tagállamban található, és nem jelölt ki egy tagállamban sem képviselőt, de a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzeme, illetve vállalkozása belföldön található.
(A belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámára és a belföldi munkavállalói képviselők megválasztására akkor is a magyar jog vonatkozik, ha a központi vezetés nem belföldön található.)
Központi vezetés
Központi vezetésen a közösségi méretekben működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás központi vezetését kell érteni.
Ellenőrző vállalkozás
Ellenőrző vállalkozás az a vállalkozás, amely a tulajdona, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységét szabályozó más rendelkezés alapján meghatározó befolyást tud gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás).
Meghatározó befolyás
A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet – az ellenkező bizonyításig – vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás közvetlenül vagy közvetve a másik vállalkozás
– igazgatási, irányító vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult, vagy
– üzletrészeihez tartozó szavazatok többségével rendelkezik, vagy
– jegyzett tőkéjének többségével bír.
Különleges tárgyaló testület
A közösségi méretekben működő vállalkozás (vállalkozáscsoportnál az ellenőrző vállalkozás) központi vezetése önként tárgyalást kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozása vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása céljából. Ilyen tárgyalást kell kezdeményeznie akkor is, ha ezt legalább két tagállamban lévő, legalább két üzem vagy vállalkozás legalább száz munkavállalója, illetve ezek képviselői írásban indítványozták.
A tárgyalások végett különleges tárgyaló testületet kell létrehozni, amelynek feladata, hogy a központi vezetéssel írásbeli megállapodást kössön az európai üzemi tanács létesítéséről, feladatköréről, összetételéről, jogosítványairól és megbízatásának idejéről, vagy a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról.
(A különleges tárgyaló testület, az európai üzemi tanács létrehozására, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja majd meg.)