Devizapiaci ármozgások

Amióta a forint a ą 15 százalékos intervenciós sávon belül ugyan, de szabadon mozoghat a devizákkal szemben, a tapasztalatok szerint egy-egy nem várt esemény három-négy havonta menetrendszerűen felkavarja az "állóvizet". Az addig alig-alig mozgó forintárfolyam hirtelen szélsőséges mozgásokat végez. A januári devizapiaci események e változások sorába illeszkedtek, még ha a korábbiaknál erőteljesebb hatásokkal is. A forint az intervenciós sáv aljáról 255 EUR/HUF árfolyamig gyengült, majd fokozatosan három-négy nap alatt konszolidálódott a 243-247-es árfolyam.

Annak ellenére, hogy az ország apraja-nagyja már véleményt nyilvánított a forint mozgásáról és a helyes árfolyamszintről, az árfolyamot tekintve nem történt semmi rendkívüli az elmúlt egy hónapban. Ha minősíteni kellene, akkor a kedvező események túlsúlyban voltak a kedvezőtlenekhez képest. A Magyar Nemzeti Bank sikeresen visszaverte a forint ellen irányuló külföldi spekulációt. A magyar exportőrök a gyengülési időszakban még kedvező árfolyamon képesek voltak lefedezni jövőbeli devizabevételeiket. Az EUR/HUF árfolyama ma is ugyanott van (243-245), ahol 2002-ben egész évben. A közeljövőben nem várható hosszabb ideig tartó és nagyarányú árfolyamváltozás.

A forintkamatok drasztikusan csökkentek, miután januárban a Magyar Nemzeti Bank 200 bázisponttal mérsékelte a forint irányadó kamatait. A 200 bázispontos csökkenésnél azonban sokkal jelentősebb volt, hogy az MNB megszüntette azt a lehetőséget, hogy a kereskedelmi bankok a forintfölöslegeiket aránylag kedvező kamatszint mellett ki tudják helyezni az MNB-hez.

A részvényindexek az elmúlt egy hónap során több mint tíz százalékkal zuhantak a világ tőzsdéin. A visszaesés mögött a gazdaság stagnálása és az esetleges háború áll. Az időszakon belül a részvényárfolyamok hullámzó árváltozásokat produkáltak, a hónap közepére azonban egyértelművé vált a negatív trend. A bizonytalanság tovább rontja a tőzsdék indexérték-javítási esélyeit. Az általános besszhangulat mellett természetesen néhány multinacionális vállalat – ez idő tájt esedékes – beszámolójának vártnál rosszabb számai is befolyásolják a börzék teljesítményét. Egyszerűen nincs befektetői hangulat a tőzsdéken, mindenki kivár, vagy eladja a részvényeit.

A kamatok nem "zuhannak tovább", mert már nincs hova. Várakozás és stagnálás jellemzi a pénz- és tőkepiacokat is.

A nyersolaj ára a háborús készülődés és a vele járó kiszámíthatatlanság miatt tovább emelkedik. A bizonytalanságot csak tetézi, hogy a szövetségesek sem egyformán gondolkodnak a közel-keleti konfliktusról. Nem két ország viszályáról van szó ugyanis, hanem két világrend feszülhet egymásnak. Az olaj, s egyéb nyersanyagok ára pedig csak részben függ az időjárástól, az áralakulásba időnként markánsan beleszól a politika.

Az elmúlt egy hónap során az EUR/USD árfolyama 1,095-ig emelkedett, majd 1,065-ig konszolidálódott. Az euró már mint az USD társa és versenytársa működik.

A devizapiacokon egyelőre nem érezteti a hatását a háború veszélye, s valószínűleg nem is lesz akkora hatása, mint a tőzsdékre és az árupiacokra. Sokkal érdekesebb az eurót illetően az Európai Unió jövője. Nagy-Britannia nem akarja a közös pénzt. Még tíz ország kormánya csatlakozni kíván az EU-hoz és a valutaunióhoz. A németek és a franciák egyre markánsabban külön utakon járnak. Mindezeket figyelembe véve az euró a látszat ellenére nem áll biztos és megingathatatlan alapokon.