Mérnöki megfontolástól a megafúzióig: a Hewlett-Packard Company
Egy garázsból indult a HP, a nagy amerikai legendák egyike. William Hewlett és David Packard 1938-ban 500 dollárral és pár használt eszközzel hozza létre közös cégét, melynek ma már közismert nevét a véletlen alakította: lehetett volna PH is, ha a feldobott pénzdarab a másik oldalára esik.
Oszcillátor a műemlék épületben
Meglehet, csak a kezdeteket színesítő történet, hogy a társaság első "közgyűlése" eredménytelenül zárult, mert a később inkább az innováció terén jeleskedő Hewlett, s az idővel a vállalat irányítására szakosodó Packard mindössze abban tudott megállapodni, hogy bármibe fogjanak, annak kifizetődőnek kell lennie. A két elektromérnök végül audiooszcillátort konstruál. Ekkor még nem sejthetik, hogy a műhelyül szolgáló garázst a Hewlett-Packard Company 50. évfordulóján Kalifornia állam műemlékké nyilvánítja.
A készülék főként a hangmérnökök munkáját könnyíti meg. Hasznosításának kedvez a filmgyártás felfutása: megrendelői között ott a Walt Disney Stúdió, amely a Fantasia című film különleges hanghatásaihoz nyolcat rendel a továbbfejlesztett változatból. Tán az első ötlet sikere dönti el, hogy a HP a számítástechnika fellendülésével is hosszan hű marad a műszeriparhoz. A termék száma egyébként marketingfogás: azért kétszázas, nehogy készítői nyeretlen kezdőnek tűnjenek a szakmában. A sors fintora, hogy a HP 01-es jelzést majd épp a cég kevés sikertelen termékének egyike, a csuklóra csatolható kalkulátor kapja.
A vállalkozás első esztendejében Hewlett és Packard induló tőkéjük több mint tízszeresét, 5369 dollárt könyvelhetnek el árbevételként.
Vezetői séta nyitott ajtókon át
Az elektronikus műszerek keresletének nagy lendületet adnak a második világháború kitöréséhez kapcsolódó haditechnikai igények. A HP kormánymegrendeléseket kap, tulajdonosai pedig új szakmát tanulnak: cégük vezetését. Hewlett és Packard – egyébként munkásságukat végigkísérő – alapállása a bizalom. Hiszik: aki dolgozik, jól is akarja végezni feladatát. A HP építésében kezdettől döntő a sikerorientáció: az egyértelművé tett célok teljesítésében az alkalmazottak teljes önállóságot élveznek. A módszer idővel a célvezérelt vállalatirányítás nevet kapja.
A hatékony belső információáramlást open door-rendszer szolgálja, amit olyan komolyan vesznek, hogy le is szerelik az ajtókat. Platón athéni iskolájának peripatetikus technikáját idézi Packard "sétáló menedzsment" koncepciója: figyelmes hallgató, aki súlyt helyez munkatársai ötleteinek és véleményének megismerésére. Több kommunikációs stílusnál az is, hogy a HP gárdája máig keresztnéven szólítja egymást.
Tartalék tervként élelmiszerbolt
1940-ben búcsút mondanak a garázsnak, de hűségesek Palo Altóhoz, ami máig a HP központja. Elhatározzák, hogy munkatársaikat is érdekeltté teszik a HP sikerében: az éves árbevétel 34 ezer dollár, az első karácsonyi bónusz 5 dollárt ér. Ebből fejlődik ki a hatvanas évekre a vállalat egészére kiterjesztett munkavállalói részvényprogram – a világszerte bevett módszert a HP alkalmazza elsőként. Ugyancsak 1940-ben adakozik először a cég, ekkor 5 dollárt kap Palo Alto jótékonysági egyesülete. A közösségi szerepvállalás végigkíséri a HP történetét: David és Lucille Packard alapítványa 1964-ben, William és Flora Hewletté 1968-ban jön létre, 1973-ban pedig a Hewlett-Packard Company alapítványát szervezik meg.
1942-ben alapozzák a HP első saját telephelyét, a máig használatban lévő Redwood Buildinget. A pragmatikus mérnökemberek elővigyázatosan úgy alakítják ki, hogy a műszeripari kereslet csökkenése esetén kis ráfordítással élelmiszerboltként működhessen. Az óvatosság fölösleges, hiszen a cég 1942-ben 8 alkalmazottal több mint 500 ezer dollárt forgalmaz, ami egy évre rá megduplázódik.
A modern nagyvállalat szerkezeti alapjait az ötvenes években rakják le. Bár érezhető a HP-t is szárnyára kapó új technológiai megoldások lendülete, a cég megfontoltan fejlődik: irányával együtt a növekedés optimális mértékét is megtervezik.
Osztódással szaporodó birodalom
1958-ban a növekvő vállalkozás új szervezeti keretet kíván. A megoldás a ma már számos vállalatnál bevett profitcenterek előfutárának tekinthető divíziós rendszer. Ennek keretében a termékcsoportokat önállóan elszámoló részlegekbe szervezik, az 1500 fősnél nagyobbakat pedig automatikusan kettébontják, így jobban érvényesül az autonómia – s vele a kreativitás. Ez lesz az alapja annak az 1968-as decentralizációnak is, amivel a HP igazgatósága a cég egyes csoportjainak igazgatóihoz delegálja a döntéshozatalt.
A kezdetben célszerű "osztódás" nem merevedik dogmává. Amikor 1984-ben a koncentráció látszik célszerűbbnek, a cég csoportjait négy szektorba fogják össze. Ekkor a HP termékskálája már olyan széles, hogy az összes számítástechnikai érdekeltség egyetlen szektorba kerül.
1994-ben viszont decentralizáción a sor: az elsők között vezetik be a távmunkát. A hatás mindkét oldalon pozitív, tekintettel arra, hogy a munkatársaknak kevesebbet kell utazniuk, a cég pedig az irodák területének zsugorodásával takarékoskodik. A kapcsolat alapja a földrészeket összekötő, saját fejlesztésű intranetrendszer.
A személyi számítógép értelmi szerzője
A racionális szervezés mellett Hewlett és Packard birodalmának fő erőssége az innováció. Stratégiai terméknek bizonyul az 1951-es nagy sebességű frekvenciaszámláló, amely feltörekvő rádióadók sokaságának nyújt segítséget adásuk hullámhosszának stabilizálásában. A berendezés az évek során sok milliárd dolláros forgalmat hozott.
Bár a fejlesztések zöme az ötvenes-hatvanas években főként a műszeripar igényei mentén haladt, a HP korán ráérez a számítástechnikában rejlő lehetőségre.
Ki használta elsőként korunk kulcsszavát, a személyi számítógép kifejezést? Az Oxford English Dictionary szerint 1976-ban a Byte szaklap ír először personal computerről. Ugyanakkor Fred Shapiro, a Yale egyetem könyvtárosa 117 folyóirat évfolyamainak ötmillió oldalát áttanulmányozva kimutatja, hogy a kifejezést már 1968-ban leírták. A Science október 4-i számában a HP hirdeti 9100A típusjelű termékét, ily módon: "Az új személyi számítógép mindig kéznél van, gyors, kényelmes, használatával kiküszöbölhető a nagy számítógépre való várakozás." A 4900 dollárért kínált, integrált áramkört és lemezegységet még nem tartalmazó, 20 kilós, mágneskártyás "személyi számítógép" (voltaképp elektronikus asztali számológép) még távol állt a modern PC fogalmától. Az új funkciót előrevetítő vízió értelmi szerzősége azonban a HP-t illeti.
Nyertes zsebszámoló, bukott karóra
1966-tól a fejlesztések az új HP Laboratories-ban zajlanak. Itt születik a cég első digitális komputere. A 2116B a HP legterjedelmesebb, már integrált áramkört is alkalmazó számítástechnikai berendezése. A cél a légkondicionált termekben féltő gonddal kényeztetett óriásmasinák strapabíróbbá tétele volt. Ez sikerült is: a gép első példánya tíz éven át szolgált egy óceánkutató hajó fedélzetén esőben, szélben, sós tengeri párában.
1972-ben jelenik meg a világ legkisebb kézikalkulátora, a HP 35. A zsebszámológép néven ismertté vált ötlet felkerül a Fortune magazin "20 termék, amely megváltoztatta a világot" című válogatólistájára.
A miniatürizálási verseny ihleti a karóra formájú tudományos számológép kifejlesztését. Amilyen gyorsan kihullik a termékpalettáról a nehézkesen kezelhető HP-01, olyan keresett ma: gyűjtők vadásszák, az eredeti ár sokszorosáért.
A műszergyártástól mindinkább a számítástechnika felé forduló HP a nyolcvanas években az IT-piac meghatározó szereplőjévé válik. Pontosabbá téve a méréseket, a számítástechnikai fejlesztés eredménye beépül a tudományos műszerekbe is.
A két profil párhuzamos kezelése megterheli az 1999-ben 84 ezer munkatárssal 42 milliárd dolláros forgalmat elérő HP-t, ami miatt a műszergyártást az Agilent Technologies-ba helyezik ki.
Dpi, avagy harc a pontokért
1984 a nyomtatók korának nyitánya. A HP készülékei csöndesebbek, gyorsabbak, s mind nagyobb felbontásúak. A tömegfelhasználásra tervezett 1984-es ThinkJet 96 dpi-jétől csak egy lépés az ugyanabban az évben piacra kerülő 300 dpi-s LaserJet. Ez lesz a világ legelterjedtebb asztali lézernyomtatója, egyben a HP máig legsikeresebb terméke. Az 1991-es első palmtopot 1993-ban követi az alig másfél kilós Omibook. Ugyanabban az évben talál gazdára a tízmilliomodik (!) LaserJet printer.
1994-es fejlesztés a nagy fényerejű LED, amely az autóiparral és a kijelzőtáblákkal bővíti a fénykibocsátó diódák piacát. A nyomtató-, fax- és fénymásoló funkciókat egyesítő, helytakarékos OfficeJettel a HP beköltözik az otthonokba: a lakossági felhasználók internetes igényeinek kielégítése ma kiemelt program.
A mi embereink
A HP 1957 novemberében alakult részvénytársasággá, amelyet a hatvanas évek elejétől a New York-i tőzsde már a vezető cégek sorában jegyzett. A kibocsátási ár 16 dollár, s a tulajdonosok a hat hónapnál régebben a HP-nél dolgozókat is részesedéshez juttatják, az igazgatóság első ülésén pedig írásba foglalják a diverzifikálódó vezetés számára irányadónak szánt alapelveket. Első a profit, második a felhasználó, de külön fejezetet szentelnek az alkalmazottakat – our people – illető kötelezettségvállalásnak is. A HP-nél következetesen tisztelettel és megbecsüléssel kezelt gárda munkahelyeinek megőrzéséért 2002-ben az egyik alapító fia száll majd harcba – egy más kor más szempontjai mellett szükségképp sikertelenül.
Elvei megfogalmazásakor Hewlett és Packard nyilvánvalóvá teszi, hogy szervesen fejlődő cégüknél nem látnák szívesen a felülről lefelé áramló utasításokban testet öltő, sok vállalatnál egyedül célravezetőnek tartott kézivezérléses módszert. "Ha mindenki számára világossá és elfogadhatóvá tudjuk tenni a törekvéseket, a döntéshozók felszabadultan, önállóan, mégis azonos irányba viszik előre a céget" – összegzi Packard az ISO-rendszerek előtti korszakban még furcsa filozófiát.
A két alapítónak egyébként szerencsére bőven van ideje arra, hogy személyes példaadással tudatosítsák elveiket. A legfelső szint első új embere John Young, a HP veterán munkatársa, aki 1978-ban lép a vezérigazgatóságból visszavonuló Hewlett helyére. Őt 1992-ben szintén régi belső ember, Lew Platt váltja. Amikor 1999 júliusában nyugdíjba megy, Carly Fiorina lesz a HP elnök-vezérigazgatója.
A "külsős" megjelenése nagy, s a HP hamarost napirendre kerülő távlati stratégiájával kapcsolatban konfliktusokhoz is vezető változás az addig minden fontos döntésben az alapítók által képviselt, mérnöki racionalitásra és a protestáns Amerika moráljára alapított értékrend szerint működő HP irányításában.
Túl minden határon
A gondosan kimunkált HP-szellemiség hátterében korántsem csak érzelmi és erkölcsi motívumok húzódnak. Részvénytársasággá válását követően a cég a földrajzi határok mellett saját határainak átlépését tervezi. 1958-ban hajtják végre az első felvásárlást: az F. L. Moseley Company a későbbi printerfejlesztések alapjául szolgáló plotterek előállításával szélesíti a profilt. 1961 az orvosi műszerek piacán új terepet nyitó Sanborn Company, 1965 pedig az analitikai műszerek területén terjeszkedést biztosító F&M Scientific akvizíciójának éve.
A HP érdeklődése az ötvenes évek végén az új lehetőségekkel kecsegtető Közös Piac Európája felé fordul. 1959-ben Genfben kereskedelmi irodát, Németországban üzemet alapítanak. Tíz évvel később a böblingeni gyár kísérleti tereppé válik: a blokkolóórák leszerelésével itt vezetik be először az 1973-tól az amerikai egységekben is általánossá váló rugalmas munkaidőt. "Az egyéni időgazdálkodással kifejezhetjük az emberek iránti bizalmunkat és tiszteletben tarthatjuk mások személyes szükségleteit" – teszi világossá a HP a döntés hátterét.
Európa meghódításának részeként az addig Palo Altóba koncentrált kutatás és fejlesztés egy része is átkel az Atlanti-óceánon, és 1984-től Nagy-Britanniában, Bristolban működik HP-labor. A vén kontinens hálás piac, hiszen a HP jelenleg mintegy nyolcmillió, részben ideát (főként Franciaországban és Csehországban) gyártott számítógépet értékesít Európában. Újabban a tatabányai Sanmina-SCI is beszállt a HP személyi számítógépeinek gyártásába.
Szintén jó időben felfedezett célpont a Távol-Kelet. A tokiói Yokogawa Electric Worksszel 1963-ban alapítanak közös vállalatot. Bár a HP az első amerikai elektronikai cég, amely meghívót kap a világ legnagyobb piacától, a hosszas tárgyalás, s az 1980-ban megnyitott, ám forgalmazásra csak korlátozottan jogosult pekingi képviselet után az érdemi kínai megjelenésre, a China Hewlett-Packard vegyesvállalat létrehozására 1985-ig várni kell.
A HP gyakorlatilag a világ minden piacán jelen van, Magyarországon több mint húsz éve. Az 1987-ben nyitott budapesti képviselet 1992-től százszázalékos HP-tulajdon, az amerikai anyavállalat évente egymilliárd dollár értékben termeltet Magyarországon, a Sanmina mellett a Philips szombathelyi üzemében – legalábbis a termelés Kínába telepítéséig – monitorok, a Flextronics sárvári gyárában printerek, a zalaegerszegiben mágnesszalagos mentőegységek készülnek. A hírek szerint önálló magyarországi beruházásról is szó lehet.
Megacégek megafúziója
Növekedni mindenáron – az új gazdaság kilencvenes években kiforrt üzleti receptjét az ezredforduló után recesszióközelbe lassult gazdasági folyamatok avatják a túlélés szabályává. Átrendeződik az IT-világ, a fúzió a szektor konszolidációjának előfutára – így kommentálja a sajtó a HP 2001. szeptember 4-ei bejelentését, miszerint 25 milliárd dollár értékű részvénycserés tranzakcióval felvásárolja a Compaq Computert. Az 1982-ben alakult Compaq, amelynek első termékét, egy hordozható PC-t alapítói (a Texas Instruments három kiugrott középvezetője és egy kockázatitőke-befektető) egy önkiszolgáló étterem papír tányéralátétjére vázolják fel, rekordot dönt első üzleti évének 111 millió dolláros forgalmával.
Az akvizíció bejelentése előtti évben árbevétele 42,4 milliárd dollár, 70 ezernél több embert foglalkoztat. Szintén 2000-ben a HP 48,8 milliárdnál és 85 ezer fölötti alkalmazottnál tart. Az egyesülés bejelentésének éve azonban mindkettőjük számára drámai: a Bloomberg elemzői szkeptikusan tekintenek két olyan társaság fúziójára, amely egyetlen év alatt cégértéke több mint 60 százalékát veszíti el. Ám a HP neve alatt létrejövő új társaság várható éves árbevételét így is a világelső IBM-éhez közelire becsülik, s az érintettek változatlanul optimisták: "A következő években mi szabjuk meg a számítástechnika irányát" – szól a HP és a Compaq közös közleménye.
Az IT-szektor titánjai omlanak egymás védelmet ígérő karjaiba: az együtt 160 országban, több mint 150 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégek összesített piaci értéke 66,1 milliárd, vagyona 56,4 milliárd dollár, a közös működéstől már az első évben nyereségnövekedést és 2 milliárdos költségmegtakarítást várnak. Az új HP a szerverek, a PC-k, a kéziszámítógépek, a képalkotók, a nyomtatók és a hálózati eszközök legnagyobb előállítójává válhat.
A brüsszeli Bizottság jóváhagyja a felvásárlást, s kedvezők a piaci előjelek. 2001 végén ismét nyereséges a Compaq, 2002. január végére a várakozás fölé nő a HP profitja. A piac bizalmat szavaz a fúziónak, a döntő szó azonban a részvényeseké. Kiszivárog, hogy az ötletgazda Fiorina személyesen győzködi a tulajdonosokat. "Az idő nekünk dolgozik" – mondja a Financial Timesnak.
Új éra, újraszámolt szavazatok
A HP-részvények 18 százalékát ellenőrző családtagok és alapítványaik ellenzik az egyesülést. Walter Hewlett, az alapító William fia 15 ezer munkahelyet félt – nem alaptalanul, hiszen nemsokára a HP gárdájának 15 százalékát elbocsátják. "Termékpalettánk, értékesítési rendszerünk kész. A célegyenesben vagyunk" – így Fiorina elnök-vezérigazgató.
Szavazás 2002. március végén: a Compaqnál már rég rábólintottak, amikor a HP-nél még folyik a számolás. A "fúziópárt" fél százaléknál csekélyebb többséget szerez, Walter Hewlett nem veszi tudomásul az eredményt. Új voksolást, majd újraszámlálást követel. 2002. május 3-ával azonban véglegessé válik a technológiai szektor történelmi megafúziója. Ki tudja, ma talán ilyen a Hewlett és Packard számára valaha oly fontos fontolva haladás. A Hewlett-Packard Company megérkezett a XXI. századba.
Cherchez la femmeA nagy manőver motorja Carleton S. Fiorina, házon belül, s a HP-hagyományok szellemében Carly. Bár a világ sajtója már kimerítően megválaszolta a who's that girl – ki ez a lány? – kérdését, a HP friss formáját és jövőjét felvázoló üzletasszony s az új gazdaság vastörvényein acélozódott szemlélete éppen olyan elválaszthatatlan a high-tech korszak óriáscégének mai arculatától, mint volt valaha az alapítók mindenben mérték- és tisztelettartó, bizalmi elvű üzleti ethosza. * Meglehet, Fiorina a legjobbkor érkezett: a több mint száz termékcsoportban több tízezerféle cikket forgalmazó nagyvállalat a kilencvenes évek végére veszített lendületéből. A cég történetében először kívülről jött első számú vezető dinamizmusa sokkolta, de fel is rázta a HP-t. Így is kellett lennie, elvégre a történelem és filozófia szakon végzett, majd közgazdasági diplomát szerző, pályáját egy brókercég telefonosaként kezdő Fiorinának a Fortune üzleti magazin már az AT&T-ből önállósított Lucent Technologiesnál megszavazta a "legnagyobb üzleti befolyással rendelkező nő" címet. * Fiorina azonban még többre tör, s viszi magával a HP-t, amely szerinte tíz év alatt az új gazdaság vezető cége lesz. Az akvizícióval újjászervezett HP nevében meghirdette a "nagy durranás" projektet: 2003 első felének végéig több mint 50 új termékkel lépnek a számítástechnika fogyasztói piacára |