Beadványok, keresetlevelek

A beadványokon fel kell tüntetni

– a bíróságot, amelyhez a beadványt intézik, továbbá

– a felek nevét, lakóhelyét és

– a per tárgyát,

– a folyamatban levő ügyekben pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is.

A beadványokat mindig eggyel több példányban kell benyújtani, mint a perben félként (tehát felperesként, alperesként, valamint beavatkozóként) szereplők száma. Amennyiben a beadványhoz melléklet is tartozik, annak csupán egy-egy másolatát kell csatolni a többletpéldányokhoz.

Teljes bizonyító erejű magánokirat

A beadványok alakiságára a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) magánokiratokkal kapcsolatos előírásait kell alkalmazni.

Eszerint a beadvány akkor minősül teljes bizonyító erejű magánokiratnak, ha azt

– a peres fél (beavatkozó) saját kezűleg írta és aláírta, vagy

– a más által (írógéppel, számítógéppel stb.) írt beadványon két tanú – akiknek az iraton a lakóhelyét is feltüntették – aláírásával igazolja, hogy a peres fél az okiratot előttük írta alá, avagy elismerte előttük aláírása valódiságát, vagy

– a fél aláírását vagy kézjegyét bíróság, illetve közjegyző hitelesítette, vagy

– amennyiben a peres fél gazdálkodó szervezet, az általa üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták (Ez társaságok esetében a cégszerű aláírást jelenti, amikor a cég képviseletében eljáró felek a társasági szerződésben, alapító okiratban meghatározott módon, valamint az aláírási címpéldányuknak megdelelő formában írják alá hivatalos irataikat.), vagy

– ha a beadványt ügyvéd (jogtanácsos) készítette, úgy szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik (Amennyiben az eljárásban bármelyik felet ügyvéd képviseli, úgy az ügyvédnek a beadvány minden példányát alá kell írnia.), végül

– ha az elektronikus okirati formában készített beadványt a kiállítója úgynevezett minősített elektronikus aláírással látta el.

Írástudatlan, az okirat nyelvét nem értő peres fél

A teljesség kedvéért utalunk arra, hogy a gyakorlatban előfordulhat, hogy valamelyik peres fél nem tud olvasni, avagy esetleg nem érti azt a nyelvet, amelyen az adott okirat készült. Ilyenkor a magánokirat csak akkor bír teljes bizonyító erővel, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a félnek megmagyarázta.

Jegyzőkönyvbe mondás

Abban az esetben, ha valaki jogi képviselő nélkül jár el, a keresetet, valamint a per megindítását megelőző egyéb kérelmeket bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet a bíróság ilyenkor a szükséges útbaigazítással is ellátja, és azonnal felhívja az esetleges hiányosságok pótlására is. Amennyiben a fél a felhívás ellenére sem pótolja a hiányokat, a keresetet (egyéb) kérelmet a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.

Továbbítás hivatalból

Tekintettel arra az említett fő rendelkezésre, hogy a fél az eljárást kezdeményező kérelmeit (keresetét) bármely bíróságnál jegyzőkönyvbe mondhatja, előfordulhat, hogy ezt olyan bíróságnál teszi meg, amely a per lefolytatására nem rendelkezik illetékességgel. Ilyenkor sincs azonban az ügyfélnek ezzel kapcsolatban többletkötelezettsége, hiszen a jegyzőkönyvet felvevő bíróság hivatalból továbbítja azt az illetékes bíróság részére.

Kérelmek folyamatban lévő perekben

A már folyamatban levő perben pedig a szóbeli kérelmeket – az általános szabály szerint – a perbíróság, illetve a fél lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság előtt lehet jegyzőkönyvbe mondani.

Hiánypótlás

Amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a beadvány

– ellentétes a törvényi rendelkezésekkel, avagy

– azt egyéb okból kell kiegészíteni vagy kijavítani, úgy a hiányos iratot előterjesztő felet rövid határidő tűzésével, valamint a hiányok megjelölése és a beadvány visszaadása mellett hiánypótlásra hívja fel. (Ebben az esetben a felet arra is figyelmeztetni kell, hogy amennyiben a kérelmet ismételten hiányosan adja be, azt a bíróság elutasítja, avagy arról hiányos tartalma szerint dönt.)

Megjegyezzük, hogy az elnök a helyben lakó felet a beadvány hiányainak pótlása végett maga elé is idézheti, bár a gyakorlatban ez nem igazán fordul elő.

Ha a beadványon nem, illetőleg nem teljes összegben rótták le az eljárási illetéket, a bíróság a mulasztó felet felhívja annak lerovására, a hiányzó illeték pótlására, egyben figyelmezteti, hogy annak elmulasztása esetén a bíróság a beadványt elutasítja.

Amennyiben a fél a megadott határidőn belül pótolja a hiányt, beadványát a bíróság úgy tekinti, mintha azt már eredetileg is a jogszabálynak megfelelően adta volna be.

Igazolások a mentességi kérelemhez Ha a fél a bírósági eljárásban költségmentesség vagy illetékfeljegyzési jog engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait, továbbá egyes személyi körülményeit igazolnia kell. Az igazolás céljára a 2/1968. (I. 24.) IM rendelet mellékleteiben szereplő nyomtatványokat kell felhasználni. A nyomtatványt a fél a bíróságnál szerezheti be. A nyomtatványon kiállított nyilatkozatot és igazolásokat az első igazolás kiállításától számított hat hónapon belül lehet felhasználni. Ha a bíróság a félnek a melléklet szerinti nyomtatványon kiállított igazolásokban feltüntetett adatokra vonatkozólag további tájékoztatást vagy kiegészítést tart szükségesnek, felhívja a felet ezek közlésére vagy a megfelelő igazolás benyújtására. A bíróság közvetlenül is bármely szervhez fordulhat a szükséges adatok közlése végett. * Jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelméhez csatolni kell a bankszámlát vezető pénzintézet – 15 napnál nem régebbi – igazolását a bankszámla egyenlegéről. Ha a gazdálkodó szervezet több bankszámlával rendelkezik egy pénzintézetnél, vagy több pénzintézet vezet részére bankszámlát, mindegyik vonatkozásában köteles az igazolást csatolni. A gazdálkodó szervezet képviselője írásban nyilatkozik arról, hogy a gazdálkodó szervezet egyéb bankszámlával nem rendelkezik. A bíróság elrendelheti a gazdálkodó szervezet vagyoni állapotának (ingó, ingatlan vagyon, kintlevőségek, tartozások), továbbá 6 hónapra visszamenőleges bankszámlaegyenlegének igazolását is. * Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban áll, a kérelem beadásának időpontjában elért jövedelmét a munkáltató igazolja. A kérelemhez csatolni kell a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelemre vonatkozó igazolást is. * Ha a kérelmező vagy hozzátartozója önadózó, a kérelem előterjesztését megelőző naptári évben elért adóköteles jövedelmét az illetékes első fokú állami adóhatóság igazolja. * Amennyiben a kérelmező (a hozzátartozó) nyugellátásban részesül, a nyugellátás összegét az ezt feltüntető utolsó postai szelvénnyel kell igazolni. * Ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkanélküli-járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális juttatás összegét munkanélküli kérelmező esetében a lakóhely szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége, egyébként a lakóhely szerinti önkormányzati szerv igazolja. Az igazolást a kérelemhez kell csatolni. * A bíróság a kérelmezőnek (hozzátartozójának) jövedelmi és vagyoni viszonyait adóköteles vagyontárgyai és jövedelemforrásai, évi adóköteles jövedelme, valamint ingatlana figyelembevételével állapítja meg. * Az adóigazolást a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában a helyi önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság), más adók vonatkozásában az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal fővárosi, megyei szerve (állami adóhatóság) állítja ki. Az adóigazolást csak akkor kell kiállítani, ha a kérelmező vagy hozzátartozója a nyilatkozatában kijelentette, hogy ingatlana, adóköteles vagyontárgya vagy jövedelme van, illetőleg adóköteles tevékenységet folytat.

Kézbesítés

Abban az esetben, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bíróság az iratokat – kivéve azt az idézést, amelyben a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre kötelezi – a fél helyett a meghatalmazottnak kézbesítteti. Amennyiben az irat kézbesítésére a címzett halála miatt vagy azért nincs lehetőség, mert a címzett a bejelentett címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre költözött, erről az érdekelt feleket értesíteni kell.

Szabályszerű kézbesítés átvétel hiányában

A bíróság az iratokat rendszerint posta útján kézbesítteti, és azokat a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, illetve az átvételt megtagadta. Erre a rendelkezésre érdemes figyelmet fordítani, mert esetenként mulasztásunk miatt olyan (végrehajtható) kötelezettségeket róhatnak ránk, amelyek következményeinek elhárítására utólag esetleg már nem lesz lehetőségünk.

Keresetlevél (fizetési meghagyás) kézbesítése esetén a fenti, kézbesítési vélelem beálltáról a bíróság az alperest (kötelezettet) értesíti.

Küldemény átvétele a bíróságon

A címzett a neki szóló iratot – a személyazonosságának igazolása mellett – a bírósági irodában is átveheti. Egyébként a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. (Ennek részletes szabályait tavalyi, szeptemberi számunkban ismertettük.)

Keresetlevél

A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben fel kell tüntetni:

– az eljáró bíróságot;

– a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;

– az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;

– azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;

– a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem).

A keresetlevél mellékletei

A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni. Ez utóbbira a keresetlevélben utalni kell.

Meghatalmazás, a képviseleti jog igazolása

Kötelező jogi képviselet esetében a keresetlevélhez csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását, illetve igazolni kell a képviseleti jogot.

Elutasítás

A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [Pp. 125. §-ának (1) bekezdése] elutasítja, ha megállapítható, hogy

– a perre a magyar bíróság joghatósága a törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján kizárt;

– a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a Pp. áttételre vonatkozó rendelkezése a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható;

– a pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie;

– a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt – akár ugyanazon bíróság, akár más bíróság előtt – a per már folyamatban van, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak;

– a félnek nincs perbeli jogképessége;

– a felperes követelése idő előtti, vagy – az elévülés esetét ide nem értve – bírói úton nem érvényesíthető;

– a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, vagy a per csak jogszabályban meghatározott személy ellen indítható, illetve meghatározott személyek perben állása kötelező, s a felperes e személyt (személyeket) – felhívás ellenére – nem vonta perbe;

– külön jogszabály a keresetindításra határidőt állapít meg, ezt a felperes elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja;

– a jogi képviselő által benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a Pp. – korábban ismertetett – rendelkezése szerinti kötelező adatokat, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását, vagy nem fizették meg az eljárási illetéket;

– a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott keresetlevelet a kitűzött határidő alatt nem adta be, vagy újból hiányosan adta be, és emiatt a keresetlevél nem bírálható el.

Ha az ügyben a fél, az ügyész, vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet keresete alapján a per tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, az ezt követően ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt indított újabb keresetet a bíróság fentiek alapján elutasítja, feltéve hogy az ítéletet annak a félnek is kézbesítették, akinek jogát a perben érvényesítették, és az vele szemben is jogerőre emelkedett.

Az elutasítás közlése

A keresetlevelet elutasító végzést kézbesíteni kell a feleknek, és az alperes példányához csatolni kell a keresetlevél másolatát is.

A keresetlevél beadásához fűződő jogi hatályok fenntartása

A keresetlevélnek az előzőekben meghatározott okok miatti elutasítása esetében a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc nap alatt a keresetlevelet szabályszerűen újra benyújtja, vagy követelését egyéb úton szabályszerűen érvényesíti.

Abban az esetben, ha a keresetlevél az alperes részére halála miatt vagy más okból nem volt kézbesíthető, a keresetlevél beadásának jogi hatályai fennmaradnak, ha a felperes a kézbesítés sikertelen megkísérlésére vonatkozó értesítés vételétől számított harminc nap alatt a kézbesítéshez szükséges adatokat bejelenti, vagy hirdetményi idézést kér.

A fentiekben ismertetett határidők elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs.

Költségmentesség Ha a peres fél jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tudja fedezni a perrel felmerült költségeket, úgy megilletik a következő kedvezmények: illetékmentesség; mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése, illetőleg – ha a törvény másként nem rendelkezik – megfizetése alól; mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól (külföldi felperes), valamint igény pártfogó ügyvéd kirendelésére. * Az ügygondnoki díj megfizetésére – a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével – azonban a bíróság a pervesztes felet akkor is kötelezi, ha számára költségmentességet engedélyezett. A költségmentesség, az illetékmentesség, valamint az illetékfeljegyzési jog nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltségek, továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által lerótt illetékek és előlegezett költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét sem. * Amennyiben a felek bármelyike eltartásáról a szülője gondoskodik, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető költségmentességben, ha annak előfeltételei mind őreá, mind pedig szülőjére, illetőleg házastársára nézve fennállnak, azzal, hogy ha a per a fél és szülője, illetőleg házastársa között folyik, azt a szabályt nem lehet alkalmazni. * Nincs lehetőség költségmentesség engedélyezésére, ha a fél perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, továbbá ha a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek tűnik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés érdekében történt. * Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye – fő szabályként – csak a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság fennállása tekintetében ilyenkor az igazságügy-miniszter nyilatkozatát kell figyelembe venni. * A költségmentességet kérelemre a bíróság engedélyezi, és a bíróság határoz az engedélyezett költségmentesség visszavonása tárgyában is. * A költségmentesség, az illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya – főszabályként – a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjed. A költségmentesség vagy az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a feleket azonban nem mentesíti.

A tárgyalás elmulasztása

Az első tárgyalás elmulasztása

A per megszüntetése

Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.

Bírósági meghagyás

Amennyiben az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye.

A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. (Az alperest az elmulasztott első tárgyalás költségében pernyertességétől függetlenül marasztalni kell. Az ellentmondás illetékét a másik félre áthárítani nem lehet. Ha az ellentmondás csak a perköltséget sérelmezi, erről a bíróság tárgyaláson kívül, végzéssel határoz.)

A bírósági meghagyásnak ellentmondással meg nem támadott része jogerőre emelkedik, és az új tárgyalást csak a megtámadott részre vonatkozóan kell kitűzni.

Ha az alperes az ellentmondás alapján kitűzött újabb határnapot is elmulasztja, a bíróság a korábbi meghagyást hatályában fenntartja, és az alperest az újabban felmerült költségekben is marasztalja. Ez ellen a meghagyás ellen sem ellentmondás, sem fellebbezés benyújtására nincs már lehetőség.

Érdemi elbírálás

Az első tárgyalásra megidézett és megjelent tanút vagy szakértőt a bíróság kihallgatja. Ha az ügy eldöntésére így kellő adat áll rendelkezésre, a bíróság az általános szabályok szerint határoz, egyébként pedig a bírósági meghagyás kibocsátása avagy újabb tárgyalás kitűzése felől dönt.

Folytatólagos tárgyalás elmulasztása

Ha a folytatólagos tárgyalást – az ellentmondás folytán kitűzött és az alperes által elmulasztott tárgyalás kivételével – a felek bármelyike mulasztja el, a bíróság a tárgyalást a jelen levő ellenfél, illetőleg a távol levő felperes megelőzőleg előterjesztett kérelmére tartja meg, de lehetősége van új határnap kitűzésére is.

Tárgyalástartás

Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit előkészítő iratban, vagy pedig a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ilyenkor a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki.

Előzetesen közölt kérelmek, tényállítások, indítványok

A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állna.

Keresetváltoztatás

A felperes a keresetét az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig bármikor megváltoztathatja, feltéve hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból ered, mint az eredeti kereset, vagy azzal összefügg. A kereset megváltoztatását írásban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani.

Viszontkereset

Az első fokú ítélet hozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat (természetesen a megfelelő mértékű illeték egyidejű leróvásával), ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

A bíróság érdemi tárgyalás nélkül végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló, hogy a fél azt azért terjesztette elő késedelmesen, hogy a per befejezését hátráltassa.

A helyi bíróság előtt olyan viszontkeresetet, amely a követelés egész összegére tekintettel a megyei bíróság hatáskörébe tartoznék, csak akkor lehet indítani, ha e viszontkeresettel érvényesített követelés beszámításra is alkalmas, és a követelés összegének a felperes kereseti követelését meghaladó részére a helyi bíróságnak hatásköre van.

Vagyonjogi perben a per bírósága a viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes.

Egyezség

A bíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy részét egyezséggel rendezzék. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság azt végzéssel jóváhagyja, ellenkező esetben pedig a jóváhagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.

A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs halasztó hatálya.

Illetékfeljegyzési jog Akit illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyenkor az illetéket a bíróság által arra kötelezett fél fizeti meg. Ha az illeték előzetes megfizetése a félnek jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, mentesíteni lehet az illeték előzetes megfizetése alól, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint a vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25 százalékát meghaladja. * Illetékfeljegyzési jog illeti meg az ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert. * Az a fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él, csak akkor részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében – a költségmentességnél írt rendelkezéshez hasonlóan –, ha ennek feltételei mind a félre, mind a vele együtt élő személyre nézve fennállnak. * Külföldi részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a magyar állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügy-miniszter nyilatkozata irányadó. * Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel, és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. * A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg például * a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; * a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; * a bűncselekményből – ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt –, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén; * a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; * a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; * a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; * a találmány és a használati minta feltalálója, az újító, az ipari minta, a topográfia szerzője, valamint a közreműködő által a találmánnyal, a használati mintával, az újítással, az ipari mintával, a topográfiával, a know-how-val, illetve a közreműködői díjjal kapcsolatban indított polgári peres és nemperes (végrehajtási) eljárásban