Mérsékelt derűlátás
A múlt év nem mondható a legsikeresebbnek a vállalkozások és a bankok történetében. Bár a gazdasági növekedés üteme jobban alakult a vártnál, a 2000-2001-es kiemelkedő eredményeket a külső kereslet visszaesése miatt nem lehetett megismételni. A magyarországi GDP növekedése igen jónak tekinthető európai viszonylatban, azonban valamennyi reálgazdasági mutatónál az előző évi növekedési ütemekhez viszonyítva mérséklődés tapasztalható. A makroszintű hatékonyság várhatóan még kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen a 2001-esnél lassúbb termelés- és exportnövekedés mellett a foglalkoztatottak kismértékű létszámbővülése és az igen gyors béremelkedés a hatékonysági mutatókat erőteljesen rontotta; az ipar esetében az erősödő árfolyam tovább erodálta, így az ágazat sok vállalkozása kritikus helyzetbe került. Jól jelzi ezt az ipari vállalkozások bizalmi indexe, amely a mélypont közelében stagnál.
Természetesen voltak igencsak gyors növekedést felmutató területek, mint például az építőipar, amely főképp a lakásépítésnek és az útépítésnek köszönhette a fellendülést. Hasonlóképp a megemelkedett jövedelmek következtében meglóduló fogyasztást jól jelzi a kereskedelem bővülése. E területeken a bizalmi index is valamivel kedvezőbben alakul.
2002 a bankok esetében inkább középút volt. A szektor növekedése (mérlegfőösszeggel mérve) 2002 első 9 hónapjában szerényebb mint 2001-ben, hiszen a vállalkozások hitelezése mérsékeltebb, bár ezt a lakossági hitelezés gyors növekedése némileg ellensúlyozta. Az államháztartás hitelezése is jóval kisebb ütemben nő, mint korábban, s az állampapír-állomány bővülése is lelassult. Ezt némileg ellentételezi, hogy az önkormányzati hitelezés – a választásokkal is összefüggésben – erőteljesen megugrott.
Első megközelítésben az egy év alatt elért nominális növekedés reálértelemben kis csökkenést jelent, mivel a 2002. január-szeptemberi infláció 105,4 százalék volt. Valamivel kedvezőbb a kép, ha a forint árfolyamváltozásától eltekintünk, így a mérlegfőösszeg 106,4 százalékon állt. A nagy különbség abból adódik, hogy a bankrendszer eszközeiben a devizaeszközök aránya 30 százalék körüli.
|
A portfólió minőségi összetétele a bankok minősítése szerint (%) |
||||||
|
Problémamentes |
Külön figyelendő |
Problémás |
||||
|
2001. dec. |
2002. szept. |
2001. dec. |
2002. szept. |
2001. dec. |
2002. szept. |
|
|
Mérlegtételek összesen |
88,0 |
88,9 |
8,5 |
7,3 |
3,5 |
3,8 |
|
Vállalkozói hitelek |
85,7 |
86,2 |
11,7 |
10,4 |
2,6 |
3,3 |
|
Lakossági hitelek |
92,6 |
93,9 |
2,6 |
1,9 |
4,8 |
4,1 |
|
Forrás: PSZÁF |
||||||
Erősödik a hitelezési szerep
A mérlegfőösszeg növekedése a nominális GDP emelkedésével csaknem párhuzamosan alakult, emiatt a GDP százalékában mérve gyakorlatilag nem változott a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe. Feltételezhetően ez az egész éves folyamatokat tekintve is így alakult, mivel a GDP negyedéves adatai gyorsulást jeleznek, és ugyanez a mérlegfőösszeg változásánál is megfigyelhető. A hitelezés, főképp a lakossági és az önkormányzati kölcsönök gyors növekedése miatt a hitelállomány/GDP arány 1998-ban megkezdődött emelkedése tovább folytatódik, azaz a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepének erősödése nem a teljes banki tevékenység, hanem csak a hitelezés területén jelentkezik.
A lakossági hitelállomány a lakásépítéshez kapcsolódó ösztönzők miatt gyorsan bővül. A bérek, keresetek és egyéb jövedelmek kiugró növekedése pedig az egyéb kölcsönök igénylését ösztönzi. Ez a gyors bővülés igen kedvező a bankszektor számára, bár veszélyeket is hordoz. Egyrészt a hitelfelvevők egy recessziós időben, viszonylag bizonytalan gazdasági kilátások mellett vállalták a hiteltörlesztés terheit, amikor is a jövedelmek 2003-2004-ben feltételezhetően jóval mérsékeltebben fognak emelkedni, mint korábban. A lakossági hitelállomány szerkezete folyamatosan változik, a leggyorsabban a lakásépítési hitelek emelkednek, valamint a fogyasztási kölcsönökön belül a gépkocsihitel.
A gyors növekedés ellenére a hitelállomány minősége nem romlott. A banki besorolások szerint a lakossági hitelek kb. 4-5 százaléka "problémás" minősítésű, ugyanez a vállalkozói kölcsönöknél 3-4 százalék. A kisebb gondot okozó, "külön figyelendő" kategóriába sorolt lakossági hitelek aránya igen csekély, a vállalkozásoknál jóval magasabb. Feltételezhetően azért, mert a hitelek összege, valamint a speciális banki szabályzatok miatt nagyobb a külön figyelendő vállalati hitelállomány.
Az összes mérlegtételnél és ezen belül a vállalkozói hiteleknél a problémásak arányának növekedése – a PSZÁF beszámolója szerint – szinte kizárólag a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. portfóliójának átértékeléséből fakad.
A bankszektor forrásainak növekedése immáron huzamosabb ideje azért lassúbb, mert a betétállomány is igen csekély mértékben gyarapszik. Az első kilenc hónapban a vállalati betétek 4, a lakossági betétek 1,2 százalékkal bővültek, majd a korábbi évek folyamatainak megfelelően javult a megtakarítási hajlandóság. A lakossági betétállományon belül a forintbetéteké 5 százalékkal nőtt, míg a devizabetéteknél 3 százalékos csökkenés mutatható ki, amit jórészt a forint árfolyamának erősödése magyaráz.
|
A bankszektor eredményének néhány összetevője |
|
|
Változás, %(2002. I-III. negyedév/2001. I-III. negyedév) |
|
|
Kamateredmény |
110,8 |
|
Kamatbevételek |
100,3 |
|
Kamatráfordítások |
92,8 |
|
Jutalékeredmény |
130,7 |
|
Működési költségek |
130,7 |
|
Adózás előtti eredmény |
106,0 |
|
Forrás: PSZÁF |
|
Mérlegen kívüli tételek
A banki tevékenység gyorsan bővülő területe az úgynevezett mérlegen kívüli tételeké. Ezeket a számviteli rend szerint elkészített mérlegbe nem lehet beilleszteni, a mérlegen kívüli tételek közé tartoznak a nyitott származékos (derivatív) pozíciók, a garanciavállalások és az akkreditív. Ez a terület a jövedelmezőség miatt is fontos a kereskedelmi bankok számára. 2002-ben tovább növekedett a mérlegen kívüli tételek aránya, s míg 2001 decemberében 50 százalékot tett ki, addig 2002. szeptember végére már 71 százalékot. A gyors növekedés főként annak köszönhető, hogy gyakoribbá váltak a derivatív ügyletek. A devizaliberalizáció óta a vállalati ügyfelek egyre szívesebben veszik igénybe a bankok deviza- vagy kamatkockázatot mérséklő szolgáltatásait, amelyek a jutalékokon keresztül jelentősen emelik a bankok bevételét. (A forintot ért januári támadások után várhatóan tovább népszerűsödnek a devizapiaci kockázatot mérséklő szolgáltatások.)
A kereskedelmi bankoknak 2002 első három negyedévében sikerült a mérlegfőösszeget meghaladóan növelni eredményüket. Összességében azonban a bankszektor profittermelése rendkívüli mértékben romlott: a szektor összesített, 69,5 milliárd forint adózás előtti eredménye csupán fele volt az előző év azonos időszakáénak. A legjelentősebb veszteséget (értékvesztés és céltartalék-képzési ráfordítás) az MFB Rt.-nél számolták el. A nyereséges bankok összesen 127,7 milliárd forint profitot értek el, a tíz veszteséges bank negatív eredménye pedig összesen 58,2 milliárd forint volt.
Az eredmény legfontosabb összetevője a kamatbevétel. Az első három negyedévben a kereskedelmi bankok kamatbevétele csak fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az általuk fizetett kamatok 7 százalékkal mérséklődtek 2001 első kilenc hónapjához képest. Emiatt a kamateredmény közel 11 százalékkal emelkedett.
A folyamatok magyarázata, hogy egyrészt a jelentős mértékű hitelállomány-növekedés növekvő kamatbevételhez juttatta a bankokat, bár a kamatbevételt csökkentette az időszak alatti kamatlábmérséklés. A betéteknél pedig a "megtakarítást" az tette lehetővé, hogy a csekély mértékű állománynövekedést a betéti kamatok csökkenése messze felülmúlta.
A korábbi időszakokban is megfigyelhető volt, hogy a jutalékbevételek gyorsan nőttek. A kereskedelmi bankok a jutalékbevételek arányának emelésére törekednek, mivel ezzel nagyrészt kivédhetők a bevételek kamatingadozások miatti elmaradásai. Elviekben ez természetes folyamat, hiszen a bankok egyre több és összetettebb szolgáltatást nyújtanak az ügyfelek számára, valamint hasonló tendencia figyelhető meg a fejlett bankrendszerű országokban is. Az egyes szolgáltatások után fizetendő jutalék, azaz a szolgáltatás ára nehezen összehasonlítható a különböző bankok esetében, legfeljebb a nagyobb volumenű és hagyományos szolgáltatások árát lehet összevetni, így feltételezhető, hogy azok áralakulása piaci alapú.
A lakossági betétek és hitelek kamata sajátosan változott. A piaci kamatozású ingatlanhitel a támogatott hitelkamatok gyors esése miatt valamelyest csökkent, de a fogyasztási hitelek kamata 2002-ben alig változott, sőt a teljes hiteldíjmutató alapján kiszámított hitelkamat még emelkedett is. A betéti kamatok 2002 elején kissé csökkentek, majd a pénzpiaci kamatok emelkedése miatt ez a trend nem folytatódott. A kamatrés a fogyasztási hitelkamatokat is figyelembe véve kissé nőtt, míg az ingatlanhiteleknél mérséklődött. Mivel jutalékok és egyéb költségek is terhelik a hitelfelvevőt, így önmagában a kamatrés alakulása csak kismértékben befolyásolja a költségek alakulását. (A teljes hiteldíjmutató szerinti kamatrés azonban emelkedett.)
2002 első három negyedévében a bankszektor egészében érezhetően romlott az eszköz- (ROA), valamint a tőkejövedelmezőség (ROE) is, ami jelentős részben az MFB Rt. eszközeinek átértékeléséből adódó értékvesztésből származik. Csak a kereskedelmi bankokat tekintve, a romlás alig érzékelhető. A tőkejövedelmezőség valamivel erőteljesebb romlást jelez, mivel a bankszektor saját tőkéje gyorsabban emelkedett, mint az adózás előtti eredménye.
Az adózás előtti eredmény összetevőit az eszközök arányában vizsgálva megállapítható, hogy a kamatmarzs és főképp a jutalékokból származó eredmény jelentősen javította, a működési költségek gyors növekedése pedig rontotta az eszközjövedelmezőséget.
A korábban már említettek miatt lényeges a különbség a teljes bankrendszer és a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési mutatóinak alakulása között is.
A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója – a több éve tartó csökkenés ellenére – még elfogadható szinten van. A nagyobb bankok tőkemegfelelési mutatója az átlagosnál általában alacsonyabb, azonban stabil értékű, míg a kisebb bankok, az új alapítású bankok esetében az igen magas, akár 100 százalékot is meghaladó mutatók folyamatosan és gyorsan csökkennek, ahogy az aktivitás növekedése miatt a bank pénzügyi közvetítőként használja a saját forrásait.
Kevesebb a vállalati hitel
Az adatok azt sugallják, hogy a bankszektor teljesítménye 2002-ben jóval a 2001-es év eredményei alatt marad. Ennek oka elsősorban a lassúbb gazdasági növekedés, azaz a vállalati szféra hitelállománya a vártnál kevésbé nő. A lakossági üzletág felfutása ugyan valamelyest pótolja a kieső vállalkozói hitelezést, azonban ennek közvetítése költségesebb, mivel sokkal több ügyfél lép a nagyobb volumenű vállalkozói hitelt felvevők helyébe.
Más oldalról az ügyfélforrások stagnálása miatt a bankoknak átcsoportosítással vagy idegen helyről kell pótlólagos forrást szerezniük, ami általában drágább, mint az ügyfélbetét. Ez pedig rontja a költséghatékonyságot.
A bankszektor 2003-ban sem nézhet gyors növekedés elé, mivel a verseny erősödésére lehet számítani. Az EU-tárgyalások lezárását követően elképzelhető, hogy az Unió bankjai, pénzügyi szolgáltatói gyorsan benyomulnak a piacra. A lakossági hitelezés üteme várhatóan mérséklődik, amit – a remények szerint – a 2003 második felében meginduló konjunktúrára való vállalati felkészülés miatt élénkülő hiteligény ellensúlyozhat.
A januárban lezajlott "árfolyamcsatából" a kereskedelmi bankok valószínűleg nyertesként kerültek ki, azonban hosszabb távon helyzetük nehezebbé válik. A jegybank a kamatcsökkentés mellett megnövelte a kereskedelmi bankok betéteire és hiteleire nyújtott kamatfolyosó szélességét, ezáltal csak jóval kedvezőtlenebb kondíciók mellett lehet a jegybanknál betétet elhelyezni, s szigorodott a kéthetes betét elhelyezése is.
|
A kereskedelmi bankok eszközjövedelmezősége (%) |
||
|
2001. I-III. negyedév |
2002. I-III. negyedév |
|
|
Kamateredmény |
3,93 |
4,01 |
|
Jutalékeredmény |
1,19 |
1,43 |
|
Működési költségek |
3,43 |
3,59 |
|
Adózás előtti eredmény |
1,88 |
1,83 |
|
Forrás: PSZÁF |
||
Bizonytalan piac
A monetáris kondíciók nem kedveznek a bankoknak. Az infláció várhatóan nem mérséklődik érezhetően 2003-ban, de a kamatok a januári két százalékpontos csökkentés nyomán erőteljesen mérséklődni fognak, bár várható kisebb korrekció. Újabb kamatcsökkentésre legfeljebb az év utolsó negyedévében számíthatunk.
A kereskedelmi bankok körében (még a kamatcsökkentés előtt) végzett felmérés szerint a bankok viszonylag optimista képet rajzoltak a 2003-as növekedési lehetőségeikről. Előrejelzésük szerint 2003-ban és 2004-ben gyorsul a gazdasági növekedés üteme. 2003-ra 3,8, 2004-re 4,2 százalékot taksálnak. Az infláció az idén 5,2 százalék körül alakul, 2004-re azonban már 4,3 százalékra mérséklődik a válaszok szerint.
A kedvezőbb gazdasági növekedés mellett a legtöbb bank kiemeli a piac bizonytalanságát. Ezért jellemző, hogy az idén nagyobb figyelmet szentelnek a meglevő ügyfelekre, és a 2002-es eredményalakulás miatt nagyobb hangsúlyt kap a jövedelmezőség vizsgálata is. Emellett többen megjegyezték, hogy az EU-csatlakozással a hazai lakossági üzletág felértékelődik, ezért még élesebbé válik a verseny ezen a piacon. Összességében 2003-ban a bankok piaci részesedésük megőrzését, sőt enyhe növelését sem tartják kizártnak.
A banki vélemények szerint a reálkamatok stagnálnak, azonban ha figyelembe vesszük a januári jegybanki kamatcsökkentést, akkor a megadott inflációs prognózis mellett a reálkamatok feltételezhetően mérséklődnek.
Nem várnak elmozdulást a bankok az üzleti tevékenység terén, azaz továbbra is bíznak a viszonylag kedvező növekedésben és a piaci lehetőségekben. Optimisták a szolgáltatási eredmény alakulását illetően is. Ennek bizonyos mértékig ellentmond, hogy nem várnak kedvező fordulatot a kamatkülönbözet alakulásában. Ez a lakossági hitelfelvevők számára eléggé kedvezőtlen hír. Fontos kiemelni, hogy javuló gazdasági-pénzügyi klímát feltételeznek 2003 folyamán, ami – többször hangoztatott véleményük szerint – az EU-csatlakozásra való felkészülés feladataiból fakad.
A pénzintézetek üzletágaik közül leginkább a hitelezésben kívánnak előrelépni. 2003-ban a tavalyihoz hasonló mértékben, 20 százalékos ütemben szeretnék a hitelállományt bővíteni, ezen belül a lakosság részesedése várhatóan jóval meghaladja a vállalkozói kör növekedését. Tervezik még, hogy a befektetési célú értékpapírok állományát az átlagosnál gyorsabban bővítik.
A nagyobb bankok az alkalmazotti létszám csökkentésével vélik megoldani jövedelmezőségi gondjaikat: 1-3 százalékos elbocsátást terveznek erre az évre, a kisebb bankok ezzel szemben létszámbővítésben gondolkodnak. A nagyobb bankok súlya miatt összességében csökken a hitelintézetek által foglalkoztatottak száma.
A bankkártyák számának gyors növekedése lefékeződik, erre az évre csupán 11 százalékos bővülést várnak. Szintén mérsékeltebbé vált az ATM-ek telepítésének üteme, az idén viszont több bankfiókot kívánnak nyitni a pénzintézetek, az előrejelzések szerint mintegy 50 új helyszínen.
|
A bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója (%) |
||||
|
2001. 12. |
2002. 03. |
2002. 06. |
2002. 09. |
|
|
Teljes bankszektor |
14,32 |
15,48 |
13,72 |
12,62 |
|
Kereskedelmi bankok |
13,15 |
12,26 |
11,26 |
|
|
Forrás: PSZÁF |
||||
Kamathinta
A kereskedelmi banki kamatok átlagosan 0,5-1 százalékpontnyi csökkenését várták a bankok 2003 végére, 2002 végéhez képest. A lakossági fogyasztási hitel kamatánál nagyobb, 2 százalékpontnyi átlagos csökkenést terveznek. A pénzpiaci kamatoknál és a jegybanki alapkamatnál is csak 0,3-0,8 százalékpont mérséklést feltételeztek. A januári erőteljes kamatcsökkentés feltételezhetően jobban leviszi a kamatokat még akkor is, ha év közben számíthatunk bizonyos mértékű korrekcióra.
A banki kamatvárakozások azt jelzik, hogy az általuk előre jelzett, stagnáló infláció ellenére a kereskedelmi banki kamatoknál érezhető mérséklődés (és nem csak az év végén), míg a pénzpiaci kamatoknál és a jegybanki alapkamatnál ennél lassabb változást feltételeznek. A jegybanki alapkamat folyamatos, egyenletes mérséklődését jelezték előre (negyedévenként 0,25 százalékpont), amely mögött az rejlik, hogy elfogadták a jegybank eltökéltségét, miszerint az egyensúlyi problémák megoldásáig a kamatokat magasan tartja, de figyelembe vették, hogy a jegybanki inflációs cél szerint 2003 végére 4,5 százalékra csökken az árindex.
A kereskedelmi bankok a forint kismértékű gyengülését várták 2002 decemberében. Tavaly decemberre 236 forintos eurót jeleztek előre, amely megfelel a decemberi értékeknek. Márciusra és júniusra 1-1 százalékkal gyengül a forint, majd 2003 második felében 240 forintos érték körül ingadozik. Ez az előrejelzés a forint árfolyamának stabilizálódása után megvalósulhat, azonban a nemzetközi kamatalakulás függvényében bármikor újabb támadás indulhat.
A bankok véleménye szerint az euró/dollár árfolyam viszonylag stabil lesz 2003-ban, s az euró megmarad a paritás feletti értéken.
Árfolyam-alakulás
A bankok eltérő véleményt képviselnek az árfolyamsáv várható helyzetével kapcsolatosan. A pénzintézetek nagy része ebben az évben, illetve az EU-csatlakozásig nem vár semmilyen szabályozásbeli módosítást. A vélemények második csoportja is ezt az álláspontot osztja, azonban megemlíti, hogy egy erőteljesebb támadás esetén a sávközép felértékelésére sor kerülhet. Végül a harmadik csoport már az idén módosulást vár az árfolyam-politikában.
A január harmadik hetében történt forint elleni támadás és annak kivédési módja azt jelzi, hogy a kormány és az MNB komolyan gondolja a sáv és a sávközép változatlanságát, s ilyen esetben kemény kamatcsökkentéssel válaszol. A megoldás elriaszthatja a spekulációs befektetőket, hiszen az árfolyam erőteljesen ingadozhat. Ez egyben a kereskedelmi bankoknak is jó, mivel újra megnyílik a derivatív műveletek piaca, s az exportőrök kis előnyhöz jutnak. Az erős árfolyam bár a dezinflációt szolgálja, hatásossága azonban kétséges, mert a piac a gyors árfolyam változás/ingadozás miatt nem tud a körülményekhez igazodni. Az árfolyam-politika változatlansága mellett a bankok nem várnak lényegesebb módosulást a jegybanki eszköztár egyik eleménél sem, kivétel a kötelező tartalékráta, ahol további csökkentésre számítanak.
|
Árfolyam-várakozások |
||||||
|
2002. 12. 31. |
2003. 03. 31. |
2003. 06. 30. |
2003. 09. 30. |
2003. 12. 31. |
||
|
Banki várakozások átlaga |
Ft/euró |
236,2 |
239,3 |
241,3 |
240,3 |
240,2 |
|
Ft/dollár |
230,2 |
233,3 |
235,5 |
234,1 |
234,1 |
|