A bankok várakozásai

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!

Megjelent a Cégvezetés (archív) 59. számában (2003. március 1.)
A gazdasági történéseket nagymértékben befolyásolják a várakozások. A pénzvilág szereplői kulcsszerepet játszanak a termelésfinanszírozásban, a pénzközvetítésben. Éppen ezért nem érdektelen a bankok értékelése saját helyzetük, a reálgazdaság, s nem utolsósorban a betéti és hitelkamatok mértékének alakulásáról.

Mérsékelt derűlátás

A múlt év nem mondható a legsikeresebbnek a vállalkozások és a bankok történetében. Bár a gazdasági növekedés üteme jobban alakult a vártnál, a 2000-2001-es kiemelkedő eredményeket a külső kereslet visszaesése miatt nem lehetett megismételni. A magyarországi GDP növekedése igen jónak tekinthető európai viszonylatban, azonban valamennyi reálgazdasági mutatónál az előző évi növekedési ütemekhez viszonyítva mérséklődés tapasztalható. A makroszintű hatékonyság várhatóan még kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen a 2001-esnél lassúbb termelés- és exportnövekedés mellett a foglalkoztatottak kismértékű létszámbővülése és az igen gyors béremelkedés a hatékonysági mutatókat erőteljesen rontotta; az ipar esetében az erősödő árfolyam tovább erodálta, így az ágazat sok vállalkozása kritikus helyzetbe került. Jól jelzi ezt az ipari vállalkozások bizalmi indexe, amely a mélypont közelében stagnál.

Természetesen voltak igencsak gyors növekedést felmutató területek, mint például az építőipar, amely főképp a lakásépítésnek és az útépítésnek köszönhette a fellendülést. Hasonlóképp a megemelkedett jövedelmek következtében meglóduló fogyasztást jól jelzi a kereskedelem bővülése. E területeken a bizalmi index is valamivel kedvezőbben alakul.

2002 a bankok esetében inkább középút volt. A szektor növekedése (mérlegfőösszeggel mérve) 2002 első 9 hónapjában szerényebb mint 2001-ben, hiszen a vállalkozások hitelezése mérsékeltebb, bár ezt a lakossági hitelezés gyors növekedése némileg ellensúlyozta. Az államháztartás hitelezése is jóval kisebb ütemben nő, mint korábban, s az állampapír-állomány bővülése is lelassult. Ezt némileg ellentételezi, hogy az önkormányzati hitelezés – a választásokkal is összefüggésben – erőteljesen megugrott.

Első megközelítésben az egy év alatt elért nominális növekedés reálértelemben kis csökkenést jelent, mivel a 2002. január-szeptemberi infláció 105,4 százalék volt. Valamivel kedvezőbb a kép, ha a forint árfolyamváltozásától eltekintünk, így a mérlegfőösszeg 106,4 százalékon állt. A nagy különbség abból adódik, hogy a bankrendszer eszközeiben a devizaeszközök aránya 30 százalék körüli.

A portfólió minőségi összetétele a bankok minősítése szerint (%)

 

Problémamentes

Külön figyelendő

Problémás

 

2001. dec.

2002. szept.

2001. dec.

2002. szept.

2001. dec.

2002. szept.

Mérlegtételek összesen

88,0

88,9

8,5

7,3

3,5

3,8

Vállalkozói hitelek

85,7

86,2

11,7

10,4

2,6

3,3

Lakossági hitelek

92,6

93,9

2,6

1,9

4,8

4,1

Forrás: PSZÁF

Erősödik a hitelezési szerep

A mérlegfőösszeg növekedése a nominális GDP emelkedésével csaknem párhuzamosan alakult, emiatt a GDP százalékában mérve gyakorlatilag nem változott a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe. Feltételezhetően ez az egész éves folyamatokat tekintve is így alakult, mivel a GDP negyedéves adatai gyorsulást jeleznek, és ugyanez a mérlegfőösszeg változásánál is megfigyelhető. A hitelezés, főképp a lakossági és az önkormányzati kölcsönök gyors növekedése miatt a hitelállomány/GDP arány 1998-ban megkezdődött emelkedése tovább folytatódik, azaz a bankszektor pénzügyi közvetítő szerepének erősödése nem a teljes banki tevékenység, hanem csak a hitelezés területén jelentkezik.

A lakossági hitelállomány a lakásépítéshez kapcsolódó ösztönzők miatt gyorsan bővül. A bérek, keresetek és egyéb jövedelmek kiugró növekedése pedig az egyéb kölcsönök igénylését ösztönzi. Ez a gyors bővülés igen kedvező a bankszektor számára, bár veszélyeket is hordoz. Egyrészt a hitelfelvevők egy recessziós időben, viszonylag bizonytalan gazdasági kilátások mellett vállalták a hiteltörlesztés terheit, amikor is a jövedelmek 2003-2004-ben feltételezhetően jóval mérsékeltebben fognak emelkedni, mint korábban. A lakossági hitelállomány szerkezete folyamatosan változik, a leggyorsabban a lakásépítési hitelek emelkednek, valamint a fogyasztási kölcsönökön belül a gépkocsihitel.

A gyors növekedés ellenére a hitelállomány minősége nem romlott. A banki besorolások szerint a lakossági hitelek kb. 4-5 százaléka "problémás" minősítésű, ugyanez a vállalkozói kölcsönöknél 3-4 százalék. A kisebb gondot okozó, "külön figyelendő" kategóriába sorolt lakossági hitelek aránya igen csekély, a vállalkozásoknál jóval magasabb. Feltételezhetően azért, mert a hitelek összege, valamint a speciális banki szabályzatok miatt nagyobb a külön figyelendő vállalati hitelállomány.

Az összes mérlegtételnél és ezen belül a vállalkozói hiteleknél a problémásak arányának növekedése – a PSZÁF beszámolója szerint – szinte kizárólag a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. portfóliójának átértékeléséből fakad.

A bankszektor forrásainak növekedése immáron huzamosabb ideje azért lassúbb, mert a betétállomány is igen csekély mértékben gyarapszik. Az első kilenc hónapban a vállalati betétek 4, a lakossági betétek 1,2 százalékkal bővültek, majd a korábbi évek folyamatainak megfelelően javult a megtakarítási hajlandóság. A lakossági betétállományon belül a forintbetéteké 5 százalékkal nőtt, míg a devizabetéteknél 3 százalékos csökkenés mutatható ki, amit jórészt a forint árfolyamának erősödése magyaráz.

A bankszektor eredményének néhány összetevője

 

Változás, %(2002. I-III. negyedév/2001. I-III. negyedév)

Kamateredmény

110,8

Kamatbevételek

100,3

Kamatráfordítások

92,8

Jutalékeredmény

130,7

Működési költségek

130,7

Adózás előtti eredmény

106,0

Forrás: PSZÁF

Mérlegen kívüli tételek

A banki tevékenység gyorsan bővülő területe az úgynevezett mérlegen kívüli tételeké. Ezeket a számviteli rend szerint elkészített mérlegbe nem lehet beilleszteni, a mérlegen kívüli tételek közé tartoznak a nyitott származékos (derivatív) pozíciók, a garanciavállalások és az akkreditív. Ez a terület a jövedelmezőség miatt is fontos a kereskedelmi bankok számára. 2002-ben tovább növekedett a mérlegen kívüli tételek aránya, s míg 2001 decemberében 50 százalékot tett ki, addig 2002. szeptember végére már 71 százalékot. A gyors növekedés főként annak köszönhető, hogy gyakoribbá váltak a derivatív ügyletek. A devizaliberalizáció óta a vállalati ügyfelek egyre szívesebben veszik igénybe a bankok deviza- vagy kamatkockázatot mérséklő szolgáltatásait, amelyek a jutalékokon keresztül jelentősen emelik a bankok bevételét. (A forintot ért januári támadások után várhatóan tovább népszerűsödnek a devizapiaci kockázatot mérséklő szolgáltatások.)

A kereskedelmi bankoknak 2002 első három negyedévében sikerült a mérlegfőösszeget meghaladóan növelni eredményüket. Összességében azonban a bankszektor profittermelése rendkívüli mértékben romlott: a szektor összesített, 69,5 milliárd forint adózás előtti eredménye csupán fele volt az előző év azonos időszakáénak. A legjelentősebb veszteséget (értékvesztés és céltartalék-képzési ráfordítás) az MFB Rt.-nél számolták el. A nyereséges bankok összesen 127,7 milliárd forint profitot értek el, a tíz veszteséges bank negatív eredménye pedig összesen 58,2 milliárd forint volt.

Az eredmény legfontosabb összetevője a kamatbevétel. Az első három negyedévben a kereskedelmi bankok kamatbevétele csak fél százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miközben az általuk fizetett kamatok 7 százalékkal mérséklődtek 2001 első kilenc hónapjához képest. Emiatt a kamateredmény közel 11 százalékkal emelkedett.

A folyamatok magyarázata, hogy egyrészt a jelentős mértékű hitelállomány-növekedés növekvő kamatbevételhez juttatta a bankokat, bár a kamatbevételt csökkentette az időszak alatti kamatlábmérséklés. A betéteknél pedig a "megtakarítást" az tette lehetővé, hogy a csekély mértékű állománynövekedést a betéti kamatok csökkenése messze felülmúlta.

A korábbi időszakokban is megfigyelhető volt, hogy a jutalékbevételek gyorsan nőttek. A kereskedelmi bankok a jutalékbevételek arányának emelésére törekednek, mivel ezzel nagyrészt kivédhetők a bevételek kamatingadozások miatti elmaradásai. Elviekben ez természetes folyamat, hiszen a bankok egyre több és összetettebb szolgáltatást nyújtanak az ügyfelek számára, valamint hasonló tendencia figyelhető meg a fejlett bankrendszerű országokban is. Az egyes szolgáltatások után fizetendő jutalék, azaz a szolgáltatás ára nehezen összehasonlítható a különböző bankok esetében, legfeljebb a nagyobb volumenű és hagyományos szolgáltatások árát lehet összevetni, így feltételezhető, hogy azok áralakulása piaci alapú.

A lakossági betétek és hitelek kamata sajátosan változott. A piaci kamatozású ingatlanhitel a támogatott hitelkamatok gyors esése miatt valamelyest csökkent, de a fogyasztási hitelek kamata 2002-ben alig változott, sőt a teljes hiteldíjmutató alapján kiszámított hitelkamat még emelkedett is. A betéti kamatok 2002 elején kissé csökkentek, majd a pénzpiaci kamatok emelkedése miatt ez a trend nem folytatódott. A kamatrés a fogyasztási hitelkamatokat is figyelembe véve kissé nőtt, míg az ingatlanhiteleknél mérséklődött. Mivel jutalékok és egyéb költségek is terhelik a hitelfelvevőt, így önmagában a kamatrés alakulása csak kismértékben befolyásolja a költségek alakulását. (A teljes hiteldíjmutató szerinti kamatrés azonban emelkedett.)

2002 első három negyedévében a bankszektor egészében érezhetően romlott az eszköz- (ROA), valamint a tőkejövedelmezőség (ROE) is, ami jelentős részben az MFB Rt. eszközeinek átértékeléséből adódó értékvesztésből származik. Csak a kereskedelmi bankokat tekintve, a romlás alig érzékelhető. A tőkejövedelmezőség valamivel erőteljesebb romlást jelez, mivel a bankszektor saját tőkéje gyorsabban emelkedett, mint az adózás előtti eredménye.

Az adózás előtti eredmény összetevőit az eszközök arányában vizsgálva megállapítható, hogy a kamatmarzs és főképp a jutalékokból származó eredmény jelentősen javította, a működési költségek gyors növekedése pedig rontotta az eszközjövedelmezőséget.

A korábban már említettek miatt lényeges a különbség a teljes bankrendszer és a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési mutatóinak alakulása között is.

A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója – a több éve tartó csökkenés ellenére – még elfogadható szinten van. A nagyobb bankok tőkemegfelelési mutatója az átlagosnál általában alacsonyabb, azonban stabil értékű, míg a kisebb bankok, az új alapítású bankok esetében az igen magas, akár 100 százalékot is meghaladó mutatók folyamatosan és gyorsan csökkennek, ahogy az aktivitás növekedése miatt a bank pénzügyi közvetítőként használja a saját forrásait.

Kevesebb a vállalati hitel

Az adatok azt sugallják, hogy a bankszektor teljesítménye 2002-ben jóval a 2001-es év eredményei alatt marad. Ennek oka elsősorban a lassúbb gazdasági növekedés, azaz a vállalati szféra hitelállománya a vártnál kevésbé nő. A lakossági üzletág felfutása ugyan valamelyest pótolja a kieső vállalkozói hitelezést, azonban ennek közvetítése költségesebb, mivel sokkal több ügyfél lép a nagyobb volumenű vállalkozói hitelt felvevők helyébe.

Más oldalról az ügyfélforrások stagnálása miatt a bankoknak átcsoportosítással vagy idegen helyről kell pótlólagos forrást szerezniük, ami általában drágább, mint az ügyfélbetét. Ez pedig rontja a költséghatékonyságot.

A bankszektor 2003-ban sem nézhet gyors növekedés elé, mivel a verseny erősödésére lehet számítani. Az EU-tárgyalások lezárását követően elképzelhető, hogy az Unió bankjai, pénzügyi szolgáltatói gyorsan benyomulnak a piacra. A lakossági hitelezés üteme várhatóan mérséklődik, amit – a remények szerint – a 2003 második felében meginduló konjunktúrára való vállalati felkészülés miatt élénkülő hiteligény ellensúlyozhat.

A januárban lezajlott "árfolyamcsatából" a kereskedelmi bankok valószínűleg nyertesként kerültek ki, azonban hosszabb távon helyzetük nehezebbé válik. A jegybank a kamatcsökkentés mellett megnövelte a kereskedelmi bankok betéteire és hiteleire nyújtott kamatfolyosó szélességét, ezáltal csak jóval kedvezőtlenebb kondíciók mellett lehet a jegybanknál betétet elhelyezni, s szigorodott a kéthetes betét elhelyezése is.

A kereskedelmi bankok eszközjövedelmezősége (%)

 

2001. I-III. negyedév

2002. I-III. negyedév

Kamateredmény

3,93

4,01

Jutalékeredmény

1,19

1,43

Működési költségek

3,43

3,59

Adózás előtti eredmény

1,88

1,83

Forrás: PSZÁF

Bizonytalan piac

A monetáris kondíciók nem kedveznek a bankoknak. Az infláció várhatóan nem mérséklődik érezhetően 2003-ban, de a kamatok a januári két százalékpontos csökkentés nyomán erőteljesen mérséklődni fognak, bár várható kisebb korrekció. Újabb kamatcsökkentésre legfeljebb az év utolsó negyedévében számíthatunk.

A kereskedelmi bankok körében (még a kamatcsökkentés előtt) végzett felmérés szerint a bankok viszonylag optimista képet rajzoltak a 2003-as növekedési lehetőségeikről. Előrejelzésük szerint 2003-ban és 2004-ben gyorsul a gazdasági növekedés üteme. 2003-ra 3,8, 2004-re 4,2 százalékot taksálnak. Az infláció az idén 5,2 százalék körül alakul, 2004-re azonban már 4,3 százalékra mérséklődik a válaszok szerint.

A kedvezőbb gazdasági növekedés mellett a legtöbb bank kiemeli a piac bizonytalanságát. Ezért jellemző, hogy az idén nagyobb figyelmet szentelnek a meglevő ügyfelekre, és a 2002-es eredményalakulás miatt nagyobb hangsúlyt kap a jövedelmezőség vizsgálata is. Emellett többen megjegyezték, hogy az EU-csatlakozással a hazai lakossági üzletág felértékelődik, ezért még élesebbé válik a verseny ezen a piacon. Összességében 2003-ban a bankok piaci részesedésük megőrzését, sőt enyhe növelését sem tartják kizártnak.

A banki vélemények szerint a reálkamatok stagnálnak, azonban ha figyelembe vesszük a januári jegybanki kamatcsökkentést, akkor a megadott inflációs prognózis mellett a reálkamatok feltételezhetően mérséklődnek.

Nem várnak elmozdulást a bankok az üzleti tevékenység terén, azaz továbbra is bíznak a viszonylag kedvező növekedésben és a piaci lehetőségekben. Optimisták a szolgáltatási eredmény alakulását illetően is. Ennek bizonyos mértékig ellentmond, hogy nem várnak kedvező fordulatot a kamatkülönbözet alakulásában. Ez a lakossági hitelfelvevők számára eléggé kedvezőtlen hír. Fontos kiemelni, hogy javuló gazdasági-pénzügyi klímát feltételeznek 2003 folyamán, ami – többször hangoztatott véleményük szerint – az EU-csatlakozásra való felkészülés feladataiból fakad.

A pénzintézetek üzletágaik közül leginkább a hitelezésben kívánnak előrelépni. 2003-ban a tavalyihoz hasonló mértékben, 20 százalékos ütemben szeretnék a hitelállományt bővíteni, ezen belül a lakosság részesedése várhatóan jóval meghaladja a vállalkozói kör növekedését. Tervezik még, hogy a befektetési célú értékpapírok állományát az átlagosnál gyorsabban bővítik.

A nagyobb bankok az alkalmazotti létszám csökkentésével vélik megoldani jövedelmezőségi gondjaikat: 1-3 százalékos elbocsátást terveznek erre az évre, a kisebb bankok ezzel szemben létszámbővítésben gondolkodnak. A nagyobb bankok súlya miatt összességében csökken a hitelintézetek által foglalkoztatottak száma.

A bankkártyák számának gyors növekedése lefékeződik, erre az évre csupán 11 százalékos bővülést várnak. Szintén mérsékeltebbé vált az ATM-ek telepítésének üteme, az idén viszont több bankfiókot kívánnak nyitni a pénzintézetek, az előrejelzések szerint mintegy 50 új helyszínen.

A bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója (%)

 

2001. 12.

2002. 03.

2002. 06.

2002. 09.

Teljes bankszektor

14,32

15,48

13,72

12,62

Kereskedelmi bankok

 

13,15

12,26

11,26

Forrás: PSZÁF

Kamathinta

A kereskedelmi banki kamatok átlagosan 0,5-1 százalékpontnyi csökkenését várták a bankok 2003 végére, 2002 végéhez képest. A lakossági fogyasztási hitel kamatánál nagyobb, 2 százalékpontnyi átlagos csökkenést terveznek. A pénzpiaci kamatoknál és a jegybanki alapkamatnál is csak 0,3-0,8 százalékpont mérséklést feltételeztek. A januári erőteljes kamatcsökkentés feltételezhetően jobban leviszi a kamatokat még akkor is, ha év közben számíthatunk bizonyos mértékű korrekcióra.

A banki kamatvárakozások azt jelzik, hogy az általuk előre jelzett, stagnáló infláció ellenére a kereskedelmi banki kamatoknál érezhető mérséklődés (és nem csak az év végén), míg a pénzpiaci kamatoknál és a jegybanki alapkamatnál ennél lassabb változást feltételeznek. A jegybanki alapkamat folyamatos, egyenletes mérséklődését jelezték előre (negyedévenként 0,25 százalékpont), amely mögött az rejlik, hogy elfogadták a jegybank eltökéltségét, miszerint az egyensúlyi problémák megoldásáig a kamatokat magasan tartja, de figyelembe vették, hogy a jegybanki inflációs cél szerint 2003 végére 4,5 százalékra csökken az árindex.

A kereskedelmi bankok a forint kismértékű gyengülését várták 2002 decemberében. Tavaly decemberre 236 forintos eurót jeleztek előre, amely megfelel a decemberi értékeknek. Márciusra és júniusra 1-1 százalékkal gyengül a forint, majd 2003 második felében 240 forintos érték körül ingadozik. Ez az előrejelzés a forint árfolyamának stabilizálódása után megvalósulhat, azonban a nemzetközi kamatalakulás függvényében bármikor újabb támadás indulhat.

A bankok véleménye szerint az euró/dollár árfolyam viszonylag stabil lesz 2003-ban, s az euró megmarad a paritás feletti értéken.

Árfolyam-alakulás

A bankok eltérő véleményt képviselnek az árfolyamsáv várható helyzetével kapcsolatosan. A pénzintézetek nagy része ebben az évben, illetve az EU-csatlakozásig nem vár semmilyen szabályozásbeli módosítást. A vélemények második csoportja is ezt az álláspontot osztja, azonban megemlíti, hogy egy erőteljesebb támadás esetén a sávközép felértékelésére sor kerülhet. Végül a harmadik csoport már az idén módosulást vár az árfolyam-politikában.

A január harmadik hetében történt forint elleni támadás és annak kivédési módja azt jelzi, hogy a kormány és az MNB komolyan gondolja a sáv és a sávközép változatlanságát, s ilyen esetben kemény kamatcsökkentéssel válaszol. A megoldás elriaszthatja a spekulációs befektetőket, hiszen az árfolyam erőteljesen ingadozhat. Ez egyben a kereskedelmi bankoknak is jó, mivel újra megnyílik a derivatív műveletek piaca, s az exportőrök kis előnyhöz jutnak. Az erős árfolyam bár a dezinflációt szolgálja, hatásossága azonban kétséges, mert a piac a gyors árfolyam változás/ingadozás miatt nem tud a körülményekhez igazodni. Az árfolyam-politika változatlansága mellett a bankok nem várnak lényegesebb módosulást a jegybanki eszköztár egyik eleménél sem, kivétel a kötelező tartalékráta, ahol további csökkentésre számítanak.

Árfolyam-várakozások

 

2002. 12. 31.

2003. 03. 31.

2003. 06. 30.

2003. 09. 30.

2003. 12. 31.

Banki várakozások átlaga

Ft/euró

236,2

239,3

241,3

240,3

240,2

Ft/dollár

230,2

233,3

235,5

234,1

234,1

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2003. március 1.) vegye figyelembe!